Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 285., szombat 3 Mezőgazdasági termékeknél Áremelés Rednaael Jenő mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz terhelvettes az agrártermelés jövő évi ár- és pénzügyi sza­bályozását, a változásokat mérföldkőnek nevezte a keddi sajtótájékoztatón. Jelentős módosulás, hogy nagyrészt megszűnik a közvetlen termelési támoga­tás; ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ezen a címen mintegy 8,3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak jövőre, ám — mintegy ellen­tételként — áraikat liberali­zálják. és csaknem minden termékre a szabad ár vonat­kozik. a miniszterhelyettes bejelentette, hogy az agrár, szabályozás lényegében szek­torsemleges lesz, tehát mind­az, ami eddig a nagyüzemek­re volt érvényes, az jövőre a magánvállalkozást is érinti. E döntések meglehetősen kockázatosak, ennél fogva a kormányzat bizonyos mérté­kű garanciákat helyezett ki­látásba a termelöknek, a fo­gyasztóknak és a feldolgo­zóknak. a kockázat — mint a miniszterhelyettes rámu­tatott — abból adódik, hogy nálunk a piaci viszonyok még nem alakultak ki, nem lehet beszélni igazi integrációról, inkább a különböző érdekek érvényesítéséért folyik a harc, és hiányzik a szakmai érdekképviselet is. A kor­mányzat éppen ezért az ár­hatósági feladattal — az ag­rártermékek körére — a MÉM-et bízta meg, és ha­táskörébe utalta az export szabályozását is. A miniszterhelyettes beje­lentette, hogy továbbra is a hatósági árkategóriában ma­rad a tehéntej, amelynek át­lagos felvásárlási ára 1990. január l-jétől literenként 14,10 forint lesz, a fogyasztói ára pedig 18,20 fórint. Ugyan­ez a kategória vonatkozik az étkezési búzára, amelynek felvásárlási ára az első osz­tályban mázsánként 570 fo­rint, a másodosztályban pe­dig 510 forint. Részben a termelői támo­gatások erőteljes leépítése miatt, másfelől pedig a fel­használt ipari, illetve im­portanyagok erőteljesen nö­vekvő ára miatt — és az élel­miszer-termelők nem megfe­lelő jövedelmezőségi viszo­nyai következtében is — jö­vőre erőteljesen módosulnak az árindexek. Az élelmiszer­fogyasztásban ez azt jelenti, hogy 25-26 százalékos emel­kedésre kell számítani, ezt ígérik az előzetes számítások, az egyeztető tárgyalások után kiadott prognózisok. A hús­nál 30-32 százalékos fogyasz­tói áremelés várható, diffe­renciált mértékben. A cuko­rért 16—18 százalékkal, a margarinért, étolajért 30 szá­zalékkal, az élvezeti cikke­kért 21—22 százalékkal, az édesipari termékekért 19—20 százalékkal, a szeszért 20—23 százalékkal, a borért 20 szá­zalékkal, a sörért 22—24 szá­zalékkal, a dohányáruért pe­dig 24—26 százalékkal kell majd többet fizetni. A garantált árak rendsze­rét három termék esetében tartják fenn: a kukoricánál, a vágómarhánál és a vágó­sertésnél. Mindez nem jelenti azt, hogy az ártöbblettel a ter­melők, illetve a feldolgozók rendelkeznek majd. mivel erőteljesek az elvonások an­nak ellenére, hogy a vállal kozási nyereségadó viszony­lag kedvezően alakul. Némileg kedvezőbb lesz a mezőgazdaság hitelezési gyakorlata, amennyiben pél­dául a rövid lejáratú hite­leknél, meghatározott ese­tekben háromszázalékos ka­matpreferenciához lehet hozzájutni, ami évente ösz­szesen 2 milliárd forintot jelent a termelőknek. A ter melói támogatások közül, némi módosítással marad érvényben a beruházási és a fejlesztési támogatás, va­lamint az exporttámogatás. Nem név, hanem elv: szolidaritás Testvérvárosokat mozgósít a szegedi MSZP Platformcsendet javasoltak... ... a szegedi MSZP-vá­lasztmány tagjai tegnap esti ülésükön, s e szóösszetétel hangoztatásával juttatták ki­fejezésre azt a törekvésüket, hogy a képviselőválasztások­ra kell erőiket koncentrálni. Mindjárt hozzá is láttak — többet a részletekről majd az alapszervezetekbe, tagozatok­ba tömörült tagság és a vá­lasztási iroda közti informá­ciócsere révén tudható meg. (Mint ismeretes, Csongrád megye egyéni mandátumai közül három szegedi és vá­roskörnyéki helyéért indul majd harcba a szegedi szer­vezet.) A további napirendek kö­zótt a választmány tiltakozá­sát fejezte ki a temesvári eseményekkel kapcsolatban — s ezt a Tisza-parti szék­házban, a városban másutt is aláírásgyűjtő akcióval is ki­fejezik. Azt is megfogalmaz­ták: az ilyen akciók nem vál­hatnak pártközi csatározá­sokká! Európa és a nemzetek tragikus ügye, ami most Romániában történik — ezt ne használhassa fel senki pártérdekek szolgálatára! A választmány Szeged vala­mennyi testvérvárosához for­dul a mai napon, kérve, til­takozzanak a mi testvér­megyénkben, Temesben tör­téntek ellen. Szervezési kérdésekről döntve a testület úgy határo­zott: egyeztető és pénzügyi ellenőrző bizottságát január­ban hozza majd létre, Tisza­parti székházába és a Cson­gor téri épületébe pedig vár­ja a tagozatokat, alapszerve­zeteket: működjenek ott. A kulturális tagozatban te­vékenykedő párttagok javas­latát is megvitatva állást foglalt a választmány a párt­iratok ügyében, elutasítva azt a — nem szegedre vonat­koztatott — vádat, miszerint e dokumentumokat megsem­misítenék. Éppen Csongrád megye az — Baranya mellett — mely kifejezetten ragasz­kodik a pártarchívum itt-tar­tásához, szakszerű feldolgo­zásához, s hogy hozzáférhe­tők legyenek az iratok a ku­tatók számára. Mindehhez egyébként a megyei levéltár munkatársai segítségüket és fogadókészségüket ajánlották fel már korábban. Együtt — Erdélyért A Szegedi Ellenzéki Ke­rekasztal szervezetei holnap délelőtt 9 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban koordinációs tanácskozást szerveznek, melyre várják minden olyan szervezet, állami vagy ál­lamigazgatási szerv 'képvise­lőjét, amely az erdélyi me­nekültek ügyében érintett, vagy segíteni tud. Elsősor­ban a városi és a megyei tanács, az egyházak, a rendőrség, a honvédség helyőrségi parancsnokság, a Vöröskereszt, az egyete­mek és főiskolák, az MSZP és a HNF képviselőinek megjelenésére számítanak, de kérik, kifejezetten vár­ják olyan szervezetek kép­viselőit is, akik az előbbi felsorolásban nem szerettei­nek, ám az erdélyi mene­kültek ügyét képesek vala­milyen formában támogat­Tegnap, kedden az újsze­gedi Forrás üdülő nagyter­mében megszűnt a régi, s ugyanakkor az országban el­sőként Szakszervezetek Csongrád Megyei Szövetsége néven megszületett az új területi szakszervezet. Az alapító 165 alapszervezet mellett sokan várakozó ál­lásponton maradtak, talán mert bíznak önmagukban, vagy mert a régi gyakorlat taszító hatása még él. Az 6 csatlakozásuk előtt is nyitva a-z út. Az új szövetség lé­nyege, hogy a foglalkozta­tás-, a szociál- és elosztás­politikában itt helyben hal­lassa hangját, ugyanakkor a munkavállalók igényét or­szágos szinten is képviselje és érvényesítse. Az alapel­vekben megfogalmazott ösz­szetartó erő c. szolidaritás. A szövetség önálló, sem párt, sem állami szervezet nem utasíthatja. Üj vonás, hogy tagjai a kisebbségi kü­lönvéleményt is fenntarthat­ják. Horváth Károly, a vólt szrnt, s mostani megválasz­tása után a szövetség titká­ra beszámolója szinte min­den lényeges kérdést érin­tett: — Az elmúlt egy évben felnyíltak azok a zsilipek, melyek mögül tévutak, •zsákutcák halmaza bukkant elő. A demokrácia iránti igény pártok tucatjait hozta létre, ugyanakkor az embe­rek, a dolgozók sokaságát bizonytalanította el. Meg­győződésünk, hogy a múlt, de a közelmúlt hibáira és bűneire hiteles választ kell adni. Történelmi lehetőség­nek tekintem a szövetség létrehozását, amennyiben a szó igaz értelmében a tagság szolgálatát tekinti feladatá­nak. A múltban is voltak kezdeményezések. Igy köz­reműködésünkkel alakult meg a lakásbérlök és a nyugdijasók egyesülete is. Az alapszervezeti választá­sok során éles kritika érte a tisztségviselőket, de nagy többségüket mégis újravá­lasztották. A választások nem voltak mentesek a ha­talmi harctól sem. Az a vé­leményünk, hogy a munka­helyeken csak a pártoktól független, erős munkaválla­lói érdekvédelemre képes szakszervezet maradjon. Sokan hajlamosak a szak­szervezet egyáltalán nem drasztikus lépéseit lekezelni, vagy a múltbéli statiaztasze­repével előhozakodni. Ami­kor meg keményebb a kriti­ka, demagógia és pozíciófél­tés a vád. A Parlament elé az ígért társadalmi vita nél­kül került a lakáskérdés, így újólag állást kell fog­lalnunk. Az áremelkedések elleni sztrájk nem lehet a módszerünk, ha piaci me­chanizmus fog Magyarorszá­gon kiépülni, csak béreme­lésért tudunk hatásosan fel­lépni. A munkahelyeken többé-kevésbé tisztázottak a jogaink, a területi szinten teljes a joghézag, s felső szinten is kuszák a viszo­nyok. Ezt szakszervezeti törvényben kell rendezni, amelyre a jelenlegi Parla­mentnek már nincs ideje. A közgyűlésen üzenetet fogadtak el, melyet a for­málódó országos szövetség­nek küldenek el. Ebben többek között kifejtik, hogy hazánk gazdaságának új nö­vekedési pályájában fontos elem a hatékony és bizton­ságos foglalkoztatás. A la­káshelyzet megoldásában ellenzik a közmegegyezéstől távolodó kormányzati törek­vést. Elutasítják a lakáshi­telek kamatainak visszame­nőleges emelését s a ka­matadót. Az Erdély Kör felhívásá­hoz csatlakozva állásfogla­lásban biztosították szolida­ritásukról a demokráciáért küzdőket. A megyei szövetség elnö­kének Orovecz Jtesefet, a Hódgép vszb-titkárát válasz­tották meg. T. Sz. I. Cikkeink visszhangja November 26-án lapunk­ban írásom jelent meg a Feszty-körkép restaurálá­sa körüli bonyodalmakról. Ebben néhány mondat ere­jéig Kisterenyei Ervinről is szó esett, aki ezekre reagál­va kilenc oldalas levelet, do­kumentumanyagot küldött közlésre szerkesztőségünk­nek. Sajnos, ezt terjedelme miatt nincs módunk hiány­talanul megjelentetni, de természetesen a levél lénye­ges részleteinek helyet adunk. A levél így kezdődik: „Önjelöltek a Feszty-kör­kép körül, Kalandorok kí­méljenek! címen jelent meg Pacsika Emília újság­író Trogmayer Ottó múze­umigazgató közlésére alapo­zott újságcikke. Az iro­mány hangneme és valóság­tartalma elsősorban a ri­portalanyt és a szerzőt mi­nősíti. Feltehetőleg nem ugyanazt értjük az őszinte­ség, tárgyilagosság, sajtó­etika stb. fogalma alatt..." — írja, majd egy állítólagos szegedi olvasótól kapott le­vélből idéz, imigyen: „... ezen cikk kitételei becsület­be gázolók és mindenkép­pen bírósági elégtételt kí­vánnak, hitelrontás cí­mén ... nem elegendő a sajtón keresztüli bocsánat­kérés ..." Nos hát ha nem elegendő, akkor nem is próbálkozom vele, bár szívesen elnézést szoktam kérni azokért a té­vedései mér t, melléfogásai ­mért, amikkel valakit meg­bántok. Nem hiszem, hogy Kisterenyei Ervin becsüle­tébe gázoltam volna, mikor azokra a dokumentumokra támaszkodtam, amik a mú­zeum iktatójában fellelhe­tők. S azok, amiket most Kisterenyei Ervin küldött, szinte semmit sem tesznek hözzá a képhez. Még az a szakértői vélemény sem, melyet három neves restau­rátor írt alá, s mely elfo­gadhatóbbnak ítéli a ma­gyar szakemberek pályáza­tát, mint a lengyelekét. A múzeumi irattár halomnyi feljegyzéséből, szakvélemé­nyéből a különböző neves zsűrik állásfoglalásából csak az derül ki egyértel­műen, hogy bizony sok-sok bizonytalanság volt szakmai kérdésekben mindvégig a körkép körül. S miután eb­ben az országban még soha­sem restaurált körképet sen­ki, hát a zsűri tagjai is leg­többször tanácstalanul álltak a konkrét kérdések előtt, vagy pedig túl sok mindent taná­csoltak. Korrigálnom kell tehát magam: nemcsak Kisterenyei Ervin ötletei, tévedései, 'kifogásai sodor­ták költségekbe az őt előző­leg már évek óta foglalkoz­tató múzeumot. A sok-sok szakmai bizottság sok-sok javaslata, sok-sok szakérté­se szintén rengeteget ártott a Feszty-körkép ügyének. Bevallom, amiatt viszont voltak egy ideig lelkiisme­retfurdalásaim, hogy önké­nyesen arra következtettem: Nagy László Gábor önjelölt restaurátor-vállalkozó „bu­dapesti" ötletei összefüggés­ben állnak Kisterenyei ér­dekeivel. Nemrég azonban a Tv 2 Napzártájában lezaj­lott kerekasztal-beszélgetés egyértelműen bebizonyítot­ta: feltevésem nem volt alaptalan. Sohasem vontam kétségbe Kisterenyei Ervin szakértel­mét, hiszen jómagam nem értek a körkép-restaurálás­hoz. Egyet azonban biztosan tudok: egy pályázat kapcsán elfogadhatónak minősített tervet, javaslatot — melyért a pályadíjat egyszer már tisztességgel kifizették — senki nem köteles megvásá­rolni, kiviteleztetni. S bár Kisterenyei a szerkesztőség­be elküldött dokumentu­mokkal azt kívánta bizonyí­tani, az ő ötlete a jobb, az olcsóbb, fájdalom: a múze­umnak és a megyének nem kell. Erről én aligha tehe­tek! Ebben a döntésben nyilván az előző évek sze­mélyi ellentétei is benne foglaltaknak, melyek Kiste­renyei megbízása esetén — a józan kívülálló számí­tásai szerint is — feltehető­leg tovább hátráltatták vol­na a munkát. Arról nem be­szélve, hogy levélírónk az 1988. febj-uár 25-i, a Feszty­körképpet kapcsolatos ta­nácskozásán készült feljegy­zés szerint, idézem: „nyo­matékosan hangsúlyozza, hogy nem azért exponálja magát újból és újból a kér­désben, hogy 6 szeretné ezt a munkát továbbra is elvé­gezni." Valamint többször hivatkozik a Raclawicei­körkép restaurálási megol­dásaira, ezek szerint ő is jónak ítéli a lengyel szak­emberek módszereit. De az is lehet, hogy idő­közben megváltozott a véle­ménye. Megértem: sajnálja, hogy elszalasztja az évszá­zad nagy feladatát, de any­nyira önhitt nem vagyok, hogy feltételezzem, mindez az én írásom miatt történ­ne. Egyébként, ha netán mégis kiharcolja magának a megbízást, hát sok sikert kívánok neki e munkához. Engem az Ópusztaszeri Em­lékparkban felállítandó Feszty-körkép sorsa érdekel, nem az, hogy ki, vagy kik restaurálják. (Jut eszembe, nem lehet­ne mondjuk közösen a len­gyelekkel?) Pacsika Emília Legyen vége a cigányvitának! Sárga nátriumlámpák — épülő telefonhálózat Deszk: a teho - törölve! A községi tanács végre­hajtó bizottsága idei negye­dik rendes ülését tartotta tegnap kora délután a desz­ki művelődési házban. A korábbi határozatok végre­hajtásáról szóló beszámoló­ban elhangzott, hogy az or­vosi rendelő felújítása nem halasztható tovább, sőt már szakértői vélemény ás ké­szült az elvégzendő mun­kákról és a tervezett költ­ségvetésről. A rendelőn kí­vül a könyvtárat is rendbe kell hozni, az épületek kö­rüli járdákkal együtt. A teljesített feladatok kö­zött megemlítették, hogy az Alkotmány utcát sárga fé­nyű nátriumlámpák vilá­gítják, amióla félmillió fo­rintért 42 lámpatestet cse­rélt ki ott a Démász. Folya­matos a telefonhálózat épí­tése, most 120 lakásban csö­röghet a telefon. Az MSZMP községi szék­házának kezelői joga a ta­nácsé lett, az épület föl­használásáról késóbb dönte­nék. A településfejlesztési hoz­zájárulásról szóló rendeletet január l-jével eltörölték, mivel célját betöltötte, a szándékolt járda- és útépí­tés befejeződött a községben. Ny. P. A 200 tagot számláló sze­gedi MCDSZ-szervezet ve­zetősége tájékoztatási lehe­tőséget kért a helyi sajtó munkatársaitól. Egyfelől, hogy tisztázzák) magukat a D él magyar ország Mi lesz itt' még? című riportjával kapcsolatban, másfelől pe­dig, hogy ismertethessék a demokratikus szövetség sze­gedi terveit. Mint a cikkben is szerep­lő Jakab József és Rádai Csaba elmondta, valóban toboroztak tagakat az MCDSZ-be Darozsrnán és a repülőtéren, de nem ígér­gettek lakást, segélyt, ci­gúnyklubot az aláírások íe­jeben is. Bemutatták az alá­írások listáit is. Néhányról ugyan hiányzik a belépési nyilatkozat szövege, ám ál­lításuk szerint szóban min­den esetben közölték, mihez kérik a neveket. Rádai József, az MCDSZ megyei titkára ismertette, milyen konkrét lépéséket tettek Szegeden: megkezdték a cigány-munkaközvetítő iroda szervezését, a meglevő irodán belül. Várhatóan már januárban eredményesen se­EGYSZUSZRA gíthetik a cigány munkavál­lalók elhelyezkedését. Szólt egy környezetvédelmi kft. megalakítását célzó tervük­ről. Ez a kft. többszörösen hasznos lehetne. Munkát ad­na, ugyanakkor például a hasznos hulladékok össze­gyűjtése gazdasági érdek is. Távlati céljaik — népfőis­kola alapítása, bűnmegelő­zés, a cigánytelepek fölszá­molása — a cigányság szo­cializációját, társadalmi be­illeszkedését hivatottak elő­mozdítani. Végül, a demokratikus ci­gányszövetség szegedi veze­tősége a nyilvánosság segít­ségét kerté: a szegedi ci­gányönkormányzattal való békülési szándékuk közzété­telét. Baráti jobbot nyújta­nak az önkormányzatnak (és minden helyi pártnak, moz­galomnak) a nyomorúságos körülmények között élő ci­gányok érdekében. Legyen vége a rosszindulatú, sze­mélyeskedő ellentéteknek, a két szegedi cigányszervezet 'között! Az MCDSZ kész az együttműködésre. M. E. Minden a régi Tegnap a városházán sajtótájékoztatón vettem részt, A Cserepes sori piac-kft., illetve annak részvé­nyese és felügyeleti szerve, a városi tanács egy-egy képviselője nyilatkozott arról, hogy amíg van keres­let* addig kínálat is lesz, azaz az egy év alatt elkeserí­tóen lezüllesztett környéken minden marad a régiben. Az sem baj. ha nem jönnek a jugók, a lengyelek, A jövó ígérete a januárban induló újítás, az autópiac, és a húsvéti nyuszi ígérete: az autóparkoló. Ez utóbbi később — ha a biznisz befuccsolna — autósmoziként is üzemelhetne. Ennyit tudtam meg, valamint azt, hogy a feketézés, az üzérkedés, a szemét csupán velejárója az általános elszegényedésből is üzletet csináló kft. és csendestársa által jegyzett üzletnek. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents