Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

6 1990. január 2., kedd SPORT Annyit szidtuk korabban a sportnapilapos monopóliu­mába majd hogy nem be­lerokkanó Népsportol, hogy most. amikor szemmel lát­hatóan uj idők uj szelein szárnyal, mindenképpen megérdemli a biztató figyel­met és a dicseretet is. Utób­bit például azért, ahogyan a romániai tragédia felé for­dult, izgalmas cikkeket kö­zölve. a szerkesztési-törde­lési megujulást világszemlé­letben is követve. A Vidék —Főváros labdarúgó-mérkő­zésre gondolok, erre a sport­laphoz méltó, szép gesztus­ra. Sajnalom.. hogy a tele­vízió nem közvetítette a mérkőzést, s ebben a sajna­latban nem a magyar lab­darúgas iránti olthatatlan szeretet, hanem a személyes részvétel hianya fogalmazó­dik meg. Mert azt tudom, hogy a fociban minden a régi, Kék Mókus Kupa A Sörpatika csapata a tornagyőztes hiába van uj kapitány, s hiaba került átadólistara Dzurják Csöpi. Ezt az állan­dóságot fejezte ki — mond­hatni görög .ertjéhez hllen — Défári Lajos is. aki hanya­vetin annyit mondott a ma­gyar közvéleményt képvise­lő újsagirónak. hogy azért nem vetkőzött le egy ki­csit játszani, mert nem ert rá. A mérkőzésen egyébként nem volt kötelező a részvé­tel, tehát semmit sem vet­hetünk Lajos szemére. Nem kérhetjük rajta számon, hogy érintetlenül hagyta öt a temesvári hullaházban megskalpolt emberek vagy a kihantolt néhány hónapos csecsemöhulla latvanya. Nem nézett tévét, nem foglalko­zik „politikával", az edzés­tervébe nem illett be ez a könnyed, jótékony célü fo­ci, már nem szeret jatszani, megtiltotta a palyára lépést az apósa, esetleg sérült — készen állnak a mentségek, különböző súllyal és kocká­zattal. Mindegyiket külön-külön elemezhetnénk, de nem aka­rom Dömét a sárba taposni, inkább azt mondom el, mi­lyen Détári Lajost képzel­nék el — nekünk. Döme hírét veszi a meccs­nek és játékra jelentkezik. Tudja, hogy fagyos a talaj, a téli szünidőben kockáza­tos a váratlan újrakezdés, mégis vállal negyedórát, amibe belefér két jó sza­badrúgás, három szöglet meg négy csel. Amikor megmondják, hogy a ma­rosvásárhelyi Bölöni Laci is ott lesz a pályán, úgy inté­zi, hogy ő legyen a buda­.pestiek, Bölöni pedig a vi­dékiek kapitánya, s vala­honnan szerez egy piros­sárga-kék karszalagot romá­niai kollégájának. És ezt még az öltözőben adja át, egy baráti ölelés kíséreté­ben . . Nem folytatom, mert Dö­me újra leszerepelt. Akkor­tájt. amikor arról olvashat­tunk. hogy a nyugatnémet válogatott Klinsmann fiatal­korúak börtönébe járt meg­vigasztalni az egyszer megi­botlókat. Erről Döme is ér­tesülhetett. S ha a tanulsá­got nem teszi magáévá, jó volna, ha egy hiteles em­ber a közeléből elmondaná neki, hogy a profiszemlélet és az emberség egymás kö­zelében megmaradó, érvé­nyes tartalmak, míg az ő kivagyisága azonos tóról fa­kad a dilettantizmussal. (dlusztus) A harmadik alkalommal megrendezett Kék Mókus Kupa kispályás teremlabda­rúgó-torna döntőjét az óesztendő utolsó előtti nap­jan az újszegedi Sportcsar­nokban bonyolították le. Az előzményekről talán csak annyit, annak idején a Sze­ged SC, illetve elődjének volt NB l-es labdarúgója. Kozma Zoltán — a kupával azonos nevű borozó és sörö­ző üzletvezetője — elhatá­rozta, decemberenként meg­szervezteti ezt az esemény­sorozatát. ötletének kivite­lezéséhez társat is talált, mégpedig Szappanos Lajost. a Sörpatika üzletvezetőjét A gondolatot tett követte, s hogy mennyire érdemes volt fölvállalni, az előző, de a mostani küzdelem minden­képpen bizonyította: van létjogosultsága a tornának. — ügy gondoltam, az ak­tív játékot mar korábban befejező, de a még rendsze­resen NB-s vagy megyei csapatokban focizok is szí­vesen részt vesznek egy ilyen játszadozásban így a labdarúgást változatlanul imádó, attól elszakadni kép­telen Kozma Zoltán, amikor afelől kérdeztem, miért is vette nyakabu szervezesét­rendezését a kupának. — Örömmel újságolhatom, nem csalódtam, 18 csapat neve­zett. Volt olyan együttes, amelyikben 14 éves gyere­kek játszottak szamukra óriási élményt jelentett, hogy az egykori neves focis­tákkal mérkőzhettek. Szán­dékom —, hogy a régiek és maiak találkozhassanak a pályán — megvalósult, s ez, úgy gondolom, mindennél többet mond. Igen. találkozott a tegnap a mával, s talán a holnap­pal. Az aktív kispályás-csa­patok mellett alkalmiak is pályára léptek, mint például az Edu SC-ben a Hágel­mann-fivérek, Gruborovics, Takó; a Sörpatika gárdájá­ban a Szeged SC erősségei, a Kék Mókus együttesében a Szegedi Dózsa focistái. Az elöcsatározások során is ér­dekes. jó meccseket láthat­tak az érdeklődők, a hely­osztó találkozókon pedig — több mint ötszázan voltak rá kíváncsiak — kifejezetten mesteri megoldásoknak tap­solhattak a nézők. Ami szin­tén nem lényegtelen: a mér­kőzéseket egyperces gyász­szünet vezette be, a megje­lentek így adóztak a napok­ban elhunyt Nagy István, a Szeged SC volt kapusa, és a romaniai forradalomban el­esettek emlékének. 3—4. helyért: Tisza Üj-KSK—Kolibri Koktél 5-1 (2-0). Tisza Üj: Grandjean — Popol, Kéri, Papp, Nagy, Tóth J„ Tóth M„ Batik. Kolibri; Szilágyi _ Tí­már, Puskás, Süli L, Tóth G., Szlenka. Horváth S., Mé­száros L.. Németh, Hor­nyák. Gólszerző: Papp (2). Nagy, Tóth J., Batik, ill. Mészáros. Az 1—2. helyért: Sörpatika—Kék Mókus 4-0 (2-0). Sörpatika: Leboniczky — Tárkány. Bogdán. Kun, Bá­nó, Orosházi, Rácz, Nagy I., Kutasi, Mihály, Szabó A, •Sztahö, Drávai. Kék Mókus; Csehó — Kántor, Hegyesi. Magyar, Frányó. Fábián. Gaál, Újhe­lyi, Zakar, Lipták. Gólszerző: Banó, Oroshá­zi, Sztahó, Drávai. A torna végeredmenye-. 1 Sorpatika, 2. Kék Mókus, 3. Tisza Üj-KSK, 4. Kolibri Koktél. A torna gólkirálya 8-8 gól­lal Kun Lajos és Markó Jó­zsef (Sorkoptató), a legjobb kapus Nagy Károly (Domet Ecsetgyár), a legsportsze­rűbb csapat a Santos. a leg­jobb játékos Kantor Ferenc. A mérkőzéseket Gál Zoltán, Kubatovics Lajos és Bajnó­czi Sándor vezették. A különböző dijakat a föl­ajánlók képviseletében Já­szai György (Tempó taxi), Mohos László autószerelő­mester. Faragó Lajos (Vörös Róka vendéglő), Klötzl Fe­rencné kiskereskedő és Var­ga László sportbarát adta át. (gyürki) Kezdjünk új életet!? Hat gól és több mint félmillió forint A csípős hideg ellenére mintegy ötezer néző volt — adományaival és jelenlétével — tevékeny résztvevője an­nak a szilveszteri jótékony célú labdarúgó-mérkőzésnek, amelynek bevételét a szabad Románia támogatására aján­lották fel a rendezők. A Népsport által kezdeménye­zett Budapest—Vidék össze­csapáson pályára lépett a magyar futball színe-java. külföldről is számos kiváló­ság érkezett haza. A játékosokat Szepesi Gyórgv mutatta be, s pont­ban 12 órakor, a deli ha­rangszó jelére sorakozott fel a középkör mentén a két együttes. Elhangzott a Him­nusz, majd a kezdőrúgást Bodola Gyula, az egykori 61-szeres magyar és román válogatott végezte el. Bu­zánszky Jenő játékvezető sípjelére 'ndult el a labda, a bíró két segítője Mészöly Kálmán és Nagy Miklós volt. Budapest csapataban 11-es számmal ott volt Bö­löni László, a 10S-szoros román válogatott labdarúgó, aki — mint a 'Telesport szombati adásából kiderült — átutazóban tartózkodik Budapesten. 1 — Boldogan tettem eleget a szervezők kérésének, örü­lök, hogy játékommal vala­mit segíthettem hazámon. Egyébként hétfőn hajnalban indulok haza, Marosvásár­helyre meglátogatni a ro­konságot. Nagyon varom már a találkozást velük, so­kat idegeskedtem, hogy va­jon hogyan veszették át az elmúlt hetek eseményeit. Nagy élmény volt qz a mér­kőzés, megható a közönség szeretete. Még egyszer kö­szönöm, nekik is és egész Magyarországnak a segítsé­get — mondta Bölöni László. A szünetben nagy volt a sürgés-forgás a két öltöző­ben és a folyosón, egykori és jelenlegi válogatott lab­darúgók használták fel az alkalmat, hogy elbeszélges­senek egymással. A buda­pesti öltözőben ott volt Dé­tári Lajos is, aki szintén ha­Üj sportminisztérium Romániában Romániában a Nemzeti Megmentés Frontja új sport­minisztériumot hozott létre, s egyúttal megszüntette a Nemzeti Testnevelési és Sporttanácsot, amely eddig tulajdonképpen sportminisz­tériumként működött. Mi­niszternek Mircea Angeles­cut, a Román Labdarúgó Szövetség korábbi elnökét nevezték ki. ö az első civil ember, aki a román sport­hatóság élén áll. Angelescu két helyettese Cornea Dinu, a labdarúgó-válogatott egy­kori csapatkapitánya és Mi­hai Ispas volt rögbijátékos. Ispasról tudni kell, hogy hősiesen harcolt a forrada­lom napjaiban, az elsők kö­zött rohanta meg a kommu­nista párt központi bizottsá­gának épületét Ugyancsak bukaresti hír, hogy a román labdarúgó­hatóságok áldásukat adták Miodrag Belodedici szerző­désére a belgrádi Crvena zvezdához. Ugyanakkor a kiváló hátvédet tárt karok­kal várják a válogatottba, szeretnék, ha játszana az olaszországi világbajnoksá­gon. (Ny)erőpróba díjkiosztó Az óév utolsó napján le­bonyolított „Kezdjünk új életet" elnevezésű futóver­sennyel befejeződött a váro­si ifjúsági és sportosztály által szervezett és rendezett (Ny)eröpróba akció. A ver­seny után sorsolták ki a sportegyesületek által föl­ajánlott díjakat. Ezt megelő­zően Horváth András, a viso osztályvezetője méltat­ta az egész éven át zajló, a fiatalok és idősebbek egész seregét megmozgató ese­ménysorozatot. Az akció mindenképpen sikeresnek mondható, ezért az idén — ha más formában és elneve­zéssel — ugyancsak rendez­nek hasonlót. A fődíjat, a Szegedi Tö­megsport Egyesület ajándé­kát, a színes, távirányítású Videoton televízlót Sárkány István, az egyesület elnöke adta át a szerencsés nyertes­nek, a 12 éves Csányi Nor­bertnek. A viso ajándékát, a kerékpárt Adamik Zoltán, a Lakóterületi SE díját, a márkás teniszütőt Horváth Orsika kapta. Sporttáskát (az Egészségvédő SE aján­déka) Fehér László, Vidovits Zoltán, sportdzsekit (TESZT Klub) Auth Adél és Farkas Tibor, melegítőt (MHSZ vá­rosi vezetősége) Kiss Zoltán, Authné Fehér Maria és Kocsis Péter Roland nyert. Á világ sportja A nemzetközi kezilubdu­tornán az NDK-bajnok Em­por Rostock győzött, miután a döntőben 37-27 (16-15) arányban legyőzte a Tata­bányai Bányászt. * Az Olaszországban zajló nemzetközi női kosárlabda­tornán a magyar válogatott 96-72 (53-32) arányban le­győzte az NSZK-t. * Lionello Manfredonia (33), a Roma labdarúgója az olasz bajnokság szombati fordulójában, a Bologna el­leni mérkőzés ötödik percé­ben összeesett a pályán, mint később kiderült, köny­nyebb lefolyású szívinfark­tust kapott. A berohanó ró­mai csapatorvos, Ernesto Alicicco azonnal szívmasz­százst alkalmazott, s ez a gyors beavatkozás mentette meg Manfredonia életét. A játékost mentőautóval rög­tön kórházba szállították, s a vasárnap reggel kiadott orvosi jelentés szerint álla­pota azóta már jelentősen javult. * Harminc ország sportolói vettek részt a hagyományos Sao Pauló-i szilveszteri fu­tóversenyen (12,6 km), ame­lyet a múltban mindig úgy indítottak, hogy a mezőny az új esztendőben érkézett célba. Ezúttal eltértek a hagyományoktól: a 65. via­dalt délután bonyolították le. Ezt a rendezők már ko­rábban megindokolták, még­pedig azzal, hogy fokozhat­ják az érdeklődést, s „a ver­senyzők világosban jobban, biztosabban futnak". Ami az utóbbit illeti, az ecuadori Rolando Verának (24) mindegy volt, hogy éj­jel, vagy nappal fut, mert ezúttal is nyert, mégpedig negyedik alkalommal lett a viadal győztese. Totózóknak Az 52. hét eredményei zaérkezett Görögországból az ünnepekre, viszont furcsa volt, hogy nem játszik. Az MTI munkatársának kérdé­sére, hogy miért nem, ne­mes egyszerűséggel csak ennyit mondott: — Mert nem érek rá ... Amikor Buzánszky Jenő lefújta a találkozót, a han­gosanbeszélő közölte, hogy több mint 570 ezer forint jött össze az önkéntesen be­fizetett belépődíjakból, egyéb adományokból. Budapest—Vidék 3-3 (3-0) Hungaria körút, 5000 néző. vezette: Buzánszky Jenó. Budapest: Andrusch —Si­mon. Híres, Lőrincz. Szíj­jártó — Bognár Gy., Rubold, Bölöni — Kovács K., Fischer, Esterházy. Vidék: Bodnár — Talapa T., Kardos, Bognár Z., Csi­ma — Gyimesi A., Turi, Ur­bányi — Zsinka, Lovász, Le­hota. Gólszerzők: Kovács K. (8. p.), Fischer (33. p.), Kékesi (43. p ). illetve Balla (50. p ), Turtóczky (53. p), Burcsa (77 p.) 1. Ascoli—Genoa 2. Bari—Milán 3. Atalanta—Fiorentina 4. Verona—Cesena 5. Bologna—Roma 6. Ancona—Reggina 7. Catanzaro—Pescara 8. Licata—Como 9. Triestina—Cagliari 10. Monza—Foggia 11. Pisa—Padova 12. Reggiana—Parrna 13. Messina—Torino Pótmérközés: 14. I.azio— Napolj 0-0 x 0-1 2 0-0 0-2 1-l 0-0 0-1 0-0 1-0 l-l 1-0 0-2 2-0 3-0 1 Nyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint, a totó 52. játékhetére 6 975 386 danab szelvény ér­kezett be A nyeremenyalap: 37 290 416 forint. Ebből a jutalom 3 390 038 forint. Az I. es IV. nyerőosztályra egyenként 10 170 114 forint, a II. és III. nyerőosztályra egyenként 6 780 076 forint került felosztásra. A nveremények: 13 plusz egy találatos szelvény nem volt, 13 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 8 136Ó91 forint, 12 találatos szelvény 76 darab, nyereményük egyen­ként 71 369 forint, 11 találatos szelvény 1146 danab, nyereményük egyen­ként 4733 forint, 10 találatos szelvény 11 797 darab, nyereményük egyenként 690 forint. A kifizetés időpontja: 20 000 forint alatt január 6-tól, 20 000 forint felett január 10-tőI

Next

/
Thumbnails
Contents