Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

DELMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 40. szám 1990. február 16., péntek POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Mr. Senki - három helyettessel Költség(el)vetés Szegeden — Miért hántották Grósz Károlyt? — Rendőrnyíltság — Cserepesi zsebesek A szegedi tanácsülések — szinte megszoktuk már — annál eredménytelenebbek, minél hosszabb ideig tartanak. Tegnap, reggeltől estig, mégis sikerült elérni, hogy nincs városi költségvetés, de van újabb két helyettese az elnöknek, aki viszont nincs. Ha valaki nem értené a dolgot, akkor is őrizze meg hidegvérét; legyes elég, hogy a tanácstagok megőrjítik — egymást. Ezenközben mi nyugodtan kísérletezhetünk — az életünkkel; a hajléktalanok továbbra is hajlék nélkül, a színház főrendező nélkül; ámde nyilvános immár, hol ldsz traffipax, es az is, hogy elkapni készülnek a Cserepes sori zsebeseket, meg a pénzhamisítókat a rendőrök. Talán nem kapják el az ezutáni tüntetések vandáljait. mert nem lesznek vandálok a tüntetéseken (2. oldalunkon vélemények a Grószt támadókról), még akkor se. ha maisok is kényszerszabadságon lesznek, mint a Csepel Autó, meg az Ikarus munkásai. Tüntettek a katonák, és mögöttük a diákok Bukarestben, Militaru tábornok és az egész jelenlegi kormány visszalépését követelve. A tadzsikok lemondatták a teljes párt- és állami vezetést, Dusanbéban már 18 a halálos,áldozatok. 200 a sebesültek száma. Moszkvában tűz volt a színművészek épületében, a Donyec-medencében pedig metánrobbanás. Pénzhiány miatt a csehszlovák tévé kétezer munkatársát elbocsátják. Sulyok Erzsébet Tanácsi maraton életre-halálra — Az önkormányzat hajnalan gúzsba kötve, táncolunk, Rosszabb helyzetben vagyunk, mint a legsötétebb tervutasításos időkben „vezette föl" a Szeged Megyei Városi Tanács 1990. évi költségvetését Tóth László vb-titkár tegnap a városatyáknak. Elmondta, hogy továbbra is a központi elosztás érvényesül, bár most első ízben készült olyan költségvetés, amely nagyrészt a szegedi polgárok befizetett személyi jövedelmadóján alapul. Sajnos, a kormányzat továbbra is úgy tesz, mintha ö tartaná el a helyi tanácsokat, pedig a valóságban a< helyzet fordított. A drámaira sikerült bevezető után megkezdődött a 4 milliárd 250 milliós idei költségvetés vitája, toldozgatásafoltozgatása. Délélőtt mindössze néhány langyos hozzászólásra futotta, amelyek sokszor' igen messzire kanyarodtak a vita tárgyától. A toronyóra már elütötte a delet, amikor Takács Máté tanácstag emelkedett szólásra: — Minél többször végiggondoljuk ezt a költségvetést, annál kilátástalanabbnak tűnik. Nem vagyok biztos benne, hogy a város túléli ezt. Változtatnunk kell a szemléleten. Ezt a költségvetést már új módon kellett volna elkészíteni, hiszen a régi út, hogy mindenhonnan elcsípünk egy kicsit, már nem járható, AZ egész várost nem lehet bezárni. A maratoni tanácsülés második felvonása sokkal inkább tragikomédiára emlékeztetett, mintsem városatyák komoly vitájára. A délutáni „menet" nem volt mentes személyi vádaskodásoktól, vitáktól. Miközben negyven év óta először fordul elő, hogy költségvetés nélkül kénytelen evickélni a tanács, egyes városatyák valóságos háborút vívnak egymással — életre-halálra. Müller Józsefné mindenekelőtt visszautasította azokat a vádakat, amellyel az apparátust illették a költségvetés elkészítésével kapcsolatban. Kijelentette, hogy a tanácsnak nincs szándékában különböző machinációkat takargatni, legföljebb az fordulhat elö, hogy egyes intézmények eltitkolják tartalékaikat, ezt azonban mihamarabb meg kell vizsgálni. Valóban egy átmeneti, válságköltségvetésre van szükség. Ugyanakkor nem szabad bizonyos intézményeket bezárni, hiszen ha egyszer valamit megszüntetünk, azt utódaink aligha tudják újraindítani Ez valóban rossz költségvetés — ismerte be Tóth László vb-titkár —. de késhegyig menő viták, alkuk eredménye. Azt javasolta, hogy mégis csak fogadják el, ideiglenes költségvetésként. A tanács — tanácstalan maradt. Ezután ismét felmelegítették a polgármester-választási vitát. Király Dezső tanácstag feltette a kérdést: akar-e egyáltalán elnököt ez a tanács? Hosszú jógi vita kezdődött arról, hogy mihez van joga a testületnek. Tóth Károly ismét előállt javaslatával: ne egy, hanem három tanácstagot bízzanak meg a város vezetésével. Ezt a javaslatot is elvetették, hiszen a „direktórium" működési ^avarokat okozna az államigazgatásban. Müller Józsefné azt kérte, inkább két elnökhelyettest válasszanak melléje, segítségként. Ekkor ismét hosszú jelölési és választási procedúra kezdődött. A hat jelölt közül többen visszaléptek, végül elsöprő többséggel \Gyimesi Józsefet és Takács Mátét választották meg társadalmi elnökhelyettesnek. Az utolsó rúgások — egymásnak Pénz — csak a működésre A vita során ugyanis kiderült, félő, hogy ebben az évben több középiskolát átmenetileg nem tud majd üzemeltetni a tanács, hasonlóan sanyarú sorsra jutnak egészségügyi intézményeink is. Az olajat a tűzre a két tanácsi vállalat, az SZKV, valamint a Vízművek és Fürdók, szolgáltatták. A költségek növekedése miatt ugyanis ismételt támogatást kértek a városatyáktól. Ekkor állt föl Hetesi Erzsébet, aki az egész költségvetést megkérdőjelezte; — Az az érzésem, hogy a tanácstagok évek óta nem kellő információ birtokában döntenek a költségvetésről. Az a gyanúm, hogy az apparátus félrevezeti a tanácstagokat a költségvetés dolgában. Minduntalan azt halljuk, hogy gúzsba kötve kell táncolni, ennek ellenére ebbe a költségvetésbe is belefértek olyan támogatások, amelyek megkérdőjelezhetők. A vízmüvek ismét támogatásért kilincsel, közben pedig milliókkal száll be részvénytársaságokba. Ezt a költségvetést nem fogadhatjuk el. El kell döntenünK, hogy mire lesz szükségünk a jövőben. Mendebaba Radó azt javasolta, most csak a működési költségeket fogadja el a tanács, hiszen a városnak üzemelnie kell, a költségvetés egészét viszont adja vissza az apparátusnak átdolgozásra. Ezután állt föl Halász Miklós tanácstag: — Ügy látom, hogy a tanácsi vezetés erőtlen, s emiatt az apparátus a tanácstagságot „megvezeti" Ez a költségvetés nem egy csődhelyzetre készült; mindenképp szükségünk lenne polgármesterre. Az a javaslatom, hogy mindenekelöd válasszunk tanácselnököt. Én Tóth Csaba tanácstagot javaslom. A jelölési vita közben újabb kirohanásnak lehettek tanúi a tanácstagok. Ruzicska László ugyanis csak azután volt hajlandó választ adni arra, hogy elfogadja-e a jelölést, ha a testület meghallgatja beszédét. Novemberben Tóth Károly összeférhetetlenséggel vádolta a tanácstagot és felkérte, mondjon le. Ruzicska László most a vádakat visszautasította, s hosszan méltatta tízéves tanácstagi pályafutását. Közölte, hogy máig is csak vádaskodnak, de semmiféle bizonyítékot nem tudnak ellene felhozni. Tóth Károlyt azzal vádolta, hogy félrevezeti a tanácsot, megsérti a személyi és testületi jogokat — lapunkat pedig elfogultsággal. Hiszen, mint mondotta, az újságok Tóth Károlyt „sztárolják". Végül ultimátumot adott tanácstagtársának: mondjon le. Tóth Károly nem kívánt válaszolni. — Sajnálom, hogy tanácstag vagyok — vetette közbe Volenszki Imréné. — Egyszerűen nevetséges, ami itt történik. Az utolsókat rúgjuk, és egymásnak esünk. Lassan ráborult az este a tornyos házra, de a testület rendületlenül „ült". Többek között a város új jelképeiről döntöttek, és elfogadták az ezutáni tanácsülések témáit. Mindenki várta. hiszen erre a napra tűzték ki korábban a színházi főrendezői pályázat eredményhirdetését Mindössze a bejelentésre futotta: Ruszt József, Korcsmáros György és Felkai Tamás pályáztak. Rendkívüli napirendként kényszerült a testület ismét foglalkozni a hajléktalanokkal. Délelőtt ugyanis petíciót juttattak el a Menedékhely Alapítványon keresztül a tanácstagokhoz. A szegedi lakók tiltakozása miatt a végrehajtó bizottság elállt eredeti tervétől, attól, hogy az új Tisza-híd lábánál levő barakképületet adja a hajléktalanoknak. Ügy tűnik, bármilyen megoldást javasolnak, mindenütt a lakók ellenkezésével találkoznak. Az azonban tény, hogy jelenleg is közel ötvenen a szegedi vasúti pályaudvaron alszanak. Miután a tanács a költségvetést nem fogadta el, így külön meg kellett szavaztatni azt az 500 ezer forintot, amellyel a városi tanács az alapítványt támogatni szeretné. Megegyezés született arról, hogy a közeli napokban a város vezetői leülnek az alapítvány képviselőivel, hogy helyet keressenek a hajléktalanoknak. R. G. Bonn ff Egységet mielőbb tr Tanács-talanul Ezután tette föl szavazásra a tanácsülést vezető Müller Józsefné elnökhelyettes a költségvetést. A városatyák többsége nem fogadta el a tervezetet, azzal, hogy míg új költségvetés nem készül. csak a működéshez szükséges pénzből gazdálkodhat a tanács, abból is csak az időarányos részt használhatja fel. Egyúttal megbízta a szakigazgatási szervet,1 hogy március 30-ig készítsen újabb költségvetést. Hazánk megosztása, valamint a szabad önrendelkezéssel eldöntendő egység parancsának az alaptörvényben történt lefektetése óta sohasem kerültünk még oly közel célunkhoz, Németország egységéhez, mint éppen napjainkban — jelentette ki csütörtökön az NSZK parlamentjében Helmut Kohl szövetségi kancellár. A bonni államférfi kormánynyilatkozatot terjesztett elő Mihail Gorbacsov szovjet államfővel és pártvezetővel Moszkvában, majd Hans Modrow keletnémet átmeneti miniszterelnökkel a nyugatnémet fővárosban folytatott tárgyalásainak eredményeiről. A szövetségi (Folytatás a 2. oldalon ) Ledőlt a Hungária állványzata Lapunknak erre a helyére — különös véletlen — a Hungária-krónika legújabb fejezetét szerkesztettük; már kiszedték a nyomdában az építkezés fejleményeit ismertető cikket, amikor Kliegl Sándor szobrászművész telefonált: ledőlt az állványzat. Közeli műtermében dolgozott, amikor hatalmas robajra lett figyelmes; leszaladt az utcára. s a fényképeinken látható „tájkép" fogadta. A Szegedet az esti órákban elért szélvihar az úttestre teritette a régi Hungária Dózsa utcai oldalán az állványzat egy részét. A rendőrség és a tűzoltóság szinte azonnal a helyszínen termett, az életveszélyessé vált útszakaszt minden oldalról lezárták. Az állványzat lehúzta a troli vezetéket, természetszerűen leálltak a 9-es trolik. Miután magunk Is megszemléltük a viharkárokat, s a helyszínelő rendöröktől megtudtuk: várják az építkezés irányitóit, hogy megkérdezzék: a szélnek nem „segített-e" be a hanyagság — telefonáltunk: Hegedűs Isiván meteorológus tájékoztatott, hogy este nyolc körül atlagosan másodpercenként 16 méter volt a szél erősíiége. de észleltek másodpercenkénti 23 méteres széllökéseket is. Azt is segített kiszámolni, hogy az első adat megfelel az óránkénti 83,5 kilométeres szélerősségnek, ami viharos minősítést jelent; ilyenkor fizet a biztosító — tette hozzá. Laikusként nem ez jutott először eszünkbe, hanem: milyen óriási szerencse, hoqy az állványborulás pillanatában egy árva lélek sem járt arra, se gyalogos, se autós, de még egyetlen tömött troli sem. . Az egyetlen sérült: fotóriporterünk,Somogyi Károlyné, aki fényképezés közben megbotlott egy deszkában. Nem kell nyolc nao a gyógyulásához, csak a térdét és az arcát ütötte meg. Mindenesetre Csizmaz Tibor rendőr századai készségesen fölajánlotta a technikusuk által készített fotókat arra az esetre, ha a mieink nem sikerülnének. A nem, mindennapos látvány, íme, a két fotós képein. LaDzártáig. a rendőrség és a tíríoltcfcág szerint, egyéb károkat nem okozott a vihar Szegeden. Somogyi Károlyné felvételei Dobos Ferenc felvétele