Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

1990. február 16., péntek 7 MA AZ MDF Ilin m tfin IVI wa0 • A Kiskirályok mundérban című, több százezer példányban szétkapkodott Bokor Imrekönyv vizsgálatra késztette az Országgyűlést. Tizenkét tagú honvédelmi bizottságot hoztak létre, melynek vezetője Raffay Ernő történész, a JATE docense, MDF-képviseló, aki ismét indul a választásokon. Nevét ismertté tette az Erdély 1918—19-ben című könyve és a közelmúltban megjelent Trianon titkai című munkája. Erdély és Románia XIX-XX. századi története foglalkoztatja leginkább, de a történelem katonai kérdéseit vizsgálja legszívesebben. Múlt év augusztusa óta képviselő, s első, szeptemberi interpellációja is katonai témájú volt. Természetes módon lett tehát ennek a vizsgálóbizottságnak a vezetője. A bizottság munkájáról kérdeztük. — Feladatunk a kormányzati felelősség kutatása, de úgy döntöttünk, hogy a leírt korrupciós ügyeknek is utánanézünk. — A közvéleményt már tájékoztatták arról, hogy felelőssé tehető személyeket hallgattak meg. Hogy zajlottak ezek? — Beszélgettünk Korom Mihállyal, Biszku Bélával, Borbándi Jánossal, Lázár Györggyel. Egyedül Borbándi Jánostól kaptunk használható információkat, a többiek lekezeltek bennünket. Biszku kifejezetten arcátlanul viselkedett. Az a benyomás alakult ki bennem, hogy azért nem nyilatkoznak tisztességesen, mert egyrészt nem érzik: megfordult a világ Magyarországon; másrészt mintha védenék őket valakik valahonnan: — Honnan, kik lehetnek a védelmezők? Esetleg a Szovjetunióból? — Hát... — Katonákat is* meghallgattak? Bokor ezredes nem bocsátott rendelkezésünkre bizonyítékokat. Czinege Lajos pedig megpróbálta régi reformernek beállítani magát, aki már tizenhárom évvel ezelótt javasolta a mostani változásokat. Tagadta DR, RAFFAY ERNŐ egyetemi docens, országgyűlési képviselő 1. vk.(Szeged) Bokor állításainak valódiságát. Kárpáti Ferenc viszont írásos bizonyítékot tett elénk. Ebben fehéren-feketén leírta már régen: Czinege képzetlen tiszt volt, olyan vezető, aki visszaélt hatalmával, a katonai létesítményeket a maga céljaira használta. — Az a mendemonda járja, hogy nemcsak kiskatonák, hanem katonatisztek is gyakran lesznek öngyilkosok. Bokor könyvében is szerepel egy öngyilkosság. — Valóban. Ennek utánanéztünk, de családi okokat is találtunk, ez esetben tehát nem egyértelmű a honvédség belső állapota, de tervezzük ezeknek a „baleseteknek" a mélyreható vizsgálatát. — Bokor Imre jóhiszeműsége bizonyságot nyert? — A legmesszebbmenőkig. Jó szándék vezérelte, éppen az, hogy visszaállítsa a hadsereg becsületét. Tiszta vizet akart és akar önteni a pohárba. — Az emberek méltán húzzák el szájukat: legföljebb kényszernyugdíjazás a büntetés ennyi herdálás, disznóság után. — Ezúttal, akiről bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követett el, azt bíróság elé állítjuk. (A Magyar Fórum-beli interjú nyomán) A HOLNAP! Pár napja a Ma- I • I jpar Demokrata Fórom országgyűlési képviselőjelöltjei egyhangúlag ogy szavaz- tak, hogy a Magyar Demokrata Fórum a választások előtt és a választások után sem az MSZP-vel. sem az MSZMP-vel semmiféle politikai együttműködésre nem hajlandó. Magyarázatul szolgáljon az alábbi írás: Kivel szövetkezünk és kivel nem? Sok volt a ködösítés és az ámítás, de ne legyen illúziónk, finomabb módszerekkel folytatódik tovább a félrevezetés. Persze már nem az állampárt szolgálatában, hanem inkább azt lesve, miképp lehet a pozíciót — és ami vele jár — megőrizni. így azután a tegnapi cenzorok és pártzsoldosok ma antikommunisták és demokraták. 180 fokos fordulatot vettek, csak viselkedésükről és stílusukról ismerhetjük meg őket. Gyakran tőlük függ, hogy szóhoz jutunk-e, az is megtörténik, hogy újmódi cenzúrájukat megint velünk szemben érvényesítik. Hamis tükörben látta az ország közvéleménye, hogy mit akar a Magyar Demokrata Fórum, hogy kikkel leszünk hajlandók egyezséget kötni. Mindenféle paktumokról beszéltek, nemegyszer ugyanazok, akik hosszú ideig hűen szolgálták a sajtóban az egyetlen párt érdekeit. Ezért makacsul újra és újra elmondjuk: az egykori MSZMP utódpártjaival (így az MSZP-vel sem) nem kívánunk semmiféle szövetséget kötni. Készek vagyunk viszont az együttműködésre, minden olyan párttal és szervezettel, amely kötelezőnek tartja magára nézve a demokrácia játékszabályait. Nem ideológiai alapon válogatjuk meg partnereinket, hiszen az MDF-en belül is többféle fölfogást vallók vannak egymás mellett. Mivel elutasítunk mindenféle szélsőséget, eleve kizárjuk az együttműködés lehetőségét a szélsőbal- és szélsőjobboldali politikai erőkkel. A Magyar Demokrata Fórum nem azért jött létre, hogy saját érdekét előbbre helyezze az ország, a magyarság érdekénél, ezért közelebb érezzük magunkhoz azokat a pártokat, amelyek hozzánk hasonlóan gondolkodnak erről. Mi úgy tartjuk, hogy a politikában is vannak erkölcsi kritériumok, olyan értékek, melyek mindenkor és mindenhol érvényesek. így például nem fogadjuk el „a cél szentesíti az eszközt" elvet. Tartózkodunk általában is a szélsőségektől; bizalmatlanul tekintünk a politikai élet azon szereplőire, akik túl hangosan, agresszívek és türelmetlenek. Úgy véljük hamis kérdés, hogy előbb vagyunk-e demokraták vagy előbb magyarók. Nem osztjuk azoknak a nézetét, akik elvitatják a magyarságtól a demokratikus hagyományokat. Mi bizunk a magyar nép józanságában és életrevalóságában. Zrínyivel valljuk: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Kiss Gy. Csaba Akik bíznak a jövőben: a Magyar Demokrata Fórum képviselője KIRÁLY ZOLf ÁN (2. vk., Szeged) és az Egyesült Államok elnöke „Király Zoltán országgyűlési képviselő Szegeden a múzeum lépcsőjéről szólt a többezres tömeghez... a Parlament a hatalmi kalap bokrétacsokra lett, milliók vannak olyanok, akiket egy monolitikus társadalom felépítéséhez szellemi segédmunkásként alkalmaznak... Nemzeti megegyezésre buzdított, képviseleti demokráciát sürgetett." (Magyar Nemzet, 1989. március 16.) „Az Országgyűlés alelnökének jelölték Király Zoltánt.... aki ösztöndíjasként Angliában tartózkodik. Király Zoltán (telefonon) elmondta: Budapestről keresték fel ezzel a kéréssel, és ó — bár a jelenlegi Országgyűlést alkalmatlannak tartja a törvénykezésre — igent mondott ..." (Magyar Hírlap, 1989. június 2.). „A mostani ülésszakon már együtt készülünk fel tízegynéhány képviselőtársammal, s úgy érzem, kialakulóban van egy együtt gondolkodó közösség, amely nem frakciózniakar, hanem ügyekre szerveződik." (Magyar Hírlap, 1989. június 12.). „Az ellenzéknek önvizsgálatra van szüksége... úgy tűnik, az ellenzéki csoportok némelyike kevéssé ismeri a magyar valóságot ... érthetetlen az önhittség, a túlzott magabiztosság. " (Magyar Hírlap 1989. június 31.). „ — Zoltán, az a hír járja, hogy ha szóba jönne, te nem zárkóznál el köztársasági elnökké jelölésedtől. — Pontosan így van..." (Délmagyarország, 1989. augusztus 26.). „Azonosulni leginkább a Magyar Demokrata Fórum elképzeléseivel tudok, de közel áll hozzám a Magyar Parasztpárt utóda, a Magyar Néppárt is." (Magyar Hírlap, 1989. augusztus 4.). „Megalakult a parlament ellenzéki csoportja ... Király Zoltán ismertette, hogy a parlamenti csoporthoz bárki csatlakozhat, csak MSZMP-tagok nem." (Magyar Hírlap, 1989. szeptemberi:). a mummr mm ' >. Eddig nyíltan nem politizálhattam, de bízom abban, hogy nem lesz nehéz dolog kiállni és megméretni magam. Erkölcsi alapot ehhez az ad, hogy az életemből nincs eltitkolni és takargatni való. Egyházi iskolám egykor azzal bocsátott útra: „Úgy cselekedj, hogy utólag semmit se kelljen megbánni". — Kérem, beszéljen eddigi életéről! — Kískundorozsmán