Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

1989. december 5., kedd 7 LEVELEZŐ Banán helyett banánkonzerv Ha az ember választékot kíván, bemegy Hódmezővásárhely vagy valamelyik szegedi lakótelep egyik kis élelmiszerüzletébe, mely alapterületében s személyzetében az újszegedi ABCnek úgy egyötöde. Persze, előfordul, hogy este, munkából jövet mégis beugrik ide, mondjuk egy fél kiló kenyérért, vagy az „ami van" elvén alapuló kis vacsoráért, mert napközben nem ért rá bevásárolni. Az is előfordul, hogy ráért volna, de valami dac azt mondta neki: még ezt is bentről cipeljem? Tehát betér az ABC-be. Ám csaknem minden esetben kiderül, hogy hibát követ el, s megint csalódnia kell. November 29-én. szerdán este is kénytelen megállapítani ezt. A selyempapírba fogott kenyér kőkemény. azt ugyan el nem vágja kés. Két eladó könyököl a raktárban (a kimért kenyeret nem teszik ki a ve-. vők orra elé). Ők aztán közlik. a kenvéráru tegnapi, tegnapelőtti. Három-négy vásárló tántorog a hosszú polcsorok között, ki hangosan átkozódik, ki magában morog, mert nem tartja tanácsosnak ujjat húzni a boltosokkal. Ha az ember itt lakik, bizony kénytelen beérni a bolt gyengébb árukínálatával, a kétes minőséggel; rothadó gyümölccsel, zöldséggel stb-vel. Az ám, a zöldségosztály! Most nagy halom banán zöldell. Az ember felemel egy fürtöt. Mennyibe kerül? Nincs itt az az eladó, aki múltkori kérdésére, miért ilyen meleg ez a gyümölcs, azt felelte, most hozták az érlelőből. Az akkor sárga banánon itt is. ott is penészfolt. Ezt itt vajon az esőről hozták-e. mert csurom víz, s zöld színe ellenére gyanúsan puha és ragadós. Senki sem vesz belőle. A felvágottaknál sincs ott az a kislány, aki múltkor, mert a vevő 10 dkg szalonnát kért, elment a hentesosztályra, mondván, majd ott bárddal elvágatja. Az ember végül is befordul a konzervek sorába, s hogy kudarcát s banán iránti nosztalgiáját valamelyest enyhítse, egy banánkonzervvel tér haza. E sorok írójának indulatait azonban nem tudja megenyhíteni a banánkonzerv nyújtotta vigasz. Nem érti. hogyan tűrhet meg az ellenőrzés ilyesmit. Ma már magas rangű állami és pártvezetőket váltanak le, ha alkalmatlannak bizonyulnak feladataik ellátására. Miért nem lehet ezt a nagyon is időszerű tisztogató munkát lent is folytatni. Hát kellenek nekünk tehetségtelen intézmény- és vállalatvezetők, alkalmatlan, a lehetőségekkel élni nem tudó boltvezetők. ügyefogyott kereskedők? Dr. Latzkovits Lászlóné Elmarad a soros jégkorszak? Kutatók ezreit foglalkoztatja világszerte az a tudományos kérdés, amelynek első közelítésre semmiféle gyakorlati jelentősége sincs a mai emberszámára: a jégkorszakok keletkezése és ennek okai. A kérdés megválaszolása azonban olyan tényekre világíthat rá, amelyekből igen fontos következtetéseket lehet levonni a jelen, de még inkább a belátható jövő időjárására és éghajlatára. Az elmúlt másfél-két millió évben a Föld éghajlata lényegesen hidegebb volt a mainál. Igazi jégkorszak uralkodott (nem először a 4,5 milliárd éves földtörténet során), mindkét sarkvidékre kiterjedt, az alacsonyabb szélességekig is lehúzódó jégsapka borította. E hosszú idő alatt egy-egy hidegebb szakasz (ún. glaciális korszak) körülbelül százezer évig tartott, s köztük tíz-húsz ezer évig elnyúló enyhébb fázisok (interglaciálisok) nyomai ismerhetők fel. Ma is egy ilyen, körülbelül tízezer éve kezdődött enyhe szakasz végefelé tartunk. A jégkorszakok keletkezésének magyarázatára szinte megszámlálhatatlan elképzelés született. Közülük a legnagyobb karriert valószínűleg az futotta be. amely csillagászati alapon, a Föld pályaelemeinek bizonyos megváltozásával magyarázta az éghajlat drasztikus változásait. Ennek az elképzelésnek egy Croll nevű skót volt az első hirdetője még a múlt század derekán, idővel azonban mind a neve. mind az elmélete feledésbe merült. \ Századunk harmincas éveiben lényegében hasonló alapon egy jugoszláv meteorológus. Milutin Milankovic dolgozott ki egy elméletet. (Ne feledkezzünk el róla, hogy elképzeléseit egy honfitársunk, a festőből, majd jogászból lett autodidakta tudós. Bacsák György fejlesztette tovább, aki 85 éves korában védte meg e tárgyban akadémiai disszertációját. Sajnos, ahogy ez lenni szokott, a külföld igen kevéssé méltányolta munkáját, s az elméletet mindmáig csak Milankovic-modellként emlegetik.) Évszakok és a búgócsiga Az elmélet alapját három jól elkülönülő időciklus képezi. Közismert, hogy az évszakok váltakozása amiatt következik be. hogy a Föld tengelye nem merőleges a Föld Nap körüli keringési síkjára. Az egyenlítő 23.5 fokos szöget zár be e síkkal (ekliptika), s ezt a szöget keringése során mindvégig megtartja, azaz az Északi sark mindig a Sarkcsillag felé néz. Nem így volt ez azonban például tízezer éve. A Föld tengelye ugyanis — legjobban talán egy búgócsiga forgás közbeni imbolygásához tudnánk hasonlítani — „billeg", a forgástengelyének képzeletbeli meghosszabbítása kört ír le. Ez a mozgás a precessziós; s az időciklus, amely alatt ez a kör kirajzolódik, * 19-23000 évig tart. Változik ugyanakkor az egyenlítőnek az ekliptikával bezárt szöge is. mégpedig körülbelül 41 000 éves ciklusonként. 21,8és24.4fok között. Ezaszög jelenleg éppen csökken, s következménye az. hogy az évszakok közti különbségek kissé mérséklődnek a korábbiakhoz képest. A Milankovic-elmélet harmadik összetevője, hogy változik a földpálya alakja, mégpedig durván 100000 évenként az ellipszisalak kissé megnyúlik, majd ismét visszatér a közel kör formához. Amikor a pálya csaknem kör alakú, az év minden napján egészében ugyanannyi hőt kap a Naptól a Föld. Ha az ellipszis megnyúlik, az összességében bevett hőmennyiség ugyan nem változik, de az eloszlása igen. Napközelben több. naptávolban kevesebb a felvett hő. Milankovic elméletét, amely végül is e pályaelemek lassú, együttes érvényesülésére támaszkodott. a legkülönfélébb érvekkel igyekeztek cáfolni. Mellette azért volt nehéz érvelni. mert akkor még nem álltak rendelkezésre pontos adatok arról, hogyan húzódott előre és vissza a jégtakaró az elmúlt 1 millió évben. Beszélő kőzetminták Az áttörés a hetvenes években következett be a planktoni (lebegő) életmódot folytató parányi élőlények, a foraminiferák héjának vizsgálatával, amelyeket a tengeri fúrások nyomán nyert kőzetmintákból szedtek ki. Az egyes rétegek korának megállapításában viszont a tengeraljzat kőzeteinek mágneses vizsgálata nyújtott segítséget. Ezek után az egyes rétegek foraminiferáit. mint valami hőmérőt lehetett felhasználni, s belőlük megállapítani, hogy keletkezésük idején milyen éghajlat uralkodott a Földön. A kutatómunka eredményeként rövidesen félmillió évre visszamenően álltak rendelkezésre adatok. És ekkor jött a meglepetés. Az elemzésekből kiderült, hogy az elmúlt néhány százezer évben a jégtakaró három ciklus szerint nyomult előre és'húzódott vissza; mégpedig 100 000. 41 000 és 21 (K» évenként. Ez pedig szinte pontosan megfelel a Milankovic-elmélet ciklusainak. Még nagyobb meglepetést okozott, hogy közülük is a 100 000 éves ciklus volt a meghatározó, holott a csillagászati hatások közül éppen a Nap-besugárzás ingadozásának kellett volna a leggyengébb következményekkel járnia. Időközben megkezdődött a jégtakarókban máig megőrződött ősi levegőbuborékok öszszetételének vizsgálata. Kiderült például, hogy 20 000 éve a legutolsó jeges időszak leghidegebb szakaszában sokkal kevesebb széndioxid volt a légkörben. mint a szokásos. Kb. 16000 éve. amikor a jégtakaró olvadásnak indult, a széndioxid-tartalom emelkedni kezdett, majd elérte az ipari korszak előtti szintet. Mi ennek a változásnak az oka? Biológiai szivattyú Az óceánvíz felszíne közelében élő mikroszkopikus lények, mint valami szivattyú, kivonják a széndioxidot a levegőből, és a tengeraljzatra ülepítik. A szénatomoknak is megvannak a különböző változataik. Aplanktonikus élőlények a '-könnyebb szénizotópot építik be a héjukba. A nehezebb szénizotópokat „kedvelik" viszont a mélyebb vizekben élő foraminiferák. így a két héjtípus izotópvizsgálatával eldönthető, menynyi széndioxid volt a légkörben az egyes múltbeli időszakokban. A vizsgálatok pedig ismét meglepő eredményt hoztak. A szénizotópos elemzés nyomán is kirajzolódtak a Milankovic-ciklusok. Végül is úgy tűnik, hogy a Föld pályaelemeinek változása után megváltozik a légkör széndioxid-tartalma. azután megváltozik a földi éghajlat, így a jégtakaró kiterjedése is. A csillagászati változások tehát valamiképpen működésbe hozzák ezt a „biológiai szivattyút", amely néha növeli, máskor csökkenti a hatásukat. A széndioxid viszont módosítja a Milankovic-modellben leírt változásokat. Ennek különleges jelentősége van ma. amikor — mint köztudott — az emberi tevékenység 'miatti fokozott széndioxid-kibocsátás miatt nö az üvegházhatás, azaz melegszik a Föld éghajlata. Ugyancsak nagy változásokat okozhat a fentiekben vázolt folyamatokban az. hogy az ózonréteg vékonyodása következtében elpusztulhat a tengeri planktonállomány egy része, s ez csökkentheti a „biológiai szivattyú" hatékonyságát. Ezáltal még több széndioxid lesz a légkörben. még jobban melegszik az éghajlat. Ügy tűnik, a soron követkézé jégkorszak egyszerűen elmarad. Németh Géza Tripla szervátültetés Szív-, máj- és veseátültetést hajtottak végre egy 26 éves nőn Pittsburghben, a helyi egyetemi klinikán. A hármas szervátültetés 21 órás sebészi beavatkozást igényelt. A szombat estétől vasárnap délutánig tartó maratoni operáció sikeres volt, a páciens valamennyi szerve működik — közölte a kórház személyzetének egy tagja. A szervátültetés-sorozat külön érdekessége, hogy a betegen három éven belül már a második szívátültetést hajtották végre, öröklött szívbetegsége, szívizomgyengesége miatt. Időközben fertőző májgyulladás lépett fel nála, a gyógyszeres kezelés pedig kikezdte veséjét is. Esettanulmány A sétálómagnó — magyarul walkman — korát éljük, űtonűtfélen fülhallgatós lányok és fiűk igyekeznek nem hallani a környezetüket. Idejében szólunk tehát a maradi gondolkodásűaknak, hogy ez nem közlekedési vétség. A római közlekedési bíróság ugyanis elejtette a vádat az ellen a fiatalember ellen, aki, miközben autóját vezette, a magnóját is hallgatta. Egy rendőr meglátta, leállította, s az ezt követő feljelentésében azt rótta fel bűnéül, hogy „a közlekedéssel össze nem férhető fizikai, esetlég pszichikai hatás alatt vezetett." Figyelemre méltó a bírói döntés: minthogy a süketnémák is kaphatnak jogosítványt, és a volánhoz is ülhetnek, nem büntethető az, aki önként vállalja, amitől egy süket ember kétségtelenül szívesen megszabadulna. A torok bűnei Tudnak e főzni az angyalok? Nos, ha eddig kételyeink lettek volna, itt a bizonyíték. Az olasz családoknak ajánlott szakácskönyvek között bárki megvásárolhatja Germana nővér gasztronómiai tanulmányát, melyet ezzel a címmel dobtak piacra: Amikor az angyalok főznek. Germana nővér ugyanis arra vállalkozott, hogy a pápák és más egyházi méltóságok asztalához kalauzolja a nyájas olvasót. Elvezet például a Santa Maria Maggiore Bazilika refektóriumába, ahol 1870-ig minden karácsonyi mise után kappanhűst evett Krisztus földi helytartója. Még a receptet is megadja: „Végy két, hét hónapos korában^ kiherélt kappant, vágd le, tisztíttasd meg, és főzzed lassú tűzön, miközben zellert, sárgarépát és más zöldséget teszel hozzá. Fontos ez a jó húsleves miatt. Kiváltképpen ügyelj arra, hogy amikor a húst sütöd, folyamatosan locsold jóféle Frascati borral." XI. Ince pápától megtudhatjuk, hogy: „Nem vétek az, ha kedvedre eszel, iszol." Szent Gergely és Aquinói Szent Tamás azonban óva int bennünket a torok általi vétkezés fertelmétől. Germana nővér ugyanis leírja, hogy ezen a téren ötféle veszélyre figyelmeztettek az egyházatyák. Bűnös dolog: mindig enni, folyton az ínyencségeket keresni, illetlen módon falni, hévvel vetni magadat ételre-italra, és módfelett sokat foglalkozni az ételreceptekkel. Ha mindebből nem tűnne ki, hogy kiknek főztek az angyalok, egy további jó tanács eligazít: Kevés bort adjatok a szellem emberének! Ismét szólnak a rosztovi harangok A harangokat régóta ismerik Oroszországban. Zengőbongó hangjukkal nemcsak misére hívták a népet, hanem népgyűlésre, ahol a legfontosabb kérdésekben döntöttek. Harcra szólítottak a betolakodók ellen, riasztottak, ha tűz volt, jelezték, ha baj közelgett. Vagyis a harangzűgás elválaszthatatlan volt a nép életétől. Az orosz mesterek jól értettek a harangöntéshez, a harangozok pedig a harangokból csodálatos hangokat csaltak ki. Minden városban, minden templomnak saját, utánozhatatlan hangja volt. De ebből a sajátos harangkórusból is kiemelkedett a rosztovi Uszpenszkij székesegyház ősi harangtornya, e rendkívüli építészeti alkotás, s egyben sajátos hangszer. 15 harangja van. A legalsó a 32 tonnás Sziszoj. amelynek hangja messze földre elhallatszott, kísérte a 16 tonnás Polielej basszusharang és a 8 tonnás Hattyú. A harangtorony kőtestében elhelyezett üregek — kiváló rezonátorok — felerősítették a harangok hangját. Sokan csak azért utaztak Rosztovba. hogy hallják az Uszpenszkij székesegyház harangjait A 20-as években a „Le a vallási maszlaggal!" jelszóval hadjárat indult a harangok ellen is. Leszedték őket a bezárt templomokból, majd magukat a székesegyházakat is lerombolták. Ekkor semmisült meg az orosz harangöntő mesterek sok alkotása. Az Uszpenszkij székesegyház harangjai megmaradtak, de teljes 60 éven keresztül hallgattak. Újjászületésük 1987-ben kezdődött, amikor az ősi város megalapításának 1125. évfordulóját ünnepelték. Felújították a híres székesegyházat és a harangtornyot. Ekkor rendezték meg az első Rosztovi harangok fesztivált, amely azóta már hagyományossá vált. Aforizmák Egy másik ember lealacsonyítása mindig a saját színvonalhoz való igazítás. Szerencse, hogy az ember nem ismer mindenkit, akit nem szeret. A városban élnek az értelmiségiek, vidéken a filozófusok. A legstabilabbak az anyagi eszmények. (Mihael Richter) Egy öntudatos társadalom sok bolondot tud elviselni. (John Steinbeck) A múltnak beszélnie kell és nekünk meg kell hallgatnunk. Addig sem ó, sem mi nem tudunk megnyugodni. (Erich Kastner) A Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ átalánydíjas üzemeltetésre átad 1 db. fixplatós IFA TEHERGÉPKOCSIT pótkocsival együtt. Jelentkezés és felvilágosítás Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ központi irodája. Sándorfalva. Szabadság tér 2.. telefon. 73-511. Tanuljon autót vezetni Skodán, Ladán, új Wartburgon, Dácián. Részletfizetési kedvezménnyel az Autóklubban. Szeged, Kossuth L. sgt. 112. Telefon: 26-166. t