Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-23 / 304. szám

5 1989. december 16., szombat DM1 [magazin A politikai pártok eszmerendszerei A föltehetően márciusi szabad választásokra előre tekintve az lehet a reményünk, hogy a politikai pártok korlátozott kampányokat folytatnak. Mivel már nem a pártállam lebontása, hanem a pluralista demokrácia létrehozása a cél, a „koalíciósodás", a közös törekvések megkeresése az üdvösebb. mintsem a pártokat egymástól elválasztó különbségeké; abból a megfontolásból, hogy legyen Magyarországon kormányképes erő. Szerkesztőségünk ilyen gondolati alapállásból szervez kerekasztal-beszélgetéseket a Szegeden működő tíz politikai párt képviselőivel a választási kampány idején — figyelemmel a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének javaslatára is. Az a célunk, hogy olvasóink ezúton tájékozódhassanak a politikai küzdőtér szereplőinek egy mástól eltérő, illetve egymáshoz közelítő álláspontjairól, saz ismeretek birtokában — választhassanak. Első alkalommal a pártok eszmerendszerét, az eszmei alapokat jelöltük meg a beszélgetés témájául, melyben — a téma természete szerint — sem kérdésekre. sem vitákra nem mutatkozott igény. A kerekasztalnál a szerkesztőséget Sulyok Erzsébet, a pártokat pedig a következő személyiségek képviselték: Förgeteg Szilveszter (Magyar Néppárt), Ilosvay György (Magyarországi Zöld Párt), Krajkó Gyula (MSZMP), Lévay Endre (Kisgazdapárt), Löfflcr Tibor (MSZP), Ökrös Tamás (Fidesz). Pikó András (SZDSZ), Pordány Lászó (MDF), Simor Ferenc (Kereszténydemokrata Párt), Szerencsés György (SZDP). Az eszmei alapokról szóló rövid összefoglalásokat e személyiségek nevének alfabetikus sorrendjében közöljük. Néppárt: A mi pártunk elődjének vallja a Nemzeti Parasztpártot, a Petófi-pártot, és eszmeiségének olyan európai személyiségek a meghatározói, mint Veres Péter, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Bibó István, Kovács Imre. E magyar írók hitvallása kötelezi arra a Néppártot, hogy nemzetben és népben gondolkodjon, hisz ahogy Veres Péter mondta, nekünk nincs más hazánk, csak ez az ország, ahol nem akarunk bamba diófák lenni. Mi a másodrendű. másodosztályú emberek, vagyis a szegények pártja vagyunk, s tizenötmillió embert tartunk magyarnak a Kárpát-medencében. A vidék pártja vagyunk, mert nem akarunk vízfejű országot. Bibó szavával radikális demokráciát akarunk. A diktatúra a családot is kikezdte; ha azt akarjuk, hogy a magyarság megmaradjon, vissza kell szerezni a család becsületét. Keresztény párt vagyunk, s ha megkérdezik, miben különbözünk testvérpártunktól, a kereszténydemokratáktól, azt mondjuk: mi elóbb magyarok vagyunk és aztán keresztények, míg ók fordítva. A tulajdon sérthetetlenségét valljuk. A radikális demokrácia csak akkor valósulhat meg ebben az országban, ha mindenki demokratikusan él. Centrumpártnak tartjuk magunkat és mindazokkal együtt tudunk haladni, akik népben, nemzetben gondolkodnak. Zöld Párt: Az ideológiamentességet valljuk. Elóször a létfeltételeket kell megteremteni, s legföljebb aztán ideologizálni. Alapvető szempontunk a globális gondolkodás és a lokális cselekvés. Ez magyarázza a párt szervezeti felépülését is: valamennyi más párttól különbözünk abban. hogy valóban alulról szerveződtünk, elóbb alakult meg a dél-alföldi, mint az országos szervezetünk. Mivel a mi környezeti állapotaink a diktatúrának köszönhetók, elvetjük a diktatórikus rendszereket. Nem réteg vagy osztály, hanem programpárt vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy szakmai párt lennénk, hiszen az élet minden területére megvan az elképzelésünk. Míg a többi párt beiktatja programjába a környezet- és természetvédelmet. a Zöld Pártnak ideális viszonyok között nincs környezet- és természetvédelmi programja, hiszen mi a társadalmi élet minden szférájában környezetbarát programokat érvényesítenénk. Sajnos, a magyarországi viszonyok egyelőre nem ilyen ideálisak, ezért természetesen nekünk is vannak környezet- és természetvédelmi elképzeléseink. Alapvető értékeink az erőszakmentesség és a