Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

8 1990. január 26., péntek DM| magazin Cigi, sör, rágó, kóla T

anmesének is tűnhet, ami alább következik, de higgyék el, nem az! November végén induló családi magazinoldalunk szerkesztőjének postájában volt egy levél, amiben egy asszony tanácsot kért. Leírta, hogy az 6 családjukban „megy az egymásra mutogatás", ingerült szóváltasok vannak nap mint nap. Okuk az, hogy a família minden tagjának van olyan szenvedélye, ami úgymond, idegesíti a többieket, s még a családi kasszát is jócskán terheli. Az asszonyka naponta elszív egy doboz cigit, nem dohányzó férjének ezért „jár" esténként három üveg sör, a nagyobbik gyereknek az, hogy egész nap külföldi gumit rágjon, a kicsinek pedig, hogy „csak kólát bírjon inni". Eljutottak már addig, hogy felmérték, hosszabb távon erre nem fogja futni, se a pénzükből, se egymás idegeiből. De ki, miről és hogyan mondjon le? Nincs ugyan nálunk a bölcsek köve (csak némi élettapasztalat), de megpróbáltunk tippet adni. Javasoltuk, hogy egyszerre, együtt kíséreljék meg korlátozni szenvedélyeiket. Könnyebb ugyanis „áldozatot hozni" úgy, ha látjuk, tudjuk, hogy mások is ugyanezt teszik. Ha az önkorlátozó, lemondó fogadalom a család minden tagját érinti, ha egymás kedvéért történőnek minősíthető, könnyebb megtartani. S a leszokás időszakában lehet a másikat erősíteni a saját kitartásunkkal, illetve gyengeségünk támadásait kivédeni azzal, hogy „lám, más is kibírja". Persze, nem könnyű. Olvasóink azonban megpróbálták. Múlt héten újra levelet írt az asszony, s azt kérte benne, szélesebb körben tegyük közzé, a javaslatunkat — merthogy tapasztalataik szerint megvalósítható. Ók a fokozatos családi elvonássá) próbálkoztak: a mama otthon, a lakásban két hónapja nem dohányzik, párja már csak egy üveg sörre tart igényt estelente, a nagyfiú odahaza nem rágja-fújja a rágógumit (csak néha még az utcán), a kicsi pedig megelégszik naponta egy pohár pepsivel. S már kevésbé mennek egymás idegeire. Sót! Mintna közelebb kerültek volna egymáshoz... Mi elhisszük nekik. Önök között, kedves olvasóink, nincs véletlenül olyan família, ahol ki lehetne (kellene) próbálni gyakorlatban ezt a „tanmesét"? Fortély Szórme- és bőrkabátjainknak „ellensége" az eső, a hó. De csak akkor, ha a vizes kabátbó! gyorsan akarjuk elűzni és ezért meleg helyre (fűtőtest, kályha) közelébe tesszük a bundát, a bőrdzsekit. Nem szabad. Az átázott szőrmekabátot úgy hozhatjuk rendbe legbiztonságosabban, ha vállfára akasztva szobahómérsékleten hagyjuk megszáradni, majd a szál irányában finoman lekeféljük. Régi fényét is visszakapja, ha egy bársonydarabbal szálirányba áttöA bőrből készült kábátokról, szoknyáról, nadrágokról az esővíz okozta foltokat úgy tüntethetjük el, hogy szappanos hideg vízbe mártott ruhával dörzsöljük, azután nedves, majd száraz, puha ruhával áttöröljük, s végül vékonyan bekenjük színtelen cipókrémmel. (Az új bórcuccot ajánlatos használatbavétel előtt „kibokszolni", ezzel eleve megvédhetjük attól, hogy a csapadék foltot hagyjon rajta ) Sikerkulcs „A házasság sikere nem annyira azon múlik, hogy megtaláltad-e az ideális partnert, hanem inkább azon, te magad az vagy-e." (Lelend Foster Wood) Megfontoltan, meggondolva... Veszé.veztet9 Az érettségi előtt álló fiatalok Nagyon sokszor kudarc forrása " VŰIiVIJ VLIVI* Az érettségi előtt álló fiatalok elérkeztek a második pályaválasz tási döntéshez, és a tanulás mellett ez nem kis gondot jelent számukra. Hiszen most kell eldönteniük, hogy az érettségi után felsőfokú pályán való továbbtanulást, szakmatanulást vagy munkába állást választanak-e. Ezzel a döntésükkel — sokszor végérvényesen — meghatározzák későbbi életmódjukat, élethivatásukat. Éppen ezért ennek a döntésnek a meghozatalát nagyon alaposan meg kell gondolni. Az a fiatal, aki már középiskolás évei alatt tudatosan, folyamatosan készült életpályájára, könnyebb helyzetben van, hiszen számára a döntés nem okoz konfliktushelyzetet. Nagyon sokan viszont még most sem tudnak dönteni, teljesen bizonytalanok, nem ismerik a lehetőségeket, nem tudják eldönteni, hol van esélyük és mire alkalmasak. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani. Ahhoz, hogy választani tudjak, ismernem kell a lehetőségeket (milyen pályák, szakmák, munkakörök vannak), valamint kellő mélységű, reális pályaismerettel kell rendelkeznem, azaz, tudnom kell a pályakövetelményeket. A követelmények feltételek, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy az ember sikeresen feleljen meg egy adott foglalkozási tevékenységnek, így ismernem kell: a feladat ellátásához nélkülözhetetlen képességeket, amelyek minőségileg befolyásolják a munka hatékonyságát; az érdeklődés, beállítódás- és indítékrendszert, amely pozitívan befolyásolja a munkavégzéssel kapcsolatos megelégedettséget; a pályára jellemző munkatevékenységet, mint egy feladat meghatározására irányuló cselekvést (a munka anyaga, eszköze, a foglalkozás mozgási jellemzői, a munka szabadság-, bonyolultságfoka, veszély, illetve nehézségi források) ; azokat a személyiségtényezőket, amelyek befolyásolják a munkahelyi magatartást és a munkához való viszonyt; a tevékenység személyiségfejlesztő hatása szempontjából optimális tulajdonságok főbb jellemzőit, valamint az egyes képességekre, egészségi állapot, illetve személyiségtulajdonságokra vonatkozó ellenjavallatokat, azokat a határértékeket, amelyek jelzik a személy alkalmatlanságát. Ha kellő mélységben ismerem a pálya, munka és emberi követelményeit, akkor önmagamat kell viszonyítani a követelményekhez, tehát reális önismerettel kell rendelkeznem. Ez a „munka—ember" megfeleltetés dönti el, hogy alkalmas vagyok-e a pálya megtanulására és eredményes gyakorlására. Nagyon sokszor kudarc forrása lehet az, hogy nem végzik el ezt a „szembesítést", nem a végső pálya gyakorlására gondolnak, hanem például egy felsőfokú intézménybe való bejutás esélyeit mérlegelik csupán. így fordul elő, hogy bár felvételt nyernek egy felsőfokú intézménybe (képesség, illetve intellektuális szinten megfelelnek), de amikor szembesülnek a pálya emberi oldalával , (személyiségkövetelmények), rájönnek, hogy személyiségük nem alkalmas az adott pálya eredményes müvelésére. Különösen fontos ez a megfelelés az emberekkel kapcsolatos pályákon (egészségügyi, pedagógus pályák stb.) Az ember harmonikus életviteléhez. személyiségének állandó megújításához elengedhetetlen feltétel, hogy azon a pályán működjék, ahol leginkább alkalmas és ami számára is a legmegfelelőbb. DR. GYIFKÓ MÁRIA pszichológus (A pályaválasztás megkönnyítéséhez a 2—3. osztályos középiskolásoknak segítséget nyújt a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet. A pályaválasztási tanácsadó osztályt bárki felkeresheti személyesen vagy levélben, annak ingyenes humán szolgáltatását gyermek és szülő igénybe veheti. Címük: Szeged, Köz^pfasor 1-3. Telefon: 53-0)1 és 53-229. Levélcím: 607J Szeged Pf.: 544. A szerk.) KONFLIKTUSKERÜLŐ A másodlagos füst — tehát mások dohányfüstje — növeli a szívizominfarktus kockázatát. Eddig a passzív dohányzást csak a tüdőrákkal hozták kapcsolatba. Az utahi egyetem (USA) kutatóinak vizsgálatai szerint azonban — több mint kétezer, 30-59 év közötti beteg kórtörténeti feljegyzéseit elemezték — a dohányosok házastársai háromszor hajlamosabbak az infarktusra, mint a nem dohányzók házastársai. Szó-váltó — Mi ez a lárma? — kérdezi Balog úr ijedten. — Ó, ezek csak a szomszédaink — válaszolja a felesége. — Kiverik a fejükből az új autót. * szegény roko— Vannak nai? — Nem tudok róluk. — És gazdagok? — Ók viszont rólam nem tudnak... * Új házasok beszélgetnek: — Bevallom neked, hogy nem tudok főzni. — Nem baj, úgyis olyan keveset keresek, hogy nem is lenne miből... ÚTON... Nagy László archív felvétele Adna — Elfogadna Rovatunkhoz a „hagyományos" kérések mellett a napokban „újdonságok" is társultak. Örömmel idézünk abból a levélből, amely az egymással való törődésre utal: „A szomszéd néni érdekében fordulok kéréssel Önökhöz; a néninek nagy szüksége lenne egy üzemképes fekete-fehér tevékészülékre... Nyugdíjazása után 18 évig a szociális otthon keretén belül sok beteg és idős embernek hordott ebédet, takarított és ápolta őket... Igen megérdemelné, hogy néha rajta is segítsenek." Az „újdonságok" közé sorolható egy 3. osztályos kislány kérése is: „Most januárban lesz a születésnapom. Nagyon szeretnék egy fajtiszta vagy egy szobatiszta, panellakásba való kiscicát. Édesanyám beteg, dolgozni nem bír, így venni nem tud. Kérem azt a cicanevelő nénit, akinek volna egy fölösleges cicája, ajándékozza nekem, szerető gazdája leszek." A kereslet-kínálatban egyébként változatlanul gyermekholmik szerepelnek leginkább (például etetószéket. ruhát; cipót, Biemme babakocsialkatrészt keresnek; továbbá tévé, mosógép, centrifuga, szőnyeg. A bútorigények közé befutott egy nagycsalád kérése: „...egy ebédlógarnitúrára lenne szükségünk, 9-en szeretnénk együtt étkezni..." Aki adni tud (illetve aki kapni szeretne), a 12-847-es telefonon vagy levélben (cím: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.) keresse a DM szerkesztőségét! Nem vagyok már gyerek Én sem. Virág F. Éva fenti című könyvét, azazhogy Körtvélyes Dia (12 éves) följegyzéseit mégis elolvastam. S olvasásra ajánlom nemcsak minden tizenévesnek, hanem az ilyen korú csemetével megáldott szülőknek is. Hátha rádöbbennek ebből a 36 fejezetből, hogy manapság nálunk milyen gyereknek lenni; hogyan látják magukat, szüleiket, az őket körülvevő felnőtteket, s a világot a kiskamaszok. Akiknek és akikkel igazából nem könnyű az élet. Magának való-e? Az egyedülléttől sokan félnek, mert magukra maradva úgy érzik, mintha konfliktusba kerülnének önmagukkal, bizonytalanná vagy önzővé válnának. Mások ellenben szeretnek egyedül lenni, s mégsem tarthatók „maguknak valónak", önzőnek, önfejűnek- Szeretné ellenőrizni, hogy Ön milyen? Válaszoljon az alábbi kérdésekre, majd adja össze a pontokat és olvassal el a megfelelő értékelést! 1. Miből tanult eddig a legtöbbet: a) sikereiből (5 pont) b) balsikereiből (1) c) mindkettőből (3)? 2. Melyik hobbi lenne leginkább kedvére: a) növénygyújtés (5) b) munka egy fotólaborban (3) c) zenélés (1)? 3. Ha vendégeket vár, az előkészületekből mi tölti el a legnagyobb elégedettséggel: a) az „étlap" kitalálása és a főzéshez való bevásárlás (3) b) a főzés, sütés (5) c) a terítés (1)? 4. Ha egy olyan képet lát, amin egy erődítmény falai közül egy régi épületre látni, mi jut eszébe: a) biztonságérzet (3) b) történelem (1) c) turizmus (5)? 5. Pihenő oroszlánt, illetve fekvő teheneket lát. Az állatok közül melyik kelti Önben a fáradtság benyomását: a) a tehenek (0) b) az oroszlán (4)? 6. S melyik tűnik Önnek „emberibbnek": a) a tehén (4) b) az oroszlán (0)? Értékelés: 10 pont alatt: nem magányos típus, szívesen barátkozik. Társaságban nemcsak kellemesen érzi magát, de biztonságban is. (Ez a jellemvonás utalhat az önállóság hiányára is.) A magányt nehezen viseli, gyakran határozatlan, fél egyedül dönteni. 11— 20pont: úgy véli, nem árt, ha van valaki, akinek véleményét fontos döntések előtt kikérheti. Jó, ha van kire támaszkodnia. Nem „önfejű", nem a megmásíthatatlan döntések embere. Társaságban érzi igazán jól magát. 21 pont fölött: úgy véli, ha saját bőrét viszi a vásárra, jobb, ha egyedül határoz. Legnagyobb bizalma önmaga iránt van, legszívesebben egyedül dönt. Önfejű. Nem aggasztja az, hogy önmagával konfliktusba kerül. Vigyázzon: önfejűsége, bizalmatlansága elszigetelheti környezetétói s ez nem válik hasznára! Ezt a könyvet elolvasva azonban számos olyan ötletet, gondolatot kaphatunk, ami könnyebbé teszi — gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Mert a „feljegyzésekből" többek között megtudhatjuk, hogy „milyen súlyos következményekkel jár. ha senki nem ér rá semmire"; továbbá, hogy „az olyan gyermeki túlkapásnak, mint a kérés nélküli mosogatás, csakis szülői hálátlanság lehet a vége"; „kiderül, hogy milyen érzés lehet unni a banánt"; valamint, hogy „az olyan titok, amit utálsz, elmérgesedik"; s „a felnőttek, ha a gyerek megbetegszik, mindjárt szeretni kezdik". Kapunk némi gyermekeszú adalékot a felnőttek elmeállapotáról is, akik, ha házibulit rendeznek „a füstben és bűzben azt hajtogatták, hogy drágaság, demokrácia, kormányzat, adó, kilátások, lehetőségek-. • Nem azt élvezik és nem akkor szórakoznak, amikor vidámság van, tánc és mókázás, hanem, ha dühösek, vitáznak és idegesítik egymást... Úgyhogy... nem egészen komplettek". Mégis „rettenetes, hogy el kell titkoljam előttük a véleményemet, ha azt akarom: legalább itthon szeressenek, és legyenek kedvesek velem". Az utolsó fejezetben Körtvélyes Dia leírja: nekem sem jó, hogy olyan vagyok, amilyen. Ha pedig meg akarok változni, új irányt kell keresnem ". Vele együtt hány kiskamasznak? S hány szülőnek? — Nem tudom. Csak azt, hogy Virág F. Éva könyvét minél több érintettnek el kellene olvasnia! SZ. M. Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA