Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

2 1989. december 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) ség van munkajara a későb­bi fontos döntések előkészí­tésében. A Magyar Néppárt országos titkura. Varga Csa­ba sürgette, hogy a parla­menti bizottságok tevé­kenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzeki partok képviselői is. * — A békés átmenetet csak az garantálja, ha a Parla­ment nem oszlatja fel magát, s ezzel egyidejűleg a Né­meth-kormány is helyén ma­rad az új választásokig — jelentette ki Petrasovits An­na, a Magyarországi Szociál­demokrata párt elnöke, akit a független képviselőcsoport tagjai hívtak meg csütörtöki ülésükre. A képviselők elsősorban az SZDP politikái hitvallására, a jövőbeni átalakulásra vo­natkozó gazdasági, társadal­mi elképzeléseikre voltak kí­váncsiak. Az SZDP közel­múltban megválasztott veze­tője elöljáróban — még a hétvégi népszavazás eredmé­nyére utalva — elmondta: a négypárti koalíció igazolta az előzetes reményeket, s egy­úttal bizonyította működőké­pességét is. Hozzátette-, ta­pasztalatú szerint szerte a vi­lágon először parlamenti vá­lasztásokat tartanak, s csak ezután következik a köztár­sasági elnök megválasztása. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. november 30-i ülésén egyhangú döntéssel kinyilvá­nította: szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi parlament következő ülésén oszlassa fel magát, és 1990 márciusára irják ki az országgyűlési vá­lasztásokat. Folytatódik a vámháború Tegnapi lupszamunkban utaltunk rá, hogy az NDK üzleteiben nem szolgálják ki a lengyel bevásár­lókat. Ezt olvasva jelentkezett szerkesztőségünknél Priska Pálné, aki a napokban tert haza az IBUSZ ál­tal szervezett karácsonyi bevásarlókörútról. Elmondása szerint e hir annyiban módosult, hogy penteken Ke­let-Berlinben a német állampolgárokon kívül máso­kat sem az élelmiszer-, sem más boltokban nem szol­gáltak ki. Az üzleteket a vámszervek képviselői tar­tották megfigyelésük alatt. Mivel személyi igazolvány felmutatása nélkül még zsömléhez sem juthattak, az ötnaposra tervezett bevásárlóutat félbe kellett szakí­taniuk. Csupán az egynapos nyugat-berlini átruccaná­suk járt némi eredménnyel. Véleménye szerint a több­szintes áruházak teljes és bő választékkal állják az NDK-sok 100 márkás rohamait. A hír valódiságát tá­masztja alá az is, hogy az IBUSZ az őiket követő cso­portot el sem indította. A német határok egyik oldalon történt megnyitása és a másik oldal ilyetén történő „zárása" igencsak sajátosnak mondható. (varga) der áttöltésére viszont csak a garanciarendszerre vo-> natkozó megállapodás alá­írása után kerülhet sor. A magyar fél a tárgyalá­sok során tisztázni kívánja többek között az új helyzet­tel kapcsolatos tulajdonjogi, üzemeltetési, energiaterme­lési és -elosztási, árvízvédel­mi, hajózási, valamint az anyagi veszteségek közös el­számolására vonatkozó kér­déseket is. A tárgyalási irányelvek kidolgozása, a széles körű tudományos elő­készítő munka jó ütemben halad — mondotta a kor­mánybiztos. A tárgyalási anyagok ki­munkálásához a kormány­biztos konzultációra kérte fel az Országgyűlés bős— nagymarosi ad hoc bizottsá­gát, a Minisztertanács bős— nagymarosi beruházást el­lenőrző társadalmi bizottsá­got, a Független Jogász Fó­rumot, valamint a környe­zetvédelmi kérdésekben a Zöld Pártot, a Duna-mozgal­makat. Elitképzés magánegyetemen A Pravda és Kína aggódik A magyarországi