születtem, szüleim szigorú szeretettel neveltek, amiért hálás vagyok nekik. Családunkban sohasem láttam pazarlást, annál többet találkoztam vele felnőttként és egyre riasztóbb méretekben. Történelem- és földrajztanár vagyok, férjem is tanárember. Több mint harminc éve Kisteleken élünk és dolgozunk. Három fiam van, kettő már önálló, a legkisebb a családi hagyományokhoz hűen az Esztergomi Ferences Gimnáziumban tanul. — Miért vállalja a nyílt politizálást? — Annyi igazságtalanság és a nemzeti tudat sárba tiprása után az évtizedes kényszerű hallgatás késztetett arra, hogy a változások mellé álljak. A Magyar Demokrata Fórum programját magaménak érezve e szervezet mellé álltam. Azzal a szándékkal, hogy egy megcsontosodott, elrontott gazdaság és társadalom átalakításában vegyek részt. — Hogyan lett képviselőjelölt? HARMATH — Sok izgalmas vita, mérlegelés tanár, 4. v után az MDF kisteleki szervezetének belső választásán én kaptam a legtöbb bizalmat, hogy elindulhassak a választásokon. — Ön fáradhatatlan ember hírében áll. Mi ad erőt a munkájához? — Legnagyobb öröm, hogy gyermekekkel dolgozhatok. El tudja képzelni, milyen érzés látni a sok gyerekarcot, akik tudásra, emberségre és igazságra vágynak? Ilyenkor nem lehet megállni. En is megvívtam kisebb-nagyobb csatáimat a meghamisított történelemmel. Óráimon gyakran csak utalni tudtam a történelmi igazságra. Tudja, a gyérekszemek adnak hitet és erőt a fáradtság legyűrésére. — Hogyan fogadta a család az ön politikai vállalkozását? — Biztos, nyugodt, megértő családi háttér nélkül ilyen horderejű feladatra esztelenség még gondolni is. Sok-sok közvetlen segítséget kapok tőlük, még a napi munkámat illetően is. — Mit tesz, ha megválasztják országgyűlési képviselőnek? — A programomra kíváncsi? Röviden öszszefoglalom: tisztességes törvényhozással megakadályozni a további elszegényedést és egy működő gzadaságot létrehozni. Vállalkozásbarát törvényekkel kell helyreállítani a gazdaság működőképességét. Meg kell szüntetni a kiváltságokat! A gazdaság újraépítése mellett a magyar nemzettudatot is erősíteni kell. Ha csak egyetlen dolgot tehet:nék, az anyaság és a család méltóságának visszaállítását, már úgy érezném, tettem valamit. Ez a munka azonban összefügg a gyermeknevelés támogatásával, a népességcsökkenés megállításával, a nyugdíjasok megalázó helyzetének megváltoztatásával, az erkölcsi értékek megerősítésével. Minden kérdés égetően fontos, azonnali intézkedést követel. A valóság talaján maradva azonban nem lehet pontosan megmondani, mindez mennyi idót igényel. Legalább két-három év, de bizakodjunk... ISTVÁNNÉ . k. (Kist.) Omfi^ WlöHPiféMi^ Gazdaságunk egyik rákfenéje a maffia-kereskedelem. A jelen kormány nem akarja ezt fölszá molni, hiszen hasznot húz belőle. Pedig szinte csak elhatározás dolga az egész. AZ MDF tavaly megszervezte Budapest több helyén az MDF-piacot, ahol a másutt szokásos árnál 20—40 %-kal olcsóbb volt a zöldség és a gyümölcs. S mindezzel jól járt a termelő is, ellenkező esetben nem adta volna portékáját. Idén márciustól ismét indul az MDF-piac, mindenkin segítve, akinek kevés a pénze. És kinek nem az? Most a kistermelőkhöz fordulunk. Keressék a (1) 1780-694-es telefonon Zacsek Gyulát és kölcsönösen előnyös, korrekt feltételek mellett értékesíthetik termékeiket. Az MDF már tavaly némi szervezéssel bebizonyította, hogy lényegesen javítható az árutermelő piaci helyzete és közérzete, a vásárló pedig előnyös áron vásárolhat. Mindezt eszköz és katalom nélkül nehéz kiterjeszteni. Jön a választás, ne feledje! — Az MDF szegedi képviselőjelöltjei közül az Ón nevét viszonylag kevesen ismerik. Egyetemi adjunktus, a magyar nyelv avatott ismerője, kutatója, miért fogadta el a jelölést? Való igaz, hogy eddig nem gondoltam politikai pályára, de hát én a képviselőséget sem karriernek tekintem; sokkal inkább szolgálatnak. Saját gondolkodásom, egész ifjúkorom logikus folytatását látom benne. Barátaimmal diákkorom óta beszélgetek, álmodozom, vitatkozom egy lehetséges új Magyarországról. A kocsmai világmegváltások, a fülbe súgott igazságok után. úgy érzem, itt a valóságos lehetőség reményeink megvalósításához. A döntő lökést pedig megadta barátaim unszolása és az a bizalom, amelyet környezetemben érzékelek. — Mi vezette el Önt az MDF mozgalmához? Furcsán hangzik, amit mondok, de én az MDF-nek már megalakulása előtt elkötelezettje voltam, és meggyőződéseim ma sem egyszerűen a párthoz, hanem egy szélesebb szellemi mozgalomhoz, egy magatartásformához kötnek. A legelső meghatározó tényező számomra a család; apámtól, a Felvidékről menekült. Egerben kitanult kántortanítótól tanultam erkölcsi tartást, magyarságot és elkötelezettséget. Ezt erősítették fel irodalmi tanulmányaim: Illyés Gyula, Németh László vagy Csoóri Sándor müveiben hasonló tartalmakat és elkötelezettségeket fedeztem fel. Elhatározásomat végül megérlelte a Csoóri Sándorral való — akkor még féllegális — találkozás és Raffay Ernő barátsága. Számomra ők a magyarság felvállalásának olyan mintáit közvetítik, amelyet én Franciaországban éltem meg... — Mennyi idót töltött Franciaországban? Először egy tanévet, magyar—francia szakos hallgatóként, ösztöndíjjal egy patinás párizsi egyetemen, ahol szakdolgozatomat is készítettem. Másodjára pedig magyar lektorként, 1982DR. BRATINKA JÓZSEF egyetemi adjunktus, 3. v. k. (Szeged) töl négy éven keresztül a lille-i egyetemen. Ott én voltam a magyar nyelv „napszámosa"; tanftottam mindent, ami a magyarhoz tartozott: nyelvet, irodalmat, történelmet és kultúrát, népzenét vagy akár magyar táncokat is. Küzdelmes és tanulságokban bővelkedő időszak volt. s tán sikerélményem sem lesz annyi, mint akkoriban volt. — Milyen volt a hazatérés? Nagyon nehéz volt. Felszabadult és a hazatérést ünneplő gondolataim elnyomták, eltiporták itthoni lehetetlenségeink. A saját bőrömön érezhettem, mit is jelent magyarnak lenni. Azt, hogy eleve fele eséllyel és dupla gyanakvással indulunk mindennek, s mintha hátrányainkat is mi hangsúlyoznánk a leginkább. Szerencsére a legutóbbi időkben oldódni kezdenek ezek a görcsök. — Mik ma a biztos pontok, a fogodzók az Ön életében? Mindenekelőtt a család és a munkám. Hármasban élünk egy átlagos lakótelepi lakásban Makkosházán. Feleségem angol szakos tanár i Deák Ferenc Gimnáziumban, amellett megyei szaktanácsadó; van egy pajkos, szöszke kislányunk: Zsófia, aki nemrég múlt hároméves. Számomra ma ó jelenti a felhőtlen derűt, a teljes kikapcsolódást és töltekezést. Kivételes öröm, ha én mehetek érte a bölcsödébe, s az utóbbi idők történéseiből okulva kislányom máris megtanulta: „Apa gyűlésen van..." A másik fontos támpont az egyetemi munka és mindenekelőtt az oktatás. Nekem, azt hiszem, nagyon fontos a személyes kapcsolat ezen a téren is. Hosszas viták, próbálkozások után végre sikerült kidolgoznunk egy olyan egyetemi képzési programot, amely felépítésében és anyagával esélyt adhat az európai felzárkózáshoz. — Az elmondottakkal összecseng, hogy dr. Bratinka József választási jelmondatául ezt tette meg: .,Szélsőségek nélkül, magyarként vissza Európába!" Magyar Demokrata Fórum megköszöni szegedi és Csongrád megyei jelöltjeinek ajánlását. Mindenkihez igyekeztünk és a jövőben is igyekszünk eljutni, ennek azonban az idő és anyagi lehetőségeink határt szabnak. Szíves megértésüket kérve továbbra is számítunk bizalmukra és támogatásukra. Ajánlócéduláikat napközben ezután is váijuk az MDF-házban (Szeged, Római krt. 31. Tel.: 15-263) a Bartók Bcla (Szeged, Vörösmarty u. 3. Tel.: 12-060) ill. a MÁV Művelődési Házban (Szeged, Rákóczi u. 21.). Az oWalt összeállította Balogh László és Póda Jeiö (X.)