Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
1989. december 21., csütörtök 5 t» Felmondtak — kellenek!" Á Független Színpad megtartotta első előadását Tegnap délben a Deák gimnáziumban megtartotta elsó előadását a Független Színpad. A hír azt is jelenti, hogy az ugyancsak tegnap délig fönnálló lehetőséggel nem éltek a színészek: azt az ajánlatot, hogy — Ruszt József és négy munkatársa kivételével — visszaveszik őket „ha bocsánatot kérnek", né.n fogadták el. Egyedül Kovács Zsolt, a kitűnő, népszerű, már hét éve Szegeden játszó művész kérte visszavételét, mint mondta, elsősorban családi okokból (felesége, Janisch £va színművész a prózai társulat „bentmaradt" tagja; gyermekük egyéves múlt), de megtartva azta hitét, hogy a fölmondott színészek az igazságukat keresik. Kihez hűségesek a többiek> Barta Márta, Bagó Bertalan, Bpth András, Fehér Júlia. Galbenisz Thomasz, Hegedűs Zoltán, juhász Károly, Kalocsay Miklós, Kaszás Géza, Költi Helga. Németh Gábor, Olasz Ágnes, Szervét Tibor, Zámbó Lilla egyöntetűen azt mondták, rossz a kérdés. Az a rosszindulatú, s a színházi társulatot manipuláló föltételezés van mögötte, hogy mesterük, Ruszt József „védelmében" és befolyására folyamodtak a kollektív fölmondás eszközéhez. A valódi ok a következő: valamennyien — az akkor még egységes prózai társulat — úgy tudták, hogy szavazatukat figyelembe veszi a színházat fönntartó tanács, és kívánságuk szerint Ruszt lehet a főrendezőjük; de nem így történt. A színészek szakmai és erkölcsi elvekhez, önbecsülésükhöz ragaszkodtak, amikor fölmondták, és annak a közönségnek az érdékeit Vették tekintetbe, amelyik ennek, a Ruszt-vezette társulatnak az előadásaira váltott bérjeteket, és vásárolt jegyeket. Munkakönyvükben (december 11-ei dátum) a „kilépett' bejegyzéssel az általuk legtöbbre értékelt, rangos szakmai színvonalon jegyzett színházért — és nem valakik ellen, vagy mellett — vállalták a létbizonytalanságot, az egzisztenciális fenyegetettséget. Mivel a „színházvezetéssel" nem volt módjuk tárgyalni (az igazgató csak egyenként volt hajlandó fogadni őket), bár háromszor is megkísérelték, és tekintélyes közvetítők is akadtak, nem láttak más utat, minthogy kitartanak saját adott szavuk és vállalásuk mellett^ megpróbálják a Független Színpadot fönntartani és játszani — Szegeden. A tegnap déli Antigonéelőadást Ruszt zalaegerszegi „beavató színházának" mintájára abszolválták — a Deák gimnázium diákjainak láthatóan lelkes részvételével. A következő időszakban üj produkciót próbál a Független Színpad a rendelkezésükre bocsátott JATEklubban. A városban plakátok jelentek meg, a „függetlenek" névsorával és a felirattal; „Felmondtak — keilenek!" Sulyok Erzsébet Nem tolta az expressz a gyorsot... Szeged — Nagyállómás; 4 óra 59 perc. Szerda. Nyílik a resti ajtaja, s az első, még erősen aznapos vendég hoszszura sikerült üdvözlésébe belesípol a hangosbeszélő. „Értesítjük kedves utasainkat, hogy a mozdonyvezetők egyórás figyelmeztető sztrájkja miatt az 5 óra 18 perckor induló békéscsabai személyvonat csak 6 óra után indul..." Hasonló sorsra jut a fél 6-os pesti gyors is. A külsőre megszokott életet élő pályaudvaron egyébként semmi jele h sztrájknak. Tulajdonképpen csak a 3-5 percenként megismételt közlemény sulykolja a gyér utazóközönségbe: itt valami szokatlan (nem) történik. « A hárommegyés szegedi igazgatóság területén 81 személy-1 és 40 tehervonatot érint közvetlenül a moadonyvezgtök leállása. Darvas Tibor állomásfőnök már négy óra óta bent van. Tőle tudom meg azt is, hogy a békéscsabai személyre a három működő pénztár közüli egyiknél sem akartak jegyet váltani. (Jól dolgozott a tömegkommunikáció !) Egymás melletti vágányon áll a Nyugatiba induló gyors és az expressz. A mozdonyok között 6-8 tagú társaság, a személyzet beszélget A gyorsot Vigh József szolnoki mozdonyvezető viszi. — Kedden este 6-kor léptem szolgálatba, Szegedre az 1 óra 20-as postát hoztam, Budapestről. — Szolnokon mindenki egyetértett a sztrájkkal? A 265 mozdonyvezető közül 228-an írtunk alá. Azt mondják, itt is hasonló az arány. — Akkor van néhány sztrájktörő. — Sokan elcserélték a szolgálatukat, vagy szabadságot vettek ki. így nem érhet senkit vád. — Hatkor indul. Errefelé minden csendes, de Cegléd körül már összefuthat néhány vonat. Utolérheti a gyorsot az expressz? — Lesz fél óra előnyöm . . Nem tartom valószínűnek. — El fogom kerülni a kollégát — veszi át a szót Csik László, az expresszvonat mozdonyvezetője. — Ha nem is Félegyházán. de Nagykőrösön már biztosan. — Ezt miből gondolja? — A menetirányitóktól tudom. Elképzelhető, hogy egymást „toljuk be" a Nyugatiba. Beszélgettem néhány utassal is. de egyetlen hangos Szót sem hallottam. A békéscsabai személyen mindössze öten bóbiskoltak, a pesti gyors 150 utassal futott ki. pontban hatkor. Az első érkező vonat Dorozsmáról jótt. de igazi utasok helyett jobbára csak műszakiukat befejező • „rendezősöket" hozott. A kinti nyugalom nem ragadt rá a forgalomiránvító központra. Ott azért vibrált a levegő. Á vasutas zsargont azonban nemcsak a nagy jövés-menés miatt nem értettem: „A tartalék fent van a hármon, a felváltómenet mehet lefelé." Magyar fordításban, indulhat az üj műszak a rendezőre. Legnagyobb fennakadást tulajdonképpen az * okozta. hogy „fekve maradt" a békéscsabai személy mozdonya, ami rátett még néhány percet a tervezett indításra. Mindent összevetve, nem-, igen zavarta meg a Nagyállomást ez az egy óra. Az október) bombariadó 5 órára bénította meg a forgalmat. tavaly augusztusban a miskolci gyors és az olasz kamion találkozása 24 órára zárta el az egyvágányú pályát! Délelőtt 11 órakor a vasútigazgatóságon megtudtam, hogy az országos fővonalak nagyjából „kisimultak". Kelebia felé már akkor minden rendben volt, a szegedi vonalon csak a miskolci gyorsot várták, amely még valahol- északon szaladt- bele az egyórás leállásba. A tehervonatok többet késtek; ami a decemberi áruszállítási csúcsban bizonyára nem hiányzott senkinek. A szegedi gyors 8 óra helyett 25 perc késéssel érkezett a Nyugatiba, a percnyi pontossággal induló ezpressz előtt pedig már tökéletesen „takarított" a MÁV. A sztrájk elmúlt, a — lapunk hétfői számában részletesen ismertetett — követelések nem teljesültek. Azt, hogy ezután mi lesz a következő lépés, senki sem tudta nekem megmondani. Kovács András Denevérember 1 uj ftlm — Nézd meg a tárcáját — üvölt rá a tettetett aléltságban fekvő denevéremberre a zsebtolvajból lett „rém"-képű, gengszterszerű figura, aki egyébként Joker (Jack Nicholson) embere. Joker hatalmat akar magának az új, szűkszavú és tehetetlen polgármesterrel megáldott városban. Egyetlen ellenfele a denevérember, aki az alapképlet szerint kockára teszi férfiúi mivoltát egy bájos, ám szőke fotóriporternö miatt. De a denevérembert nem fogja a golyó, csak az ijedtség kedvéért mindig hanyatt vágja magát. Amit a filmben művészet néven lehet tettenérni, az a díszletezés és Jack Nicholson alakítása — amit természetesnek gondolhatnánk, pedig ő a gonosz. Ezért lenne, hogy a gonosz szimpatikusabb, hogy a gonosz „közelebb áll" hozzánk? Pedig a gonosz itt aztán lövöldözik is válogatás nélkül, mérges gázt ad a művészetben gázoló múzeumlátogatókra, savas folyadékkal céllövöláözik. Persze, mondja is, ö a gyilkolás művésze. A mesében egyedül ö a valóságos. A valóságban ö a mesés. Mert azon mesék közé tartozik a Denevérember, amelyben még csak tanulság sincs, olyan mese, hogy az ember szurkol, csak nehogy a jó győzzön, mert akkor talán senki nem akarna jó lenni. Ilyen a balfácán jó, aki a toronyházak között manőverezik szuper „dizájnos" gépével, aztán meg lezuhan egy templom előtt — biztosan kifogyott az üzemanyag, vagy tüsszentés közben megrántotta a magassági kormányt és mélységi lett belőle. Vagyis rosszul áll á mesehős szénája, hiába a hímezés-hámozás, azt mondaná — színesen — a magyar ember a denevérembernek: röpülj, páva, röpülj — csak az üzemanyaggal vigyázz, mert a mesében nincsenek benzinkutak. Ha meg vannak, az már nagyon realista mese. Ügy tűnik, a Denevérember nem más, mint a Zorro légiesített, azaz felfújt változata, ahol a pumpa állandóan belelóg a képbe, és bántja a néző szemét, aztán megunja, és arra gondcfl, inkább kompresszorral csinálnák, az gyorsabb, és a tenyerünkre se fagy rá az izzadtság a várt izgalom hiánya miatt. P. SZ. Új koncepció a lakásgazdálkodásban Szerda délelőtt a Parlament határozatával — úgy tűnik, megnyugtatóan — lezárult az a vita, amely az Országgyűlés ülésszakát megelőzően már hetek óta izgalomban tartotta az országot: némi kompromiszszum árán zöld utat kapott a törvényhozástól a kormány lakásgazdálkodási reformkoncepciója és annak jövő évi intézkedéscsomagja. Ezzel eloszlottak azok a félelmek, amelyek még azt sem zárták ki, hogy akár a jövő évi költségvetés teljes rendszere összeomolhat a lakbéreket, lakáshiteleket érintő intézkedések okozta közfelháborodás nyomán. A lakásgazdálkodás rendszerét felvázoló országgyűlési határozat és a kölcsönökről szóló törvényjavaslat meglepően nagy szavazatarány ú parlamenti jóváhagyása arról tanúskodik, hogy az idegőrlő viták, egyeztetések után mindenki számára kielégítő megoldást dolgozott ki a kormány és az Or+ szággyülés. Abban már a kezdet kezdetén sem volt vita a törvényhozás és a Minisztertanács között, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere beteg, s meglehetősen radikális gyógymódra szorul. A Parlament ezt határozatában is leszögezte, hangoztatván, hogy a felhalmozódott problémák miatt napjainkra már társadalmi méretű feszültség alakult ki. A kormány önkritikus elemezése is rámutatott, hogy a lakáshasználat körülmenyeit ma már mindenki rossznak tartja. Aki bérlakásban lakik, azért elégedetlen, mert lakbéréért nem kap tisztességes szolgáltatást, Aki saját, tulajdonú la-, kassal rendelkezik, annak vagy a kamattörlesztések okoznak rendkívüli megterhelést, vagy gyermekeinek szinte reménytelen lakáshoz juttatása okoz álmatlan éjszakákat. Bár a forráshiánynyal küszködő állami költségvetés növekvő összegeket fordít a' lakáspiac fenntartására, a helyzet mégis tarthatatlanná vált, a reform elodázása a lakásrendszer teljes pénzügyi összeomlásával fenyeget. Mindezeket számba véve a kormány olyan, egységes piaci elveken nyugvó rendszer kiépítése mellett kötelezte el magát, amelyben a lakáshoz jutás és -használat költségei valóságos értékviszonyokra épülnek. Hosszú távú célként azt jelölte meg —, s ezt a nézetet a Parlament is. osztotta —, hogy mindazoknak, akik munkateljesítményükkel és takarékosságukkal maguk is jelentős erőfeszítéseket tesznek, a jövőben reális esélyük legyen jövedelmeikhez igazodó lakás építésére, vásárlására, esetleg bérlésére. A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz jutásának segítését. s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben levő rétegek legalább a hajléktalanná válástól meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az „A" változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz. jur tás és lakáshasználat általános formájának tekinti. (A másik változat a tulajdonszerzéssel szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás a bérlakásokat főként azoknak a városokban élö családoknak tartja fenn, akik átmenetileg vagy tartósan — jövedelemhelyzetük vagy egyéb szociális körülményeik miatt — támogatásokkal sem képesek a tulajdonszerzés terheit viselni: A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a lakásgazdálkodási reform első lépeseként már jövőre meg kell kezdeni a bérlakásszektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét, feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok szolgál tatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot támogatta, mely szerint a lakbereket február 1jétöl — a' lakosság terhelhetőségét figyelembe véve — átlagosan 35 százalékkal növelik. A lakbéremelést azonban differenciáltan a komfortfokozatok figyelembevételével kell végrehajtani. A Parlament határozatában felhívta a kormányt, hogy a lakbéremeléssel egy időben vezessen be egységes lakbér-támogatási rendszert, a lakásbérlők családi jövedelmük és az eltartottak száma alapján differenciáltan részesüljenek támogatásban. A jövő évi intézkedéscsomag másik kényes eleme a lakás célú állami kölcsönök után fizetendő kamatadó. Erről a Parlament a legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben intézkedett. A törvény kimondja: a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára az OTP vagy takarékszövetkezet által nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre fennálló tartozás alapján a magánszemélyeket adókötelezettség terheli jövőre. Nem kell adót fizetni akkor, ha a kölcsönszerződést öt éven belül' kötötték, ha az adófizetésre kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a létminimumot (4300 forint). Mentesül az adó fizetése alól, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú eltartó-, sáról gondoskodik. Ugyancsak mentesülnek azok, akik munkaképességüknek legalább 67 százalékát elvesztették, illetve azok a 70 éven felüli nyugdíjasok, akiknek a velük egy háztartásban élő közeli hozzá-tartozójukkal együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a létminimum háromszorosát. A havi törlesztÓFészlet 50 százalékát kell adóként megfizetniük azoknak, akik kölcsönszerződésüket tíz éven belül kötötték meg. Tíz évnél régebbi kölcsönszerződések után azonban az adó a havi törlesztőrészlet 100 százaléka. Hq valakinek több kölcsöntartozása is van. akkor az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöne után kell megfizetnie. Viszont, ha a családban az egy före jutó havi nettó jövedelem a létminimum háromszorosát meghaladja, akkor az adót valamennyi kölcsöntartozás után meg kell fizetni. AKI IDŐT NYER... Az előzetes viták hevéből aligha következtethetett votna bárki is arra, hogy a Parlament végül is elfogadja a kormánynak a lakosság terheit alaposan megnövelő lakáskoncepcióját. Es elfogadta. Igaz, csak részben. Ami például a hitelkamatokat illeti. Á bérleti dijak iigyét ugyanis „nagylelkűen" a helyi önkormányzatokra, a tanácsokra hagyta. Azaz: vigyék el azok a balhét! (Az csak valószínű, hogy kénytelenek is lesznek „elvinni".) Hiába, aki időt nyer, életet nyer ... Sz. I. Vb-ülés előtt Piacokról, lakóház-felújításról Ma délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága egyebek között a Marx téri piac helyzetét, korszerűsítését és a város peremkerületeinek kereskedelmi ellátását vizsgálja. Az előterjesztések ismeretében az MSZP szegedi munkástagozata javasolja: a Marx tér teljes rekonstrukciója helyett célszerű lenne a jelenlegi lehetőségek észszerű kihasználásával, a terület átrendezésével megteremteni a korszerűsítés feltételeit. Javasolják a kiskereskedők és kisiparosok szabad tőkekapacitásának bevonását az esetleges fejlesztésekbe Mivel a jelenlegi piac túlzsúfolt és a város sűrűn lakott területeiről nagy távolságra van, ezért javasolják a lakótelepi piacok fejlesztését Odesszában. Tarjánban, az Északi városrészben, Felsővároson és Rc>kuson. Mivel a közeljövőben a Marx téri autóbusz-pályaudvar nem tehermentesíthető, megfontolandónaK tartják a személygépjármű-forgalom korlátozását a balesetveszélyes zsúfoltság enyhítésére. Ugyancsak a maj'vb-ülés egyik — a lakóház-félűjításról szóló — napirendjéhez fűzött véleményt a Lakásbérlők Szegedi Egyesülete. „Az 1990, évi, az IKV által előterjesztett lakásfelújítási tervben is megemlített 53 millió forintnak a lakásfelújítási alapra való visszajuttatásához a lakásbérlök névében ragaszkodunk. Tiltakozunk azon terv ellen, hogy a lakásfel. újításból kivitelezői kapacitáshiányra hivatkozva visszamaradt 15 millió forintot más Célra, korábban városi tulajdonban levő telkek visszavásárlására használják fel."