Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

DELMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 39. szám 1990. február 15., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Vagyonnyilatkozat kötelező! Kábeltévés csatornadzsungel — A HAT oké? Autó kéne — Az MSZMP följelenti a rendőrséget Több gépkocsi? A vezetők vagyonnyilatkozatait értékelő országgyűlési bizottság tegnap hozta nyilvánosságra közleményét (lapunk 2. oldalán közöljük.!), amely szerint az érintettek lakásá­ra juttatják el a szükséges iratokat, nyilatkozatuk megtéte­le céljából. Ugyancsak közjogi alapkérdésben született döntés az Alkotmánybíróságon, amely szerint nem alkot­mányellenesek az ajánlócédulákra vonatkozó törvényi ren­delkezések. (Mint köztudomású, néhány szervezet erőtel­jesen tiltakozott a — legalábbis elvi — visszaélési lehető­ségeket nyitva hagyó, személyi számmal ellátott ajánló­cédula-rendszer ellen.) Ami a hazai gazdaság dzsungelét illeti: Miskolcon autóipari együttműködési lehetőségekről tanácskoztak, mi­vel a KGST-csód a magyar autóellátást is csőddel fenye­geti. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tegnapi tájékoz­tatóján a cáfolat kapott hangsúlyt. (Olvasóinknak háttér­információként annyit jelzünk, egyes állitások szerint a MAT furcsa értékesítési machinációkba bonyolódott az osztrák piacon, összefüggésben esetleges átalakulásával.) Helyből pedig annyit ajánlásainkban: a kábeltévé fej­leszt, és változik. Csatornatáblázatunkat, a többi informá­cióval együtt, lapunk 2. oldalán közöljük. Szávay István Tőkés László Kecskeméten A Magyar Gazdasági Ka­mara észak-magyarországi bizottsága szerdára mis­kolci székházába invitálta azokat az országos és térsé­gi kereskedelmi es iparvál­lalatokat, kisvállalkozókat, akik bármi módon hozzá­járulhatnak a jobb hazai személygépkocsi-ellátáshoz. Matajz Imre, a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy beszűkül a szovjet szeméi ygepkocs i -ím por t, gondok vannak a Skoda Fa­vorit, a Polski FIAT-ok, Wartburgok beszerzésével. A Merkúrnál jelenleg 330 ezer igénylést tartanak nyil­ván. Az Opel, a Ford, a Volkswagen, a Zastava és más nyugati autógyárak ugyanakkor késznek mutat­koznak arra, hogy alkatré­szekért gépkocsikat szállít­sanak. Másfél éves huzavona után a vámok kölcsönös el­törlésével sikerült a Zasta­vával is megegyezni. Napo­kon belül megkezdődik az amerikai piacokra is szállí­tott, 1300 köbcentiméteres, korszerűnek mondható gép­kocsik importja. Az idén 1158 kocsi érkezik, s ára várhatóan 340 ezer forint körül alakul. A Suzuiki- és az Opel -összeszerelés meg­kezdése után évente 60 ezer darab gépkocsival tudnak több igényt kielégíteni. Tőkés László temesvári református lelkész magyar­országi körútjának szerdai állomása Kecskemét volt, ahol először Bács-Kiskun megye, valamint a városi ta­nács vezetőivel, illetve az oktatási és egészségügyi in­tézmények, szervezetek kép­viselőivel találkozott a Re­formátus Lelkészi Hivatal­ban. Ezután ugyanitt a pár­tok képviselőivel folytatott Eszmecserét.. Hangsúlyozta, hogy a határokon túl élő magyaroknak, így az erdé­lyieknek is most az lenne a legnagyobb segítség, ha fel­nézhetnének az anyaország­ra, ha nem pártvillongások­ról, hanem a nemzet meg­mentése érdekében a pártok összefogásáról hallhatnának hírt. Robbantási kísérlet Gyújtogatás a szülőotthonban Üjabb rendbontások vol­tak szerdán délelőtt