türelem. Bár kénytelenek vagyunk a politika szférájában megvívni harcainkat, a pártok torzsalkodásaiban nem szeretnénk részt venni. Nem törünk hatalomra, kontrollpárt szeretnénk lenni a következő értelemben: segítünk, hogy a különféle pártprogramok környezetbarát módon valósulhassanak meg. MSZMP: A párt eszmei alapja a marxizmus. Hangsúlyozzuk, hogy nem a marxizmus omlott össze hazánkban és a környező államokban, hanem az a gyakorlat, amely rosszul alkalmazta az eszmét. Tulajdonképpen születési hiba történt már 1917ben. s a kialakult szocializmus olyan sajátos kényszerpályára helyeződött, hogy részint nem azt tette amit akart, másrészt nem azt. amit kellett volna. A létező marxizmus a gyakorlatban torzult, inkább militarista jellégú volt, holott egyik legfontosabb eleme a demokratizmus. Mi a marxizmus eredeti tanai közé szeretnénk integrálni számos haladó eszmét és érvényesíteni a gyakorlatban is humánus tartalmukat. Nem esnek tőlünk távol a szociáldemokrácia eszméi és több nem marxista irányzat racionális elemeit is átvesszük, miként azt Marx is tette. Egyetértünk a pluralizmussal, a demokráciával és nem akarunk proletárdiktatúrát. De vannak szocialista értékek, szociális vívmányok, amelyeket nem érdemes szétverni. Azt valljuk, hogy nem kell visszamenni egy kapitalista társadalomba. Lehet például magántulajdon, de meg kell tartani a társadalmi tulajdon túlsúlyát és erősíteni a szociális védőhálót. Természetesen az MSZMPben is többféle nézetrendszer keveredik, mi Ribánszky Róbert platformjával nem azonosulunk. Kisgazdapárt: Közismert jelszavunk: Isten, haza, család. A Kisgazdapárt vallásos párt, nélkülözhetetlennek tartjuk a vallást mindennapi munkánkban. Azt tartjuk. hogy erkölcsi normák nélkül nem élhetünk Fontos, hogy az emberek tiszteljék, becsüljék, megértsék egymást: erkölcs kell ahhoz, hogy megtisztuljon a bűnös világ, hogy rend legyen az országban és megtaláljuk a lelki békénket. A keresztény vallás alapján hiszünk Istenben, de más vallásokat is tiszteletben tartunk: nyitottak vagyunk minden építő szándékra, ellenezzük az erőszakot. A szabadságot, a demokráciát és a magántulajdon szentségét valljuk. Képviseljük nemcsak a parasztság, hanem a munkásság. értelmiség, a vállalkozók érdekeit is. Olyan országot szeretnénk, amelyben mindenki boldog. MSZP: Mivel a programnyilatkozat fölvállal szocialista és kommunista értékeket, érdemes tisztázni, mit jelentenek ezek. Az MSZP sosem tartotta magát szociáldemokrata pártnak, ezért rosszindulatú vádaskodásnak fogja föl, hogy kisajátítaná a szociáldemokrácia értékeit. Ezekből inkább egy pragmatikus politikai alapállást vesz át. amennyiben elismeri a magántulajdont, a piacgazdaságot. a vállalkozás szabadságát, a polgári demokrácia intézményrendszerét. Mindezeket úgy tekinti, mint a szocialisták által megcélzott jóléti társadalom motorját. Nem kommunista párt. bár a programnyilatkozatban leszögezte, hogy várja a reformkommunistákat. Főleg az antikommunisták szóhasználatában elég pejoratív értelmet kap a szó: kommunista: erkölcstelen brigantit jelent, aki mindenáron meg akarja szerezni a hatalmat és ha megszerezte, meg is akarja tartani, rabságba és szegénységbe taszítja a társadalmat. Ezt a tartalmat a párt nem vállalja. Felvállalja az 53—54-es reformkezdeményezéseket. az 57-es gazdasági reformokat — és nem a sztálinista visszarendeződést — az 68-as reformot. Ilyen értelemben reformkommunistának tekinti azokat, akik megpróbálták lebontani a sztálinista rendszeren. az állampárton belül ezt a szisztémát, és egy emberarcú szocializmust próbáltak kialakítani. A reformkommunizmust azonban már érvénytelennek, idejét múltnak tartja, hiszen megszűnt a régi rendszer, uz állampárt. Az emberarcú szocializmus egykori elképzelói közül azok. akik ma szocialistának vallják magukat. elismerik a magántulajdont, a többpártrendszert, a polgári demokrácia intézményrendszerét. A párt a kommün szóból — mely közösséget jelent — kiindulva az önszerveződő, önkormányzó, közösségekre épülő humanista társadalom híve. Fidesz: A szervezetet olyan nemzedék hozta létre, amely teljességgel kiábrándult az ideológiákból, illetve soha nem hitt azokban. Negyven év politikai és világnézeti pluralizmusának hiánya azt jelenti, hogy az ideológiák nem köthetők ahhoz a társadalmi gyakorlathoz, amelynek a megnevezésére szolgálnak. E nevek használata tehát politikai visszaélésekre, demagógiákra ad lehetőséget, amivel bőven élnek is a pártok. Az individualista, kollektivista, jobboldali, baloldali, reformkommunista és a többi, e pillanatban Magyarországon nem használható kategóriák, illetve csak címkézésre alkalmasak. A Fidesz létrejöttekor az egyetlen eszmény, a szabadságeszmény nagyon konkrét valóságba ütközött, a diktatúrába. Ennek felszámolása tehát gyakorlati és nem ideológiai kérdés volt. Mégis meg lehet jelölni három alapértékel, amely szerint a Fidesz elkezdett politizálni: a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, az erőszakmentesség. Működésünk kezdetén a fennálló politikai viszonyok tagudasu dominált, amely egyszersmind állítást is jelentett, a jogállamnak, a többpártrendszerű parlamentáris demokráciának az igenlését. A pártállam bomlásával és a társadalom megszervezódésével a mi elképzeléseink is egyre konkrétabbá váltak, s újra a gyakorlatban kerestük a fogódzókat: körülnéztünk a világban, s a nyugateurópai. polgári demokráciákban megvalósított fejlődési keretek, társadalmi-politikai berendezkedés szolgált számunkra mintául. Azok az ideologisztikuselemek, melyek ezekben a társadalmakban is léteznek, a Fidesz vitáiban is kezdtek megjelenni, alapvetően a liberális és a szociáldemokrata politikai koncepció közötti feszültség vált nyilvánvalóvá. Isinét gyakorlatias megfontolásokból a liberalizmus irányába dóit el a vita. azt lehet mondani, hogy ma ez a politikai-gazdasági koncepció dominál a szervezetben. Legfontosabbnak a társadalom önszerveződését tartjuk: amit lehet, az állampolgárok szabadon szerveződő közösségeire, társulásaira kell bízni, az állam csak azokba a szférákba avatkozzon be, amelyek problémái ilyen módon nem megoldhatók. • Szabad Demokraták: Nem értékkategóriaként. hanem leíró jelleggel használva a klasszikus eszmetörténeti kategóriákat, azt mondhatjuk, az SZDSZ liberális eszmei alapokon áll. A konzervatív és szocialisztikus irányzatoktól tehát az különbözteti meg, hogy nem kollektivista, nem népben vagy osztályokban gondolkodik; individualista alapállású. Az eszmerendszer alapegysége az önálló. autonóm egyén, amely a liberalizmus kialakulásakor az önálló, autonóm gazdálkodót, a vállalkozót jelentette. Ennek az embertípusnak a megfelelő társadalomszervezési módszer a piac által szervezett társadalom, amely azt jelenti, hogy a politikától a gazdaságig az élet minden szegmentuma a piacon méri össze az értékeit. Az SZDSZ- en belül két irányzat különböztethető meg. az egyik konzervatívnak. a másik liberálisnak vallja magát, de nyilvánvaló, hogy igazából kétfajta liberalizmusról van szó. A gyáripar kialakulásával megváltozott a szó eredeti tartalma, kialakult a szociálliberáli» irányzat, amely a piac kártékonyságát szociális hálóval kívánja ellensúlyozni. Ilyenfajta szociálliberális irányzat létezik az SZDSZben. A magát konzervatívnak nevező (a megnevezést a jelenlegi európai eszmetörténeti szóhasználatból vették át) irányzat közelebb áll a 19. századi liberalizmushoz, amely inkább az egyéni szabadságra koncentrál — míg az előbb leírt másik irányzat a szociális jogokkal is kibővített emberi jogokra. Van némi különbség az állam minimanizálásának elve szerint is: a konzervatívnak mondott liberális irányzat sokkal következetesebb az állam beavatkozásával kapcsolatban, míg a szociulliberálisok fontosnak tartják, hogy szociálpolitikai és más szempontból is az állam korrigálja a piac által létrehozott viszonyokat. MDF: Különböző eszmeáramlatok találhatók meg a szervezetben; van kereszténydemokrata, szocialisztikus. liberális és még több szárnya, ezért az eszmerendszere is többé-kevésbé megkülönböztethető gondolatsorokból áll össze. Az egyik ilyen sarkalatos gondolatmenet a harmadik utasság. amelyet itt idő és hely hiányában most nincs mód kifejteni. Legalább ilyen sarkalatos eszmei alap a nemzeti és magyar jelleg. Akik ma az MDFben ezt az eszmeiséget képviselik, a 60-as években. a-Kádár-rendszerelsó fázisában kezdtek el — nem szamizdat módszerrel, hanem szándékosan legális keretek között — dolgozni. Akkor, amikor erős támadás indult a magyarságtudat ellen. Nem véletlen, hogy a Kádár-rendszer irtotta, szétroncsolta a magyarságtudatunkat, amely akkor a szovjetellenességet is tartalmazta. Mivel az MDF szellemi elődei politikai eszközökkel nem dolgozhattak, a népi kultúrához fordultak, gondoljunk csak a táncházakra s az utazásokra Erdélybe és a Felvidékre. A munka jóval később, csak a nyolcvanas években kezdett közvetlenül társadalmi és politikai síkra terelődni. Az MDF egyik eszmeköre tehát ebből a népi-nemzeti indíttatásból táplálkozik. Eszerint fontos feladatunk. hogy munkálkodjunk a szétroncsolt magyarságtudat gyógyításán. Csak akkor csatlakozhatunk Európához, ha elóbb fölépítjük magunkban a magyar nemzethez tartozás tudatát. Kereszténydemokrata Párt: Nem felekezeti párt és nem kizárólag a hívók pártja; ezért a következő megfogalmazás, a hívók számára szó szerint érthető, másoknak áttételesen. Minden jogunkat és a személyes szabadságot az Isten képére teremtett ember méltóságából származtatjuk. A velük való visszaélést és a szabadság szabadossággá fajulását — meggyőződésünk szerint — olyan erkölcsi törvényeknek kell zabolázniok. amelyeket a társadalomban immanensen jelenlévőknek és a múló divatok mögött örökérvényúeknek tekintünk. E törvényeket a bölcsek és a próféták Szókratésztól napjainkig lényegében egységesen értelmezték. E koordinátákban nincs görög és zsidó, nincs rabszolga és szabad, nincs retrográd és haladó, csak kötelességét embertársaival és a közösséggel szemben jól vagy rosszul teljesítő személyiség van. Ugyanakkor illúzióktól mentesen nézünk szembe azzal a ténnyel, hogy az emberiség gondjaira nincs a kortól és környezettől függetlenül érvényes, csalhatatlan megoldási képlet. A jó és a rossz Szent Ágoston-i víziókkal jellemezhető harcát mindenkinek és minden kornak folyamatosan vívnia kell, hogy megvédhessük a teremtést, mindnyájunk közös örökségét, a békét. az élet e legmélyebb princípiumát, és teljesíthessük kötelezettségünket egymással, főként családunkkal, poliszunkkal és nemzetünkkel szemben. E legalapvetőbb elméleti tézisekben, amelyek konkretizálhatok, benne van, hogy dialógusképesség jellemez bennünket minden párttal, mert egyszerűen elképzelhetetlen, hogy legyenek olyan értékek, amelyek ilyen abszolút inerciarendszerben ne találhatnák meg a helyüket. Létjogosultsága annak és olyan mértékben van. akinek és amilyen mértékben a ma legégetőbb kérdésekre konkrét megoldása van. SZDP: A párt nevében az elsó szó — magyarországi — jelzi, hogy nemzetközi mozgalomról van szó, amelyet mindenki ismert, hiszen nem most kezdte a tevékenységét és megküzdötte a maga harcát. Nem vagyunk világnézeti párt. Az az alapérték, amit középpontba állítottunk: az emberi méltóság tiszteletben tartása. Három alapelvünk: szabadság, igazságosság. szolidaritás: a gyakorlati politikában az esélyegyenlőséget és a toleranciát hangsúlyozzuk. A történelmi párt annak idején a munkásosztály pártja volt, ma az SZDP néppárt akar lenni. Sajnos, ez sokakban azt a képzetet kelti, hogy nem törődünk a munkásokkal, de lehet-e ma munkásnak tekinteni a gépkocsivezetőt, a gépirónót, az óvodai dajkát... A munkások emlegetése ma szűkebb réteget jelent, mint a szabadversenyes kapitalizmus idején. Nekünk sokkal szélesebbre kell tárnunk a kapukat. Míg tehát régen a munkáspárt elnevezést fogadták el, az SZDP ma a kisemberek és a dolgozó középrétegek pártja. Mivel alapértékeink nem utalnak társadalmi rétegekre, senkinek a kirekesztésére nem gondolunk. Azt valljuk, hogy a piacgazdaság és a szociális biztonság összeegyeztethető és erre kell törekedni SULYOK ERZSÉBET ZOLTÁNFY ISTVÁN: VÁRAKOZÁS (Triptichonrészlet) (Karácsonyi Maga/inunkat az elhunyt szegedi művész képehel illusztráljuk.)