Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. december 7., csütörtök 3 u Gomba" ötvenért Alaposan belém csíp a hi­deg, mig átsétálok a Szege­di Vízmüvek és Fürdők igaz­gatójához, Tölgyesi Bélához. Elképzelem, ha most kelle­ne egy szál fürdögatyában végigmenni a nyitott par­ton . . : Erre csak a megszál­lottak és az őrültek képe­sek. Pedig egyre betegebb társadalmunkban igencsak szükség lenne a mozgásra — ha lenne hol sportolni. — Mi is jeleztük már a szegedi tanácsnak, hogy így nem mehet tovább. Az év végére, ha közbe nem lép valaki, veszteséges lesz a cég. Közben egyre több a lakossági panasz — mondja a vízművek igazgatója. — Mit. válaszoltak? — Azt, hogy gazdálkod­junk okosabban, vagy zár­juk be a fürdőket. Az az igazság, nincs tisztázva, ki­hez is tartozunk igazán. — Hogyhogy? — A cég egyik fele, a víz­és csatornamű a minisztéri­umé, a fürdőüzem a városi tanácsé. Márpedig akinek nincs gazdája,- az előbb-utóbb baj­ba kerül. A tanács érvei is érthetők:- évről évre lefarag­ják odaföntröl a támogatást, a helyi bevételek pedig nem pótolják-az elvonást. — Mi mindenért többszö­rösen is megfizetünk — mondja egy nyugdíjas or­vos. —- Először is keményen megadóztatnak minket, utá­— Lassan már nem tudunk hol úszni! — mondja a nyugdíjas úr, a medence szélen dideregve. — Kész Ázsia ez a város. Felépültek a lakótelepek uszoda és sportolási lehetőség nélkül. A termálfürdőt most épí­tik át. a vendégek kiszorultak télire is a nyitott SZUE-ba. Evek óta azt halljuk, legyen Szeged für­dőváros. Hát igy soha sem jön össze ... na befizetjük a belépőt. Akad olyan is, hogy társa­dalmi munkát is elvárnak. Szóval, ez a magyar menta­litás. A sportban, az úszás­ban pedig nem lehetne azt nézni, mennyire nyereséges. Az egészség többet ér. — A vizesekkel mégis más a helyzet. — A támogatás és elvo­nás olyan bonyolult rend­szere alakult ki mára, hogy ember legyen a talpán, aki kibogozza, mi veszteséges és mi nem — mondja az igaz­gató. — A víz köbmétere 10 forint, de a lakosság csak 2 forint 50 fillért fizet ér­te. A többit a kormány ki­egészíti. Utána a keletkezett hasznot elviszi a vízügyi alapba. — Mennyivel vágják meg az idén a szegedi vízmüvet? — Hatvanöt millióval, ezt később hattal még meg is fejelték. — Hogy lehet egy cég veszteséges, ha hetvenegy milliót be tud fizetni? — Ez van. Teljesen ki va­gyunk szolgáltatva. A víz­ügyi alapba befizetett pénz sorsát még senki sem kö­vethette eddig nyomon. Nem tudni, mi lesz vele. Tavaly visszakértünk belőle 150 milliót. De nem kaptunk egy fillért sem. AZ újszegedi víztorony megrepedt, a Bel­város alatt 50 kilométeres használhatatlan csőhálózat van, mégsem tudjuk felújí­tani, mert nem marad ná­lunk egy fillér sem. — A vízszolgáltatás előbb­utóbb átmegy piaci viszo­nyok közé — veti közbe dr. Kovács Gábor főmérnök. — Néhány év múlva a kor­mány a lakosságra fogja át­testálni a 10 forintos köb­méterenkénti árat. De mi lesz a fürdőkkel? Ez a szol­gáltatás a világ minden tá­ján veszteséges. Az NSZK­ban például 1 márka a be­lépő, és 3-ba kerül egy ven­dég. — Ügy hírlik. Szegeden is megemelik jövőre a belé­pőt. — Igen. 25-ról 30-ra megy fel a napijegy ára, a fel­újított Gombába viszont öt­ven lesz a belépő.. Így sem fedezi a kiadást. — Azt is beszélik, nem lesz bérlet. — Lehet. Nyolcezer fo­rintba kerülne az éves be­lépő. Ennyit ki fog adni ér­te? — A nyugdijasok is pa­naszkodnak! — Kiszámoltuk, több mint ötezer forint lenne a bérle­tük. Ennyit nem tudnak fi­zetni. Most abban marad­tunk, legfeljebb ezerötszázat kérünk Az egészségügyileg rászorulóknak pedig a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság receptre írja fel a für­dőjegyet. De mi lesz azokkal, akik ma még ugyan egészségesek, de a mozgáshiány, a rossz életmód miatt megvan a ki­látásuk arra, hogy gyorsan lerobbanjanak? Nekik va­jon lesz-e pénzük áz úszó­jegyre? Minden bizonnyal az lenne az ideális megoldás, ha mindent az árán kínál­nának: a fürdőjegyet is, a munkaerőt is. De míg a fi­zetések mélyen „nyomottak", aligha lesz esély arra, hogy a szolgáltatásokat az igazi árán vegyük igénybe. A vízművek meg közben úszik, úszik, csendben az ár­ral. Senki sem tudja, mit is hoz a holnap ... Rafai Gábor Vesztes kereskedők — nyertes polgárok! ff Inváziód-szünet 1 millió 800 ezer forint nyereségkiesés érte a szege­di élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat á jugoszláv be­vásárlóturizmus megállítá­sára hozott villámgyors in­tézkedés miatt. — Elsősorban az okozza a mínuszt, hogy a szigorító intézkedéseket azonnal ha­tályba léptették, s így a novemberi utolsó hétvégére előre megrendelt élelmisze­reket csökkentett áron kel­lett eladniuk a vállalatok­nak — mondta Földesi Gyula, a megyei tanács osz­tályvezetője tegnap délelőtt. Mi lesz a Veszteség sor­sa? A minisztérium ugyan felmérést készíttetett, de ígéretet nem adott arra, hogy a vállalatoknak mind­ezt megtéríti, Így az igazi nyertes ez esetben a sze­gedi lakosság, hiszen a több hónapos kényelmetlensé­gért cserébe az elmúlt na­pokban féláron juthatott bi­zonyos élelmiszerekhez. '<— Meddig tart a kiviteli tilalom? — Ezt egyelőre nem tud­ni. December 20-áig kell a tárcaközi bizottságnak ja­vaslatot tennie, hogyan ve­zethető. le európai módon a bevásárlóturizmus. Várható azonban, hogy januárban visszavonják a rendelke­zést. Már csak azért is, mert a húskészítmények szabad­ár-kategóriába kerülnek át, ami nálunk bizonyára azo­nos az áremeléssel, s így a hazai kereslet alapos csök­kenése várható. — Az invázió elmúltával milyen ünnepi ellátást ígér­hetnek? — Ügy tűnik, hogy étolaj, rizs. fűszerpaprika és cso­magolt zsír kivételével min­denből lesz bőségesen — Az eddig hiánycikknek szamitó füstölt és száraz­husárukból is? — Igen. Sőt, az idén déli­gyümölcsgondok sem lesz­nek. A megszokottnál több narancsot, banánt szerzett be a Tisza FüszérL — Legfeljebb az árral lesznek gondok! — A kereskedelmi válla­latok r^ak ajánlhatják a 60 forintos árat. A legtöbb kiskereskedő azonban 70— 90 forint között kínálja. A piac döntse el a többit. . . — Evek óta gond a fe­nyőfa is. — Sajnos, az idén 10 szá­zalékkal kevesebb lesz, mint tavaly. Az ár itt is csak ajánlott: 70 forint méteren­ként. Mivel ezzel a cikkel zömében kiskereskedők és magántermelök foglalkoz­nak, várhatóan ennél jóval magasabb áron kínálják majd. A hiány enyhítése miatt került a fenyőfa is a tilalmi listára. Előbb-utóbb azonban a várva várt ünnepek is el­múlnak majd. Mi lesz az­után a bevásárlóturizmus sorsa? Nos, máris két új valutás üzletre kértek en­gedélyt Szegeden, ahol majd élelmiszereket is kínálnak. A már meglevő ilyen üzle­tekben is bővítik a protilt. Igaz, a jugoszlávok inkább a forintos áruk kicsempé­szését választják, mert a fe­ketén átváltott valuta éri meg igazán. Mindennek persze a kereskedők örül­hetnek csak, hiszen ha jö­vőre visszatér az invázió, aligha lehet majd levezet­ni a megszokottnál három­szor nagyobb forgalmat. Az meg végképp nem vigaszta­ló a hazai vevőnek, hogy a csillagos égig felszökött ára­kon amúgy sem tudná a húst kilószámra hazavin­ni R. G. napra is, illetve egyáltalán nem kell kinyitniuk. Szegeden az ekkor nyitva tartó boltok 9—15 óra kö­zött várják a vásárlókat. December 23-án, szombaton m i nden keres kedel ml és vendéglátóegység számára kötelező, hogy a pénteki rend szerint tartson nyitva. December 24-én, vasárnap — szintén kötelezően — 13 óráig fogadják a vásárlókat az élelmiszerüzletek, a csar­nokok és a piacok. Ezen a napon a vendéglátóhelyek­nek 15 óráig kell nyitva tar­taniuk. Szegeden az Utasel­látó Vállalat Szeged pálya­udvaron levő étterme 18 óráig, a Tisza és a Hungária étterem 22 óráig várja ven­dégeit. December 25-én, hét­főn és 26-án, kedden a kije­lölt vendéglátóhelyeken te­jet és kenyeret árusítanak, s a Gelkánál szokásos ünnepi ügyeletet tartanak. Decem­ber 30-án, szombaton a szo­kásos szombati nyitva tar­tás érvényes, ezt azonban szükség szerint meghosszab­bíthatják a vállalatok. Sze­geden valamennyi élelmi­szerbolt 15 óráig tart nyit­va. A piaccsarnok, a piac és a piac területén üzemelő valamennyi élelmiszert áru­sító pavilon 15 óráig üze­mel. December 31-én, va­sárnapi, január l-jén ünne­pi rend szerint tartanak riyitva a virág- és édesség­boltok, valamint a vendég­látóhelyek, s mindkét na­pon ügyeletet is tartanak az erre kijelölt szolgáltatók. Szegedi küldött­választás szombaton Kongresszusra A2 MSZMP szegedi ideig­lenes intézőbizottságának közleménye: december 1-7­én lesz az MSZMP XlV. kongresszusa. Az egynapos­ra tervezett kongresszus­nak jelentős feladatokat kell megoldania a párt mielőbbi sikeres újjászervezése érde­kében : — olyan politikai nyilatkozatot keli mégvi­tatnia és elfogadnia, amely alkalmas a pártszervezetek és a párttagság eligazodásá­hoz és cselekvésének össze­hangolásához a jelenlegi helyzetben; — olyan korsze­ri szervezeti szabályzatot kell jóváhagynia, amely egyaránt megfelel a de­mokratizmus és a cselekvési egység . feltételrendszeré­nek; — a mai követelmé­nyeknek megfelelő vezető testületet kell megválaszta­nia. A kongresszusi felkészülés jegyében tartjuk az MSZMP Szegeden és környékén be­jegyzett tagjai részére kül­döttválasztó pártgyűlésün­ket az Eszperantó u. 1. sz. alatti helyiségben december 9-én (szombaton) 9 órakor. E pártgyűlésünk napi­rendjén szerepel még a fen­tieken kívül a szegedi párt­tagok állásfoglalásának ki­alakítása, valamint a XIV. kongresszuson részt vevő küldöttek megválasztása." Komócsin Mihály még nem jelentkezett Kormányzó szabaddemokraták? A népszavazáson politikai győzelmet aratott négypárti koalíció szegedi szervezeteinek gyűléséről hétfőn számol­tunk be olvasóinknak. Az első magyar népszavazás ta­pasztalatai és a közelgő parlamenti választások előkészü­letei képezték fő témáit a Bálint Sándor Művelődési Köz­pontban tartott beszélgetésnek, melyet ezúttal tovább­folytatunk Rozsnyal Bálinttal, aki e rendezvényen a Sza­bad Demokraták Szövetségét képviselte. — Egyes közvéleményku­tatási adatok szerint az SZDSZ a pártok „népszerű­ségi listáján" a harmadik helyre „jött fel" a népsza­vazás után. Számitottak-e korábban ekkora sikerre? Erezhetö-e a közvélemény szimpátiájának növekedése például a tagság létszámát il­letően? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy ez a népsza­vazás önmagában sikeres volt; a választópolgárok jó­val több, mint fele elment szavazni; élt törvényes jogá­val. Külön öröm számunkra, hogy az első kérdésben az ál­talunk képviselt álláspont győzedelmeskedett. Lénye­ges tapasztalat a jövőre néz­vést az is, hogy a pártok, politikai szervezetek tényle­ges politikai súlya nincs szo­ros összefüggésben taglétszá­mukkal. Ennek ellenére itt, Szegeden is ugrásszerűen megnőtt az SZDSZ-be belép­ni szándékozók száma a nép­szavazást követően; jelenleg mintegy száz tagunk van a városban; ennek körülbelül 40 százaléka értelmiségi. — Milyen kritériumai vannak az SZDSZ-tagság­nak? Gondolok itt arra, hogy kizáró momentum-e a ko­rábbi politikai előélet; konk­rét példát hözva: tagja le­hetne-e a Szabad Demokra­ták Szövetségének Komócsin Mihály, amennyiben jelent­kezne? — Egyetlen feltétele van annak, hogy bármely ma­gyar állampolgár tagja le­gyed az SZDSZ-nek; alá kell írnia a belépési nyilat­kozatot, amellyel azt igazol­ja, hogy elfogadja az SZDSZ alapszabályát, magáévá teszi annak alapelveit. így tehát nem rekesztünk ki senkit előélete miatt a potenciális SZDSZ-tagok táborából. Itt jegyzem meg, hogy szegedi tagjaink közt is előfordul olyan személy, aki korábban tagja volt a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak. Kér­désének második felére azt válaszolom, hogy Komócsin Mihály eddig még nem ke­reste fel belépési szándéká­val a szabad Demokraták Szövetségét... — Az SZDSZ és a Magyar Demokrata Fórum korábban — mint az Ellenzéki Kerek­asztal két markáns tagszer­vezete — politikai szövetség­ben állt egymással, a nép­szavazás körüli küzdelemben azonban ellenfelekké váltak. Milyen most a viszony közöt­tük, s mekkora a szerepe az „ellenségeskedésben" a ha­gyományos és rosszemlékű népi-urbánus ellentétnek? — Az SZDSZ álláspontja szerint szervezetünknek nem feladata, hogy más politikai szervezetek belső ügyeivel foglalkozzék, illetve hogy azok állásfoglalásait kom­mentálja. Nem szeretnénk részt venni semmilyen vá­daskodó, mások lejáratását célzó kampányban. Pozitív módon a saját elképzelésein­ket kell publikussá tennünk. Kár volna, ha az ellenzéken belüli viszonyrendszerben el­uralkodna a politikai kultúra teljes hiánya. A népi-urbá­nus ellentétnek ugyan voltak bizonyos történelmi hagyo­mányai, ám kiéleződésének időszakában mindig is felül­ről manipulálták, felerősítet­ték, politikai érdekből. Jó volna már végre egyszer túl­lépni ezen, elfeledkezni róla. — Az SZDSZ számára je­lenleg az MSZP vagy az MDF a nagyobb politikai el­lenfél? — Véleményem szerint a szocialista párt még a szer­veződés állapotában van; nem erősödtek meg oly mér­tékben, hogy megvalósíthas­sák az általuk a budapesti konferenciájukon hangozta­tottakat. A Magyar Demok­rata Fórum és az SZDSZ közt jelentős nézeteltérések áll­nak fönn; ugyanakkor nem lehetetlen a velük való együttműködés egyes speciá­lis, például regionális kér­désekben. — Ezelőtt fél éve az SZDSZ vezetői kijelentették, hogy mindenképpen ellen­zékben maradnak. Azóta vál­tozott-e az álláspontjuk? Kormányzópárttá válik-e az SZDSZ? — Természetes, hogy az országos képviselőválasztá­sok döntenek majd e kérdés­ben. Jelzés értékű, hogy a népszavazáson az állampol­gárok többsége a „kiskoalí­ció" törekvéseit támogatta, azon négy pártét, amelyek egyértelműen a polgári de­mokrácia létrehozása érdeké­ben munkálkodnak. Tisztá­ban van az SZDSZ is azzal, hogy bármilyen politikai erő vagy koalíció jut hatalomra, jó ideig gazdasági csődtö­meggel kell szembenéznie. Az SZDSZ egyébként támo­gatna egy jelenlegi szakér­tői kormányt is, ha az egy konkrét, megvalósítható át­meneti programot dolgozna ki a választásokig. Sandi István ÜNNEPI NYITVA TARTÁS A fővárosi és megyei ta­nácsok kereskedelmi osztá­lyai, sőt a kereskedelmi vál­lalatok Is a korábbinál jó­val nagyobb önállósággal határozhatják meg, hogy az év végi ünnepek előtt mikor tartják nyitva a boltokat. A Kereskedelmi Minisz­tériumban elmondták, hogy - a KPVDSZ-szel és a Kisosszal egyeztetve — csu pán javaslatokat tesznek az üzletek célszerű nyitva tar­tására. Eszerint december 10-én, ezüstvasárnapon, va­lamint december 17-én, aranyvasárnapon az ipar­cikk üzleiek, ruházati bol­tok és áruházak a hétközna­pi rend szerint tarthatnak nyitva, de ha úgy vélik, hogy számukra ez nem kifi­zetődő, kinyithatnak fél Cáfolat: „a hír nevetséges /# ,.A hír nevetséges. az IMF-fel folytatott tárgyalá­sok a legjobb úton haladnak előre" — mondta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, nem sokkal azután, hogy az AFP francia hírügynökség, szerdán reggel megbízható forrásokra hivatkozva je­lentette: a Nemzetközi Va­lutaalap és Magyarország szakértői között folyó tár­gyaláson súlyos nézeteltéré­sek alakultak ki, s ezek a tárgyalások felfüggesztését vonhatják maguk után. Tarafás Imre elmondta, hogy beszelt az IMF Buda­pesten tartózkodó missziójá­nak vezetőjével, akit szin­tén meglepett az AFP meg­alapozatlan híre, s annak forrásáról sem tudott nyi­latkozni! Az IMF-fel folyta­tott tárgyalások során egyébként a hét 2. felére be­fejezik a magyar kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjának a megtár­gyalását. Ezt követően az IMF-tárgyalócsoport eluta­zik Magyarországról. A kor­mány gazdaságpolitikai programja és a jövő évi költségvetés az Országgyű les decemberi ülésszaka elé kerül, es az IMF-tárgyalá­sok majd ezt követően foly­tatódnak. Az AFP hírében a magát megnevezni nem kívánó il­letékes közölte, hogy a né­zetkülönbségek fő oka a túlságosan nagy magyaror­szági ' költségvetési deficit. Ezzel kapcsolatban az MNB első elnökhelyettese el­mondta: a tárgyalásokon a két fél a jövő évi költség­vetéssel kapcsolatban „azo­nos nagyságrendben" gon­dolkodik. Liebmann-díj Tegnap a sajtónap alkal­mából szegedi fotósokat ju­talmaztak a megyei lapki­adó vállalat ünnepségén. Immár ötödik alkalommal bírálták el a Liebmann-díj­ra pályázók alkotásait, s másodszor lett első helye­zett Gyenes Kálmán. Nívó­díjat kaptak a Délmagyar­ország fotóriporterei, Somo­gyi Károlyné és Nagy Lász­ló. Az ünnepségen Kispál Antal igazgató köszöntötte a 90 esztendős Liebmann Bélát.

Next

/
Thumbnails
Contents