Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

I. 1990. február 2., péntek A Magyar Szocialista Párt T SZOCIALISTA PÁRT valasztasi melleklete Csongrád megyei Jelöltjeink Az ajánlási szelvényt adja át kitöltve pártunk megbízottjának, vagy juttassa el a párt választókerületi irodájához! 1. számú választókerület (Szeged és térsége): képviselőjelöltünk; NOVÁKNÉ HALÁSZ ANNA élelmiszeripari üzemmérnök. 2. számú választókerület (Szeged—Mórahalom és térsége): képviselőjelöltünk: DR. SZABÓ MIHÁLY gyermeksebész. 3. számú vál&tztókerület (Szeged és térsége): képviselőjelöltünk ANNUS JÓZSEF író, a Tiszatáj főszerkesztője. Az 1., 2., 3. számú szegedi körzet választási irodájának címe; Magyar Szocialista Párt területi irodája, Szeged. Pf. 104, vagy személyesen a Tisza-parti székház. 4. számú választókerület (Csongrád—Kistelek és térsége): képviselőjelöltünk JUHÁSZ LÁSZLÓ áfészelnök. Választási iroda címe:: MSZP-székház, Csongrád, Felszabadulás utca 6—10. 5. számú választókerület (Szentes és térsége): képviselőjelöltünk DR. DEMETER ATTILA üzemmérnökjogász. Választási iroda címe: MSZP-széikház. Szentes, Nagyörvény utca 59. 6. számú választókerület (Hódmezővásárhely és "térsége): képviselőjelöltünk DR. HARMAI LÁSZLÓ közgazdász. Választási iroda címe: MSZP-székház. Hódmezővásárhely. Lenin utca 1. 7. számú választókerület (Makó és térsége): képviselőjelöltünk WÉBER MÁTYÁS földeáki tanácselnök. Választási iroda címe: MSZP-székház, Makó, November 7. tér 4. Kapja vissza rangját a család! Az elmúlt évtizedekben teles, tisztességes, demokrajószerével semmit sem tud- tikus és nemzeti érdekeket tunk politikusainkról: a ha- képviselő pártot akartam. Az talom arctalanná változtatta MSZP megalakulása az én őket. Illetlenség volt ma- további sorsomat is meghagánéletükről, személyiség- tározta. Teljes erővel az új jegyeikről érdeklődni. No- párt szervezésébe vetettem vákné Halász Annát, a Ma- magam. Tavaly decembergyar Szocialista Párt képvi- ben pedig az MSZP megyei selőjelöltjét viszont az el- koordinációs irodájának vemúlt években is úgy ismer- zetője lettem. ték meg sokan, hogy arca, önálló véleménye, sokszor a hivatalos hatalommal szembeni elképzelései is vannak. Renitens politikusnak számított még néhány hónapja is. — Nem túl divatos ma vállalni régi önmagunkat! HALADÁS ÉS BIZTONSÁG — Én viszont vállalom. Ma is szocialistának vallom magam. Többéves kemény munkámat, saját magamat — Miért vállalja egy csa- hazudtolnám meg, ha nem ládanya, egy feleség,' hogy fzt tenném. Múltja minden, . . '. , . . , • „ kinek van, de van, aki bekepviselojeloltkent beszáll- va„ja és van> aki eItagadja. jon a ringbe? Én hiszek benne, hogy ez a .„, , . ... párt már nem az a párt. - Hírből se azért, mintha Fontosnak tertom: hogy a nem lenne eleg dolgom. Ki- generációm részt vállaljon cs.t vissza kell araszolni az az ország sorskérdéseinek időben ahhoz, hogy vala- rendezésében, hiszen harszo ni tudjak. Én is végig- minckilenc éves vagyok és jartam azt az utat, amit a körülbelül anflyi Van mölegtobb politikus: a KISZ- göttem> m,nt előttem Ami„ ' í 32 kor megkerestek, úgy dönMSZMP-ben folytattam. tött el keü valliflnom a Amikor lattam, hogy a dol- megmérettetést, gok nem ugy mennek, ahogyan azt szeretnénk, magam _ Jelent-e valamilyen is a változások mellett kar- előnyt, vagy hátrányt, hogy doskodtam. Kezdettől fogva nő? ott voltam a reformköri mozgalomban, minden erő- — Fontosnak tartom, hogy met az állampárt lebontásá- a nők nők lehessenek végre, J ra igyekeztem fordítani. Hí- igaz társaik a férfiaknak. Nő és, anyaként talán több érzelemmel és lélekkel élem át mindannyiunk napi gondjait. Mint a legtöbb embernek, nekem is elegem van a nagy politikai kinyilatkoztatásokból. Alapvetőnek tartom, hogy . a jövőben kapja viszsza rangját, becsületét a család. Többek között ezért is szüksége van a politikának a nőkre és a nőknek is a politikára. — Honnan vezetett a képviselöjelöltségig az út? — Tősgyökeres szegedi családból származom. A mindennapi élet feszítő gondjait már gyermekkoromban megtapasztalhattam, hiszen szüleim, szerény lehetőségeik ellenére, áldozatokat is vállalva taníttattak. Ók vésték gyermekként belém: a legfontosabb a becsület és tisztességes munka. Ma közvetlenül is megtapasztalhatom, egy élet munAmannylben a szocialista párt Jslöltjót támogatja, az ajánlási szelvényt Január 24. után adja át a párt megbízottjának, vagy Juttaása el a párt választókerületi Irodájához. Cím: — kája után milyen keserves és nehéz a nyugdíjassors a mai Magyarországon. Kötelességemnek érzem hát, hogy értük is harcoljak. — Milyen indíttatást adtak a diákévek? — Szerencsére tanáraim között sok igaz ember volt. Nekik is köszönhetem hitemet, közösségi gondolkodásmódomat, az emberek iránt érzett szeretetet, tiszteletet és felelősségérzetet. A Ságvári gimnáziumban érettségiztem, majd nyolc évet töltöttem a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán; három évig tanultam azt, amit azután öt évig taníthattam is. — Mit jelent a családi háttér a munkában? — Rengeteget: a hazaváró kikötőt, ahonnan újra és újra el lehet rugaszkodni, erőt lehet meríteni. A férjem vízépítő mérnök. Kislányunk, Anikó a rókusi általános iskola negyedikes tanulója. Vallom ma is, hogy a család összetartó ereje a nő, a feleség legyen. Igyekszem a sok munka mellett minél többet a családdal lenni. Azt szeretném, ha az anyák újból anyák lehetnének. Harcolok azért, hogy a legszentebb emberi érték, az anyaság, főhivatás lehessen. Ehhez azonban az kell, hogy a családok a fizetésből tisztességesen meg tudjanak élni. " — Eddigi reformjaink nem igazán kedveznek ennek! — Túlpolitizált lett a világ. Ezen azonban a családok nyugalma és biztonsága miatt mihamarabb túl kell lépnünk. Nem tudom támogatni azt a kormányzati politikát, amely gazdasági gondjaink egyetlen megoldását abban látja, hogy vég nélkül a lakosságra testálja a'terheket. Elértük a tűréshatárt. Valódi gazdasági reformokra lesz szükség, nem haladhatunk a további elszegényedéshez. A családoknak a társadalomépítést nem szabad a jövőben ennyire megszenvedni. — Milyen sorskérdésekért emelné fel most a szavát? NOVAKNÉ HALASZ ANNA v— A létbiztonságért mindenképpen. Nem hiszem, hogy a munkanélküliség gyógyír lehetne gazdasági bajainkra. Meg kell állítani a gyors elszegényedést. A családok, a gyermekek életében gyökeres fordulatra van szükség. Meg kell állítanunk környezetünk további rombolását, elodázhatatlan az egészségügy és az oktatás gyors, valódi reformja is. Ebben mihamarabb meg kell egyezniük a ma még egymással vetélkedő pártoknak. — Hogyan él a képviselőjelölt? — Éppen úgy, mint bárki más. Engem is szorongatnak napi gondok. Tíz éve lakunk hárman egy 55 négyzetméteres panelban. A százszázalékos kamatadó az én családomat is sújtja. Egyetlen vagyonunk egy hároméves Dacia, amivel legtöbbször több a gond, mint az öröm. Spórolni mi sem tudunk, legfeljebb arra, hogy évente egyszer néhány napig együtt pihenhessen a család. Ha lemegyek a boltba, legtöbbször engem is éppen úgy kiráz a hideg, mint a többi háziasszonyt. Hobbiból és spórolásból magam is kénytelen vagyok főzni a hétvégeken. S ha még marad kis szabad időm, legszívesebben zenét hallgatok. Olyan országban szeretnék dolgozni, ahol feszítő napi gondok nélkül, magyarok és nemzetiségiek, idősek és fiatalok létbiztonságban, békében és nyugalomban élnek. Ehhez kérem most mindannyiuk megértő támogatását. Gyermeksebész - a műtőn kívül A KLINIKA. A Batthyány* utcai, társasházbeli lakásból indul minden reggel dr. Szabó Mihály a Tisza-parti gyermekklinikára. Fél nyolckor kezdenek a gyermeksebészeti osztály orvosai — vizittel. Nem csupán a saját osztályuk betegeiről tájékozódnak, hiszen más osztályokon is fekszenek sebészeti betegek — az osztály körülményei, befogadóképessége ugyanis nem felel meg a feladatoknak. A műtétek 8 óra tájban indulnak. Hét sebész között oszlik meg az évi 1200 nagy-, 'és 600 kisműtét. Feladatuk a járóbeteg-rendelés is, ahová évente húszezernél több gyermek kerül a klinika négymegyényi vonzáskörzetéből.' „Semmi sem háborít fel jobban, mint mikor egy édesanya beteg gyermekével a karján, a másik kettőt DR. SZABÓ MIHÁLY vonszolva panaszolja, hogy egyik rendelőből a másikba küldözgetik órák óta. Embertelenségnek tartom: előírásokra, korlátozásokra hivatkozva késleltethető, hogy a beteg a megfelelő kezelést a leggyorsabban megkapja. A bürokratikus szervezés — mely nem a beteg érdekét tartja fontosnak — a magyar egészségügy súlyos szellemi terhe. Ehhez jönnek az anyagiak. Csak egy gondolatot: egy kórházi ágy létesítéséhez egymillió forint ma nem elég, a fenntartása évenként súlyos százezreket igényel. Rossz szemléletünk csak ágyakban gondolkodik, holott a legtöbb betegnek megvan a maga ágya — otthon —, csak oda kéne vinni az ápolónőket. Akik időközben elhagyták a pályát. Lehet, szívesen vállalták volna gyerek, idős szülő mellett, hogy naponta gondoznak néhány otthon élő, arra rászorulót, természetesen megfizetve. A társadalombiztosítás megújitá(Folytatás a ?. oldalon.)