Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
8 1990. január 13., szombat DM1 [magazin Családpártiak E gymás után jelennek meg az ismertetők, nyilatkozatok a magyarországi pártok programjairól: mintha máris megkezdődött volna a választási kampány. — Mi tagadás, a hallgatóság, az olvasók, azaz „a nép" többsége ezeket a célkitűzés-ismertetőket „politikai kampányszöveg"-ként veszi, s igazából nem is nagyon figyel rájuk. Legalábbis otthon „nem politizál" Pedig nincs politikamentes otthon, apolitikus család. A pártok többsége ugyanis építi programját a családra — cz derül ki a nyilatkozatokból. Egyetértenek abban, hogy a családpolitikát jobban kell szorgalmazni: célul tűzik ki ezért az anyaság védelmét, a gyermeknevelés anyagi- erkölcsi elismertetését, a nők egyenjogúságának megvalósítását, a családok biztonságának garantálását. A MDF szerint az anyaságot a társadalomnak úgy kell tekintenie, mint hivatást, amit anyagiakkal is megfelelően meg kellene becsülni. A demokrata fórumosok az anyaság mellett fóhivatásnak tekintik, és főállású munkának szeretnék elismertetni a nevelőszülők munkáját is; sót azt is, ha a nők más családtagokat (például öreg szülőket) gondoznak. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogv teremtődjék több lehetőség arra. hogy teremtődjék több lehetőség arra, hogy a kisgyermekes anyákat négy-hat órás munkaidőben vagy bedolgozóként foglalkoztassák. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt arra hív fel. hogy az állam és a társadalom védje, segítse, erősítse a családokat. Mint alap- és összetartó erőnek külön megbecsülést szán az anyáknak. A családpolitikában lényegesnek tekinti — a több gyermek vállalását ösztönzőnek véli — a családi pótlék emelését. Az MSZP is amellett van, hogy ismerjék el az anyai hivatást és egészítsék ki úgy a családi pótlékokat, hogy azok fedezzék a gyermekek ellátásának alapköltségeit. A kisgazdapártiak szintén amellett vannak, hogy az anyaságot, a gyermeknevelést fóhivatásnak tekintő nőket ezért úgymond fizessék meg és kapjanak majd nyugdíjat is. Szerintük a termelő, az alkotó munkánál is jobban kellene méltányolni — és díjazni — a családért végzett munkát. A Magyar Néppárt szerint a családpolitikának oda kellene hatnia, hogy a népesség ne csökkenjen tovább. A Szabad Demokraták Szövetsége mindemellett azt szorgalmazza, kapjanak a nők nagyobb lehetőségeket arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódhassanak az politikai és közéletbe Hogy a pártprogramok fentebb idézett céljait a gyakorlatban hogyan kívánják megvalósítani, arról még nemigen esik szó. A Magyar Nők Szövetsége — egyébként egyetértve a célkitűzésekkel — ezt szóvá is tette már; konkrét intézkedési tervek kidolgozását sürgette. — S nyilván azt sürgetné a családok többsége is — pártállásától függetlenül. Azazhogy családpártiságból Barátkozni! Kismamakönnyítő HAZTARTASI HASZONHOZO Kevesebbel, gondosabban Hiába is próbálnánk szépíteni, biztosak lehetünk benne, hogy a háztartásainkra fordítható pénzünk idén kevesebbet ér, az élelmiszerektől kezdve a ruhákon át a tisztítószerekig és az energiáig mindennek emelkedik az ára. Vagyis kevesebbre futja — sajnos. De nyújthatjuk talán takarónkat egy kevéssel akkor, ha mármost, az év elején megpróbáljuk felülvizsgálni eddigi háztartási gyakorlatunkat, megleljük és radikálisan megszüntetjük a pazarlásokat; felfedezzük a megtakarítás, a kevesebbet fogyasztás lehetőségeit. Biztos például, hogy mindenféle drága külföldi tisztítószerre szükség van, amit összevásárolunk; s vajon nincs-e helyettük olcsóbb hazai, de hasonlóan jó? (Az ablaktiszításra ugyanolyan jó lehet a vízbe tett pár csepp spiritusz, mind a drága sprayk; a fürdőszoba és a WC fertőtleníthető Flóraszepttel is, nemcsak „márkás", drága súrolóporokkal és szagtalanítókkal.) Es vajon nem elég-e a tisztítószerekből kevesebb is? Megnézzük amosópor használati utasítását és annak megfelelően adagoljuk vagy csak találomra zúdítjuk a mosógépbe? (A vízkeménységnek megfelelő szert használunk-e?) A gépet egy-két darabbal szinte üresben járatjuk-e (áramot, mosószert, vizet pazarolva) vagy a teherbírásra szerinti gazdaságosság szerint? A mosást követő teregetésnél figyelemmel vagyunk-e arra, hogy a könnyen kezelhető textiliákból készült anyagok vasalását (s vele a villanydíjat) megspórolhatjuk akkor, ha az ingeket, ruhákat vállfára akasztva szárítjuk? Miként elhagyhatjuk a vasalást a könnyű, vékony ágyneműknél is, mert akkor is simák lesznek, ha szárítás elótt jól kihúzogatjuk óket, majd szárazon gondosan összehajtogatva a többi alá teszszük a szekrénybe. S megspórolható a vasalás a trikóanyagoknál és a frottírholmiknál is — még kíméljük is így a ruhaneműt. Ami egyébként ugyancsak a megtakarítás egyik forrása. A megkímélt, tisztán tartott, gondozott ruha és cipó ugyanis „hálás"; tovább tart. Mindenekelőtt legyünk tekintettel a ruhaneműbe varrt utasítás, a „textilKRESZ" betartására és alkalmazkodjunk a cipöhöz kapott használati, tisztítási útmutatóhoz. S nem árt, ha ügyelünk arra, hogy a szoknyákat, öltönyöket, kabátokat vállfán tartsuk a gombjaikat begombolva (így nem gyúródik „kikopottra" és nem nyúlik el). A fektetve tárolt ruhaneműknél a polcon a zárt hajtás legyen elöl. A szekrénybe csak tiszta ruhákat tegyünk. Ha valamin folt esik, azt lehetőleg rögtön távolítsuk el róla. Csak teljesen száraz ruhát, cipót rakjunk a szekrénybe. A cipókét, csizmákat papírral kitömve vagy kisámfázva tároljuk. Az állati eredetű textiliákat, a gyapjút, a szőrmét, a valódi selymet, a tollat pedig úgy, hogy védjük a molyok ellen (amik télen is szaporodnak a fútött helyiségekben!). Lehetőleg természetes molyriasztókat használjunk (levendulavirág és olaj, diófalevél) s csak akkor alkalmazzunk naftalint vagy globolt, ha ezek nem eredményesek. — S ne feledjük, meghosszabbítható a ruhanemű használhatósági ideje, strapabírása azzal is, ha minden mosás után gondosan átvizsgáljuk és ahol kell megoltjuk, megelőzve, hogy a kis szakadásból nagy lyuk legyen. A Beatles együttes által egyik legsikeresebb dalukban sok évvel ezelőtt föltett kérdést — „Nézd a sok magányos embert, / Vajon honnan kerültek elő?" — napjainkban újra meg újra felvethetjük. Növekszik azoknak a tábora, akik a gyorsütemű társadalmi változásokkal nem tudnak mit kezdeni; úgy érzik „kibillent" az óket körülvevó világ, életritmusuk, életvitelük: nincsenek biztos fogódzók, nincs ki(k)be kapaszkodniuk, kiszolgáltatottnak, magányosnak érzik magukat. Nekik, róluk szól Phyllis M. Shaw: Barátkozni jó! című könyve, amelyben a szerző a gátlásos emberek problémáit és azok feloldásának lehetőségeit veszi sorra. Különböző nézőpontokból vizsgálja, hogy a gátlásosságnak mennyire okozói a társadalmi körülmények és mennyire az maga az ember. Bemutatja, mint van kapcsolatban a zárkózottság, a gátlásosság, a magányérzet a környezettel, az életben bekövetkező változásokkal, az életmóddal, a lelkialkattal, az önkifejezési képességgel. Felvillantja a társas kapcsolatok nehézségeit, hogy rávezessen saját problémáinkra és orvoslásuk lehetőségeire. A gátlásosság, a szorongás feloldása érdekében megismertet a társas érintkezéshez szükséges készségekkel, azok fejlesztésének lehetőségeivel. Azzal, mint sajátítható el a társas viselkedés, az önmegismerés, a katasztrófahelyzeten való úrrá levés, a magunkon való segítés; s mint juthatunk mindezek által a végső soron minden ember által vágyott emberi kapcsolatokhoz, örömet-gondot megosztó, őszinte barátságokhoz. És általuk a szorongás, a magányosság elűzéséhez. Amire egyre több embernek van mostanában szüksége. Korunk nagy kihívása. Vele szembenézni, megküzdeni „tanít" P. M. Shaw serdülőtől idősig minden korosztálynak szóló könyvében. Szó-váltó — Mit jelent ez a szóké hajszál a zakódon? — Azt jelenti, hogy még nem kefélted ki a ruhámat, amióta feketére festetted a hajad! — Házasságunk alatt mindig csak spóroltunk. — Esmire? — Színes televízióra, szövetkezeti lakásra, autóra, nyaralóra és végül a válásra. Köszönetmondásra kérte rovatunkat néhány olvasónk, kismamák: a szegedi tanács bölcsödéinek szeretnék kifejezni elismerésüket azért, hogy új szolgáltatásként gyermekfelügyeletet biztosítanak. Az elsó hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a kezdeményezés igen hasznos és népszerűsítésre érdemes: családszolgáló. Azzal, hogy lehetőségei biztosít (20 hetestől 4 éves korig) kisgyermekek átmeneti — napi néhány órai — elhelyezésére a város három (februártól öt) bölcsődéjében. A felsővárosi (Gyík utcai), a Tarján 4. számú (Hajlat utcai) és a Petőfi sugárúti bölcsődében reggel fél 8 és délután fél 4 között fogadják, foglalkoztatják és etetik azokat az apróságokat, akik „hivatalosan és rendszeresen" nem bölcsódések. Az ügyeiket intézni akaró anyukák, a különféle tanfolyamokon részt vevó kismamák, a nagyobb házimunkába kezdők éppúgy elvihetik pár órára — a mindenkori napi élelmezési térítési díjért (jelenleg 24 forintért) — gyermekeiket ezekbe a bölcsődékbe, mint azok, akik közösséghez szeretnék szoktatni kicsinyeiket; netán segítséget szeretnének a neveléshez, gondozáshoz. - (Februrár l-jétől a makkosházi és az Odesszai 2. számú (a Vedres utcai) bölcsi is áll rendelkezésükre.) Az egyébként szokásos adminisztratív intézkedések, előírások, tortúrák nem terhelik a gyermekfelügyeletet alkalmilag kérő szülőket. Sót — mint az elégedettségüket kifejezni akaró olvasóink mondják — mindenben nagyon segítőkészek a bölcsődék dolgozói. „Mintha maszek gyermekmegőrzők lennének..." Kisgyermekes anyukák, próbálják ki a kicsinyek felügyeletét biztosító új humánszóigáltatást! Heti egy-két alkalom, néhány óra „szabadidő" talán jól jön a családgóndozas más teendőire. Az apróságoknak biztosan hasznára, épülésére válik, ha néha gyerektársaságba kerülnek. S nem árt az sem, ha a mamák próbálnak kicsinyeikkel együtt fölkészkülni a későbbi óvodai, iskolai közösségi életre. Adna — Elfogadna A rovatunkhoz étkezett kérések, felajánlások között továbbra is a gyermekholmik dominálnak. Vértói úti olvasónk írja: „Egyedül nevelem három kiskorú gyermekemet, a keresetem elég kevés... Szeretném, ha a gyermekeim részére egy kétszemélyes heverőt és egy használt fekete-fehér televíziót sikerülne kapni... És ha valakinek lenne használt gyermekruha 11 és 14 éves fiúkra való, nagyon megköszönném." A Gáspár Zoltán utcából jött levélben az áll, hogy: szükségünk lenne gyermekruhákra és egy lenyitható ágyneműtartóra. A gyermekeim: 12 éves fiú és 10 éves lány. a legkisebb fiú 2 éves." A Szatymazi utcából: Én olyan tiszta, igényes valakit keresek. akinek nagyobb (1 —2 éves) kisfia van és a kisruhákat nekem átadná." Öttömösi olvasónk leveléből: „...Én gyesen vagyok, a férjem rokkantnyugdíjas... három kiskorú gyermek ellátásáról kell gondoskodnom. Használt, használható cipót-ruhát kérek részükre: 16.11,3 évesek". Többen jelezték azt is, hogy szükségük lenne gyermeklieveróre, etetőszékre, gyerekbútorra. Van, aki az Icinyke-picinyke című népmesegyűjteményt szeretné megkapni. A Klapka térről jött levélben a kérés: „Elfogadnék egy kisnyugdíjas, egyedül álló, idós néni számára üzemképes, szobaantennás tévékészüléket." Az igény használt tévére, mosógépre változatlanul nagy. Ajánlatot a napokban leginkább babakocsira, ruhaneműkre tettek, azokat tudunk közvetíteni. Lehet érdeklődni olajkályha iránt is a 12-847-es telefonon. (Levélcímünk továbbra is: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.). KONFLIKTUSKERÜLŐ Srtessz-teszt Fortély Boltok üres polcai, konténerei tanúskodtak arról az elmúlt hetekben, hogy jól bevásároltunk. Az „olcsó" cukor és liszt „bespájzolásakor" azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek az élelmiszerek magukba szívják a nedvességet. Próbáljuk hát száraz helyen tartani a készletet. Azok, akiknek e célra „választási lehetőségként" mindössze a lakótelepi panelspájz áll rendelkezésükre jó, ha tudják: szárazon tárolható a cukor, a liszt, ha nagy papírdobozba rakjuk és a doboz alját, oldalát kibéleljük háztartási krepp-papírral. A s tressz elleni védekezésben segít, ha elgondolkodunk azon, mit is tudunk erről az „ellenségünkről". Tesztelje magát: válaszoljon az alábbi kérdésekre (jelölje meg az Ön szerint helyes pontot), majd olvassa el, mi a helyes válasz! I. A stressz milyen foglalkozásúakat veszélyeztet leginkább? 1. Tanárokat, orvosokat. 2. Hivatalnokokat, kereskedőket. 3. Művészeket, tudósokat, újságírókat. 4. Fizikai munkásokat. 5. Mindenkit — függetlenül a foglalkozástól. II. Mi váltja ki a streszt? 1. Fizikai megerőltetés. 2. Szellemi megterhelés, összeütközések. III. Milyen betegségek súlyosbodhatnak a stressz hatására? Igazság? Egy családban minden rendben van, ba a papagájt nyugodtan eladhatják. (WillRogen) Sok gyerek fog tollat azért, hogy megírja a televíziónak szíve vágyát. Azoknak a gyerekeknek is vannak vágyaik, akik nem küldenek levelet. Közülük soknak felesleges is volna, mert az ó kívánságaikat a tévé úgysem tudná teljesíteni. Az év elsó osztályfőnöki óráján én is kíváncsiskodtam egy kicsit. Érdekelt, hogy kis ötödikeseim mit szeretnének kapni az új esztendótól. Néhány kívánságlista megdöbbentett. Hogy miért? Mert íróik a kívánság szó hallatán csak anyagi javakra tudtak gondolni: számítógépre, videóra, színes tévére. Akadt olyan is, aki nem aprózta el, egyszerűen annyit írt, milliomos szeretne lenni. Azt hiszem, rajtuk már Fortuna sem segíthet. Három kívánság Mit kívánnak az iskolától? Egyesek egyszerűen annyit, hogy szűnjön meg. Mások nem enynyire radikálisak: nekik az is elég lenne, ha őket mentesítenék az iskolába járás alól. Egy harmadik csoport az ünnepnapok és munkanapok arányán szeretne változtatni: „cseréljék fel!" A legtöbb kívánságot azonban sem Fortuna, sem a miniszter nem tudná teljesíteni. Ugyanis nagyon sokan nem pénzre, gazdagságra és munka- illetve iskolanélküliségre vágynak, hanem egészen másra. Az ó kívánságuk a szívükből jön, s azt hiszem, szívhez szól. S talán az övéké már nem annyira elérhetetlen. Nekik nem pénz kell és drága játék, hanem öröm, béke és szeretet. Ók azok. akik azt kívánják, soha többé ne legyen olyan öldöklés, mint ami most volt Romániában. Ók azok, akiknek nem a videó az érték, a kincs, hanem a család. Csak talán nem pont olyan család, amelyben élnek. „A családunkban legyen béke!... Anyukám kevesebbet dolgozzon!... A szüleim soha többé ne veszekedjenek!... Szeretném, ha apukám örökre viszszajönne..." — írják. — Ugye, nem is olyan nagy kérés? Segítsünk, hogy teljesüljön! VARGA MÁRIA 1. Kiütések. 2. Szívbetegségek. 3. Magas vérnyomás. 4. Idegösszeroppanás. 5. A fentebb felsoroltak mind. IV. Az ember felveheti-e a harcot a stressz ellen? 1. Nem. 2. Igen, ha bizonyos szokásait, véletmódját megváltoztatja. V. Befolyásolja-e a stressz kialakulását az étkezés? 1. Igen, mert a mértéktelen evés hízáshoz vezet, a túlsúly pedig kiváltója lehet a stressznek. 2. Nem, mert lelki eredetű. 3. Igen, a kiegyensúlyozott, helyes (gyümölcsben, főzelékfélében, tejtermékben gazdag) étrend meggátolhatja a stressz kialakulását. Helyes válaszok: I. 5. Mindenki átélheti a stresszt, amit minden „apróság", az élet minden velejáróra kiválthat. II. 1. és a 2. Mindkettő kiválthatja: mindenféle megterhelés. III. 5. A stressz a felsorolt betegségeknek és még számos egyéb kórnak-bajnak a súlyosbodását okozhatja. IV. 2. Életmód-változtatással, egészségre ártalmas szokásaink elhagyásával eredményesen védekezhetünk a stressz ellen. (Különösen fontos a helyes táplálkozás, a szabadidő kellemes eltöltése, a konfliktushelyzetek kerülése.) V. 3. Az egészségünk megőrzéséhez, a stressz káros hatásainak elkerüléséhez, az ellenállóképesség növeléséhez jelentősen hozzájárulhat a megfelelő táplálkozás. Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA