Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

1989. december 14., csütörtök 13 A népi iparművészet nem hobbi Alkotóház társbérletben Ha valaki elolvassa a — Hogyne, a pénz is bői „népművészked jenek". Csongrád Megyei Népmü- majdnem együtt volt az ál- Ez a módszer sokat ártott a vészeti Egyesület színes tálunk kiválasztott ház népi hagyományőrzés formai programját, mely a külön- megvásárlásához. A megyei tisztaságának, ugyanakkor böző kézműves tanfolyam- tanácstól kaptunk is 500 elmulasztotta ez a szemlélet ra hívogatja az érdeklődő- ezer forintot, az Üllési Ta- az értékelést, és megfizetni ket, azt mondhatja: ez igen! karékszövetkezet pedig be- a népművészeti tárgyakárát. A jelentkezőket telefonnál, szállt volna másfél millió- A Parlament most már felvagy személyesen várják az val a vállalkozásba. A vá- ismerte, hogy a népi iparegyesület alkotóházaba! rosi tanácstól több ígéret müvéizek által készített Tudjuk, manapság nem után sem érkezett támoga- tárgyak különleges kategókönnyű egyesületet fenntar- tás. A végösszeghez hiány- riának számítanak a kerestani, pláne telefonos helyet zó 300 ezret vártuk innen, kedelemben, az ipari tertalálni a működésre. Tehát de sajnos hiába. A vásár melésben, ezért a forgalmi azt hiheti az olvasó, minden így kútba esett, s maradt az adót levették ezekről a térrendben a megyei népmű- albérlet. Pedig Csongrádon mékekről. veszeti egyesület körül A kívül minden megyének _ S2Övetkezetnek helytzet azért, mint majd lat- van nepmuveszeti alkotohani fogjuk, nem ennyire ró- za. Ez idegenforgalmi lát- valamilyen haszna ebből a zsás. Mindenesetre a sok ványosság is lehetne. A tu- kapcsolatból? szétválás felbomlás levá- ristáknak meg lehetne mu- _ Nem tagadjuk remé_ las kiválás közepette jo tatni a hazat, az ott folyo lünk ettól az együttműkö. példa is akad S jólesik az munkát, persze ehhez esz- d.&m eredményeket. Az embernek arról tudósítani, tetikailag is elfogadható R u , hogy vannak, akik mostan- muhelyrendázerre lenne termékfajtákig egymasra találnák. Az szukseg. Nyuga -Nemetor- bövíthetik a repertoa982-ben megalakult, 350 szagból Passaubol mar je- runRat Ezekért ternfészete_ tagot számláló egyesületet lentkeztek erdeklodok, ak.k sgn ÖUetdíjat fizetünk. Tervégre befogadta valaki. A szívesen tanulnanak a ma- •,*»«„., tánéi háziipari szövetkezet 8yar kézművesektől. Egye- mekbovitesre is kotunk tapei naznpari szövetkezei ^ pályázatokon próbáiunk szerződést velük, s ha a szöfelismertfc a lehetoseget az pénzt szerezni az egyesület vetkezetnek az egyesület együttműködésben. Hiszen a programjához. által szervezett tanfolyamszövetketeet célja is a ha- _ MUyen terveik van,- ból vagy szakköri munkából gyományozás, pontosabban mk? haszna származjk) akkor annak beépítése a termeles- _ December 27.étől tan. ebből 10 százalékot szívebe. Tape műfaja, mint tud- f0iyam0kat, szakköröket kí- sen lead az egyesületnek. A juk, a gyékényszövés, s a vánunk indítani. Ezeken a dolgazók betanításáért is háziipari szövetkezetnek népi babakészítés a fafara- fjzetünk iparművéévekig bedolgoztak az Ide- -ek, a kézmű.par szerintem valósi, falusi asszonyok. Ezt é$ a csipkeverés fortélyait gazdasági kategória is, csak a hagyományt is szeretné az saját(thatják el a jelentke- meg kell szervezni a teregyesület ápolni. Nasptor ^ g természetesen az itt mékek piacát. Tápé a nép. Józsefné, az egyesület ugy- honQs gyékény különböző hagyományok színhelye, tervezető^ titkára az előzme- felhasználási formáit. Sze- vezzük, hogy idegenforgalmi nyékről is beszámolt. retnénk házi könyvtárat is decentrumot hozunk itt lét— Ezt a bizonyos alkotó- létesíteni, ehhez várjuk az re. A messziről jött turista házat az egyesület tartja érdeklődők segítségét. El- megtekinthetné az egyesület fenn? fogadunk kis bibliográfiát a kézműves műhelyeit, és rög— Sajnos, ez nem igazán kézművességről szóló köny- tön, helyben meg is vásáalkotóház, csak néhány he- vekről-wagy a témával kap- rolhatná az egyesületi tagok Sk1rettó^aérSPÉvi5So -latos használt könyveket ötletei alapján készült terezer forint bérleti díjat fi- is. mekeket. zetünk, s 2-300 ezer forint Magyar István, a tápéi * rezsiköltséget. A szépen, háziipari SZÖVetkezet elnö- A Csongrád Megyei Népfrissen kifestett, uj futotes- fantáziát művészeti Egyesület tehát tekkel felszerelt helyisége- ke, ugy tűnik lát fantaziat szakköreirCi tanfoiyamaira ket idén még ingyen hasz- az egyuttmukodesben. várja az érdeklődőket, denálhatjuk, jöyőre azonban _ yége annak a világ. cember 27-éig. Érdeklődni anyagi segítséget várnánk nak amikor állam bácsi lehet személyesen, Tápé, valahonnan. Az igazi alko- adago]t valamennyi pénzt, Honfoglalás utca 69. szám tóház egyelőre csak abrand arra buzdítván az ügyes \e_ alatt> vagy telefonon, a 13marad. zű) jzfésű hagyományör- 433-as számon. — Ígéret volt rá... zóket, hogy mintegy hobbi- (Pacsika) Juronics Tamás (Kígyó) és Prepeliczay Annamária (Perszepheué) Alvilági játékok - ^ an szeged 60 ett Ahogy szokás mondani, mérföldkő a szegedi balettegyüttes rövid történetében az Alvilági játékok előadása. Ez az első nagy balett, egész estét betöltő, háromrészes, modern táncmü, amelynek bemutatására a mindössze harmadik éve működő együttes vállalkozott. Túlzás nélkül mondhatjuk: Imre Zoltán koreográfiája rendkívüli feladatot ró áz est minden résztvevőjére. S szögezzük le: nemcsak megfelelnek, hanem sikert kovácsolnak, valódi élményben részeltetik a közönség. Pedig — szántén mást először — külső megtámogatás. vendégművészek nélkül, önerőből. Mérföldkő tehát az előadás azért is, meit lábványosan bizonyítja az együttes gyors művészi fejlődését. Nehéz összehasonlítani ezt a szei-eplőgárdát akárcsak az egy évvel ezelőttivel — akkora a különbség a technikai fölkészültség, az előadói fölényesség. a stílusérzékenység tekintetében egyaránt, a mostani javára. (Ménesi Gabriella koreográfus asszisztens és R. F. Onackaja balettmester rengeteg munkája látszik a teljesítményen.) Az ember szabad mmmmmmmammmB Mi az, ami miatt kitüntetett helye van (lesz) az Alvilági játékoknak a szegedi balett-történetben? Imre Zoltán szuverén művet alkotott, amely egyszerre látványos, érzékeket ingerlöen érdekes — és szellemi erőfeszítésre késztetően talányos, igézően titokzatos.. Az erőteljes érzéki hatások mellett az intellektuális ínyenceket is megkínálja. Az előadás olyan gazdag, és ihletetten komponált böségkosárhoz hasonlít, amit az ember nem szívesen bont meg, bármi kíváncsi az elemeire, mert hiszen éppen a teljességével, az egyediségével hat. Elemezni azonban kell, miként hajózni.. . Nos, az Alvilági játékok a száz esztendeje született Jean Cocteau emlékére készült. A szabad francia, ez a maga korában és aztán később is oly" meghatározó, sokoldalú művész minden bizonnyal a maga törvényszerű alkotói-emberi féktelenségével, teremtő szabadságával hatott leginkább — Imre Zoltánra is. Akinek mint rendező-koreográfusnak a vallomása arról szólt, hogy Cocteau szellemiségét kívánta megérzékeltetni az új balettben. Bármi nehéz meghatározni, hogy ez mit jelent, bizonyos, hogy az Alvilági játékokban ott a szürrealista provokáció, módszer, szerkesztés és legfőként: az erkölcs. A balett „meséje" (Orpheusz és Eurydiké legendájának részletei, a mitológia születési korába, a késő romantika idejébe, és a modern 20. századba helyezett szeletei montírozódnak össze), és asszociációkat keltő. szimbólumokat tálaló képei „egycélúak": az ember szabad, önmaga kifejezésére képes — súgják, zúgják, érzékeink közvetítésével, „belénk szivárogtatják" és fölszabadító racionális bizonyossággal hirdetik. Örök visszatérés Mint minden valódi műalkotás, az Alvilági játékok is a végső dolgokról, életről, halálról, az ember magányáról, szenvedélyéről, szenveKrámer György déséről, méltóságáról, veszélyes-gyönyörű harcáról szól. A biztos halálba tartó élet halhatatlanságáról, s az „örök visszatérésről". Köreinkről. A szabadság és a törvény' szerűség uralkodik Imre Zoltán színpadán. A látszólagos táncnyelvi önkény valójában a kifejezés törvényszerű, lehetséges módja, s a konstrukció élményszerűen közvetít művészi-emberi lényeget: szabályosságot-meghatározottságot és kiszámíthatatlanságában borzongató titkosságot. A balett zárt szerkezetű. Az előjáték, amelyben minden megtörténik, összefogottstilizált rezümé, az első rész: az ember első „köre", szabados-szabályos játék az antik korral. Az emberiség régmúltjától létező, örök szimbólumok, mítoszok, legendák mélyértelmű világa az a tárház, amelyből a darab hőse, a Költő (Krámer György táncolja kulturáltan, alázattal) válogat, hogy újrateremtse a fölhalmozott kincsestárból a saját, egyedi világát, amely persze mindannyiunké, hiszen számunkra is ismerősek az elemei; újrafogalmazódik a legenda, Orpheusz és Eury"tliké története, Monteverdi zenéjére. Míg ebben a részben a költő kívülálló, alkotását szemlélő, a második részben (körben-korban), a barokkos-szecessziós burjánzású, mondén partyn belekeveredik hősei történetébe: monomániákus erőszakossággal láncolná magához teremtményét, Orpheuszt. Kétségtelenül ez a rész a darab csúcspontja. különös feszültséget, izgató-idegesítő légkört varázsol a koreográfus a színpadra, lenyűgözően látványos (és borzalmasan nehéz) táncnyelven közvetítve azt a szavakkal csak hosszasan körülírható, ám Szkrjabin zenéjében pontos sokértelműseggel létező időpontot és világot, amit közönségesen korszakváltásnak szokás nevezni. Amikor a dekadenciába, és a vele járó unalomba betör a különösség, a frivolitás, a? izgalom. Amikor a Költő megszabadul a magára veti alkotói fegyelemtől, engedi, hogy elragadja a körülötte tobzódó, vajúdó, forrongó világ — s belehal, mielőtt megszületik az új ... A harmadik körben a dzsesszvariációkra teremtett modern kakofóniában, ebben a mi, harmóniára vágyakozó zűrzavaros korunkban újra csak képtelen kivonni magát új köréből — világából az alkotó. s bár újra .elbukik, az ismét, s megint másként újrateremtett mítosz: él. Halhatatlan. Összmüvé szet A színpadi képek, kosztümök (Csik György), zenék, mozgások impozáns stííusharmóniája megkapó, erőteljes hatást tesz az Alvilági játékok nézőire. Szintúgy a fegyelmezett és előadói kultúrát mutató együttes teljesítmény, ami mindazonáltal alapfeltételnek tetszik e klasszikus stílusban is jártasságot föltételező, ám merészen modern mozgásmúvészeti attrakciókat halmozó koreográfia előadásához. Imre Zoltán míves, képzőművészeti élményszámba menő „mozgásképeit", fantasztikus emelésekkel tűzdelt, dinamikus együtteseit, egyedi, eredeti, lenyűgözően ..szép" kettőseit, virtuóz szólóit egy érett, kiforrott csapat közvetítette. Ezért is nehéz neveket kiemelni; ám bizonyos, hogy Juronics Tamás (Kígyó) és Zarnóczai Gizella (Medúza), Keith Liston Darby és Prepeliczay Annamária (Hádész és Perszephoné) kettősei és szólói a leginkább emlékezetesek a hálás publikumnak. Melynek soraiban fölfölhangzott a büszke kijelentés- van ízegedi Balett. (Sulyok) * A balettet ma este is előadják a Nagyszínházban, majd pénteken és szombaton. Operabarátok Aki a közelmúltban megfordult a Szegedi Nemzeti Színházban, láthatta az előcsarnokban a felhívást: lépjen be az operabarátok egyesületébe! Megtudtuk, hogy az ötlet dr. Keszthelyi Béla nyugdíjas főgyógyszerésztől és dr. Csernay László egyetemi tanártól, a SZOTE rektorhelyettesetői származik. Csernay professzor elmondta, hogy a nyugati nagyvárosokban működő egyesületeik példájára szeretnék létrehozni az operabarátok társaságát. Ezeknek ott két fő funkciójuk van; egyrészt jelentős anyagi támogatást nyújtanak az előadásokhoz. Erre a mai gazdasági helyzetben nálunk nem számítanák. Ugyanakkor szeretnék befolyásolni a város operai életét. A támogató tagságot sem szeretnék kizárni, beléphetnek vállalatok, vagy más jogi személyek akik esetleg jelentős összeggel hozzá tudnának járulni a színház nem túl fényűző költségvetéséhez. Az alakuló ülést január végére tervezik, ide mindenki meghívót kap, aki kitöltött már egy jelentkezési lapot. M. T. Nem lehet elég korán kezdeni... A mihályteleki óvodások — a környezetvédelmi munkaközösség szervezésében — Ásotthalmon ismerkedtek az erdő életével, környezetének védelmével, a vadász és az erdész sok-sok érdekességet rejtő munkájával.