Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. december 7., csütörtök 5 Hungária-hívogató Holnap délután zöldágünnepre gyűlnek össze mindazok — építők, tervezők, beruházók —, akik a régi-új Kass-Hungária Szálló felújításán bábáskodnak. Este hat órakor Volt — és lesz címmel kiállítás nyílik a Kass-galériában, a szálló múltját, jelenét cs jövőjét bemutató tárgyakból, tervekből. Másnap, december 9-én reggel 9 órától — az érdeklődők számától függően — csoportosan lehet megnézni a felújítás alatt álló épületet. Találkozó óránként a Dankó Pista-szobornál. (A meghívó rajzát Kass János grafikusművész készítette) Perselyek vörös keresztlel Ma este _ de holnap reggel már biztosan _ feltűnhet néhány forgalmas szegedi középület látogatóinak, hogy perselyeket szereltek fel _ pénzgyűjtőket _ a pénztároknál, előterekben, a perselyeken ott lesz a Vöröskereszt emblémája, s a felirat, hogy az adakozók a szegedi szervezetet támogatják forintjaikkal. Efféle gyűjtőakció régebben is volt már a Vöröskeresztes mozgalom történetében — külföldön ma sem szokatlan, hogy a szociális körülményeik miatt segélyezésre szorulóknak így gyűjtenek némi pénzt. A szegedi kezdeményezésre — mint Pászthyné Mészáros Éva városi titkártól megtudtuk — nem csupán a segélyalap gyarapítása miatt volt szükség, hanem magának a szervezetnek is elkél egy kis támogatás. Az összegyűlő pénz odaítéléséről kuratórium dönt majd — tehát az öt-tíz forintot, vagy több pénzt áldozóknak nem kell attól tartaniuk, hogy érdemteleneknek jutnak a forintok. A perselyeket a Centrum áruházban, a nagyáruházban, az Expressz ABC-ben és a nagyposta ügyfélfogadó terében szerelik fel — e helyeken remélhetőleg kifosztásuktól sem kell tartani. Meg aztán a nemes cél talán vissza is tartja a rossz-szándékúakat... Egyébként tavaly a szegedi vöröskeresztesek „két forintos" akciójának eredményeként nyolcvanezer forint gyűlt össze a rászorulóknak — mindössze két nap alatt. Kiálts Szabadságf avagy: fehérterror színesben Két különböző szinten álló civilizáció találkozásakor mi sem természetesebb, nrnthogy a magasabb színvonalon álló hatalma alá akarja hajtani a „gyengébbik" felet. Ez persze nem aranyképlet. De hát az angolok pontosan azért vetették meg lábukat Dél-Afrikában, hogy a fekete olcsó munkaerején, illetve az ország egyéb adottságain felnövekedjék az anyaország. És akkor elindulhat a fehérek és feketék közötti féktelen gyűlölködés, a gyűlölködés nyomán az öldöklések, lázadások sora. Ebben a féktelenségben semmilyen eszköztől nem riadnak viszsza, a magasabbrendűségtáplálta hiúság és büszkeség nem más, mint a fasiszta diktatúra És ebben a helyzetben a szabadság már az élettel egyenlő. Valahonnan innen táplálkozik Richárd. Attenborough rendező Kiálts Szabadság című, mintegy 157 perces filmje. lljfllm általán nem fajgyűlölő, csak mindenki félreérti. Az orvosnő találkozót szervez nekik, hogy megismerjék egyrjást, és ne a kósza hírek szerint ítélkezzenek. Bikó bemutatja az újságírónak a négerek életét, akiben szép lassan, de ellenkezőjére fordul elhamarkodott ítélete Bikó és a négerek iránt. Majd közösen — az újság hasábjain is — felveszik a fehérterror elleni harcot. Bikó bírókat és ügyvédeket forgat ki szavaikból, s az „igazság" birtokában higgadtan és nyugodtan érvel. Egyszer mégis elkapják, és a börtönben halálra verik. Innen már becsületbeli ügye az újságírónak, hogy a rengeteg fenyegetés ellenére is kitartson Bikó eszméi mellett, s a továbbiakban azon fáradozik, hogy papnak ölelőzményéről: „Nagyon izgatott lettem, mert egyedülálló témának ígérkezett. És ott volt egy ember, aki látta a legjobb barátját meghalni, és azt mondta: „Szörnyű, hogy semmiért halt meg. Nem akarok hős lenni, de akármibe is kerül, fogom a feleségem és az öt gyermekemet, és megírom ezt a történetet! Nekem ez az emberi lélek diadalát jelentette és alapvetően hiszek benne." P. Sz. Zenei naptár Operacsillag a szegedi pódiumén Molnár András dal- és áriaestje Felfedezés erejével hatott Molnár András Liszt-díjas, érdemes művész szegedi fellépése a hét elején a Tisza Szállóban. Kiemelkedő kvalitású operaénekest ismertünk meg személyében. Remek hangi adottságai, s imponáló megjelenése is igazolta, nem véletlen, hogy rendkívüli sikereit Wagner operáiban aratta. Ahogyan szakmai berkekben mondják: igazi Wagner-tenor. Programja első részében Beethoven-, Mahler-, Britten-, Kodály- és Schubertdalokat énekelt. Azonban nem igazán a dalok világában érzi magát otthon. Kivételes szép hangjával s annak erejével itt is kitűnt ugyan, de a dalok intim, érzékeny gondolat- s érzelemgazdag tartalmát nem tudta maradéktalanul közvetíteni. Kissé visszafogottnak éreztem. Minden bizonnyal szerepet játszott ebben az is, hogy műsora első felében nem tudott a kottától elszakadni. Annál inkább az áriáknál; Személyisége kiteljesedett, előadói attitűdjei változatosakká, színesekké s kifejezőbbé váltak. Magávalragadó szépségeket tárt fel Weber A bűvös vadász című operájának Max-áriájában, hasonlóan Wagner (A bolygó hollandi) Erik-kavatinájában. Meglepő vitalitással, hangulatgazdagon tolmácsolta Enzo románcát is Ponchielli Gioconda-jából. Kiegyenlített, erőteljes szép hangjának imponáló biztonságú magassága makulátlan tiszta intonációja hatalmas vastapsot csalt ki a publikumból melyet Kalaf áriájával köszönt meg Puccini Turandotjából. A kiváló operacsillag feltűnését Szegeden egy friss szerződés teszi maradandóvá. Ugyanis a szabadtéri igazgatósága a koncert szünetében dicséretes fürgeséggel megnyerte Molnár Andrást a nyári játtékokra Erkel Hunladi Lászlójának címszerepére. A nagyszerű tenoristának tehát még tapsolhatunk! Berényi Bogáta A százforintos KISZ-iskolából... ... Next 100 Szeged í A vízbe ejtett kö tovább gyűrűzi a hullámokat. A 100 forintért eladott újszegedi KISZ-tábor ügye nem került le a napirendről, s úgy tűnik, egy ideig még nem is fog. Az alig egyéves történet fejezetei szinte havonta hoznak új fordulatokat. Megszólalt már a Szefisz, mint jogutód, ismerjük a tanács, vagyis a valódi tulajdonos álláspontját. Akik eddig kevésbé hallathatták hangjukat, az „ellenzék", vagyis az a szerveződés, amely kitartó tárgyalópartnerként ugyancsak az egykori KISZ-tábor társadalmi hasznosításán dolgozik: a Körgát Klub. A következőkben az ö álláspontjukat közöljük. A Körgát Klub a társadalmasítási felhívásra reagálva önálló elképzelést hozott nyilvánosságra. Az elképzelés szerint a világhírű Pető Intézet foglalta volna el a KISZ-kskolát mozgáskorlátozott gyermekek rehabilitációjának elősegítése céljából. Időközben kiderült, hogy az elképzelés 1990-ben nem valósulhat meg. A Körgát Klub még elképzelhetőnek tartja fogyatékos gyermekek rehabilitációját a KlSZ-iskolában, de ez csak tanácsi költségvetési pénzből finanszírozható. A Körgát Klub tárgyalta a Demisz elképzelését is a hasznosításról, s elvben nem zárkózott el a felkínált lehetőség elől, de a rossz tapasztalatok (pl. Next 2000) óvatosságra intették őket. Az elképzelések megismerése nagyon komoly veszélyekre irányította rá a figyelmüket: egy vagyon- és pozícióátmentési kísérlet lehetőségére. A mai, pozíciókon alapuló kuratórium ugyanis — véleményük szerint — a Demisz. a Demisz vezetői és a KISZ-iskola mai vezetői érdekeit és céljait szolgálná. Egy ilyen — az analógia alapján pl. Next 100 Szegednek nevezett — szerveződés lehetőségét mindenképpen ki kell zárni. A Körgát Klubhoz menet közben csatlakozott a Fidesz és az Ifjúsági Demokrata Fórum is. Külön is érdekes az ügyben, hogy a Demisz az idő és a körülmények szorításában ingyenesen juttatott vagyon felajánlásával próbálta elérni a gazdasági vállalkozásba való belépésüket. A Körgát Klub a KISZiskola Demisz-modellen alapuló társadalmasítását nem tudja elképzelni az alábbi öt kérdés megnyugtató rend'ezése nélkül: 1. mi lesz a kezelői jog sorsa; 2. milyen garanciák kellenek a gazdasági hasznosítás jövedelmezőségéhez; 3. milyen a kuratórium összetétele elvekben és indulásnál személyek szerint; 4. milyen jogi garancia akadályozza az jéllami tulajdon magántulajdonná alakulását; 5. milyen a kuratórium és a gazdasági vállalkozás egymáshoz való viszonya? Ezen alapkérdések szerint a Körgát Klub az alábbiakhoz ragaszkodik a Demiszszel folytatott megbeszélésein: 1. A Demisz mondjon le a kezelői jogról. A tulajdonos maradjon az állam, a kezelő pedig a kuratórium. 2. A kuratórium irjon ki hasznosítási pályázatot és a legelőnyösebb vállalkozás valósuljon meg. A Demisz a saját szakértői véleményén alapuló elképzelését indítsa a pályázaton. 3. A kuratóriumban kisebbségben legyenek a politikai szervezetek képviselői, együttes túlsúlyban gazdasági szakértő(k), köztisztelétben álló városi polgárok, független, + ifjúsággal foglalkozó szakértők. 4. Az állami tulajdon magántulajdonná alakulása elleni jogi garanciák kidolgozása a tulajdonos megszemélyesítőjének — jelen esetben a tanács — feladata és felelőssége. 5. A gazdasági vállalkozás nem független a kuratóriumtól, amely felelős a társadalmi hasznosításért és a gazdaságos működtetésért is. A december 4-ei tárgyalásokon a Demisz nem várt, nagymérvű engedményeket tett, a Fidesz közvetítésével lényegében elfogadta a Körgát Klub ajánlásait. A részietek kidolgozása a Fidesz és a Demisz között folyik. * Ez a vita egyik résztvevőjének nézőpontja. A megbeszélések folytatódnak, kíváncsian várjuk a fejleményeket. Ny. P. 1957 novemberében egy tözve kimenekítse az orFokváros melletti illegális városban vagyunk, ahol elkínzott és elgyötört négerek tengetik a nyomorúságos életüket. A rendőrség kíméletlen razziát rendez, Steve Bikát keresik (állítólag), aki a négerek halk szavú, de annál bölcsebb vezére. A razzia kegyetlen mészárlásban végződik; dömperekkel, buldózerekkel széjjelzúzzák a várost. Bikót nem találják meg. Donald Woods egy liberális lap munkatársa ugyan ellene van a fehérek kegyetlenkedéseinek, de Bikót sem gondolja másnak, mint fajgyűlölőnek. Egy orvosnő azonban felvilágosítja az újságírót, hogy Bikó egyszágból Bikó életéről és a fehérek visszaéléséről szóló dokumentumokat... — tulajdonképpen ez adta a film alapját. , Egy hosszú film esetén fennáll az a veszély, hogy a rendezőnek nem sikerül minden egyes részt kellőképpen megtölteni. Néha valóban, mintha feneketlen tó fenekére ülnénk, hogy ebből már nem lesz semmi, aztán mégis, s ezen átsegít a rendkívül szépen és ötletesen dolgozó operatőr. És ha azt is hozzátesszük, hogy ez mind megtörténhetett, az alázat, a kegyetlenség, ébren tartja a hitelességet. Attenborough így beszél a film Embernek maradni Huszár Sándorral nemrégiben találkozhattak újságunk hasábjain. Bepillanthattak Erdély kultúrtörténetének és történelmének az író, esszéista személyes lényén át annak apró szeletébe. Huszár Sándort immár szegedi szerzőként köszönthetjük. a Magvető Könyvkiadónál megjelent Irodalom a ködben című esszékötete kapcsán. Azonban azt se feledjük, hogy egy „megfáradt vándort" — ahogyan önmagát nevezte — a megpihenés helye ha szóra is bírja, akkor is a múltjára emlékezik vissza. Erdélyre, az ott eltöltött gyermekkorra, a későbbi küzdelmekre, a barátokra, akik segítették, s az ellenfelekre, akikkel szemben az egyetlen helyes utat kellett választania: embernek maradni. Igen, csak emlékezni lehet, hisz sorsában ott és azok között vált íróvá, az ottani események formálták gondolkodását, s a meghurcoltatások sodrából kikeveredve, a mi viszonylagos szabadságunkban fellélegezhetett, de azt hiszem, szíve örökre Erdélyben maradt. Az esszékötet sajátos és igen jól kitalált szerkezete először íróiával ismertet meg bennünket, az Utazás a tudatom körül című részben. Ez többek között azért is fontos momentum, mert „megismerjük" azt a tudatot, amelyben a további esszék születtek, vagyis az esszé személyessé válik, nem kihagyva a szemlélő álláspontját, nem kijátszva a mondatokat az egyszeri és tévedhe. tetlen kijelentés megszokásának. A „Bevezető" után arcképek következnek, vagy ahogyan az író látja. Olvashatunk Petelei Istvánról, Bánffy Miklós három életéről. Szabó Dezsőről, Balogh Edgárról, Méliusz Józsefről, Kemény Jánosról, és hadd ne soroljam tovább. Huszár Sándort az egész köteten át egy erősen koncentrált megértői magatartás vezérli. Meg akarja érteni önmagát, s a világot az életén keresztül, de épp ily elszántsággal küzd az arcképekben szereplökért, hogy ne egyszerűen skicceket vessen oda. hanem mindinkább az általa megrajzolt képben a leglényegesebb emberit ragadja meg, s ettől váljon létezővé az arc. „ ... És ezért minden. Az ön- (és íme) ko1,kínzasig. Hogy magamhoz közelebb jussak." Mert a világ nemcsak a tárgyakat jelenti, amelyeken át eljuthatunk magunkhoz, hanem benne minden hozzánk szóló embert is, s így. ahogyan a festő, a másik arcban önmagát keresi. Bár a könyv dokumentum jellege is a középpontba állítható, én mégis inkább annak a gondolkodói magatartásnak a nagyságát emelném ki, melynek sorsául egy kisebbségben való küzdés adatott Ési akkor nem marad más hátra, mint az ember szakadatlan létével szemben kérdéseket tesz fel, s ha a vá-< lasz nem is válik teljessé, amikor több lapul a kérdésben.és a válasz mögött, mint magában a kimondott válaszban, akkor nem fogalmaz meg mást, mint egy további kérdést, högy eligazodhasson egyedül maradt létével a világban/ S ahogyan a könyv megszólító erejű, hasonlóképpen írójának élete is az; eltöprenghetünk saját életünkbe tekintve: mi az, ami volt. s hogyan tovább — ahogyan ezt Huszár Sándor is tette: És akkor, ott a fülkében, miközben száz kilométeres sebességgel rohantunk a jövöbe, és miközben útitársam amúgy büszke homlokán továbbra is ott maradtak a redők, fel kellett tennem magamnak a kérdést: mi az a sajátos tartalom, amihez ragaszkodván, ím, tartós gondokat okozok a világnak?" Podmaniczky Szilárd