átalaku­lást szovjetellenes és anti­kommunista frazeológia kí­séri — írja a csütörtöki Pravdában a lap budapesti tudósítója. Kifogásolja, hogy a magyar szocialista sajtó­ban nincs erre a jelenségre válasz. Szerinte ma sok ma­gyarországi folyamat jelle­gét, számos döntés stílusát meghatározza a nyugati tő­ke jelenléte a magyar tö­megtájékoztatási intézmé­nyekben. A szerző ügy találja, hogy az új baloldali part, az MSZP gepezete csikorogva indul be. Ezt azzal magya­rázza, hogy az átalakulás kongresszusa sok parttagot „sokkolt". Az MSZP külön­böző helyi és országos ve­zetőire hivatkozva kijelenti, hogy reális a párt jobbrato­lódásának veszélye. Az is (megeshetik szerinte, hogy a különböző baloldali erők „testvérgyilkos háborúsko­dást" kezdenek egymássá!. Kérdés formájában fejezi ki .kételyeit Magyarország további sorsát illetően; — kepesek lesznek-e azok az erők, akik majd ezután ve­szik kezükbe az ország kor­mányrúdját, józanul, nyu­godtan, jobb- és baloldali kilengések, kacskaringók nélkül vezetni az ország ha­jóját? Végül mégis arra a meg­állapításra jut, hogy nem fut zátonyra a hajó, mert — mint írja — a baloldal férők és ellenfeleik egyként kí­vánják, hogy a helyzet sta­bil, a folyamat irányítható maradjon. * Li Peng kínai miniszter­elnök aggodalmának adott hangot a kelet-európai ra­dikális reformokkal kap­csolatban, mivel — vélemé­nye szerint — ezek a fejle­mények a hatalmi egyen­súly lerombolásával Európa békéje és stabilitása ellen hatnak. Azt is kijelentette, hogy különös veszélyt je­lent, hogy ezek a folyama­tok figyelmen kívül hagy­ják az ideológiai megfonto­lásokat. Lá Peng a kelet-európai helyzetet szerdán elemezte, a japan Külkereskedelem Ösztönző Társaság delegá­cióját fogadva. A kínai kor­mányfő azt is kifejtette — parhuzamot vonva Kína és Európa helyzete között —, hogy Kínában sokkal rosz­szabbra fordult volna a helyzet nyáron, mint ami je­lenleg Kelet-Európában megfigyelhető, ha a pekingi hatóságok nem verték vol­na le határozottan a demok­ráciát követelő tüntetése­ket. Csak a kommunista part volt kepes Kína egysegének a megórzesére. Amennyi­ben a párt megosztott lett volna a Tienanmen téri ese­mények megítélésében, úgy polgárháború tört volna ki — mondotta. Amit a párt tett, az nem volt más, mint Kína stabilitásának a biz­tosítása — idézte a kínai miniszterelnököt a. japán hírügynökség. cember 6-án a földhivata­lok a kormánynak címzett figyelemfelhívó demonstrá­ciót rendeznek. Az orszá­gos tanács a megyei tes­tületekre bfzza, hogy azok ennek milyen formáját vá­lasztják; a legtöbb helyen valószínűleg néhány órára szüneteltetik az ügyfélfoga­dást, másutt felvonulásra is sor kerülhet. Gorbacsov megállapodásokat kötött Politikai közös nyilatko­zatot és húsz kormányközi megállapodást írtak alá a Szovjetunió és Olaszország között csütörtökön. A nyolc fejezetre oszló, tartalmas közös nyilatkozatot Mihail Gorbacsov és Giulio And­reotti látta el kézjegyével. Tizenhárom megállapodást, jegyzéket és közös nyilatko­zatot a két külügyminiszter, Eduárd Sevardnadze és Gianni De Michelis írt alá, a többit a két kormány ille­tékes tagjai. A szovjet—olasz politikai közös nyilatkozat a követ­kező- részeket tartalmazza: leszerelés, környezetvéde­lem, gazdasági együttmű­ködés, emberi jogok, nem­zeti önrendelkezés, európai egység, földközi-tengeri tér­ség és a kétoldalú kapcsola­tok. Egy szándéknyilatkozat rögzít egy sor közös kuta­tási programot az ún. „vi­láglaboratórium" kereté­ben. A politikai közös nyilat­kozat a Helsinki Záróok­mány elveire hivatkozik. Elsődlegesnek minősiti a leszerelést, az atomfegyve­rek csökkentését, az atomkí­sérletek betiltását, a vegyi fegyverek betiltását (genfi leszerelési bizottság) 1990­ben, valamint a NATO és a VSZ között iBécsben folyó leszerelési tárgyalások mi­előbbi eredményes lezárá­sát. A gazdasagi együttműkö­dés fokozására Európa két fele között korikrét eszkö­zöket és módokat sorol fel. A kétoldalú együttműkö­désre a gazdaság mellett ki­jelöl egyéb területeket is (kultúra, kábítószerkérdés). Magánegyetem alakítását kezdeményezi a2 Oj Egyetem Egyesület, amelyet akadé­miai intézetek kutatói, egye­temi oktatók alapítottak. Fü­gedi Erik történész, cimzetás egyetemi tanár, Geréby György filozófiatörténész, Schiller Róbert, a kémia­tudományok doktora, címze­tes egyetemi tanár csütörtö­kön, az Akadémia székházá­ban tartott sajtótájékoztatón elmondta; Corvin Egyetem névvel az angolszász egyete­mi campusokhoz hasonló egyetemet, azaz egyetemi vá­rost kívánnak létesíteni. Vállalkozásukat több sza­kaszban, fokozatosan való­sítják meg. Egyes szakokon már 1990 szeptemberében megkezdik a képzést és a to­vábbképzést valamelyik in­tézményben, ahol ideiglene­sen otthont kapnak. Egy ka­ron több szak lesz: filozófia, matematika, fizika, kémia, biológia, számítástudomány, sporttudomány, szociológia, politológia, közgazdaságtan, lélektan, pszichológia, törté­nelem és irodalomtudomány. A hagyományos egyetemi képzést kiegészítő stúdiumo­kat is szerveznek külföldi vagy magyar egyetemekkel együtt. Megkezdhetik a prosztgraduális, illetve a ta­nári továbbképzést a Corvin Egyetemen. Vállalnák, hogy az aspiránsoknak kutatási té­májukhoz szabott egyéni kur­zusokat és ellenőrzési formá­kat szerveznek, mivel tanári karuk számos tagja a Magyar Tudományos Akadémia inté­zeteinek munkatársa. A hallgatóknak szigorú fel­vételi vizsgákon kell megfe­lelniük. Az egyelem tanárai nemzetközi reputációjú, ide­gen nyelveken beszélő aka­démiai kutatók, egyetemi ok­tatók lesznek. Az egyetem költségeit főleg alapítvá­nyokból, saját tevékenységé­ből és a tandíjakból fedezik. Igénylik azonban az állami támogatást is. Tájékoztató a kormányülésről Magyar módosító javaslat Demonstrációra készülnek A Földhivatali Dolgozók Országos Szakszervezeti Ta­nácsa csütörtöki ülésén a hivatalokban dolgozó mint­egy 3500 ember életkörül­ményeivel, bérük alakulásá­val foglalkozott. Megállapí­totta, hogy a helyzetüket érintő központi, állami ígé­retek mind ez idáig nem valósultak meg. A földhiva­talokban dolgozók bérének átlaga a tanácsiakétól pél­dául 20 százalékkal, az ipar­ban foglalkoztatottakétól legalabb 35-40 százalékkal marad el. A testület ezért a helyzet gyökeres és gyors változását követeli, és egyetért a tag­ság azon törekvésével, hogy ennek demonstrációval ad­janak nyilvánosságot. Ezért úgy határozott, hogy de­Csütürtökön Budapesten, a Külügyminisztériumban át­adták a csehszlovák félnek a bős—nagymarosi beruhá­zás államközi szerződésének — Magyarország által aján­lott — módosítási javasla­tait. A szerződésmódosítási igény lényegéről november 3-án — a parlamenti dön­tést követően — már tájé­koztatta Csehszlovákiát a magyar kormány. Az Országgyűlés október 31 -i felhatalmazása alapján a Minisztertanács javasolja a vízlépcsőrendszer csúcs­rajáratásának mellőzését, a nagymarosi vízlépcső elha­gyását. A magyar fél az ökológiailag szükséges felté­telek megteremtese eseten kész a bősi erőmű alap­üzemmódjához szükséges lé­tesítmények befejezésére és üzemeltetésére. Udvari László a bős— nagymarosi beruházás kor­mánybiztosa az MTI mun­katársának elmondta: a ma­gyar fél megfelelő ökológiai garanciákat kér. Ameny­nyiben Csehszlovákia kész az államközi szerződés mó­dosítására, a nagymarosi lé­tesítmény elhagyására, to­vábbá kifejezésre juttatja szándékát az ökológiai ga­ranciaegyezmény megkötésé­re, akkor Magyarország du­nakiliti térségében folytatja az építési munkákat. A me­A kétnaposra tervezett minisztertanácsi ülés csü­törtöki eseményeiről, dön­téseiről Bajnok Zsolt meg­bízott kormányszóvivő tá­jékoztatta az MTI munka­táísát a Parlamentben. Elmondotta, hogy a Mi­nisztertanács megtárgyalta a kormányzati irányítás kor­szerűsítését célzó előterjesz­tést. A kormány visszavonta a Munkaügyi Minisztérium létrehozásáról a Parlament efé terjesztett javaslatát. A korrriány ugyancsak megtár­gyalta az agrárpolitikai programról szóló előterjesz­tést. Az alapkérdésekben a kormánytagok között egyet­értés alakult ki. Nem vitat­ta senki, hogy a mezőgaz­daság igen fontos szerepet játszik a nemzeti jövedelem termelésében, valamint az exportban, s ennek megfe­lelően kell kezelni az ága­zatot. A kormány megvitat­ta az igazságügy-miniszter előterjesztését a családjogi törvény módosításáról, s a beterjesztett javaslatot el­fogadta. Ennek alapján ha­marosan a Parlament elé kerül a törvénymódosító ja­vaslat, amely megkönnyíti, egyszerűbbé teszi, gyorsítja az örökbefogadási eljárást. A csütörtöki ülesen szemé­lyi kérdésekről is született döntés, ezekről a pénteki sajtótájékoztatón számol bc részletesen a megbízott kor­mányszóvivő. Bajnok Zsolt az MSZP és a korrriány viszonyával kap­csolatban elmondotta: Glatz Ferenc művelődési minisz­ter — az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján elhang­zott információval ellentét­ben — továbbra sem tagja a Magyar Szocialista Párt­nak. A kormányban egyéb­ként számos más olyan mi­niszter is van, aki nem tagja az MSZP-nek, így nem tagja a pártnak Derzsi And­rás közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszter, Horváth Ferenc ipari mi­niszter, Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­ke, Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter és Med­gyessy Péter miniszterelnök­helyettes sem. r Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban 15. Az újjáalakított testületekbe is bekerültek a régi ha­talmi elitet képviselő, a megújulást idegenkedve szemlélő, vagy azt erőteljesen akadalyozo csoportok, a maguk po­litikai múmiáival. Figyelemre méltó, hogy például a régi megyei pártbizottság, e kirívóan dilettáns és retrográd testület tagjainak 30 százaléka került át az új testületbe, s ók ennek — a testület nagyobb létszáma miatt — 25 százalékát tették ki. A politikai törésvonal mégsem a régi és új tagok között húzódott, a helyzet ennél jóval bonyo­lultabb volt. Mindenesetre teljesen új helyzet állott elő, hiszen a pártbizottságok kétharmad-háromnegyed részben meg­újultak (Szeged 69 százalék, Hódmezővásárhely 73 száza­lek. Szentes 68 százalék, Makó 73 százalék, Csongrád 72 százalék, Csongrád megyei 75 százalék). Megkezdődölt egy­felől a reformerek, másfelől a vonakoáok és álreformerek fokozatos elkülönülése. A testületek reformereit erősítet­te a part hagyományos intézményrendszeren kívül szer­veződő reformköri mozgalom, a másik oldalt pedig az a körülmény, hogy a párt egész intézményrendszere to­vábbra is Grósz Karoly, másodsorban 'pedig (áprilisig) Berecz Jánös irányítása alatt állt. Nagyjából ez utóbbi erőhöz sorolhatók a zömmel párttagokból szerveződött Munkásőrség Baráti Köre és a Münnich Ferenc Társaság helyi csoportjai is, ezeknek azonban nem volt említésre méltó befolyásuk az események alakulására. Az új megyei elsó titkár, Vas tag h Pal, a JATE jogi karának dékáni posztját hagyta ott az új megbízatásért. Korábban KISZ-vezeto volt, és politikai pályán maradt volt KISZ-vezetőkhöz (Kovács Jcnö. Fejti György, Pet­rovszki István) fúzódó, szemelyes kapcsolatai is inspirál­ták az új vállalkozásban. Nem vett reszt a Csongrád me­gyei demokratikus pártmozgalomban, de nem állott a másik oldalon sem. Kezdettől fogva elhatárolta magát minden irányzatba sorolási kísérlettől, de legalább eny­nvire attól is, hogy bármely vezető politikushoz tartozó­nak tüntessek fel. Erős, a pluralizmus és a toleraricia je­gyeben minden áramlatot integráló, de a pólitikai harc­ban egyseges tömegpárt koncepciójában gondolkodott. Figyelemre méltó, hogy az éppen hogy csak megala­kult Csöngrád megyei reformkor már december 11-en je­lentős sikert ért el: Szabó Gyuláné, Keserű Imre, Kániiz Zoltán és Halmosí Károly tagjai lettek a megyei végre­hajtó bizottságnak, Novákné Halász Anna pedig megyei titkár lett, az ország első „reformkörös" megyei titkára. Szentesen végrehajtó bizottsági tagok lettek Majtényine Túri Katalin és Szarvas Pál. A szegedi végrehajtó-bízott­ságban pedig Gyenessey Edina. Kissné Nóvák Éva és Várkonyi Bernát képviselték a reformköri mozgalmat. Ujabb pozlciokat nyert a reformkór akkor, amikor a szegedi pártbizottság működésképtelenné vált, és 1989. június 29-én szerepét lényegében az öt új taggal bőví­tett végrehajtó bizottság Vette át. Az új tagok között volt Hévész Mihály, básthy Gábor és Miklós Karoly. A há­romfős elnökség' tagja lett Miklós Károly és Révész Mi­hály, az utóbbi pedig — a Csongrád megyei reíorfnkör egyik kezdeményezője — az ország elsú „reformkörös" városi elnöke. Az 1988. október 22-én Ágoston Józsefet a Szakszer­vezetek Csorigrád Megyei Tanácsának Vezető titkári tiszt­ségeben felváltó Horváth Károly is részt vett a Csongrád megyei reformkor megulapí tusában december 2-án, így kétségkívül ő lett az országban az etsö „reformkörös" szmt vezető titkára. A felsorolást lehelne folytatni, hiszen egyre több he­lyen bukkantak fel reformkörösök, vagy a mozgalomhoz kötődő szimpatizánsok. Érdekes azonban, hogy mindenki saját, egyént programmal, személyes presztízse alapján nyert el különféle tisztségeket, nem pedig reformkörös­ként. Magának a reformkori mozgalomnak gyakori lebecsü­luse a kvantitatív szemléletből fakadt, hiszen szinte min­dig es mindenütt kisebbségben Voltak. Hogy befolyásuk állandóan növekedett, és végül is a politika meghatározó tényezőivé váltak, annak az az oka, hogy a reformkörök voltak az egyetlen reális, élő mozgalom a pártban, s gyor­san szélesedő szimpatizánstáborukkal együtt, ez colt maga a demokratikus pártmozgalom. Presztízsük' növekedése augusztus-szeptemberben felgyorsult olyannyira, hogy más­a reformkörös tisztségviselők számára sem- saját testüle­tük adta az igazi erőt. a politikai súlyt, hanem az. hotv maguk mögött érezhették ezt a laza, informális kapcsola­tok által összefűzött, immár tekintélyes mozgalmat. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents