Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-06 / 289. szám

2 1989. december 6., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) esetleges kudarc esetén pe. dig súlyos problémák adód­hatnak. Az ülésen szó esett a ki­vitelezéssel, a körkép elhe­lyezésével kapcsolatos egyéb javaslatokról is, ám ezek SZOT-javaslat mindegyikét elvetették. Így azt is. amely Budapesten kívánná elhelyezni a Fesz­ty-körképet. Az akkor Erdei Ferenc vezette emlékbizott­ság ugyanis már 1970-ben határozatot hozott, hogy a körképet öpusztaszeren kell felállítani. gr Őrizetben, pecsét alatt Választásokat, a lehető legrövidebb időn belül A kormány jövő évi költ­ségvetési tervezete bizonyta­lan alapokon áll, tele van ellentmondásokkal, ezért nem tudják támogatni — hangzott el a Szakszerveze­tek Országos Koordinációs Tanácsának keddi ülésén. A SZOT-hoz tartozó érdek­védelmi szervezetek küldöt­tei, a szakszervezetekkel együttműködésre kész pár­tok munkatársai és ország­gyűlési képviselők jelenlété­ben a decemberi parlamen­ti ülésszak napirendjei kö­zül megvitatták az állami költségvetésre, valamint a társadalombiztosítási változ­tatásokra benyújtandó kor­mányjavaslatokat. A vitában felszólalók ál­talában egyetértettek Sán­dor Lászlónak, a SZOT tit­kárának vitaindítójában el­hangzottakkal, sőt néhányan még nála is élesebben fogal­mazták meg kritikai észre­vételeiket az állami költ­ségvetésről. Sándor László a törvénytervezettel kapcsolat­ban elsősorban azt kifogá­solta, hogy az bizonytalan alapokon áll, hiszen u kor­mány még a jövő évi gaz­daságpolitikai elképzeléseit sem véglegesítette. Hibájául rótta fel a törvénytervezet­nek, hogy abban csak nyo­mokban lelhetők fel az ál­lamháztartás reformjára tett lépések. A legtöbben úgy véleked­tek, hogy a jövó évi költ­ségvetési programban még csak a jeleit sem látják egy tudatos antiinflációs politi­kának. Ezzel összefüggésben jó néhányan kétségeiket fe­jezték ki amiatt, hogy az infláció vajon azon a 15 szá­zalékon belül tartható-e, amivel a kormány jövőre számol. Utaltak Itt a forint hétfőn bejelentett újabb le­értékelésének várható ha­tásaira is. Ilyen bizonytalan infláció-Jóslás" mellett nem lehet érdemben az áremel­kedések kompenzálásáról tárgyalni — mondták töb­ben. Élesen merült fel: a szak­szervezetek az ár- és pénz­ügyi rendszer semmiféle to­vábbi liberalizációját nem tudják elfogadni, ha a bér­szabálynzást a kormány nem szabadítja fel utolsó kötött­ségei alól. Ugyancsak jelen­tős ellenérzést váltottak ki a jelenlevőkben a lakáskér­déssel kapcsolatban leírtak. A vitában elhangzottak nyomán a testület arra az álláspontra jutott, hogy egy­re élesebben láthatók egy kibontakozó gazdasági-szo­ciális válság jelei, amelyek, ha felerősödnek, veszélyez­tethetik az ország kormá­nyozhatóságát, bizonytalan politikai helyzetet teremt­hetnek. Ezért célszerűnek látnák, ha a Parlament de­cemberi ülésén olyun döntés születne, amely lehetővé tenné a választások lehető legrövidebb időn belüli meg­tartását, s ha ugyanakkor az Országgyűlés az átmeneti időszakra biztosítaná önma­ga és az ország működőké­pességét. Egyetértve a Ma­gyar Néppárt kezdeménye­zésével, a szakszervezetek vezető testülete is szüksé­gesnek ítélte egy válságke­zelő bizottság létrehozását a különféle pártok és érdek­védelmi szervezetek közre­működésével. A testület is­metelten megerősítette egy korábbi állásfoglalását, mi­szerint kívánatos, hogy az Országgyűlés függessze fel az átalakulási törvény sokak által vitatott szabályait, s ezzel akadályozza meg az állami vagyon értéken aluli kiárusítását. A társadalombiztosítás jö­vó évi ügyeinek tárgyalása­kor ismételten élesen vető­dött fel, hogy a nyugdíjak é? a szociális ellátások kom­penzálásáról csak akkor le­het érdemben tárgyalni, ha megalapozott számítások lesznek a varható Infláció­ról. Emellett leszögezték: a szakszervezetek abban érde­keltek, hogy a bérek es a különféle ellátások, szociá­lis juttatások alakulásáról a lehető legalacsonyabb inflá­ció mellett tárgyaljanak. A legnagyobb vitát az a terve­zett változtatás váltotta ki. ami szerint jövőre a társa­dalombiztosítás finanszíroz­ná az egészségügyet, viszont kikerülne kiadásai közül a családi pótlék. Az államügyészség kedden házi őrizet alá helyezte az NSZEP volt politikai bizott­ságának több egykori tagját — jelentette be Berlinben a legfőbb ügyész helyettese. A bejelentés szerint ojyan sze­mélyekről van szó, akik ok­tóber 19. előtt voltak tagjai az NSZEP legfőbb hatalmi szervének. Közöttük van Erich Honecker egykori fő­titkár is. Mint Harry Harrland ügyészhelyettes közölte, a lé­pést „a nép akarata" törvé­nyesíti, s arra az „állam ön­védelmének érdekében" volt szükség. A házi őrizetben le­vő személyek ellen hamaro­san bűnvádi eljárást kezde­ményez az államügyészség. Ugyanakkor javában folyik az ügyészségi vizsgálat több egykori vezető beosztású funkcionárius — így Günter Mittag, Harry Tiscji, Hans Albrecht. Gerhard Müller, Gerhard Nennstiel, Alexan­der Schalck-Golodkowski, továbbá az NSZEP KB pénz­ügyi osztályának egykori ve­zetője, Wildenhein ügyében. Schalck-Golodkowski kül­földre szökött, elfogatásához az NDK kedden nemzetközi segítséget kért, a többiek börtönben ülnek — igaz, egészségi állapota miatt Mit­tagot, Tischt és Albrechtet börtönkórházban kellett el­helyezni ... Az ADN jelentése szerint számos vidéki városban — így Rostockban, Jénában, Templinben és Lipcsében — helyi lakosok a rendőrség és az ügyészség munkatársaival karöltve akadályozták meg, hogy terhelő akták és doku­mentumok tűnjenek el az egykori állambiztonsági mi­nisztérium helyi hivatalainak páncélszekrényeiből- Jéná­ban a járási ügyész — a ka­tonai ügyésszel egyetértés­ben — lepecsételte a nemzet­biztonsági hivatal archívu­mát és iratmegsemmisítő gé­pét. Templin járásban szin­tén pecsét került az „ál­lamtanács vendégházának" kapujára, s rendőrök vették körül Joachim Herrmann egykori pB-tag és KB-titkár­nak a közelben levő telkét is, amelynek létezéséről az államügyészség hétfőn szer­zett először tudomást. Újabb nagygyűlés Szófiában Kohl Drezdába látogat Az NSZK szövetségi kan­cellárja december 19-én Drezdában munkatalálko­zót tart az NDK miniszter­elnökével — jelentették be kedden Berlinben. Mint Rudolf Seiters, a bonni kancellárja* hivatal minisztere Hans Modrow NDK-kormányfővel folyta­tott „építő szellemű" meg­beszélése után az NSZK ál­landó képviseletén újság­íróknak elmondta, a két héttel ezelőtt megkezdett NDK—NSZK konzultációk újabb fordulója kézzelfog­ható eredményekkel járt. A felek jelentős megállapo­dásra jutottak a kétoldalú utasforgalomra vonatkozó­an, továbbá egyezség jött létre egy NDK—NSZK de­vizaalap létrehozásáról. A közös sajtóközlemény­ből kitűnik, hogy 1990. ja­nuár l-jétől megszűnik a kötelező valutabeváltás az NDK-ba látogató NSZK­állampolgárokra, illetve a nyugat-berlini lakosokra nézve. Ügyszintén megszű­nik az eddigi vízumkény­szer. Az NSZK-ból, illetve Nyugat-Berlinből érkező látogatók — rokonsági kap­csolatra való tekintet nél­kül — egy-egy utazás alkal­GENSCHEK NYUGTATÓT VITT? Nyugdíjak — „hivatalból átutalva n A nyugdíjasoknak a Minisz­tertanács döntése alapján .megillető egyszeri kiegészí­tést a december havi nyug­díjaktól függetlenül, külön utalványon utalják ki. A ki­fizetést a posta december 8. és 18. között bonyolítja le. Az egyszeri kiegészítést kü­lön kérelem nélkül, hivatal­ból utalják át. A posta kéri ügyfeleit, hogy csak abban az esetben reklamáljanak, ha a jelzett időpontig nem kapnák kézhez az összeget. A kétoldalú kapcsolatok alakulására gyakorolt min­den bizonnyal kedvező ha­tásán túlmenően, a világpo­litikai folyamatokba ágyaz­va, ezen belül is elsősorban a kelet-európai fejlemények szempontjából tartják nagy jelentőségűnek Moszkvában Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter látogatását. A kedden kezdődött tár­gyalásokat megelőzően a TASZSZ megállapította, hogy a német egység kérdését — a probléma súlyossága el­Üjabb nagygyűlést hirde­tett meg vasárnapra — a BKP Központi Bizottságá­nak december 11-re összehí­vott ülése előestéjére — a közel húsz bolgár független szervezet és párt képviselői­ből alakult „kezdeményező bizottság". A nagygyűlést a Nevszki székesegyház előtti téren a kora délutáni órák­ban tervezik megtartani. Ezt a hírt a bolgár tömegtájé­koztatás nem közölte. Grudi Pancsev, a szociál­demokraták szóvivője az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy mi ellen til­takozik a vasárnapi meg­mozdulás, kijelentette: ez a megmozdulás inkább köve­telő, mint tiltakozó lesz, a másnapi pártplénum figyel­mét fel akarják hívni ar­ra, hogy nem mondanak le a BKP és a közélet meg­tisztításának erőteljesebb folytatásáról, nyomatékosan követelik a BKP vezető sze­repét rögzítő cikkely törlé­sét az alkotmányból, a több­pártrendszer de jure elisme­rését, s a szabad választáso­kat a megfelelő időben. Kisebbségben a kommunisták mával 30 napot tölthetnek az NDK-ban. Ehhez sem tartózkodási engedélyre, sem rendőrségi bejelentke­zésre nem lesz szükség ja­nuár elseje után. NDK-állampolgárok nyu­gati utazásainak finanszí­rozása végett devizaalap létrehozásában állapodott meg Berlin és Bonn. Az alapba az NSZK, mintegy 2,2 milliárd, az NDK pedig hétszázötven millió nyu­getnémet márkával száll be. A Nyugatra utazó NDK­polgárok évente 200 már­kát vásárolhatnak fejen­ként ebből a keretből — 100 márkát 1:1 árfolyamon, to­vábbi száz márkát 1:5 árfo­lyamon. A 14 éven aluli gyermekek évi kerete 100 nyugatnémet márka lesz. Ellentételként Bonn meg­szünteti az úgynevezett kö­szöntőpenz folyósítását. Az eddigi gyakorlat értelmében minden egyes, Nyugatra lá­togató NDK-állampolgár — első utazásakor az adott naptári évben — száz nyu­gatnémet márkát vehetett föl bármelyik bankban vagy takarékpénztárban, csupán a személyi igazolványát kel­lett fölmutatnia. Kisebbségbe kerültek a kommunisták az újonnan át­alakított cseh kormányban: a miniszterelnököt is bele­számítva a tizenhét tagú ka­binetből csak nyolc aCSKP­tag. Frantisek Pitra cseh kormányfő a Polgári Fó­rum javaslatait is figyelem­be véve kedden alakította meg a Cseh Szocialista Köz­társaság új kormányát. Megfigyelők rendkívül fon­tos fejleménynek tartják azt, hogy legalább a cseh kormány szintjén az új erő­viszonyokat valamiképpen tükröző állami vezetés jött létre, és a kommunisták, legalábbis számarányukat te­kintve, elvesztették vezető szerepüket. Ugyanakkor a kabinetben a kormányfői poszton kívül az első mi­niszterelnök-helyettesi posz­ton és számos kulcsfontos­ságú tárca élén továbbra is kommunisták állnak. A Csehszlovák Néppárt nem sokkal a kormány át­alakítása után nyilatkozat­ban jelentette be fenntartá­sait amiatt, hogy nem fo­gadták el javaslatát, misze­rint a cseh kabinetben öt­ven—Qtven százalékban sze­repeljenek a politikai pár­tok tagjai, és a nem pártta­gok. A bankelnök gyilkosai A legnagyobb nyugatné­met terrorszervezet kedden bejelentette, hogy u minap emberei végeztek Alfréd Herrhausennul,' a Deutsche Bank elnökével. A külföldi bűnszövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló „Vörös Hadsereg Frakció", a RAF levelet juttatott el egy bonni hírügynökségi irodába. Eb­ben a bankelnök elleni orv­gyilkosságot, Herrhausen szolgálati gépkocsijának táv­irunyítós-fotócellás gyújtó­szerkezettel való felrobban­tását „kivégzésnek" tünteti fel. A RAF a nyugati ipari állam, a monopoltőke „fel­legvárai" és fő képviselői el­len visel irtóhadjáratot. Förster karlsruhei állam­ügyész közlése szerint mind ez ideig még nem leltek for­ró nyomra a banditák orszá­gos kutatása során, noha a lakosságtól hat nap alatt ösz­szesen 850 bejelentés érke­zett. Rendőrségi forrásokat idéző sajtójelentések szerint a belbiztonsági szervek bűn­üldöző lajstromán ezekben a napokban két név áll az élen: Horst Meyer és Barba­ra Meyer. Feltehetően ez a házaspár — mindketten 33 évesek — húzódik meg a gyilkos merenylet sötét hát­terében : ők tervezték, irányí­tották és szervezték a me­rényletet, amelyet valószínű­leg három „kivégzőosztagos" hajtott végre. Pár lépés a határ? lenére — Moszkva kész meg­vitatni az új gondolkodás szellemében, amely feltéte­lezi a másik fél álláspontjá­nak és érdekeinek tisztele­tét. A szovjet hírügynökség ugyanakkor utalt Mihail Gorbacsov római sajtóérte­kezletén elhangzott szavai­ra, amelyek szerint az egye­sítés csak történelmi fejlő­dés eredményeként mehet végbe, s anpak mesterséges erőltetése megnehezítené az Európában zajló folyamatok menetét. Minden eddiginél na­gyobb, 103 tagból álló tö­rök határsértőcsoportot fogtak el három magyar „segítőtársával" együtt kedden az osztrák határőri­zeti szervek Nickelsdorfnál. A török menekültek — 34 felnőtt és 89 gyermek, köz­tük egy két hónapos csecse­mő is — két autóbuszon fu­tottak be a hegyeshalmi ha­tárállomásra, majd azon át­jutva még a niekelsdoríi osztrák ikerátkelöhely el­érése előtt kiszálltak a jár­müvekből, s pz ellenőrző pontot elkerülve próbáltak beljebb jutni osztrák terü­letre. A nickelsdorfi határ­állomás személyzete azon­ban észrevette őket, amint a két határsorompó közötti útszakaszon elhagyták a ko­csikat. A két buszt, amikor utasai nélkül át akart ha­ladni az állomáson, a határ­őrizet feltartóztatta. Mint kiderült, ezek a budapesti Volánbusz jármüvei, s a benne ülő szigethalmi illető­ségű gépkocsivezetők szán­déka feltehetően az volt, hogy a török csoportot a határtól távolabbra autó­buszaikba ismét felveszik, es tovább fuvarozzák. Ki­kérdezésük utan az osztrák szervek rövid idő alatt megtalálták, és őrizetbevet­ték valamennyi határsértőt. Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban 19. Nemcsak fiatalabbak lettek a küldöttek, de politikai arculatuk is egészen más lett, mint az 1988-as pártérte­kezlet küldötteié. Politikai irányváltás történt, s az élet­kori változások csak ennek következményei. A régi politi­kai rendszerhez kötődd, régi politikai kategóriákban gon­dolkodó jelölteknek alig volt esélye a megválasztásra, s különösen így volt ez Szegeden. Az 1988-as küldöttek, de különösen a vezetők többsége számára elképzelhetetlen volt még a jelölés is, politikai pályafutásuk lényegében véget ért, egyesek alacsonyabb beosztásba kerültek, má­sokat nyugdíjaztak, volt akit a pártból ls kizártak. A Csongrád megyei küldöttcsoport politikai arculatá­nak felvázolása mindemellett csak kongresszusi szereplé­sük ismeretében lehetséges Ehhez tudnunk kell. hogy a küldöttek többsége kü­lönböző platformok körül szerveződött. A fő szabály az volt, hogy minden, küldött csak egy platformhoz csatla­kozhatott. A fő probléma pedig az. hogy a platformoknak két típusa volt: az egyik a szakplatform (vagy részplat­form), a másik pedig az általános politikai platform. A szakplatformok egy-egy problémakörben dolgoztak (rendszerint a kongresszust megelőző hetekben) és, kép­viseltek egy meghatározott koncepciót. így a Platform a vidék esélyegyenlőségéért, vagy röviden csak Vidék-plat­form, amely a vidék fejlesztésének és érdekvédelmének, a kisközösségek, a lokális-regionális szerveződések és egy emberi léptékű társadalmi rend követelését fejezte ki. A Csongrád megyei küldöttek közül e Rumcájsz-platform­nak is nevezett tömörüléshez tizenhármán, az Egészséges Magyarországért platformhoz egy, az Ifjúságért platform­hoz pedig szintén egy fő csatlakozott. Bár e részplatformok programjai önmagukban is re­formértékűek, a társadalompolitikának mégiscsak egy kis szeletét képviselik, s ezért hiba volna az e platformokhoz történő csatlakozásból a küldöttek politikai áramlatokhoz való tartozására vonatkozó következtetéseket levonni. Csak szubjektív ítéletünk van, a platformokhoz nem csat­lakozott hat fő, és a kongresszustól betegség miatt távol maradt két fó politikai arculatáról is. Van azonban har­minckét Csongrád megyei küldött, akikkel kapcsolatban meglehetősen biztos támaszpontot jelent számunkra az ál táluk választott általános politikai platformhoz való csat­lakozás. Három ilyen platform volt. A Reformszövetség gyökerei a Csongrádban már 1988 nyarán megvalósult platformszabadság körülményei között 1988. december 2-án megalakult Csongrád Megyei Reform­körig nyúlnak vissza. E reformkör 1989 telén-tavaszán or­szágom mozgalommá terebélyesedett, amelyhez később ne­ves társadalomkutatók és politikusok is csatlakoztak. A Reformszövetség politikai arculatát jelző személyiségek: Agh Attila, Bayer József. Csáki Csaba, Gazsó Ferenc. Horn Gyula, Kosa Ferenc. Németh Miklós, Petsching Mária Zita, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Vitá­nyi Iván. Mit akart a Reformszövetség? Legtömörebben ezt ok­tóber 1-jei nyilatkozata tartalmazza, ebből idézzük az első három pontot: 1. Az MSZMP októberi kongresszusán — szakítva a demokratikus centralizmusra épült állampárt gyakorlat­tal — olyan új, szocialista pártot kell létrehoznunk, mely új programmal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles vezetéssel rendelkezik. 2. Az elmúlt négy évtizedben kialakult diktatórikus szocializmus zsákutcának bizonyult megreformált gyakor­lata is folytathatatlan Ezért a társadalmi viszonyok gyö­keres átalakítására ebben az értelemben rendszerválto­zácra van szükség. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents