Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

^UI&O DEIMGYARORSZAG 79. évfolyam, 287. szám 1989. december 4., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Zöld lámpa a „kicsiknek" Gorbacsov a csúcsról tájékoztat — Koalíciós kormány Csehszlovákiában — Sibolt és megpattanf az NDK-s államtitkár, tabula rasa a pártban — A címerről nem szavazunk 1989. december 2—3. A „nagyoknak" a hadihajókon körvonalazódott egyetértése arra a reményre jogasít, hogy új típusú kapcsolataik eredményeként kevesebb és kevesebb fegyver lesz a világon, a „kicsik" és a „közepesek" pedig ezentúl a maguk választotta utakon haladhatnak. A két „szuper" már nem akarja elrendezni a világ dolgait. Hogy 2004-ben valóban Berlinben lesz-e az olimpia? Reménykedjünk! Mert, bárha a máltai vizeken lecsendesedtek az elemek, Kelet-Európa viharai továbbra is dúlnak. Csehszlovákiában a kormány átalakult, leszerelik a munkásőrséget; politikai szenzáció, hogy a Rudé Právo interjút közölt Václáv Hávellel. akit nemrég ugyanez a lap „jellemtelen, nagyburzsoá-származéknak, szocialistaellenes, felforgató elemnek" nevezett A vasárnap tartott rendkívüli KB-ülésen testületileg lemondott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága. A KB előzőleg kizárt soraiból és a párt tagjai közül több korábbi vezetőt, közöttük Erich Honeckert, Willi Stophot és Harst Sindermannt. A Politikai Bizottság elfogadta a tagság jelentős tömegeinek bírálatát, miszerint a jelenlegi pártvezetés nem volt képes teljes mértékben feltárni a korábbi Politikai Bizottság tagjainak súlyos hibáit, illetve levonni azokból a szükséges következtetéseket. A lemondott vezető testületek helyett munkabizottság jött létre a december 15-én kezdődő rendkívüli NSZEP-kongresszus politikai és szervezeti előkészítése céljábóL Itthon pártok é^ szakszervezetek hétvégéje volt: Szegeden nagygyűlést tartott a négypárti koalíció, „reformvacsorán" találkoztak az egy éve itt megalakult reformkör tagjai és szimpatizánsaik. Szövetségékké alakulnak, „függetlenekké" válnak a szakszervezetek — ez utóbbi jelzőt a rendőrök találták maguknak, Mégsem lesz népszavazás január 7-én a címerről; Fodor István szerint, kezdeményezik a következő parlamenti ülésszakon az eredeti kiírási visszavonását, hiszen a választások előtt és után. 3 hónapig nem lehet népszavazás... Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Németh Miklós miniszterelnök tegnap Moszkvába utazott, ahó. hétfőn Gorbacsov a csúcsról tájékoztatja a VSZ-tagállamok pártós állami vezetőit. Sulyok Erzsébet Korlátok a fegyvereknek, szabadság a népnek Űjabb programváltozással fejeződött be vasárnap kora délután a máltai Marsaxlokk kikötőben George Bush és Mihail Gorbacsov csúcstalálkozója. A Makszim Gorkij fedélzetén a két államfő maga ismertette a hajóra felengedett újságírók előtt a közös nyilatkozatot, majd rögtönzött közös sajtóértekezletet tartott. A váratlanul sajtókonferenciává alakult találkozó miatt elszaladt az idő, s így bejelentették: mégse találkozik a két államfő külön-külön a tudósítókkal. Bush elnök és az amerikai küldöttség egy óra tíz perces rendezvény után azonnal a repülőtérre ment. * A kölcsönös megértést, az együttműködés szándékát hangsúlyozták Mihail Gorbacsov és George Bush máltai csúcstalálkozójukat lezáró vasárnapi sajtóértekezletükön. A szovjet és az amerikai vezetők megnyilatkozásaiból kitűnt: egyetértés van abban, hogy az 1990 júniusában tervbe vett új csúcstalálkozóig felgyorsítsák a különböző fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, és széles körben együttműködjenek más nemzetközi kérdésekben. Mihail Gorbacsov újólag leszögezte, hogy a kelet-európai fejlemények a kialakult helyzetben szükségszerűek, a Szovjetunió csak azt igényli, hogy a másik oldal ne törekedjék egyoldalú előnyökre. Gorbacsov egyúttal leszögezte, hogy o helsinki alapokmány rögzíti az európai realitásokat, így a két német állam létét is. Az első közös sajtóértekezleten, amelyet szovjet és amerikai államfő tartott, egyúttal kitűnték a fennmaradó nézeteltérések: így az, hogy az Egyesült Államok — a szovjet javaslat ellenére — nem hajlandó tárgyalni a tengeri haderők csökkentéséről. Amerikai részről változatlanul közvetetten felelőssé teszik a Szovjetuniót a közép-amerikai helyzetért: a nicaraguai kormány politikájáért, ezen belül azért, hogy Nicaragua (és Kuba) szovjet fegyvereket szállít a salvadori felkelőknek. Bush elnök bevezetőjében utalt arra, hogy a kötetlen találkozó gondolata júliusi, budapesti és varsói látogatásán, az ottani „bámulatos, reményteljes változások láttán" fogalmazódott meg benne. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Helmut Kohl bonni kancellár tervéről, a német újraegyesülésről, Bush közvetetten utalt a NATO régikeletű álláspontjára (amely támogatja a német egységet), hozzátéve: „Világossá tettem Gorbacsov elnök előtt, hogy a magunk részéről nem akarunk semmi olyat tenni, ami nem reális, ami bármely országot visszavet vagy népét polgárháborúba sodorja. Jelszavunk, amit Gorbacsov is használt, az óvatosság: nem fogunk a berlini fal tetején táncolni, hogy megmutassuk, mennyire örülünk, örülünk a változásnak, de nem az Egyesült Államok feladata, hogy bármely ország számára előírja a változások ütemét, erről az érintett népeknek maguknak kell dönteniük." Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy igen behatóan tárgyaltak fegyverzetkorlátozási kérdésekről: a két külügyminiszter hamarosan (amerikai források szerint januárban, Moszkvában) találkozik, hogy tovább közelítsék az álláspontokat. Ez lehetővé teheti, hogy a júniiksi csúcstalálkozón megoldják a hadászati fegyvereket felező egyezmény alapkérdéseit, s a szerződést a következő hónapokban aláírják, közölte Gorbacsov, nyitott kérdésként említve a tengeralattjáróról indítható robotrepülőgépek ügyét. A szovjet vezető igen érdekesnek minősítette George Bush javaslatait a vegyi fegyverek teljes eltiltására (az amerikai fél korábban e fegyverei egy részét, köztük az új, kételemű vegyi fegyvereket mindaddig meg kívánta tartani, amíg a vegyifegyver-egyezményt minden érintett ország nem hajtotta végre). Gorbacsov rámutatott: ideje volna, hogy a nagyszabású fegyverzetkorlátozások közepette a NATO is módosítsa katonai doktrínáját. George Bush megerősítette, hogy Washington nem kíván a tengeri erők csökkentéséről tárgyalni, de hozzátette: mindkét fél sikerre akarja vinni az európai hagyományos haderő-csökkentési tárgyalásokat, amelyek érintik majd Olaszországot, s a NATO többi tagállamát is. Elutasította azt a nézetet, hogy közös amerikai— szovjet fellépésre lenne szükség a Közel-Keleten, de méltatta a Szovjetunió „építő szerepét" Libanonban. Az amerikai elnök igen meleg szavakkal méltatta a szovjetunióbeli változásokat, azok amerikai visszhangját. Szólt arról, hogy behatóan tárgyaltak gazdasági kérdésekről, arról, hogy miként működhet együtt a két ország szorosabban ezen a területen. Célzott arra, hogy a Szovjetunió megfigyelői státust kaphat a GATT-ban. Mindkét vezető válaszolt arra a kérdésre: visszafordíthatatlanok-e a kelet-európai folyamatok, feladta-e a Szovjetunió a katonai beavatkozás jogát? Mihail Gorbacsov válasza: „Nem kívánok valamennyi kelet-európai ország nevében beszélni, ez nem felelne meg a tényeknek. Kelet-Európa része vagyunk, de egész Európáé is, s együttműködünk szövetségeseinkkel minden területen. Mélyreható kapcsolataink vannak, de minden egyes ország független erő, tényező a világpolitikában, minden népnek joga eldönteni országának sorsát, s élnek is e jogukkal." Ugyanerre a kérdésre válaszolva Bush elnök kiemelte: „Ahogyan Mihail Gorbacsov a békés, demokratikus változásokról beszél, ezzel nyilvánvalóan sutba veti a korábbi, más megközelítésű doktrínákat. Tudja, hogy nem csak az amerikai elnök, hanem az egész amerikai nép azt szeretné, ha e békés, demokratikus változás folytatódna. Mindennek megvitatására most nagyon jó alkalmunk volt — de részleteket közölnöm nem volna helyes". A válaszokból kitűnt, hog^ a közép-amerikai kérdésekben fennmaradtak a nézeteltérések. Bush cáfolta azt a nézetet, miszerint Amerika vádolná a Szovjetuniót a Salvadorba irányuló fegyverszállításokért, de kárhoztatta a nicaraguai és a kubai kormányt „a forradalom exportjáért", s azt a véleményét fejtette ki, hogy Nicaragua félrevezette a Szovjetuniót. Gorbacsov közölte: nicaraguai részről határozottan biztosították a Szovjetuniót, hogy az ország nem szállított fegyvert légi úton a salvadori felkelőknek (egy Salvadorban lelőtt gép szovjet gyártmányú légelhárító rakétákat vitt, állítólag Nicaraguából). A Szovjetunió a nicaraguai szabad választások, a közép-amerikai viszály politikai megoldása, a helyzet normalizálása mellett van — mondotta Gorbacsov. Aranyak Svájcban, fegyverek Rostockban Külföldre távozott a felelőseégre vonás elől azi NDK külkereskedelmi minisztériumának államtitkára — jelentette be vasárnap délben az NDK főállamügyószének sajtóirodája. Alexander Schalck-Golodkowskit azonnali hatállyal fölmentették valamennyi funkciójából — jelentette be - vasárnap Wolfgang Meyer, a kormány szóvivője. Egyúttal közölte: a kormány megtette a szükséges lépéseket aT államtitkár részlegével 'kapcsolatos ügyek esetleges eltussolásának megakadályozása érdekében. A Népi Kamara pénteki ülésén több interpelláció hangzott el bizonyos devizaügyek kapcsán, amelyeknek szálai — a külkereskedelmi miniszter háta mögött — az államtitkár kezében futottak össze. A képviselők tudni vélték, hogy egykori PB-tagok és más vezető NSZEP-funkcionáriusok több milliárd márkát síboltak ki valutában, arany- és ezüstrudakban az országból, sváj. ci bankokban helyezve el az összegeket. A fantasztikus összegű pénz állítólag azoknak a vállalatoknak a bevételeiből származott, amelyek az államtitkár révén (Folytatás a 2 oldalon) A cél változatlan: szabad, demokratikus Magyarország Koszorúzás a függetlenségi front megalakulásának évfordulóján Történelmi esemény színhelye volt színházunk, 45 esztendővel ezelőtt: 1944. december 3-án ott gyülekeztek mindazok, akik a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtéséért küzdöttek, s ^megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. A szegedi bizottsága ázom a napon, egy délután, megtartott nagygyűlésen hozta nyilvánosságra nemzetegyesítő-mozgósító programját. Tegnap délelőtt a színház falán elhelyezett emléktáblánál sorakoztak az újra zászlót bontott történelmi pártok — a kisgazdák, az SZDP. a Néppárt, az MSZP, az. MSZMP, valamint a HNF és a szakszerveket képviselői. Az évfordulóra emlékeztek koszorúval, nemzetiszínű szalagokkal; Karácsonyi Sándor profeszszor. független országgyűlési képviselő idézte föl a 45 évvel ezelőtt megfogalmazott kívánalmakat: ... Hatályon kívül kell helyezni mindazokat a törvényeket és rendeleteket amelyeknek célja a megbukott rendszer védelme a néppel szemben ..., biztosítani kell a teljes vallásszabadságot, a titkos, egyenlő, arányos választójogot. a sztrájkjogot, ... ki kell űzni az oktatásiból, a kultúrából, a közéletből a népellenea szellemet a faji és nemzeti gyűlöletet ..., kívánatos a széleskörű földreform, a kisbirtokos gazdaságok megerősödését szolgáló árrendszer, a magánkezdeményezés. a magánvállalkozás előmozdítása ... — olybá tűnnek, mintha ma születtek volna, minthogy a kialakult pártállam e 44-es törekvések jelentős részét megsemmisítette. A képviselő hangsúlyozta; ma 1989-ben a több-, pártrendszer kialakulása, a jogállamiság érdekében hozott, népszavazással megerősített új törvények alkotása új magyar korszak elindítója lehet. S a függetlenségi front nem, egy pontja évtizedek múltával is programot nyújt új politikai és társadalmi életünk létrehozásához. A célok tehát isimertek, most már csak meg kellene valósítani azokat. S ha sikerül. 1944. december 3-ának eseményeiben nemi csupán történelmi évfordulót tisztelhetünk, hanem felemelkedésünk és kibontakozásunk induló pontját. A közös cselekvésben az MNFF jogutódjának, a megújhodott HNF-nek, a történelmi és az újonnan alakult pártoknak egyforma a felelősségük. Az emléktábla megkoszorúzása után Nagy László igazgató, a színházba invitálta az egybegyűlteket, pillantsanak be az ünnepi napon a történelmi falak közé M. E. Somogyi Károlvné felvétele Egy asszony élete — Chikán Ágnes riportját az 5. oldalon olvashatják; hőse' Várkonyi Nándorné