Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

1989. december 9., szombat 3 fltomerömü-bövítés francia tőkével Arammal fizetnénk Két új, ezer megawattos atomerőművi blokk vegyes vállalati formában történő felépítésére adott szándék­nyilatkozatot a Paksi Atom­erőmű Vállalat a francia EDF (Electricite de Francé International) cég. A hirt a Pécsett szerkesztett „A hely­zet" című hetilap pénteki számában közölte. Az aján­lat szerint az építés költsé­geinek hetven százalékát a francia vállalat fedezné de­vizában, harminc százalékát a magyar fél forintban. A kétmilliárd dollár értékű francia befektetést az új blokkok megépülése — 1997—9U — után hazánk villamos árammal törleszte­ne húsz év alatt. Simon Péter, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igaz­gatója az MTI munkatársá­nak kérdésére megerősítette „A helyzet" értesülését. El­mondta, hogy a kérdéssel a Parlament általa vezetett vil­lamosenergetikai szekciója is foglalkozik, s a -napokban az Országgyűlés minden tag­jához eljuttatták az erről szóló információt. A francia ajánlat ugyanis gyökeresen új helyzetet teremtett a Pak­si Atomerőmű bővítésének megítélését illetően. -Mint is­meretes, a kormány egyebek között azért döntött a két új, ezer megawattos blokk meg­építésének elhalasztásáról, mert hiányzott a több mint százmilliárd forintos beru­házás költségvetési forrása. Az EDF teljes egészében állami tulajdonú cég, séven­te több mint tízezer mega­watt energiát exportál Euró­pa országaiba. Ajánlata sze­rint az új blokk egyike a nyugat-európai energiarend­szerhez csatlakozhatna, ami a jelenlegi egyoldalú hely­zeten változtatva, biztonsá­gosabbá tenné az ország vil­íamosenergia ellátását. A francia partner nyugati olda­lon a magyar—osztrák ha­tárig megépítené a vezeté­ket, vállalná az erőmű fűtő­elemmel való ellátását, s gondoskodna a kiégett ele­mek elszállításáról. Simon Péter elmondta, hogy az ajánlat rendkívül kedvező, mert nincs szükség költség­vetési támogatásra, a beru­házást a hazai energiaágazat a felajánlott francia együtt­működéssel önerőből is meg­valósíthatná. A tiszta logikára épül Kimegy az ember a meccs­re, kicsit lankad a figyelme s máris sajnálkozhat, nerr látta a bombagólt. Azt a pil­lanatot, amiért megváltotta a jegyét. Aki a televízión né­zi, esetleg lassítva, az em­beri szemnél jobban látó lencse segítségével még a góllövő cipőfűzőjét is kive­heti. Így van ezzel a műsza­ki tudományokat elsajátíta­ni kívánó szakemberpalánta is. Az elméletet megtanulta a könyvből, jegyzetből, ok­tatója szavaiból, de amint belép az üzembe, nehezen igazodik el. Az automata gépsor villámgyors, s nehe­zen mutatja meg, mi zajlik a bensőjében. Hát errevaló a tanműhelyi, zavaró sallan­goktól mentes, tiszta logiká­ra épülő, áttekinthető rend­szerű, folyamatokat bemuta­tó gép- és berendezésegyüt­tes. A Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem Főiskolai Karának Marx téri alagso­rában eddig is létezett ilyes­mi, de sokkal kisebb és sze­rényebb, mint az új. A Moszkvai körúton az új tan­évre átadott technológiai in­tézet berendezéséhez a szak­emberképzésben érdekelt Somogyi KArolynü fölvételei élelmiszeripari üzemek is hozzájárultak Emellet a la­boratóriumi és más, oktatást szolgáló helyiségekkel ja­vultak az oktatás körülmé­nyei. Felvételeink a műveletta­ni tanszék munkatermében készültek a technológus­hallgatók gyakorlatáról. Elsó képünk egy magyar gyárt­mányú rotációs bepárló be­rendezésről készült, élelmi­szeripari termékek — pél­dául gyümölcslevek — kí­méletes besúrítésére alkal­mas. Második felvetelünkön a tejiparban is használatos dán lemezes hőcsereló be­rendezést láthatunk műkö­dés közben. A harmadik ké­pen ábrázolt edények min­denhez inkább hasonlítanak, mint konyháinkban megszo­kott lábasainkhoz — pedig ezekben is főznek. A kon­zerviparban ma már nélkü­lözhetetlenek ezek a dupla­falú, gőzzel melegített edé­nyek. Azoknak a hallgatók­nak, akik ebben a korszerű munkateremben gyakorol­nak, nem lesz már idegen későbbi munkahelyűk sem a gyárakban A Szovjetunió teljesít Pénteken hazaérkezett Moszkvából Szabó Imre ipa­ri minisztériumi államtitkár, aki december 5. és 8. között tárgyalássorozatot folytatott szovjet minisztériumok ve­zetőivel. Az Energetikai és Villamosítási Minisztérium­ban a megbeszéléseket első­sorban a Szovjetunióból származó villamosenergia­importunk biztonságának megteremtésére irányultak. A szovjet fél közölte, hogy nehéz energetikai helyzete ellenére is teljesíti 1989. évi szállítási kötelezettségeit. Palack van, de... Sok olvasónk érdeklődött, miért nem kapható pébé­gázpalack, miért üresek a cseretelepek? Van palack, de az embe­rek nem arra használják, amire való. Azaz nem a konyhába főzésre, hanem gépkocsik üzemeltetésére, li­baházak, fóliastárak fűté­sére — Fehérné Alitesz Évától, a Dégáz pébé-gáz­töltő üzem vezetőjétől kap­tuk ezt a felvilágosítást. A következőket mondta még; A töltőüzem és a szállító part­ner is teljes kapacitással dolgozik, naponta 17-18 ezer palackot töltenek meg Al­győn, és juttatnak el a cse­retelepekre. A dolgozókat, éppen az igények kielégíté­se érdekében, nem engedik el szabadságra, az algyői központi telephelyen meg­hosszabbították a kiszol­gálási időt. Ezentúl reg­gel 7-től este 6-ig cse­rélik a palackokat. A töltőüzemben a nappali mű­szakot éjszakai műszakkal nyújtják meg a jobb ellá­tás érdekében. Rajtuk nem múlik az ellátás zavartalan­sága. Tényleg, hol szerelnek fel ennyi palackot..,? Mi lesz a szövetkezetekkel? Erre a kérdésre is választ ad a decem­ber 10—12-ére összehívott rendkívüli téesz­kongres&zus. amelyen 1800 szövetkezeti kül­dött vesz részt. Mint várható volt, a Ma­gyarországon zajló események, a reformfo­lyamatok, a többpártrendszer, a válságba jutott állami-párt vezetés felgyorsították a szövetkezeti gazdaságokban történő mozgá­sokat is. helyenként alaptalanul megkérdő­jelezve a nagyüzemi gazdálkodás létét, s a pár éve még húzóágazatnak, jó export­kitermeló ágazatnak kikiáltott nagyüze­mekre támaszkodó mezőgazdaság folyama­tosan elbizonytalanodott, és válságba jutott. A kedvezőtlen tendenciák kormányzati hi­bákra is visszavezethetők, hogy csak a leg­frissebbet érzékeltessük: napjainkig még nem hirdették meg az, 1990-es szabályozó­kat, márpedig a termelési szerkezetet eh­hez kellene igazítani. Mindezek összességé­ben előrevetítik azt a katasztrófát, amit a lengyel és jugoszláv példa bizonyít: esetleg nem lesz terülj-terülj, asztalkám, valósá­gos áruhiánnyal kell számolni az élelmi­szer-termelésben. a mindennapi piacokon. Soha még ennyire nem volt nemzeti ér­dek, létkérdés, hogy a TOT kongresszusa jól végezze feladatát, betöltse szerepét; ne csak felszínes személycserékkel görgesse tovább a szövetkezeti mozgalom alapprob­lémáit — követve a párt és a kormány el­odázó taktikáját, önellentmondó lépéseit — hanem éppen- tanulva a kommunista moz­galom összecsuklásából, ne egymás gyengí­tésében, sértegetésében és sértődöttségében vájkáljanak, de igenis tartós programot dolgozzanak ki, vázolják az új szövetkezeti modellt! Van-e erre esély egyáltalán? Igen. Körvonalazódtak már azok az elképzelések, amelyekkel élve. valódi tulajdonosok, fele­lősség- és kockázatvállalással együtt, vál­lalkozói tipusú közösségeket hozhatnak lét­re. A kongresszuson megkerül hetetlenek az alábbi témák: mi legyen az 500-600. vesz­teségesen gazdálkodó, eladósodott téesszel, a vagyonarányos nyereség mikor éri el az ipari ágazat átlagát? ígéret van rá, hogy 3 éven belül. A jövö évi 5 milliárd forintos mezőgazdasági jövedelemnövekedés azonban ezt nem igazolja. A mai gondokat nem a szövetkezeti mozgalom tehetetlensége, ha­nem a túlzott elvonás, a szigorúbb szabá­lyozás, az ésszerűtlen adóztatás okozza! Egyik lényeges kérdésként szerepel majd a rendkívüli tanácskozáson, -hogy milyen legyen az erős. hatékony és egységes ér­dek kep viselet, amely végre segítené, segít­hetné a termelés, feldolgozás és forgalma­zás egységének megteremtését, továbbá azt is, hogy no söpörjenek ki mindent a közös gazdaságok kasszájából Napjainkban a legnagyobb erő és erény éppen abban mu­tatkozik meg. hogy több szövetkezet még nem roppant' össze. Sajnos, közel áll hoz­zá. A kongresszus szóba hozza azt is, hogy legyenek egyenlő feltételek a gazdálkodás­ban, nevezetesen a nagyüzemek és a farm­gazdaságok. kistermelők, között (napjaink­ban a kistermelés 500 ezer forintig nem adózik), úgyszintén az is nagy vitát vált­hat ki, hogyan lehet ,iól, s még jobban nevesíteni a szövetkezeti tulajdont Az idén megkezdett folyamat, hogy az eddig felhalmozott, oszthatatlan szövetkezeti tu­lajdon 50 százalékát nevesitik a tagok kö­zött, ám valószínű, hogy már jövőre — ha a kongresszus ebben állást foglal — az egé­szet beleértve a földtulajdont is. szétoszt­hatják a tagok között. Az új szövetkezeti modell a nyugat-európai típusú szövetke­zetek példájára szerveződik. A legégetőbb, sarkalatos tétel mégis a szövetkezeti tulajdon elismerése, hiszen a mai modell felélte tartalékait. Nem rob­bantani. nem szétzúzni kell (abban törté­nelmi hagyományaink vannak), hanem in­kább felhasználni az eddigi jó tapasztala­tokat, a ma meglevő nagyüzemi, szellemi, anyagi potenciát, kétséget nem hagyva afelől, hogy a jövőben csak a minőségi je­gyek dominálhatnak. Vagyis olyan magyar modell kell, amit mi dolgozunk ki, nem másokat majmolunk. Egy-egy szövetkezetet ne a jogszabályok tartsanak össze, hanem a jól felfogott érdek, érdekeltség és haté­konyság. A magyar szövetkezeti mozgalom­nak a legitimitását nem kérdőjelezheti meg ez a társadalom, ugyanis a hasznát — be­leértve a földtulajdon hasznát is — ép­pen ez a társadalom élte fel, de a meg­újulás csakis a tulajdonreform lépcsőin képzelhető el. Egyik napról a másikra az új szövetke­zeti modell sem teremthető meg. Az is megeshet, hogy nem lesz szükség annyi függetlenített vezetőre. Ezen a december közepi kongresszuson tehát lezárul az ér­dekképviselet egy sajátos korszaka. Ki mennyire végzi el kritikusan az önértéke­lést (teszövök, TOT. kormány), az is kide­rül, jó lenne, ha megnyugtató módon erre sor kerülne, mert különben a leendő, az alakuló, formálódó szövetkezeti típust csak a szövetkezeti vezetők, nem pedig a több százezer szövetkezeti tag védi. A magyar agrártársadalom szakítópróba előtt áll; új­ra lesznek majd földtulajdonosok és föld­művelők. megosztódnak az érdekeik, s eb­ben a tényleges hatalom nélküli országban az is megeshet, hogy kisebb lesz a kenyér. Ép eszű ember ezt akarhatja? Sz. Lukács Imre Nagy táblában kis tábla A rádióban nemrégiben hallottam a hirdetést: a for- — Mennyi időt nyerek, ha ráskúti téeszben szóló- és barackteriiletet lehet bérelni, telepítés helyett inkább a Nocsak, ez már valami. Nemcsak a kölcsönzöből lehet, „készet" fizettem meg? mondjuk, szines tévét vagy videomagnót kölcsönözni, mint Az új telepítésű szőlős azt a televízió reklámja sulykolja belénk. Szegény ember a fiegyedik évtől, a barack vízzel főz. bérlakásban lakik, vagy OTP-kölcsönt nyög. s az ötödiktől ad számottevő ha bort akar inni, és sajnál a liter nedűért egy ötvenest ,ermest. leszurkolni, akkor itosza. elkezd gondolkodni. Feltéve, ha A gazdasági kényszerlé­még nincs tanyája, kiskertje, ahol már a saját tőkéjéből Pfshezj»^ munkaerőhiányon szert lett az áhított tökékre. A jelentkezők kívül még hozzátartozik az, amit beszélgetőpartnerem véletlenül sem ejtene ki a logikája hatunk. A munkát szaporít- száján. De ennyit játékszer­adott, de egy nagyüzemet ja, hogy az utóbbi négy év rel kikövetkeztethet az em­mi visz rá egy ilyen lé- fagykárai miatt épp a met­pésre — kérdeztem Tóth széssel kell az új termő- ber- A meg m'mhg maradó Jánost, a szövetkezet elnök- felületet kialakítani. Szorult bérszabályozás igencsak be­helyettesét. — A homokvidék haszno­sítására a szőlő és gyü­mölcs kiválóan alkalmas. A nagyüzemi telepítésre tá­mogatás is járt. Nálunk, a hetvenes évek elejétől közel négyszáz hektár szőlőt ül­tettek. A régivel együtt For­ráskúton és (Illésen ötszáz hektárra rúg e terület. Ta­lán nem lett igazán végig­gondolva, ki fogja ezt meg­metszeni, leszüretelni. helyzetünkben gondoltuk ki határolja, megdrágítja a ke a bérleti rendszert, hátha lesz rá vállalkozó. — Mekkora területet ve­het ki egy ember? resetek növelését. Igy a be­vétel is megmarad, s egy csomó munkabért lehet más területekre átcsoportosítani. Esetleg épp így lehet csak a közösben dolgozókat meg­— Ezt nem mi határoz­zuk meg. Az alsó határ, gon­dolom az, mennyi bort akar elszűrni az illető, a felső tartani. Ugyanis a forintle­meg, hogy beleférjen az öt- értékelés, az infláció falun százezer forintos adómén- is éppoly teher, mint bár­tes sávba. — Hogy mennyit kell fi­zetni, mi a vállalkozó és a — A szüret meg hagy- téesz kötelessége. szándé­ján, erre találták' ki a diák- kosán nem írom le. Ez már munkát. Más kérdés, hogy a dolog üzleti része, s helye a reklámoldal. Inkább hzt hol másutt az országban. Tóth Szeles István Felülről vezérelt... A jelenlegi tanácsrendszer nem kapcsolódik a magyar hagyományokhoz, felülről vezényelt és a megyék sze­repének túlhangsúlyozásán alapul — mondotta egye­bek között pénteken a Haj­dú-Bihar megyei Létavérte­sen Horváth István belügy­miniszter. A kilenc kör­nyékbeli település tanácsi vezetőinek részvételével megtartott fórumon a bel­ügyminiszter a továbbiak­ban kifejtette, hogy a ta­nácsrendszert felváltó, va­lódi önkormányzatok csak megfelelő jogi garanciák­kal és anyagi feltételekkel jöhetnek létre. A koncepció szerint lénye­gesen megváltozik a .helyi önkormányzatok anyagi fi­nanszírozása: ezentúl a helyi adókból kevesebbet fizetnek majd be a központi költ­ségvetésbe. Ez a módszer azonban, mint elismerte, hátrányosan érinti a szegé­nyebb, elsősorban mezőgaz­dasági népességű kistele­püléseket. nekik mennyire lelkesítő e kampánymunka. s köze rel abbó} a 26 bektárból, van-e a munkára nevelés mit csinálhat a terméssel, magasztos céljához. Met- Megenni sok. s ivólevet ne­széshez viszont tudomány hezebb csinálni, mint bort. kel1' — A terméssel mindenki — A harminctagú szőlős- azt tesz, amit akar, ha pia­brigádunk már december cozni nem szeret, szerződés­elején elkezdi, hogy ápri- re megvesszük mi a feles­lis közepére befejezze, úgy, leget, hogy körülbelül ugyaneny- _ Kik az érdeklődök? nyi majsai vendégmunkás­sal egészül ki a csapat. A T. "ely' Iakosok kevésbé' H nekik a haz korul megvan a metszes optimális idopontjá- munka is, és az ültetvény val egyszerűen nem számol- is. kérdezem, aki barackost bé­Otthonra leltek az árvák A Haladás utcai tragédiáról íródott soraink számtalan olvasónkat telefonálásra késztette. Segítséget ajánlottak a hirtelen árván maradt két kislánynak. A Démász iizemigazgató-helyettese tájékoztatott, Zsi­ga Mihály elhunyt kollégájukat saját halottjuknak tekin­tik. A kislányok sorsát figyelemmel kísérik, tartják a kap­csolatot a gyámjukkal, s szükség szerint — például az is­koláztatásuk — költségeikhez hozzájárulnak. Vállalják a Haladás utcai ház villanyszerelvényeinek, -vezetékeinek ellenőrzését is. Tegnap, pénteken az elhunyt asszony testvére arra kert bennünket, köszönjük meg a jelentkezők készségét, a kislányok elhelyezését megoldják. A nagyszülőkkel közö­sen teremtenek otthont számukra, van tehát családjuk r rokonságban t

Next

/
Thumbnails
Contents