Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

1989. december 11., hétfő VENDÉGSAROK Együtt és külön - rácsok mögött Ilovszky Vladimír „harmincöt év börtön, után", a Szegedi Fegyház és Börtön (és az Alföldi Bútorgyár) parancsnoka (illetve igazgatója) a napokban v.onult nyugdíjba. Pályafutásáról, tapasztalatairól, a civilek elől az ismeretlenségbe zárt világról kérdeztük. — Egy ' börtonparancsnok szemszögéből, ugye. az a jó, ha fegyelem van egy börtönben. Az utóbbi időben az állomány, de főleg az elítéltek között azonban lazulás tapasztalható. Előfordultak kisebb zendülések, azaz rendkívüli események: tömegesen megtagadták; az étkezést, a munkát, feltételeket szabtak okkal, ok nélkül egyaránt. Ez egyértelműen a kinti változások k övetkezm énye. — Hogygn kezelhetők ezek a problémák? — Ha a „beutalt" a kényszerű körülményekhez képest érzi. hogy foglalkoznak vele. odafigyelnek rá, jobban viseli büntetését is. Nem árt, ha fogva tartói szigorúan betartják a törvény betűit, s ha emellett a börtönparancsnok — mondjuk így — nagyvonalú. — Mit ért ez alatt? — Például, amikor a hetvenes években Sopronkőhidán voltam — ott, nehezen kezelhető, fegyelmezetlen rabokat őriztünk, de nem hoszszú időseket, mint Szegeden — rájöttem* arra, hogy ezekből az emberekből is ki lehet hozni a jobbik oldalukat. Hogy mi megkövetelhessük tőlük a rendet, fegyelmet, azért valamit adnunk is kell. Ezért műsoros előadásokat szerveztem nekik — (többek között a börtönudvaron a soproni filharmonikusok is koncerteztek. Az elítéltek végtelenül örültek, látták, hogy emberszámba vesszük őket, így kapcsolatunk is javult — A nyolcvanas évek eleien napvilágot látott börtönszociológiák igen kedvezőtlen képet festettek a rácsok mögötti világról. Erőszakról, korrupcióról, visszaélésekről, teljes jogfosztottságról olvashattunk. — Sajnos, az ilyen jelenségek minden zárt közösségben felbukkanhatnak, küzdeni lehet ellenük, de kiküszöbölni őket?... Egyébként, én úgy érzem, a helyzet nem olyan tragikus, mint azt mondjuk a Bebukottak cimű dokumentumfilmben mutatták. — Mennyire tudja ezt egy hör. tönparancsnok megítélni? ön pályáját örmesterkéút kezdte ... — Kétségtelen, hogy mivel az őrmester van közelebbi kapcsolatban az elítéltekkel, naprakészebbek az információi, nem is említve azt, hogy a kisebb ügyek gyakran el sem jutnak a parancsnokig, vagy ha igen. megszépítve, bizonyos részleteket elhallgatva. Ezek kivizsgálása amúgy is az alosztályvezetők, a helyettesek feladata általában. — Tapasztalatai szerint, mennyiben változott a bentlakók társadalma az 1948-as gyökeres rendszerváltással, mennyiben strukturálódott át a bűnözés, és mik a jelenlegi tendenciák? — Régen, az, előzd rendszerben az alvilág szervezettebb, és úgymond intelligensebb volt. Ezt tekintve. a züllés jegyei mutatkoznakA kialakult kasztok megbomlottak, az ötvenes évektől kezdve egyre több civil került be egészen apró, vagy valótlan bűnökért. Aztán jöttek a rehabilitálások, s nagyobb részt a cigánybűnözés maradt A hetvenes évek közepe táján kialakult az a furcsa helyzet, hogy mivel korábban — bent — nagyobb rangjuk volt a politikaiaknak, néhány piti alak szabadlábon mindent megtett hogy megfeleljen az izgatás vádjainak. Az eliteltek közötti hierarchiában elsősorban a szellemi képességűek nek van szerepük. A sikkasztok, a szélhámosok többnyire jó képességűek, az őrök is inkább kedvelik őket. mint az erőszakos bűncselekményekért elítélteket. Ez utóbbiak száma viszont növekszik, bár a jelek szerint kialakulóban van egy újonnan szerveződő alvilág. — Vannak-e a magyar büntetésvégrehajtásnak állandó — telelő — vendégei? — Igen, ők a jó idő beálltával szabadulnak, majd csavarognak néhány hónapot — élik az életüket —, és ősszel csinálnak egy kisebb balhét hogy tavaszig ismét melegen, koszt-kvártélyon lehessenek. — Most, hogy nyugdíjazták, nem vágyik vissza a börtönbe? — Kevesen kívánkoznak vissza, az biztasj Én meg egyelőre úgy érzem, mintha hosszabb szabadságon lennék. Sok olyasmit megtehetek, amiről eddig le kellett mondanom, és ennek örülltetek. . . Az én szakmám egyébként olyan, amire nem készül az ember: senki setp akar kiskorában börtönőr lenni. — Van-e olyan börtönanekdotaja, melyre szívesen emlékezik, avagy milyen a rácsokon túli humor? — Történt, hogy a szigorú őrmester kiszemelt egy rabot, akinek hosszabb volt a haja a szabványosnál. Ráparancsolt: azonnal menjen el a borbélyhoz, és vágassa olyanra. mint az övé, — tudja, mint kint a hadseregben. Az elítélt lement, majd visszatért, és jelentkezett az őrmesternél; szemlátomást rendbehozatta amúgy dús hajzatát, de mikor jelentést téve. szabályszerűen kézbe vette főfedöjét, kiderült, mivel az őrmester erősen kopaszodott, ő is kopaszra nyíratta fejebúbját.. . Engedelmesen végrehajtotta a parancsot. az őrmester meg majd megpukkadt mórgében. Varga Iván 0 rezgő acélszál titka Benzinből kevesebb is elég A benzinmotorok porlasztójának működési elve, felépítése Bánki Donát és Csonka János — azaz a századforduló — óta nem változott számottevően. Fejlesztőmérnökök ezrei dolgoznak tökéletesítésén, elsődleges céljuk természetesen az étvágy csökkentése. A közelmúltban én is találkoztam egy nyugállományú feltalálóval, akinek rövid „műtétje" után a családi Skoda úgy táltosodon meg, hogy közben fogyasztása is csökkent. Egyszerre kíváncsi lettem a részletekre. A szabadkai elektrofizikusnak, Kovács Oskolás Andrásnak ez az ötlete csak egy a sok közül, ráadásul már legalább 15 éves. Abban az időben déli szomszédainknál is el-elkallódtak a találmányok. Itt a nehézséget az is fokozta, hogy az autóipar nemigen szereti a külső fejlesztéseket, a „babráló sofőröket". Hasznosítási próbálkozások az NSZK-ban és Jugoszláviában is voltak, s ezek nem a műszaki paraméterek miatt buktak meg. Hazai gyártású autón az alkalmazása — eredményekkel biztató teszteléseket követően — azon csúszott el, hogy a licencadó ragaszkodott a változatlansághoz. A keresés tudatos volt, a végeredményben azonban a véletlennek is nagy szerepe lett Az optimális benzin-levegő keverék kialakításánál a porlasztó igazából csak a levegő mennyiségét szabályozza. A fúvókán átfolyó benzin térfogata is a vákuumtól függ. A mester egy vékony kúpos tűt mozgatott elektromágnessel a fúvókában, így sikerült a benzint is adagolni valamelyest a fordulatszám függvényében Javult a keverékképzés, jobb lett a motor. És itt 'jött a véletlen. Elromlott a iút mozgató elektromágnes. a teljesítmény mégsem csökkent, pedig a fúvóka átmérője az eredetinél kisebb volt. E gondolat alapján készült el az első „vibril". A mester egy különleges, rugalmas, vékony drótszálat erősített a" fúvóka közepébe, ami a tömör benzinrúdból csövet képez, az acélszál rezgése a cső falát belülről szétveri, a nagyobb fordur latszámon fokozódó — másodpercenként tízezres — rezgés következtében éppen akkor jut kevesebb benzin a motorba, amikor áz hagyományosan amúgy is túladagolt. Ez a kevesebb benzin azonban már hatékony előporlasztáson esett át, tökéletesebben tud keveredni a levegővel, nagyobb hatásfokkal ég el (kevesebb CO-t bocsát ki) s így nem csökken a teljesítmény. Gyakorlatilag bármilyen benzinmotor „szívbillentyűzése megoldható, több száz típusban jelenleg is működik ilyen fúvóka. Szegedi taxisok közül is sokan ismerik már a kopottas szabadkai udvart, amely műtőül szolgál, de vadonatúj, sokliteres — az NSZK-ból az Adriára tartó — autókba is szerelt már ilyen fúvókákat a mester. A havi egynéhány beépítés természetesen nem megoldás. A találmány sorsa akkor terelődött reménykeltő útra, amikor egy műszaki újdonságok menedzselésével foglalkozó üzletember autójába is beépült a „vibril". Ez az úr, Schilsong János történetesen szegedi, a megtáltosodott autó láttán kezébe vette a fúvóka ügyét. Keresett egy céget, amely elvállalta a magyarországi hasznosítást, a gyártást és a forgalmazást. Csodák termeszetesen nincsenek, a beteg autókat — alapjárat, gyújtás — ez a fúvóka Sem gyógyítja meg. Javulás csak normál üzemű motoroknál érzékelhető. Nekem az első gázadás olyan volt, mintha a bowdent valaki alaposan bezsírozta volna a Skodán. Sokkal gáxérzékenyebb lett. A másik — típustól teljesen idegen — érzés 90-es tempó mellett, hirtelen gázadásnál fogott el, a kocsi ugyanis „vette a lapot". Azt nem mondom, hogy az ülésbe szorultam, de mindenképpen bátrabban előzgettem. A harmadik látható változás, (togy direkt sebességű fokozatban is nyugodtan ballaghatok akár 35 kilométer/órás sebességgel, a motor nem kezd az ilyenkor szokásos rángatózásba. Csöndesebb lett az alapjárat, rezgésmentesen jár a motor, nem borul fel az élére állított gyufásskatulya... Kovács András Répa Röszkéről Gvenes Kálmán feli-étele A két szomszédos határállomás, Röszke és Horgos munkakapcsolata az elmúlt években nemzetközi határforgalmi versennyé alakult. Az első fél év eredményei alapján — tizenegyedik alkalommal — ismét a röszkeiek kerültek ki győztesen. Feladataik nagyságára jellemző, hogy 1988. első fél évéhez viszonyítva, idén hat hónap alatt, közel tizenhatezer kocsival több lépett ki és be állomásukon. Ennek ellenére lényegesen csökkentették a kocsik tartózkodási idejét. Ezekben a hetekben a legnagyobb munka a Dél-Alföldön termelt cukorrépa továbbítása jugoszláv gyárakba. A répaszezon idei vasüti adatai: 182 vonat ötezernél több kocsija 156 ezer 616 tonna cukoralapanyagot vitt Jugoszláviába bérfeldolgozásra. Onnan kész cukorként, illetve szeletelt répaként hozzák majd vissza a kocsik az árut. Ha lép, legfeljebb kilép... (Folytatás az I. oldalról.) szervezet helyi testületei formálisan működtek, mert a magas tagdíjfizetéssel nincs arányban a juttatás. Intézetre méretezett érdekvédelmi szervezetet javasol, hozzáértő, a helyi viszonyokat jól ismerő vezetőket az élére. Az új érdekvédelmi szervezet — nevezhetjük: szakszervezetnek is — az eredményesebb intézeti gazdálkodástól teszi függővé a dolgozok. javadalmazását. Jobb szabályozási és érdekeltségi rendszer kidolgozását sürgeti, ehhez pedig az egész intézeti struktúra felülvizsgálatát. Mi sem természetesebb. változtatna a szociálpolitika mai rendszerén is. Mi gondol a fónok — beosztottjáról? Barabás Zoltán akadémikus: — Tetszik Sándor Zoli fiatalos lendülete. Az ő koraban így is kell belekezdeni valamibe. Az én főosztályomon. bátran merem állítani. alkalmas terep nyílt a demokrácia gyakorlására. Szabad volt mindig apellálni. így hát, talán nem véletlen, hogy most is tőlünk indultak az eretneknek: monaott nézetek. Zoltán egy nagy idealista. Amit szeretne, az olyan szép, hogy nem is igaz. A szakszervezet . hatalom ' nélkül semmit sem ér, vagyis, a hatalmat el kell venni valakitől. Tanácsért sokszor fordul hozzám. Latom gyötrődését a kérdéstől. vajon, mit szól az igazgató? Nos. ha lesz ereje végigharcolni azt, amit elkezdett, sok embert állithat maga mellé. Bár, még az is ke véts lesz a győzelemhez. Az új szervezetnek ki kell nőnie az intézet határain kívülre. Szövetségesek nélkül szerintem életképtelen lesz. Kilépnek ? Palágyi András, a biológiai tudományok kandidátusa már Sándor Zoltán mellé állt — A mi kilenc tagú csoportunk márciusban határozott. Kiléptünk a Medoszból, es akkor Zoliék még „sehol sem voltak?. Nem értettünk egyet a helyi szakszervezeti vezetőséggel, az elvonás mértéklével. A bruttó fizetésünk egy százalékát fizettük tagdíjként. Az^ intézetben hatvan százalék marad, a befizetett összegből 40-et elvisz a Medosz. Küld néhány üdülőjegyet elő- és utószezonra, meg évi egyszeri utazási kedvezményt kapunk cserébe — A fölhívást ismerik? — Hogyne Üdvözlendőnek tartom, mert mintegy jelzi, duruzsol lent a plebsz. Egyetértek azzal, hogy a kollektív szerződésben rögzített pontok teljesen elavultak, szerintem is, a fajta-jutalékrendszer egész vertikumát újra kellene gondolni. De a jelenlegi bizalmitesstület ezek képviseletére alkalmatlan. Kedvezményes vásárlási akciók kötik le az erejüket. — Támogatják-e az új elképzelést? — Nézze, a jelenlegi szisztéma sok embernek; nem tetszik, ez tény. Mint ahogy az is. kiábrándult a nagy többség, » ha egyszer lép, legfeljebb kilép. Ki merne újat húzni a gazdasági, vezetéssel ? Barabás osztálya mindig kitűnt a többi közül. Kérdés, meg tudják-e védeni Sándor Zoltánt? Szerintem, nagy esélye van arra, hogy a kezébe adják a munkakönyvét, igaz, ahhoz itt kell maradnia. Mi a pártján vagyunk. Ságváritelepen, a fizikai állományban lévők bemutatkoznak ugyan, de a nevüket nem szívesen látnák az újságban. Egyikük fölemlegeti, több mint húszéves munkaviszonya alatt egyszer kapott segélyt Másikuk az idei üdültetési listára csodálkozott rá. (Az egyik külföldi beutalót, főszezonban. hogyhogy nem, a gazdasági igazgató, a másikat a szakszervezet üdültetési felelőse kapta.) Nem értik azt sem, a szakszervezet pénztárkezeléséért miért jár majd húszezer forint a „kincstárosnak". Aki 18 éve dolgozik az intezetben, úgy umléksziH, kezdetben az egész tagság ült össze, később mór csak a bizalmiak, mostanában jobbára nekik is egy-egy csoportjuk csupán. A vezérek meg intézkednek, sok a dolguk. A , titkár, mióta titkár, most járt náluk először Kérte őket, gondolják meg mit csinálnak! Minthogy Sándor Zoltánt ók küldték a bizalmitestületbe, csak benno bíznak jobban, mint a medoszosokban. Reform a kapuban A gabonakutatóban zajló szakszervezeti csatározás aligha különbözik a többitől — már ahol egyáltalán elkezdődött valami. Jelensegértékü történései magyarázatot adnak arra, miért, milyen okokból akadnak el a reformszellők a munkahelyek kapuiban. Az intézet folyosóin különben már azt suttogják, Sándor Zoltán telepvezetőt „kirúgják", felhívásájiak fuvallata erősebb. még az átmeneti időkhöz illőnél is. (Hisz az okosabbak máris látják, nem a Medoszhoar tartozás az elsődleges probléma az egyebként szépen prosperáló intézetben.) A megfontolva haladók úgy tartják, meg kell várni a januárban tartandó Medoszkongresszust. Addig is. a tagdíjfizetést novemberdecember hónapra fölfüggesztették. Csakhogy, a mértéktartóan reformpárti helyi szakszervezeti titkár ós elnök mandátuma lejárt, a tagság — ha akar — most szólhat A jelölőbizottság ma, hétfőn kezdi gyűjteni az új vezetőkre a javaslatokat. Mag Edit