Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

tl'íUo ARORSZAG 79. évfolyam, 295. szám 1989. december 13., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Tényleg itta farkas? Dúlt viták a költségvetésről — Fedél nélkül megfagynak az emberek — Szövetség lett a TOT — Senki földjén a pártvezérek Kisszínházban nagy botrány 1989. december 12Ismerik a mesét? Annyiszor kiáltották, hogy itt a farkas, senki sem hitte el, amikor valóban... A magyar gazdaság helyzetéről annyi rosszat hallottunk, már. szinte immúnissá váltunk az egyre csúnyább jelzőkre. Bár ki-ki a bőrén érzi a bajt, félő, hogy még mindig nem tudjuk a teljes igazságot: mi vár ránk közeli, s távoli jövőben. A jövő heti parlamenti ülésszakot már előre a legkeservesebbnek mondják a képviselők, akik elkeseredett vitákat folytatnak a bizottsági üléseken. Tegnap akadtak, akik — a kényszerhelyzetre tekintettel — elfogadták a költségvetés tervezetét, mások nemet mondtak. A budapesti tanácstagok egyenesen zsarolással vádolták a valutaalap igényeire hivatkozó kormányt. A többi kelet-európai ország sincs irigylésre méltóbb helyzetben, s ráadásnak mindegyikben ott a fortyogó politikai szféra. Csehszlovákia parlamentje eldöntötte: népszavazással választanak államfőt; különleges fölhatalmazást kért a lengyel kormánynak Walesa; hujtóvadászat indult a párttagok ellen az NDK vidékeken; a Szovjetunióban egyelőre nem vitatják a párt vezető szerepét. Szegeden társadalmi összefogással igyekeznek menedékhelyet teremteni a hajléktalanoknak. Sulyok Erzsébet Kétszáz hajléktalan Szegeden Menedékhely kell, azonnal sítandó. Ebbéli szándékát a többiek is magukénak érezték, mert hogy nem is lehet ez másképpen, hiszen csak állami, városi finanszírozással biztosítható majd a menedékhely fennmaradása, zavartalan működése. A régi időkben — '50 előtt — is a város kötelessége volt a menedékhely fenntartása. A társadalom tagjainak segítségére ugyanis csak egy bizonyos határig szabad és lehet építeni, jóllehet, ma már ott tartunk, hogy egy, a jóléttől oly messze került országban mindenfelől nyújtják a perselyeket adományokért. Az embereknek már nincs miből, honnan adniuk. Ami volt, odaadták a tengernyi rászorulónak, de a szegénység legutolsó stációjában vergődőknek talán mindannyiunknál jobban kell a segítő karnyújtás, hogy meg ne fagyjanak, éhen ne pusztuljanak, önkezükkel az életüknek véget ne vessenek egy humánumot hirdető társadalomban. Kalocsai Katalin Vívódnak a képviselők A szegedi hajléktalanok ü'amut pillanatnyilag még becsülni is nehéz. Támpontot adhat a bírósági utógon-. dozó hálózat szakembereinek adata, mely szerint 80100 ember szabadul évente az ország különböző büntető intézményeiből, akik közül 40 százaléknak nincs lakása. Üjabb szomorú adalékként szolgálhat a Nagyfáról menesztettek serege, akik közül soknak nincs hová mennie. Az otthontalanok köre persze bővíthető szinte vég nélkül tovább: az albérletben tengődő — s lehet, holnap kiebrudalandó — idősekkel, az állami gondozásból minden remény és kapaszkodó nélkül távozókkal, avagy a családi tűzfészekből menekülő, hontalan fiatalokkal. A legszerényebb becslések szerint is valószínűleg 100, de inkább 200 a szegedi hajléktalanok száma. Bármennyire igyekeztünk titkolni a szegénységet, ennek legutolsó stációját, a nincstelenséget, a hajléktalanságot, létezett már évekkel korábban, évtizedeken át. Nem volt illő e szocialista társadalomhoz méltatlan jelenségre még a figyelmet irányítani sem. A szegedi hajléktalanok menedékhelyének két évvel ezelőtt felvetett ötletét még válaszra sem méltatta a városi tanács akkori vezetése Szerencsére a szervezők, a szükség szülte ötlet gazdái tántoríthatatlanok voltak, s kétévi kitartó küszködéssel eljutottak addig, hogy ez év őszén bejegyeztették a menedékhely-alapítványt. Tegnap Farkasinszky Teréz főorvos, a kuratórium elnöke és Pajtás Zoltán, a kuratórium tagja azért hívta össze a pártok, az egyházak és a társadalmi szervezetek képviselőit, hogy segítségüket kérje az alapítvány gazdagításához, felajánlásaikat a menedeKhely mielőbbi létrehozásához. A kuratórium elnöke tájékoztatásul elmondta, hogy Gyulay Endre megyés püspök közreműködésével a rókusi plébánia vezetője 100 ezer forintot gyűjtött össze egyházkörzetében, amit az alapítvány javára adtak. A r^ :ociális Munkások Egyesülete 20 ezer forintot ajánlott fel. a Nagyfai Alkoholelvonó Intézet 100 ezer forinttal gazdagította az alapítványt. A munkásőrség 100 személyes étkészletét adta, a honvédség ágyakat ígért, a Máltai Lovagrendtől ágyneműt várnak. A városi tanács felajánlotta — a pillanatnyilag még a posta kezelésében levő, az új híd lábánál fekvő — barakképületét, s Müller Józsefné ígéretet tett arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor számolnak a menedékhely fenntartasi és iVzemeltetési költségeivel. A pártok megjelent képviselői — a Fidesz, a &öld Part, a szociáldemokrata párt, az MDF —, valamint az egyházak és társadalmi szervezetek küldöttei a menedékhely-alapítvány népszerűsítését, a gyűjtésre, adakozásra buzdítást, tagjaik aktív segítséget ajánlották. hiszen, mint mondották. a semmi vagyonukból anyagi támogatásra nincs módjuk. Az ifjúsági iroda tízezer forintot ígért. A Fidesz képviselője, ökrös Tamás biztosította a kuratórium vezetőit arról, hogy a város költségvetésének tárgyalásakor érvényesíteni fogják politikai befolyásukat* a menedékhely állami finanszírozását biztoAz Országgyűlés honvédelmi bizottsága keddi ülésén egyetértett azzal, hogy a kormány jövő évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát a Parlament elé terjessze. A bizottság elfogadta a Honvédelmi Minisztérium 1990. évi költségvetési tervezetét azzal a megjegyzessel. hogy az előirányzott kiadósukat a továbbiakban nem lehet csökkenteni. A Belügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezetét vitatva a képviselők nem tartották elegendőnek a bűnüldözésre és a közrendvédelemre előirányzott összegeket. Ezért javasolták. hogy belső átcsoportosítással végül is nagyobb összegeket fordítsanak e célokra. A bizottság tagjai ugyancsak egyetértettek azzal, hogy a parlamenti választásokat márciusra írják ki. Az ülésen Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a képviselőket a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról. Hangsúlyozta: a bécsi tárgyalások új szakaszt jelentenek a leszerelési folyamatban. és azokra jelentős hatással vannak az Európa megosztottságának felszámolására irányuló törekvések, valamint a mostani kelet-európai változások is. Az államtitkár szerint a nem túl távoli jövőben konkrét megállapodások születhetnek az osztrák fővárosban. A tájékoztatót követő vitában Sebők János (Veszprém megye) javasolta: a honvédelmi bizottság kezdeményezze, hogy a Parlament adjon felhatalmazást a kormánynak a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok 1990 december 31-ig történő kivonásáról tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter is megjegyezte, hogy a szovjet csapatok kivonása a terveknek megfelelően történik. Jövőre a debreceni szovjet repülőezredet vonják ki hazánkból. Végül a bizottság négy tartózkodással úgy döntött, hogy Sebők János javaslatát a külügyi bizottsággal közösen vitassák meg, s utána határozzanak az indítvány Országgyűlés elé terjesztéséről. A kormány jövő évi gazdasági programjáról, a költségvetés tervezetéről, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatról tárgyalt az Országgyűlés ke reskedelmi bizottsága. Az építési bizottság hétfői üléséhez hasonlóan a képviselőknek ez a csoportja is zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját, s a történtekről nem tájékoztatták az újságírókat. A kormány gazdasági programjáról. az állami költségvetés .tervezetéről már a meghívottak és az újságírók jelenlétében tanácskoztak a képviselők. Az elnöklő Vida Kocsárd (Somogy megye) elöljáróban megjegyezte: a jelenlegi Országgyűlés legnehezebb és legkeservesebb ülésszaka lesz a mostani, mert e két téma kapcsán tekintettel kell lennie egyrészt az ország kormányozhatóságának fenntartására. másrészt pedig százezrek, milliók sanyarú helyzetére. A képviselőknek ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy ma kiszámíthatatlan a tömegek reakciója, ha életviszonyaik további romlásáról van szó. Márpedig, mint Kollarik Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszámolójából kitűnt, hogy a lakosság életkörülményei általában jövőre sem javulnak, sőt, tovább nehezednek. A kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjáról szólva Kollarik István rámutatott: ez a koncepció már nem azonos azzal, mint amiről korábban mondták el véleményüket a képviselők. Hogy ez mennyire igaz. jelzi az is. hogy az új anyag a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támaszt a gazdasággal szemben, s további megszigorításokat tartalmaz Mint mondotta a korábbiaknál is szigorúbb követelmények nem egyszerűen a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások következményei. Abból a felismerésből fakadnak, hogy a gazdaság krízishelyzetben van, s már elkerülhetetlenek a kemény döntések. A kormány manőverezési lehetősége a gazdaságpolitikában szinte a nullával egyenlő. (Folytatás a 2. oldalon ) Szótartó embereknek bizonyultak, akik aláírták 7én, a Lear király előadása alatt az ívet; mi arról íjzólt, ha kiírja a tanács vb a főrendezői helyre a pályázatot. kérik a munkakönyvüket, fölmondanak a színházban. Közülük 18-an színeszek. Azért választották a hétfői, végső vb-határozat (lásd tegnapi számunkban) után a tiltakozásnak ezt a szokatlan elszántságot tükröző, egyszersmind drasztikus módját, mert — mint elmondták — nincs rnáseszközük-útjuk. Fiatalok, az életük a színház, szeretnének játszani — de Ruil'.t József vezetésével. Nem nagyon értik, miért olyan lehetetlen kívánság ez. Jó és rossz érzések és gondolatok kavarognak bennük, az előbbiek azért, mert volt bátorságuk és erejük kitartani az igazuk mellett, utóbbiak azért mert... Többen családosak, gyerekesek. Nem kell ehhez kommentár. Mint megtudtuk a színfiázi titkárságon, tegnap délelőtt elmaradtak a Koldusopera és az En és a kisöcsém próbái, s délután két Antigoné-előadás a kisszínházban. Ma ugyancsak elmarad az esti Körmagyar. Az előadásokra vásárplt jegyeket. visszaváltják. Vizsgálat a Lakos-ügyben Elévült, felejtsük el? Befejeződött a Lakos József szentesi rendőrkapitány 194ti-os meggyilkolásának körülményeit tisztázó tényfeltáró vizsgálat, amelyet a legfőbb ügyész rendelt el azt követően, hogy a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete kérte az igazságügy-minisztertől a máig rejtélyes ügy kivizsgálását. A megállapításokról dr. Nyiri Sándor, a legfőbb ügyészhelyettes és dr. Kis Eva. a tényfeltáró vizsgálat vezetője kedden sajtótájékoztatón számolt be. Bevezetőben leszögezték: az ügyészségi vizsgalat mar nem célozhatja a büntetőjogi felelősségre vonás megalapozását, erre ma már nincs lehetőség, mivel a cselekmény büntethetősége elévült. A politikai és morális tanulságokat azonban le lehet és le is kell vonni. Lakos Józsefet 1940-ben helyezték a szentesi kafpitánysághoz, s 1944-ben bízták meg annak vezetésével. 1945 májusában internálták. Emiatt több országgyűlési interpelláció hangzott el, s ennek eredményeként 1946. február 18-án az internálótáborból kiengedték. Néhány nappal később, március. 7én éjjel a szentesi kórház idegosztályán négy álarcos férfi több késszúrással, géppisztolylövéssel meggyilkolta. Kiderült, hogy Lakos József több későbbi MKP-tag ellen is intézkedett, nagyrészt köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt. Igy Dadi Imre korábbi tyúklopásáról is tudomása volt. Dadi a felszabadulás utan Csongrád megyei párttitkár, majd nemzetgyűlési képviselő lett. Tehát neki is érdekében állt. hogy a rendőrkapitány ne .hozza nyilvánosságra múltját. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy Dadi Imre, Wachsmann István és Mikecz János, az MKP szentesi vezetőségének tagjai több társukkal különféle terveket dolgoztak ki Lakos József félreállítására. A cselekmény elkövetése után 10 nappal Péter Gábornál jelentkezett hat férfi, akik magukra vállalták a gyilkosságot. Előadásuk szerint nem tudták, mit cselekszenek, maguk előtt látták "Lakost, aki régen politikai detektív volt, aki kommunistákat és szocialistákat fogott le, kínoztatott. Ezért elhatározták, hogy megölik. Ellenük a vizsgálat megindult, a nyomozást július 4én rendelték el. Gyanúsítottként kilenc személyt hallgattak ki, akik egybehangzóan vallották, hogy négyen mentek be a kórterembe, hárman pedig kint várakoztak. A 19 éves Dobronyai Ja nos előbb tőrrel megszúrta, majd az ugyancsak 1!) esztendős Izsák András kétszer belelőtt. Az egyik vallomás szerint Dadi központi utasításra hivatkozva adott utasítást a bűncselekményre. Azt, hogy Lakos József valóban a kommunisták ellensége, fasiszta volt-e. meg sem próbálták bizonyítani. A Dadi Imre és társai ellen indult eljárás a nyomozás megszüntetésével zárult, a köztársasági elnök közkegyelme alapján. Kétségek merültek fel az iránt, hogy valóban ők követték-e el a gyilkosságot. Ezt azonban ma már 43 év távlatából kideríteni nem lehet. Nyomozást folytatni az ügyben nem lehet, a jogszabályok alapján. Az MKP legfelső vezetése — mivel az ügyben u Csongrád megyei párttitkár, illetve vezető kommunisták is érdekeltek voltak — nyomban vizsgálatot rendelt el, s kilenc személyt — kivéve Dadi Imrét — kizártak a pártból. Dadi, valamint másik kilenc személy tagságát felfüggesztették. Mikecz János városi párttitkár szerepét — akinek tagsági viszonyát ugyancsak felfüggesztették — teljes egészében nem tárták fel (Dadi Imre egyébként 1985-ben hunyt el, a XVI kerületi pártbizottság saját halottjának tekintette. Mikecz János — több magas állami kitüntetés tulajdonosa — 1988-ban halt meg, a Szentesi Ki kicsoda? kiadványban a város büszkeségekéül említik. Dadi Imrét egyébként 1952-ben háborús bűntett miatt 8 évi börtönbüntetésre ítélték, mert 1944ben besúgása alapján két személyt internáltak. 1957ben perújítás során felmentették.)