Dusan­béban, Tádzsikisztán főváro­sában, miközben a helyzet normalizálásáról tanácsko­zott a Tádzsik KP KB plé­numa: A tádzsik belügyminiszté­rium legfrissebb adatai sze­rint a keddi zavargasok nyomán a halottak száma 11-re nőtt. s 143-an sebesül­tek meg a három napja tartó villongásokban Az összecsapások során 51 rend­őr, illetve belügyi katona is megsebesült A Trud hely­színi beszámolója szerint viszont a rendőrség és a szélsőségesek közötti tűz­párbajban két rendőr is éle­tét vesztette, s az eltévedt golyók két nő és gyermek halálát okozták. A Trud be­számolója szerint kedd estig mintegy 200 örményt tele­pítettek ki. A hivatalos tá­jékoztatás viszont mindössze 39-ről szólt. Mint emlékeze­tes, vasárnap éppen az ör­mény menekültek lakáshoz juttatásáról szóló híresztelé­sek nyomán robbantak ki a zavargások. A Trud jelenté­se szerint kedden pogromok voltak Dusanbe több negye­dében. A pogrom lovagok a nem tádzsik lakosság laká­saiba törtek be. A lap sze­rint számos üzletet is kira­boltak, felgyújtották a kaz­pontj autóbusz-áliomást, és gyújtogatás! volt Dusanbe legnagyobb szülőotthonában is. Kelet; György ezredes, a HouverMmi Minisztérium szóvivője szerdán az aláb­biakról tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Irodát: A? elmúlt hét végén a Magyar Néphadsereg egyik robbanóanyag-raktárában — a rendszeres ellenőrzés során — ismeretlen eredetű, házi­lag összeállított robbanó­szerkezetet találtak, amely D? összeszerelem hibája és a nem megfelelő gyújtószerke­zet alkalmazása miatt nem robbant fel. A Katonai Ügyészség a rendőrség be­vonásával súlyos közveszély­okozás bűntettének alapos gvanúja miatt azonnali nyo­mozást indított. Ennek sorári az alakulatnál szolgálatot teljesítő egyik sorkatonánál házkutatást tartottak, ahol robbanóanyagot és egyéb olyan tárgyakat találtak, amelyek a robbanószerkezet elkészítésével feltehetően összefüggésbe hozhatók. A közvetett bizonyítékok alapján alaposan gyanúsít­ható személyt — aki beis­merő vallomást eddig nem tett, így feltételezett cseleke­detének indítékai is ismeret­lenek, — a Budap>esti Ka­tonai Ügyészség a hét végén őrizetbe vette, és előterjesz­tésére a Katonai Bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezte. A súlyos bűncselek­mény körülményeinek vizs­gálata tovább folytatódik. Nem alkotmányellenesek Grósz Károlyt „kitüntették Leninvárosból n Csaknem ezer ember tün­tetett szerdán este a lenin­városi Derkovits Gyula Mű­velődési Központ epülete, il­letve a helyi televízió stú­diója előtt. A Magyar De­mokrata Fórum által szer­vezett demonstráció részt­vevői az ellen tiltakoztak, hogy az MSZMP képvise­letében Grósz Károly is részt vegyen azon a lenin­városi televízió által szer­vezett stúdióvitán, amely a térség gazdasági gondjait tűzte napirendre. Körülbelül 200 ember a demonstráció befejeződése után is a művelődési 'köz­pont, illetve televízió stúdió előtt maradt, s feszült han­gulatban várta Grósz Ká­roly érkezését. Mikor meg­pillantották, körbefogták, lökdöstök, köpködték, állí­tólag meg is ütötték. Végül a rendezők szabadították ki a dühös tömegből, amely azt kiabálta: „Elegünk volt mindazokból, akik tönkre­tették országunkat. Nem akarjuk se látni, se hallani Grósz Károlyt". A stúdióvita elmaradt. A városi televízióban felol­vasták azt a közleményt, hogy az MSZMP feljelentést tesz a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete el­len a tüntetés ímegszerveze­séért. Ugyancsak feljelen­tést tesz a Legfőbb Ügyész­ségén a Leninvárosi Rend­őr-főkapitányság ellen Az Alkotmánybíróság ha­tározata szerint nem alkot­mányellenesek az országgyű­lési képviselők választásúról szóló törvénynek az ajánlá­si szelvényekre vonatkozó rendelkezései.. Ezért elutasí­totta e rendelkezések, illet­ve az egész törvény meg­semmisítésére irányuló ké­relmet — jelentette be dr. Holló András, az Alkot­mánybíróság főtitkára szer­dai sajtótájékoztatóján. A határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró, különvélemé­nyével született. A Centrumpártok Nemze­ti Szövetsége, a Keresztény­demokrata Néppárt Bács­Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár, valamint — a pártok és or­szág vezetőinek egy héttel ezelőtti konzultációját köve­tően — az ideiglenes köztár­sasági elnök indítványt Csomiép nyújtott be az Alkotmánybí­rósághoz, hogy a testüle' mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intéz­ménye összhangban van-e az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság sze­rint az ajánlás nyilvánossá­ga nem sérti a választások titkosságára vonatkozó al­kotmányos elvet, ezt nem indokolt kiterjeszteni a jelö­lési eljárásra. Egységes véle­ményük szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos garan­ciája a választások tisztasá­gának, hitelességének. A kopogtató cédulán sze­replő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság — több­ségi vélemény alapján — úgy foglalt állást, hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az ál­lampolgárok személyi adat­védelemhez való jogát. A Reform hírmagazin feb­ruár 9-i számában a „Va­ghini úr bánatos volt. hogy ezt a régiót eddig kihagyta" című cikket olvasva, érdekes részletre bukkantam Esze­rint a Dalbósco SNC szer­vezővállalat képviselőinek itteni látogatását követően a dél-magyarországi régióban olasz közreműködéssel ve­gyes vállalatok szerveződé­nek. Azaz, megkezdődik a szegedi repülőtér építése, új szálloda lesz, felélénkül a restaurálás, a Csomiép ne­tán vevőre talál. . (Folytatás a 2. oldalon.) Romániai Magyar Szó Trianont szellemileg, nem területileg kell meghaladnunk „A jelen feladata, hogy igazi békét tercmisen Trianon fájó emléke helyett. Ezért szabad és ezért kell Trianonról beszélnünk" — írja a romániai Ma­gyar Szó, „Trianon igazsága" címmel. A lap annak kapcsán veti fel a trianoni kérdést, hogy Mitterrand francia köztár­sasági elnök egyik legutób­bi kijelentése a román saj­tóban a puskaporos hordó robbanásaként hatott. Azt vették zokon, hogy Mit­terrand így fogalmazott: az első világháború előtti Ma­gyarországot a trianoni dön­tés „megfosztotta területé­nek kétharmad részétől". A román hírügynökség erre reagáló nyilatkozata szerint azonban „Magyarország sem­miféle területet nem vesztett el", hanem a széthulló Oszt­rák—Magyar Monarchia né­pei hajtották végre az aka­ratukat, „jóvátéve egy szá­zadok óta tartó igazságta­lanságot". „Sajnos, e sértődöttség mögül az elmúlt évtize­dekből olyan nagyon ismert nemzeti totalitarianizmus felhangjai sejlenek át, ame­lyek teljesen idegenek a ro­mániai forradalom első nap­jaiban meghirdetett nemzeti megértés gondolatától és alapjában megrengetik a ba­ráti egymásra találás jö­vőjét" — írja a lap, amely így ismerteti a tényeket: Az 1920. június 4-én Magyar­urszág által is aláirt trianoni békeszerződés igazságot szol­gáltatott csaknem három­millió románnak, de ugyan­akkor nem sokkal kevesebb mint három és fél millió magyar került idegen ura­lom alá, s ebből a legtöbb Romániához. „Mi, magyarok, belerok­kantunk abbéli állandó és túlzott igyekezetünkbe, ne­hogy a bennünket mélysé­gesen megalázó és néha ha­lálos sebeket ejtő csapások felemlítése megsértse az uralkodó nemzet önérzetét. Egyszer és mindenkorra tu­domásul kell vennie min­denkinek, hogy az önbecsü­lés és a tiszta önérzet nem valami kivételes jog, amely csak a hatalmat gyakorló többséget illeti meg. Bátran kimondhatjuk, mert végre ki kell mondanunk a nyílt­ság jegyében, amit mi ed­dig is tudtunk, és magunk­ban éreztünk, hogy Magyar­ország szétdarabolása, amit a győzelemben osztozó nem­zetek — köztük kimagasló felelősséggel Franciaország — a nemzetiségi elvre való hivatkozással hajtottak vég­re, de a valóságban minden nemzetiségi szempontot ki­rívóan mellőztek. A politi­kai szempontok felülkereke­déséböl közvetlenül követ­kezett a magyarság kollek­tív felelősségre vonása, kí­méletlen és igazságtalan megbüntetése". A cikk a továbbiakban rá­mutat: korabeli dokumentu­mok bizonyítják, mennyi­re a nagyhatalmi terület­szerzés volt az osztozkodó hatalmak célja, és nem az igazságos nemzetiségi eiv. A háborúban elfoglalt pozíci­ókra és stratégiailag fontos természetes határokra hi­vatkozva Románia a többi között a Tisza vonaláig kö­vetelt részt magának „Érthető, hogy Trianont nem lehetett és nem lehet megemészteni. Trianon idő­szerűsége viszont nem az el­múlt történelmi események értelmezésében vagy újra­értelmezésében van, hanem az akkor kialakult konflik- ' tushelyzet máig megoldat­lan állapotában. Trianon vágta sebeinket nem csak gyógyítatlanul hagyták a fe­lületes és tüneti kezelesek, hanem nagyon sokszor újra felszakították őket. Alapté­telként kell leszögeznünk: Trianon revíziója semmi esetre sem lehet területi vo­natkozású. Minden megol­dás kizárólag csak a mai Románia területi épségének és állami szuverenitásának tiszteletben tartásával kép­zelhető el. Trianon revízió­jának elsősorban szelleminek kell lennie" — írja a lap. Csak a leány „házasodna" Bizakodó britek A nemrég alakult, s a csatornaszigetek egyikén bejegyzett Magyar Befektetési Részvénytársaság meg­kezdi az alaptöke gyűjtését a brit pénzpiacon — kö­zölte a hírt minap az MTI. összesen százmillió dollár ertékben — 100 dolláros címletekben — bocsátanak ki részvényeket biztosító társaságoknak, befektetési ban­koknak, valamint tőkeerős magánszemélyeknek A részvényjegyzés kezdete 1990. február 14-e, délelőtt 10 óra; A másodpiaci — tőzsdei — forgalom egy hét: elteltével indul. A befolyt pénz 80 százalékát Ma­gyarországon forintértékpapírok, elsősorban részvé­nyek vásárlására fordítják. 80 millió dollárt tehát olyan hazai, vagy vegyes vállalatokba fektetnek, ame­lyek elsősorban exportra termelnek, jelentős konverti­bilis devizabevételt hoznak. Űjdonság. hogy a befekte­tési társaság egész ügyletét külföldi cégek intézik. Az előrejelzések szerint az alaptőke több mint három­negyedére már bejelentették igényüket a brit intéz­ményi befektetők. Az elfogadott magyar értékpapír­törvény alapján bíznak a piacgazdaság folyamatainak felgyorsulásában, az ehhez szükséges infrastruktúra mielőbbi kiépülésében S ha ők bíznak benne, mi se tegyünk másképp! (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents