Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

8 1990. január 18., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) Nievre megye főtanácsának elnöke, 1959-től Chateau­Chipon város polgármeste­re, 1359 és 1962 között Nievre megye szenátora, egyben folyamatosan a me­gye nemzetgyűlési képvise­lője. Egy ideig a Courrier de La Nievre cimü napilap po­litikai igazgatója volt. 1945­1öl 1957-ig a modern párizsi kiadók elnök-vezér igazgató­jaként tevékenykedett. 1965-tól 1968-ig a demokra­ta és szocialista baloldali szövetség elnöki tisztét lát­ta el. 1970 és 1971 között a köztársasági intézmények konvenciója elnökségének elnöke volt. 1971-től a Fran­cia Szocialista Párt első tit­kári, 1972-től pedig a Szo­cialista Internacionálé alel­nöki tisztét töltötte be. Francois Mitterrand 1965­ben indult először köztársa­sági elnökjelöltként. Máso­dik alkalommal 1974-ben indult a választásokon, s ekkor a második forduló­ban a szavazatok, mintegy 49 százalékával már csák­nem megszerezte az állam­fői posztot. A sikert az 1981­es elnökválasztások második, fordulója hozta meg számá­ra, amikor 16 millió szava­zattal biztos győzelmet ara­tott. Az 1988-as elnökvá­lasztásokon jelentős fö­lénnyel választották újra a köztársaság elnökévé. Francois Mitterrand nős, két gyermeke van. A szocialista párt elnökségének állásfoglalása Bővülő magyar-francia gazdasági kapcsolatok Mitterrand francia állam­fő látogatása alkalmából a két ország közötti árucsere­forgalom alakulásáról tájé­kozódott a Kereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársa. Elmondták: a fejlett tő­kés országok között Fran­ciaország az exportban az ötödik, importban a hatodik legfontosabb partnerünk. 1986-ig a kereskedelmi mér­leg Magyarország szempont­jából passzív volt, 1987-rea forgalom kiegyenlítődött, 88­ban pedig magyar aktívum keletkezett. Előzetes számí­tások szerint a múlt évben exportunk 22 százalékkal, importunk 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A kétoldalú forgalom meg­közelítette a 400 millió dol­lárt. Kivitelünket anyagok, félkész termékek, fogyasztá­si cikkek; valamint élelrrii­.szer-ipari áruk adják. Be­hozatalunk több mint 80 százaléka anyagjellegű cikk, gép és alkatrész. Míg a kereskedelmi kap­csolatok kedvezően alakul­nak, a magyar és a fran­cia vállalatok közötti koope­rációk száma, az együttmű­ködési szerződéseken alapu­ló forgalom aránya viszony­lag alacsony. A francia tő­kebefektetés az elmúlt né­hány hónapban felgyorsult, s így ma már megközelíti a harmincat a francia tőké­vel működő magyarországi vegyes vállalatok száma. A Kereskedelmi Minisztérium szorgalmazza az aktívabb francia részvételt a hasonló vállalkozásokban és töke­beruházásokban. Ehhez a magyarországi jogszabályok, valamint a kétoldalú beru­házásvédelmi megállapodás kedvező kereteket biztosí­tanak. Űjabb jelentős együttmű­ködési lehetőségeket kínál az 1995-ös Budapest—Bécs vi­lágkiállítás, ahol a franci­ák az infrastrukturális be­ruházásokba kapcsolódhat­nak be. Elképzelhető még az együttműködés a távköz­lési fejlesztés, a szálloda- és autópálya-építés terén is. A pártelnökség megtár­gyalta az Állambiztonsági Szolgálat körüli botrányról szóló tájékoztatót. A szocia­lista párt elítél mindenne­mű alkotmányellenes tevé­kenységet. Sürgeti az el­avult jogszabályok felszá­molását és azt, hogy a gya­korlatot megfelelő jogsza­bályokkal a kormány hozza összhangba az alkotmány­nyal. Meg kell állapítani, kit terhel a felelősség a késle­kedésért, és a szükséges szervezeti, személyi konzek­venciákat le kell vonni. Horváth István belügy­miniszter a reformpolitikát képviselve az elmúlt évek­ben sokat tett az államigaz­gatás megújításáért, a jog­államiság megteremtéséért, a parlamentáris demokráciá­ért és az állampolgári jo­gok érvényesüléséért. Tevé­kenységével segítette a bé­kés átmenetet. Az alkotmány őszi módo­sításakor a kormány 1990. április 30-ig kapott időt az alacsonyabb rendű jogszabá­lyok módosítására. Az át­szervezés azonnal megin­dult, de nem az ügy politi­kai jelentőségének megfe­lelő erővel és ütemben. Ez a hiányosság nem sújthatja a minisztérium személyi ál­lományát. A szocialista párt elnök­sége szerint ezt a munkát meg kell gyorsítani. Egyet­ért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy a Belbiztonsági Szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját, és kerüljön a Mi­nisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett Állambiz­tonsági Szolgálat új törvény alapján, közvetlen kormány­felügyelet alatt és parla­menti ellenőrzéssel tevé­kenykedjen. A szocialista párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen mű­ködő Állambiztonsági Szol­gálat minden tisztességes magyar állampolgár és párt érdekeit szolgálja. Az elnökség visszautasít­ja azon vádakat, melyek szerint a szocialista pártnak szerepe volt a titkos meg­figyelések elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt ál­lambiztonsági információ­kat, és ilyeneket nem hasz­nált fel politikai tevékeny­ségében. Szovjet rakétából tollat Egy második világháborús brit veterán megálla­podott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjetek meg­semmisített nukleáris rakétáiból 100 millió tollat gyár­tanak. ezeket yiiágszerte árusítani fogják, és a be­folyt pénzt katasztrófák áldozatainak megsegítésére fordítják. A szovjetek 2 ezer tonna fémet adnak a megsem­misített rakétákból, s a fémből valószínűleg Nagy­Britanniában gyártanák ez íróeszközöket. Két változat lenne: egy olcsóbb, 11,50 dollárért; és egy luxuskivi­lelű. 165 dodárért. Az, angol veterán, Leonard Che­shire, aki a királyi légierő bombázópilótája volt, azt reméli, hogy sikerül 650 millió dolláros, állandó se­gélyalapot létesíteni a természeti katasztrófák áldoza­tainak megsegítésére. Az ötletre a szovjet külügymi­nisztérium gyors és kedvező választ adott. Először a NATO és a VSZ viszonylatában Áttörés a vízumfronton Száz pogromlovag őrizetben A főszerep a katonáké Beszivárgó ellenzék A nicaraguai fegyvere? erők egyik parancsnoka sze­rint a kormány ellen har­coló fegyveres ellenzék tag­jai beszivárogtak a közép­amerikai országba, és a feb­ruár 25-i választásokat gyil­kosságokkal, terrorcselek­ményekkel igyekeznek meg­zavarni. A managuai televízióban Roberto Calderon ezredes, a nicaraguai délkeleti ka­tonai körzet parancsnoka el­mondta, hogy tudomása sze­rint mintegy ezerkétszáz fegyveres kontra lépte át a határt kis csoportokban. Szerinte terveik között a kormány tagjai elleni tá­madások is szerepelnek. Több mint 10 ezer kato­nát dobtak át az elmúlt 24 órában Karabah-hegyvidék­re, az autonóm területet övező városokba, a szovjet államhatár menti azerbaj­dzsán területekre, ahol hét­főn rendkívüli állapotot hirdettek ki az örmény— azerbajdzsán nacionalista belvillongások miatt, a to­vábbi vérontás megakadá­lyozása érdekében. A TASZSZ jelentése sze­rint kedden erősítésként a belügyi alakulatok több mint 6 ezer katonája érke­zett légi úton e körzetekbe, s több mint ötezer fős ka­tonai egységek is azt a pa­rancsot kapták, hogy támo­gassák a karhatalmi erők tevékenységét. Légi úton belügyi és ügyészségi nyo­mozócsoportok érkeznek a térségbe, hogy felelősségre vonják a szenvedélyeket felkorbácsoló, a pogromo­kat szervező szélsőséges elemeket. Az elmúlt napok­ban több mint száz pogrom­lovagot vettek őrizetbe. Megkezdődött a katonai parancsnokságok szervezése az érintett területeken: a rendkívüli állapot előírásai szerint jelentősen korlátoz­zák az állampolgári jogo­kat, s a helyi hatalom e parancsnokságok kezébe ke­rül. A rendőri alakulatok és a katonaság átvette a leg­fontosabb objektumok, így a vasút, a közutak, a válla­latok, a közművek, a repülő­terek stb. őrzését, megkezd­ték az elrabolt fegyverek begyűjtését, elkobzását. Szovjet csapatok érkeztek az államhatár menti azer­bajdzsán területekre, így Nahicsevánba is, hogy meg­erősítsék a határ védelmét. A zavargások itt december elején kezdődtek, amikor is több tízezer azerbajdzsán kö­vetelte a határátlépések könnyítését, s megrongálták a határzárat is. A Moszk­vában kedden befejeződött szovjet—iráni tárgyalások értelmében január végén Te­heránban írják alá a kis­határforgalomról szóló meg­állapodást. Cazimir Ionescu, Romá­nia egyik tényleges alelnö­ke szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy a ma­gyar lakosság az ország bár­mely részén fellázadt vol­na a román lakosság ellen, vagy hogy a romániai ma­gyar lakosság különleges előjogokat követelne a ro­mánok rovására. A Nemzeti Megmentés! Front Tanácsának alelnöke a testület bukaresti székhá­zában B. Walkó Györgynek, az MTI különtudósítójának nyilatkozott. Ionescu szerint rosszin­dulatú emberek azok, akik megpróbálják eltorzítani, hamisan beállítani a ma­gyarok vagy éppenséggel a románok elégedetlenségé­nek bizonyos körzetekben egyaránt tapasztalható megnyilvánulásait — Mi­helyt a helyzet lehiggad, és a demokratikus államveze­tési elvek kikristályosodnak — mondotta — az emberek érezni fogják, hogy meny­nyíre szabadok és hogy minden erőfeszítés célja az emberek önmegvalósításá­nak kiteljesítése Ionescu kifejezte meg­győződését, hogy Románia „értékes segítséget fog kap­ni legközelebbi partnerei­Bukaresti interjú A magyarok nem lázadtak fel... tői" tapasztalatok dolgá­ban. E partnerek sorában említette a Magyar Köztár­saságot, amely Románia közvetlen szomszédja, és ahol — mint rámutatott — a gazdaságban, s különösen a magánkisipar fejlesztésé­ben, a háztáji mezőgazdasá­gi üzemág bátorításában je­lentős eredményeket értek el. Mindezeket a területe­ket már Románia is kiemelt fontosságúnak tartja. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsáról szólva az alelnök elmondotta: ez a testület síkraszáll az embe­ri méltóság tiszteletben tar­tásáért, az egyéni szabad­ságjogokért, a szólás- és sajtószabadságért, keresi az ésszerűen érvelő vitapart­nereket. Az elvakultan kö­vetelőzőkkel azonban, akik — mint mondotta — „csak igennel vagy nemmel tud­nak válaszolni összetett és árnyalt kérdésekre is" Ionescu szerint „igen veszé­lyes vitatkozni". A külön­böző romániai pártde­monstrációkról kijelentet­te: — Egyesek ka­rosszékből nézték a fórra* dalmat. Miközben mi az or­szág létkérdéseivel birkó­zunk, és enni sincs időnk, a parasztpártiak ráérnek csak a választási kampánnyal tö­rődni. A kommunista párt fel­oszlatásának követeléséről elmondta: felheccelték azo­kat a tüntetőket, akik ezt követelték, s a tömeg min­den ellen kikelt; ami kom­munista bélyeget visel. — Nálunk már senkinek sem jut eszébe a régi kommu­nista felfogás védelme, de saját elveinkkel ellentétes bármely párt működésének akadályozása — jelentette ki. — Ez nem jelenti azt, hogy mi védjük a kommu­nista pártot. Mi az embe­reknek azt a jogát oltal­mazzuk, hogy szabadon ki­fejthessék véleményüket". Ionescu szerint a párt lé­nyegében magától oszlott fel. — Az állam átvette a pártvagyont, amelyet fel­osztanak az egészségügy, az oktatás, a művelődés és más közszolgálati területek között. A Front mögött álló személyek többnyire párt­tagok voltak, akikkel kap­csolatban mérlegelni kell, hogy korábban mit tettek, hogyan léptek fel. A Nemzeti Megmentési Frontról kijelentette, hogy több elképzelés van c tes­tület jövőjével kapcsolat­ban. Az ő álláspontja sze­rint a választásokig kelle­ne vezetnie az ország ügye­it, ám elképzelhetőnek mondta, hogy a Front tag­jai egyénileg vagy valamely párt képviseletében vállal­ják a választási megméret­tetést. „Ez a vita még nem dőlt el" — jelentette ki. Hangoztatta, hogy a Front sok tagja a Ceausescu-re­zsim fegyveres erőinek tá­madásainak célpontjaként a szó szoros értelmében élet­veszélyben volt a forrada­lom hajnalán. — Ezért je­lentős az erkölcsi hitelük, s esélyük van a választáso­kon. — Kiemelte, hogy Ion Iliescu a Front elnöke és Petre Román kormányfő mindenképpen az ilyen sze­mélyiségek közé- tartozik. Magyarország és Olaszor­szág között eltörlik a vízum­kényszert a 30 napnál rö­videbb utazásoknál — ez a legfontosabb megállapodás azok között, amelyeket szer­dán, tárgyalásai végeztével írt alá Horn Gyula magyar és Gianni de Michelisi olasz külügyminiszter. A magyar —olasz megbeszélések kitű­nő légkörben folytak, s a fe­lek öt közös nyilatkozatot, jegyzökönyvet és emlékezte­tőt írtak alá. A vízumkötelezettség köl­csönös megszüntetése 60 nap múlva, március 19-étól lép életbe. A 30 napnál tovább tartózkodók, tartós kiküldöt­tek vízumeljárása, tartózko­dási engedélyének megszer­zése is sokkal könnyebb lesz, noha számukra nem szűnik meg a vízumkötelezettség. A megállapodás valóságos át­törés: először születik ilyen intézkedés a NATO és a VSZ egy-egy tagországa kö­zött. „Reméljük, hogy a lakos­ságnak jelentós könnyebb­séget jelent majd a vízum­kényszer eltörlése, és fellen­dülnek a kölcsönös utazások, a turistaforgalom. Ez még azon az áron is megéri, hogy a vízumdíjak kiesése folytán az államigazgatás jelentős bevételtől esik el" — jelentette ki Horn Gyula. Gianni de Michelis hozzá­fűzte, hogy az olasz kor­mány az intézkedéssel „nem csekély kockázatot is vál­lalt". „Mégis meg kellett tennünk. Nem hirdethetjük a közös értékeket és egvütt­müködést, ha azután elzár­juk határainkat" — mondta az olasz külügyminiszter A politikai tárgyalásokról készült jegyzőkönyv rendsze­res véleménycserét konzul­tációt intézményesít külön­böző kormányzati szerveid között A külügyminiszterek a jövőben évente találkoz­nak. Megállapodás született arról, hogy a szövetségesi érdekeket nem sértő, közös javaslatokat dolgoznak ki az egységes Európa mielőbbi megteremtése érdekében, a ezeket mindkét fél képvise­li, szorgalmazza saját szö­vetségesi rendszerén belül. Szándéknyilatkozat szüle­tett arra vonatkozóan, hogy korszerűsítik és kibővítik az 1974-ben létrejött kormány­közi gazdasági együttműkö­dési megállapodást és az 1987-ben aláirt beruházás­védelmi megállapodást. A kibővítés olyan területekre történik, amelyek a négyes — olasz, magyar, osztrák, jugoszláv — regionális együttműködés kijelölt te­rületei is: közlekedés, hír­közlés, környezetvédelem, kis- és középüzemek közötti kooperáció. szakemberkép­zés. kulturális együttműkö­dés. Egy emlékeztetőben külön érintették a szakemberkép­zést. Észak-Olaszországban egyes vállalatok a jelek sze­rint szívesen alkalmaznának magyar szakmunkásokat — az építőiparban, kohászat­ban, vasas szakmákban. Az ilyen lehetőséghez jutók je­lentős szakmai ismeretekre tehetnének szert, amit ott­hon is kamatoztathatnának. Végül megállapodás szüle­tett arról, hogy Budapesten olasz üzleti és szolgáltató­központot állítanak fel, kö­zös erővel. Ez tanácsadást, tájékoztatást nyújtana ma­gyarországi vállalkozásba, társulásba fogó olasz kis- és középvállalkozóknak. iro­da' szolgáltatásokat is nyújt­va. „Együttműködésre törek­szünk Nyugat-Európával és Olaszországgal, nem segé­lyekre várunk" — jelentette kj a magyar külügyminisz­ter a megbeszélések nyomán, Horn Gyula látogatásának második napján az olasz kormány gazdasági illetéke­seivel találkozik, fogadja öt Francesco Cossiga köztársa­sági elnök és a Vatikánban II. János Pál pápa. A láto­gatás végén a két külügy­miniszter közös sajtóérte­kezletet tart. amire szintén első ízben kerül sor. Várják Tőkés Lászlót Az MTI debreceni tudósí­tójának értesülése szerint február elején Magyaror­szágra látogat Tőkés László. A magyarországi református egyház zsinatának meghívá­sára tesz prédikációs körutat hazánkban, s egyebek között — február 4-én, délután 2 órakor — a debreceni refor­mátus nagytemplomban tart istentiszteletet. A lelkész a Szilágy megyei Menyő községben adott nyi­latkozatában azt is elmond­ta, hogy jószolgálati körutat tervez a Duna-menti orszá­gokba azzal a céllal, hogy a nemzetek egymásra találásá­nak szellemét, a testvéries­ség eszméjét hirdesse. Meg­hívásokat kapott Hollandiá­ból, Franciaországból, Svájc­ból, és az Amerikai Egyesűit Államokból is. Ezeknek — mint mondta — a " román vezetéssel egyetértésben sze­retne eleget tenni. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk — jelen­tette ki —, hogy a román és a romániai magyar érdekek egybeesnek, s ezekkel az utakkal is szeretném mind a romániai általános kibonta­kozást, mind a romániai ma­gyarság sorsának jobbrafer­dulását szolgálni. Azzal kapcsolatban, hogy Doina Cornea asszonyt és őt együtt jelölték Nobel-béke­díjra, Tőkés László hangsú­lyozta; önmagában nagyra értékeli, és a jövőre nézve iránymutatónak tartja azt a tényt, hogy eljutottunk egy olyan korba, amikor egy ro­mán és egy magyar ellenzéki személynek a neve egy lapun szerepelhet. * Szerdán Hatvanban ülést tartott a nemzetközi Tőkés László-mozgalom intézőbi­zottsága. A napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a ro­mániai forradalom győzelme után is szükség van-e a nem­zetközi Tőkés László-mozga­lomra? A válasz egyértelmű igen volt. Azt is elhatározta az intéző­bizottság, hogy országos pá­lyázatot hirdet a kisebbségi létforma Európát érintő problémakörének tudomá­nyos feldolgozására. Bejelen­tették továbbá, hogy a moz­galom díszelnöki tisztére a temesvári lelkész édesapját, Tőkés Istvánt kérték fel

Next

/
Thumbnails
Contents