Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 285., szombat 3 Mezőgazdasági termékeknél Áremelés Rednaael Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz terhelvettes az agrártermelés jövő évi ár- és pénzügyi szabályozását, a változásokat mérföldkőnek nevezte a keddi sajtótájékoztatón. Jelentős módosulás, hogy nagyrészt megszűnik a közvetlen termelési támogatás; ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ezen a címen mintegy 8,3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak jövőre, ám — mintegy ellentételként — áraikat liberalizálják. és csaknem minden termékre a szabad ár vonatkozik. a miniszterhelyettes bejelentette, hogy az agrár, szabályozás lényegében szektorsemleges lesz, tehát mindaz, ami eddig a nagyüzemekre volt érvényes, az jövőre a magánvállalkozást is érinti. E döntések meglehetősen kockázatosak, ennél fogva a kormányzat bizonyos mértékű garanciákat helyezett kilátásba a termelöknek, a fogyasztóknak és a feldolgozóknak. a kockázat — mint a miniszterhelyettes rámutatott — abból adódik, hogy nálunk a piaci viszonyok még nem alakultak ki, nem lehet beszélni igazi integrációról, inkább a különböző érdekek érvényesítéséért folyik a harc, és hiányzik a szakmai érdekképviselet is. A kormányzat éppen ezért az árhatósági feladattal — az agrártermékek körére — a MÉM-et bízta meg, és hatáskörébe utalta az export szabályozását is. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy továbbra is a hatósági árkategóriában marad a tehéntej, amelynek átlagos felvásárlási ára 1990. január l-jétől literenként 14,10 forint lesz, a fogyasztói ára pedig 18,20 fórint. Ugyanez a kategória vonatkozik az étkezési búzára, amelynek felvásárlási ára az első osztályban mázsánként 570 forint, a másodosztályban pedig 510 forint. Részben a termelői támogatások erőteljes leépítése miatt, másfelől pedig a felhasznált ipari, illetve importanyagok erőteljesen növekvő ára miatt — és az élelmiszer-termelők nem megfelelő jövedelmezőségi viszonyai következtében is — jövőre erőteljesen módosulnak az árindexek. Az élelmiszerfogyasztásban ez azt jelenti, hogy 25-26 százalékos emelkedésre kell számítani, ezt ígérik az előzetes számítások, az egyeztető tárgyalások után kiadott prognózisok. A húsnál 30-32 százalékos fogyasztói áremelés várható, differenciált mértékben. A cukorért 16—18 százalékkal, a margarinért, étolajért 30 százalékkal, az élvezeti cikkekért 21—22 százalékkal, az édesipari termékekért 19—20 százalékkal, a szeszért 20—23 százalékkal, a borért 20 százalékkal, a sörért 22—24 százalékkal, a dohányáruért pedig 24—26 százalékkal kell majd többet fizetni. A garantált árak rendszerét három termék esetében tartják fenn: a kukoricánál, a vágómarhánál és a vágósertésnél. Mindez nem jelenti azt, hogy az ártöbblettel a termelők, illetve a feldolgozók rendelkeznek majd. mivel erőteljesek az elvonások annak ellenére, hogy a vállal kozási nyereségadó viszonylag kedvezően alakul. Némileg kedvezőbb lesz a mezőgazdaság hitelezési gyakorlata, amennyiben például a rövid lejáratú hiteleknél, meghatározott esetekben háromszázalékos kamatpreferenciához lehet hozzájutni, ami évente öszszesen 2 milliárd forintot jelent a termelőknek. A ter melói támogatások közül, némi módosítással marad érvényben a beruházási és a fejlesztési támogatás, valamint az exporttámogatás. Nem név, hanem elv: szolidaritás Testvérvárosokat mozgósít a szegedi MSZP Platformcsendet javasoltak... ... a szegedi MSZP-választmány tagjai tegnap esti ülésükön, s e szóösszetétel hangoztatásával juttatták kifejezésre azt a törekvésüket, hogy a képviselőválasztásokra kell erőiket koncentrálni. Mindjárt hozzá is láttak — többet a részletekről majd az alapszervezetekbe, tagozatokba tömörült tagság és a választási iroda közti információcsere révén tudható meg. (Mint ismeretes, Csongrád megye egyéni mandátumai közül három szegedi és városkörnyéki helyéért indul majd harcba a szegedi szervezet.) A további napirendek közótt a választmány tiltakozását fejezte ki a temesvári eseményekkel kapcsolatban — s ezt a Tisza-parti székházban, a városban másutt is aláírásgyűjtő akcióval is kifejezik. Azt is megfogalmazták: az ilyen akciók nem válhatnak pártközi csatározásokká! Európa és a nemzetek tragikus ügye, ami most Romániában történik — ezt ne használhassa fel senki pártérdekek szolgálatára! A választmány Szeged valamennyi testvérvárosához fordul a mai napon, kérve, tiltakozzanak a mi testvérmegyénkben, Temesben történtek ellen. Szervezési kérdésekről döntve a testület úgy határozott: egyeztető és pénzügyi ellenőrző bizottságát januárban hozza majd létre, Tiszaparti székházába és a Csongor téri épületébe pedig várja a tagozatokat, alapszervezeteket: működjenek ott. A kulturális tagozatban tevékenykedő párttagok javaslatát is megvitatva állást foglalt a választmány a pártiratok ügyében, elutasítva azt a — nem szegedre vonatkoztatott — vádat, miszerint e dokumentumokat megsemmisítenék. Éppen Csongrád megye az — Baranya mellett — mely kifejezetten ragaszkodik a pártarchívum itt-tartásához, szakszerű feldolgozásához, s hogy hozzáférhetők legyenek az iratok a kutatók számára. Mindehhez egyébként a megyei levéltár munkatársai segítségüket és fogadókészségüket ajánlották fel már korábban. Együtt — Erdélyért A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal szervezetei holnap délelőtt 9 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban koordinációs tanácskozást szerveznek, melyre várják minden olyan szervezet, állami vagy államigazgatási szerv 'képviselőjét, amely az erdélyi menekültek ügyében érintett, vagy segíteni tud. Elsősorban a városi és a megyei tanács, az egyházak, a rendőrség, a honvédség helyőrségi parancsnokság, a Vöröskereszt, az egyetemek és főiskolák, az MSZP és a HNF képviselőinek megjelenésére számítanak, de kérik, kifejezetten várják olyan szervezetek képviselőit is, akik az előbbi felsorolásban nem szeretteinek, ám az erdélyi menekültek ügyét képesek valamilyen formában támogatTegnap, kedden az újszegedi Forrás üdülő nagytermében megszűnt a régi, s ugyanakkor az országban elsőként Szakszervezetek Csongrád Megyei Szövetsége néven megszületett az új területi szakszervezet. Az alapító 165 alapszervezet mellett sokan várakozó állásponton maradtak, talán mert bíznak önmagukban, vagy mert a régi gyakorlat taszító hatása még él. Az 6 csatlakozásuk előtt is nyitva a-z út. Az új szövetség lényege, hogy a foglalkoztatás-, a szociál- és elosztáspolitikában itt helyben hallassa hangját, ugyanakkor a munkavállalók igényét országos szinten is képviselje és érvényesítse. Az alapelvekben megfogalmazott öszszetartó erő c. szolidaritás. A szövetség önálló, sem párt, sem állami szervezet nem utasíthatja. Üj vonás, hogy tagjai a kisebbségi különvéleményt is fenntarthatják. Horváth Károly, a vólt szrnt, s mostani megválasztása után a szövetség titkára beszámolója szinte minden lényeges kérdést érintett: — Az elmúlt egy évben felnyíltak azok a zsilipek, melyek mögül tévutak, •zsákutcák halmaza bukkant elő. A demokrácia iránti igény pártok tucatjait hozta létre, ugyanakkor az emberek, a dolgozók sokaságát bizonytalanította el. Meggyőződésünk, hogy a múlt, de a közelmúlt hibáira és bűneire hiteles választ kell adni. Történelmi lehetőségnek tekintem a szövetség létrehozását, amennyiben a szó igaz értelmében a tagság szolgálatát tekinti feladatának. A múltban is voltak kezdeményezések. Igy közreműködésünkkel alakult meg a lakásbérlök és a nyugdijasók egyesülete is. Az alapszervezeti választások során éles kritika érte a tisztségviselőket, de nagy többségüket mégis újraválasztották. A választások nem voltak mentesek a hatalmi harctól sem. Az a véleményünk, hogy a munkahelyeken csak a pártoktól független, erős munkavállalói érdekvédelemre képes szakszervezet maradjon. Sokan hajlamosak a szakszervezet egyáltalán nem drasztikus lépéseit lekezelni, vagy a múltbéli statiaztaszerepével előhozakodni. Amikor meg keményebb a kritika, demagógia és pozícióféltés a vád. A Parlament elé az ígért társadalmi vita nélkül került a lakáskérdés, így újólag állást kell foglalnunk. Az áremelkedések elleni sztrájk nem lehet a módszerünk, ha piaci mechanizmus fog Magyarországon kiépülni, csak béremelésért tudunk hatásosan fellépni. A munkahelyeken többé-kevésbé tisztázottak a jogaink, a területi szinten teljes a joghézag, s felső szinten is kuszák a viszonyok. Ezt szakszervezeti törvényben kell rendezni, amelyre a jelenlegi Parlamentnek már nincs ideje. A közgyűlésen üzenetet fogadtak el, melyet a formálódó országos szövetségnek küldenek el. Ebben többek között kifejtik, hogy hazánk gazdaságának új növekedési pályájában fontos elem a hatékony és biztonságos foglalkoztatás. A lakáshelyzet megoldásában ellenzik a közmegegyezéstől távolodó kormányzati törekvést. Elutasítják a lakáshitelek kamatainak visszamenőleges emelését s a kamatadót. Az Erdély Kör felhívásához csatlakozva állásfoglalásban biztosították szolidaritásukról a demokráciáért küzdőket. A megyei szövetség elnökének Orovecz Jtesefet, a Hódgép vszb-titkárát választották meg. T. Sz. I. Cikkeink visszhangja November 26-án lapunkban írásom jelent meg a Feszty-körkép restaurálása körüli bonyodalmakról. Ebben néhány mondat erejéig Kisterenyei Ervinről is szó esett, aki ezekre reagálva kilenc oldalas levelet, dokumentumanyagot küldött közlésre szerkesztőségünknek. Sajnos, ezt terjedelme miatt nincs módunk hiánytalanul megjelentetni, de természetesen a levél lényeges részleteinek helyet adunk. A levél így kezdődik: „Önjelöltek a Feszty-körkép körül, Kalandorok kíméljenek! címen jelent meg Pacsika Emília újságíró Trogmayer Ottó múzeumigazgató közlésére alapozott újságcikke. Az iromány hangneme és valóságtartalma elsősorban a riportalanyt és a szerzőt minősíti. Feltehetőleg nem ugyanazt értjük az őszinteség, tárgyilagosság, sajtóetika stb. fogalma alatt..." — írja, majd egy állítólagos szegedi olvasótól kapott levélből idéz, imigyen: „... ezen cikk kitételei becsületbe gázolók és mindenképpen bírósági elégtételt kívánnak, hitelrontás címén ... nem elegendő a sajtón keresztüli bocsánatkérés ..." Nos hát ha nem elegendő, akkor nem is próbálkozom vele, bár szívesen elnézést szoktam kérni azokért a tévedései mér t, melléfogásai mért, amikkel valakit megbántok. Nem hiszem, hogy Kisterenyei Ervin becsületébe gázoltam volna, mikor azokra a dokumentumokra támaszkodtam, amik a múzeum iktatójában fellelhetők. S azok, amiket most Kisterenyei Ervin küldött, szinte semmit sem tesznek hözzá a képhez. Még az a szakértői vélemény sem, melyet három neves restaurátor írt alá, s mely elfogadhatóbbnak ítéli a magyar szakemberek pályázatát, mint a lengyelekét. A múzeumi irattár halomnyi feljegyzéséből, szakvéleményéből a különböző neves zsűrik állásfoglalásából csak az derül ki egyértelműen, hogy bizony sok-sok bizonytalanság volt szakmai kérdésekben mindvégig a körkép körül. S miután ebben az országban még sohasem restaurált körképet senki, hát a zsűri tagjai is legtöbbször tanácstalanul álltak a konkrét kérdések előtt, vagy pedig túl sok mindent tanácsoltak. Korrigálnom kell tehát magam: nemcsak Kisterenyei Ervin ötletei, tévedései, 'kifogásai sodorták költségekbe az őt előzőleg már évek óta foglalkoztató múzeumot. A sok-sok szakmai bizottság sok-sok javaslata, sok-sok szakértése szintén rengeteget ártott a Feszty-körkép ügyének. Bevallom, amiatt viszont voltak egy ideig lelkiismeretfurdalásaim, hogy önkényesen arra következtettem: Nagy László Gábor önjelölt restaurátor-vállalkozó „budapesti" ötletei összefüggésben állnak Kisterenyei érdekeivel. Nemrég azonban a Tv 2 Napzártájában lezajlott kerekasztal-beszélgetés egyértelműen bebizonyította: feltevésem nem volt alaptalan. Sohasem vontam kétségbe Kisterenyei Ervin szakértelmét, hiszen jómagam nem értek a körkép-restauráláshoz. Egyet azonban biztosan tudok: egy pályázat kapcsán elfogadhatónak minősített tervet, javaslatot — melyért a pályadíjat egyszer már tisztességgel kifizették — senki nem köteles megvásárolni, kiviteleztetni. S bár Kisterenyei a szerkesztőségbe elküldött dokumentumokkal azt kívánta bizonyítani, az ő ötlete a jobb, az olcsóbb, fájdalom: a múzeumnak és a megyének nem kell. Erről én aligha tehetek! Ebben a döntésben nyilván az előző évek személyi ellentétei is benne foglaltaknak, melyek Kisterenyei megbízása esetén — a józan kívülálló számításai szerint is — feltehetőleg tovább hátráltatták volna a munkát. Arról nem beszélve, hogy levélírónk az 1988. febj-uár 25-i, a Fesztykörképpet kapcsolatos tanácskozásán készült feljegyzés szerint, idézem: „nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem azért exponálja magát újból és újból a kérdésben, hogy 6 szeretné ezt a munkát továbbra is elvégezni." Valamint többször hivatkozik a Raclawiceikörkép restaurálási megoldásaira, ezek szerint ő is jónak ítéli a lengyel szakemberek módszereit. De az is lehet, hogy időközben megváltozott a véleménye. Megértem: sajnálja, hogy elszalasztja az évszázad nagy feladatát, de anynyira önhitt nem vagyok, hogy feltételezzem, mindez az én írásom miatt történne. Egyébként, ha netán mégis kiharcolja magának a megbízást, hát sok sikert kívánok neki e munkához. Engem az Ópusztaszeri Emlékparkban felállítandó Feszty-körkép sorsa érdekel, nem az, hogy ki, vagy kik restaurálják. (Jut eszembe, nem lehetne mondjuk közösen a lengyelekkel?) Pacsika Emília Legyen vége a cigányvitának! Sárga nátriumlámpák — épülő telefonhálózat Deszk: a teho - törölve! A községi tanács végrehajtó bizottsága idei negyedik rendes ülését tartotta tegnap kora délután a deszki művelődési házban. A korábbi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban elhangzott, hogy az orvosi rendelő felújítása nem halasztható tovább, sőt már szakértői vélemény ás készült az elvégzendő munkákról és a tervezett költségvetésről. A rendelőn kívül a könyvtárat is rendbe kell hozni, az épületek körüli járdákkal együtt. A teljesített feladatok között megemlítették, hogy az Alkotmány utcát sárga fényű nátriumlámpák világítják, amióla félmillió forintért 42 lámpatestet cserélt ki ott a Démász. Folyamatos a telefonhálózat építése, most 120 lakásban csöröghet a telefon. Az MSZMP községi székházának kezelői joga a tanácsé lett, az épület fölhasználásáról késóbb döntenék. A településfejlesztési hozzájárulásról szóló rendeletet január l-jével eltörölték, mivel célját betöltötte, a szándékolt járda- és útépítés befejeződött a községben. Ny. P. A 200 tagot számláló szegedi MCDSZ-szervezet vezetősége tájékoztatási lehetőséget kért a helyi sajtó munkatársaitól. Egyfelől, hogy tisztázzák) magukat a D él magyar ország Mi lesz itt' még? című riportjával kapcsolatban, másfelől pedig, hogy ismertethessék a demokratikus szövetség szegedi terveit. Mint a cikkben is szereplő Jakab József és Rádai Csaba elmondta, valóban toboroztak tagakat az MCDSZ-be Darozsrnán és a repülőtéren, de nem ígérgettek lakást, segélyt, cigúnyklubot az aláírások íejeben is. Bemutatták az aláírások listáit is. Néhányról ugyan hiányzik a belépési nyilatkozat szövege, ám állításuk szerint szóban minden esetben közölték, mihez kérik a neveket. Rádai József, az MCDSZ megyei titkára ismertette, milyen konkrét lépéséket tettek Szegeden: megkezdték a cigány-munkaközvetítő iroda szervezését, a meglevő irodán belül. Várhatóan már januárban eredményesen seEGYSZUSZRA gíthetik a cigány munkavállalók elhelyezkedését. Szólt egy környezetvédelmi kft. megalakítását célzó tervükről. Ez a kft. többszörösen hasznos lehetne. Munkát adna, ugyanakkor például a hasznos hulladékok összegyűjtése gazdasági érdek is. Távlati céljaik — népfőiskola alapítása, bűnmegelőzés, a cigánytelepek fölszámolása — a cigányság szocializációját, társadalmi beilleszkedését hivatottak előmozdítani. Végül, a demokratikus cigányszövetség szegedi vezetősége a nyilvánosság segítségét kerté: a szegedi cigányönkormányzattal való békülési szándékuk közzétételét. Baráti jobbot nyújtanak az önkormányzatnak (és minden helyi pártnak, mozgalomnak) a nyomorúságos körülmények között élő cigányok érdekében. Legyen vége a rosszindulatú, személyeskedő ellentéteknek, a két szegedi cigányszervezet 'között! Az MCDSZ kész az együttműködésre. M. E. Minden a régi Tegnap a városházán sajtótájékoztatón vettem részt, A Cserepes sori piac-kft., illetve annak részvényese és felügyeleti szerve, a városi tanács egy-egy képviselője nyilatkozott arról, hogy amíg van kereslet* addig kínálat is lesz, azaz az egy év alatt elkeserítóen lezüllesztett környéken minden marad a régiben. Az sem baj. ha nem jönnek a jugók, a lengyelek, A jövó ígérete a januárban induló újítás, az autópiac, és a húsvéti nyuszi ígérete: az autóparkoló. Ez utóbbi később — ha a biznisz befuccsolna — autósmoziként is üzemelhetne. Ennyit tudtam meg, valamint azt, hogy a feketézés, az üzérkedés, a szemét csupán velejárója az általános elszegényedésből is üzletet csináló kft. és csendestársa által jegyzett üzletnek. V. I.