Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

2 1989. november 11., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) gért felelős kb-titkári poszt­tokat emeltek magasba a ját is" Utddj,áv* T ?8yc Cl" rostocki nagygyűlés részt- lenszavazattal Helmut Sem­vevői melmannt, a kb mezőgazda­sági osztályának eddigi ve­Chemnitzer egyúttal el- zetőjét választotta meg a veszítette a mezőgazdasá- központi bizottság. Prága: no Comment... Csehszlovákia kedvezően fogadta a bejelentést az NDK és az NSZK közötti határátkelőhelyek megnyi­tásáról — jelentette ki nyu­gati hírügynökségek tudósí­tóinak pénteken Lubomir Marsík, a prágai külügymi­nisztérium szóvivője. — Olyan megoldásról van szó, ami megkönnyíti az NDK-menekültek ügyének rendezését. A mi oldalunk­ról nézve ez igen pozitív lépés. Az NDK-menekültek — mondta — jelenleg to­vábbra is korlátozások nél­kül kelhetnek át Csehszlo­vákián keresztül. Arra a kérdésre, hogyan fogadta a prágai vezetés az NDK-beli átalakulás híreit, a szóvivő így válaszolt: „Nehéz lenne ezt még meg­mondani. Várni kell." A csehszlovákiai rádió és a legtöbb napilap pénteken reggel kommentár nélkül jelentette be a német—né­met határ megnyitását. Lemondott Todor Zsivkov Új főtitkár Szófiában Petar Mladenov, Bulgária eddigi külügyminisztere személyében új főtitkára van péntektől a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának. A plénumról kiadott első hír szerint a központi bi­zottság helyt adott Todor Zsivkov kérésének, hogy mentsék fel a kb főtitkárá­nak tisztéből, mélységes kö­szönetet mondva neki a párt és a nép szolgálatában vég­zett sok éves munkájáért. A központi bizottság a kb új főtitkárává Petar Mladeno­vot, a politikai bizottság tag­ját, eddigi külügyminisztert választotta. A központi bi­zottság egyben javasolja a nemzetgyűlésnek, tegyen eleget Todor Zsivkov azon kérésének is, hogy mentsék fel az államtanács elnöke tisztéből. A központi bizottság bi­zalmát megköszönve Petar Mladenov egyebek között azt hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy mennyi súlyos probléma halmozódott fel az utóbbi években mind Bulgá­ria gazdaságában, külgazda­sági kapcsolataiban, mind a társadalomban, a vezetésnek az emberekhez való viszo­nyában. „Mindezekről nyíltan fo­gunk beszélni — mondotta —, nem lesz lakkozás, a dol­gokat a nevükön nevezzük. Más út nincs. Remélem, az emberek meg fognak érte­ni bennünket, és tevékenyen részt vesznek majd e nehéz problémák megoldásának keresésében." Áz MSZP Elnökségének ülése A közelgő népszavazásra megválasztania. A népsza­készülve a Magyar Szocia- vazásra bocsátott többi kér­lista Párt Elnöksége meg- désben az MSZP az Or­erősiti azt az álláspontját, szággyűlés döntéséhez tart­miszerint a Magyar Köztár- ja magát. A többi között saság elnökét még az ulta- ebben állapodtak meg az lános választások előtt a MSZP Elnökségének pén­népnek közvetlenül kell teki ülésén, amelynek dön­téseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az el­nökség tagjai, és Tóth Anti? rás. az országos iroda veze­tője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó veze­tőit. Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára ki­tűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kri­tikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is ösz­szegyűlt a népszavazás el­rendeléséhez szükséges szá­mú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum ren­geteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP El­nöksége nem buzdítja tagja­it a népszavazás bojkottjá­ra, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az ország­gyűlési választások előtt ke­rülne sor. Kósa Ferenc arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanács­kozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az el­nökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspont­ját fogalmazta meg, a konk­rét javaslatokat várhatóan •jövő szerdai ülésén dolgoz­za ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a párt­állam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyil­vánosságmédiák önállósá­gát megerősítsék, biztosít­sák gyámkodástól mejites, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állás­ponton van, hogy a nyilvá­nosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet ala kell helyezni. Olyan fel­ügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nem­zet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a párt­vagyon körül kialakult vi­táról szómolt be. Elmondta, hogy november ,3-an az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Eb­ben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a „rendezet­len vagyoni kérdésekről". Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosul­tak a vagyon egy reszére. Az elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy va­gyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsát­kozni egyik párttal serri; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, illetve a Mi­nisztertanács rendeleteihez tartja magát a párt. Ami a Ribánszki'-csoport felvetését illeti, Tóth And­rás úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingat­lanokból igényeljen a mű­ködéséhez szükséges mér­tékben. Az MSZP viszont abból indul ki, hogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódja­ként, így más csoportosulá­soknak közvetlenül nem jár a vagyonból. Lakos László arról szá­molt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyo­zott, jó színvonalú élelmi­szer-ellátásának jelentőségét tartja szem előtt. Az átfo­gó program főbb elemei kö­zé tartozik a tulajdonre­form, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdá­ja legyen a földnek. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatok­kal azonban egyelőre nem rendelkeznék, precíz lét­számkimutatás csak az alap­szervezetek kiépülése után lesz. „Füstölgő'1 Szolidaritás A világszerte ismert grafikával „Solidarnosc" elnevezésű import cigaret­ták jelentek meg a varsái dohányboltokban. A Szoli­daritás hivatalos nevét vi­selő cigarettásdobozokról az is kiderül — angolul —, hogy a kiváló minőségű filteres szivarkák még ki­válóbb amerikai dohány­bú'. készültek. Az azonban már nem derül ki, hogy milyen cég, és hol gyártja az új ciga­rettát. A PAP lengyel hírügynökség riporterei­nek csak annyit sikerült megtudniuk, hogy valószí­nűleg egy olyan holland cégtől ézármazik a Szoli­daritás cigaretta, amely megrendelesre kész bár­milyen 'feliratú csomago­kat szállítani. Azt eddig nem tudni, ki és miért rendelte meg Varsóban a mintegy 20 ezer doboznyi szállítmányt. Az ügynek nyilván nagy visszhangja lesz a Szolida­ritás vezérkaránál. Főleg Lech Walesa elnök érzé­keny a „Solidarnosc" már­kanévre, amelyet nem en­gedélyezett használatra a Szolidaritás úgynevezett állampolgári bizottságai számára sem, pedig a bi­zottságok segítségével ju­tottak győzelemre Lech Walesa jelöltjei a júniusi parlamenti választásokon. Katonai árverés Moszkvában Kiárusítják Moszkvában a leszerelt szovjet közepes hatótávolságú rakéták meg­maradttartozékait. Természe­tesen magukból a rakéták­ból semmi sem maradt, azokat a szovjet—amerikai megállapodás értelmében felszámolták. A november végén kezdődő vásáron egyebek között a rakéták kiszolgálásához használt tápegységeket, áramfejlesz­tőket, feszültségszabályo­zókat és egyéb elektromos eszközöket adják el. Részint árverésen értékesítik őket, részint pedig szerződéses árakon. A bevétel jelentős részét a szolgálatot teljesí­tő, és a csapatcsökkentések során leszerelt hivatásos ka­tonák létkörülményeinek ja­vítására fordítják. BIT: az igen — a nem Kormány—SZOT tárgyalás A Baloldali Ifjúsági Tár­sulás Tanácsa a békés átme­net biztosítékának tartja, hogy minél előbb legyen köztársasági elnökünk. Ugyanakkor. úgy látjuk, hogy az SZDSZ és a Fidesz, valamint a hozzájuk csatla­kozott pártok, ellentétben a döntsön a nép jelszóval, a parlamenti pártokra akarja bízni az első köztársasági elnök megválasztását. A bé­kés átmenet szempontjából veszélyesnek tartja a BIT a Független Kisgazdapárt taktikázásait: e párt aláírta a háromoldalú megállapodá­sokat, ám jelöltjük visszalé­pése után már elveiben is támadja a választás módját. A BIT állásfoglalása és üzenete az ifjúságnak: „A november 36-ai népszavazá­son a „csak az országgyűlé­si választások után kerül­jön-e sor a köztársasági el­nök megválasztására" kér­désre nemmel feleljetek, mert a »nem« jelenti azt, hogy ti fogtok köztársasági elnököt választani. KOMMENTÁR A fal és az egyensúly A héten szuperszónikus sebességbe csaptak át az NDK-beli változások. December közepére összehívták a párt országos konferenciáját, igaz, sokan rendkívüli kongresszust tartanának szükségesnek. Közzetették az új utazási törvény tervezetét. A parlament alkotmány­jogi bizottsága azonnal elutasította, mert kevesellte a benne foglaltakat. Napirenden van az új választási törvény kidolgozása. A reformfolyamat ilyen viharos gyorsasága so­kakban aggodalmat kelt: Lech Walesa a demokrati­zálás sikeTéért aggódik, a csehszlovák vezetés viszont a saját sorsáért Annyi bizonyos, hogy az alig egy hó­nap alatt szédületes lendületet vett fejleményeket még az NSZK-ban is elhűlve szemlélik, a keleti és a nyu­gati szomszédokban pedig felmerül: a következő lépés esetleg a két Németország egyesülése lesz .. . Helmut Kohl pontosan akkor mondta el a Bun­destagban a nemzet helyzetéről szóló beszédét, ami­kor Kelet-Berlinben lemondott az NSZEP Politikai Bizott-sága. A kancellár a pluralista demokrácia és a piacgazdaság bevezetésétől tette függővé az NDK tá­mogatását. Ha a két német állam" határai szabadon átjárha­tóvá válnak, az • NDK-ban többpártrendszerű demok­rácia és piacgazdaság alakul ki. akkor nyilvánvalóan elhalványodnak a két német államot megkülönböz­tető sajátosságok, és legfeljebb a más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációhoz való kötődés tartja majd fenn a két Németország elkülönültségét, Illetve áll a német újraegyesítés útjába. Kohl az ilyen aggodalmak eloszlatására tisztázta: az. NSZK tudatá­ban van annak, hogy az újraegyesítés nem, belnémet ügy, és az NSZK-nak nem áll szándékában eltávolod­ni a nyugati értékrend alapján szerveződő közösség­től, azaz az. EGK-tól és a NATO-tól. A két Németország a sízövetséges hatalmak meg­szállási övezeteiből jött létre, ennek megfelelően kü­lönálló államiságuk megszűnése sem történhet meg e nagyhatalmak hozzájárulása nélkül. Mindent egybevetve, belátható ideig az NDK-beli átalakulást a külső feltételek — egészen az újraegye­sülésig — lehetővé teszik, azaz; kívülről korlátlanok a lehetőségek, amelyek a pluralista demokrácia és a gazdasági rendszer, a Nyugathoz fűződő még szoro­sabb kapcsolatok előtt nyílnak. Minden csak azon mú­lik. vajon a belső erők miként tudnak élni ezzel. A má'ik oldalról viszont kellően szilárdnak tűnnek azok a biztosítékok is. hogy a ledöntött berlini fal ne te­methesse maga alá az európai erőegyensúlyt. -• Jelentős véleménykülönb­ségek maradtak a követen­dő gazdaságpolitika tekinte­tében a kormány és a SZOT között penteki, parlament­belj több mint ötórás meg­beszélésük után is. A Mi­nisztertanács és a szakszer­vezetek képviselőinek talál­kozójára, amelynek célja a kormány hároméves gazda­ságpolitikai programjának megvitatása volt, most elő­ször meghívták a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligáját is, amely azon­ban nem élt ezzel a lehető­séggel. A tanácskozáson elhang­zottakról a kormány nevé­ben Békési László pénzügy­miniszter, a SZOT részéről pedig Sándor László titkár tájékoztatta az újságírókat. Első mondataikban jelentős eredményként értékelték, hogy szervezeteik álláspont­jai egyes kérdésekben köze­ledtek egymáshoz, ám ha­marosan kitűnt, hogy sok területen számottevőek ma­radtak a nézetkülönbségek. A tárgyalófelek egyetér­tettek abban, hogy nem ha­logatható. tovább a gazda­sági szerkezet átalakítása, még akkor sem. ha az je­lentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megva­lósításához olyan tudatos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfo­galmazzák az ezzel kapcso­latos tennivalókat a dolgo­zók felkészítésére, tovább­képzésére vonatkozóan is, s nem utolsósorban azt, hogy az átmenetileg munka nél­kül maradóknak milyen szociális biztonságot tudnak garantálni. Ezért a partne­rek elképzelhetőnek tartot­ták, hogy közös akcióban vegyenek részt az átalakí­tásban érintett gazdálkodó szervezetek, rétegek felké­szítésében. Változatlanul eltérő mó­don ítélték meg azonban a gazdasági növekedés lehető­ségeit A kormány szerint, az elkövetkezendő években a bruttó hazai termék mindössze 1—2 százalékkal nőhet,' míg a szakszervezet véleménye az, hogy a belső piac élénkítésére alapozva a gazdaság ennél dinamiku­sabban fejlődhet. A kor­mány nem lát lehetőséget arra, hogy az áremelkedések növekedési üteme jövőre 15 százaléknál kisebb legyen, amit viszont a szakszerve­zetek nem tudnak elfogadni. Szerintük az infláció mérté­két már jövőre egyszámje­gyűre kellene leszorítani. A szakszervezetek szerint, az árakat csak a bérekkel meg­egyező mértékben és ütem­ben lehet liberalizálni, mig a kormány jövőre nem tart­ja elképzelhetőnek a bérek teljes felszabadítását. Ezzel összefüggésben me­rül fel az élelmiszerárak ha­tósági szabályozásának jövő évi megszüntetése. Mint Bé­kési László elmondta, a kor­mány sem feltételek nélkül kívánja szabadárassá tenni az élelmiszereket, mert nem célja megállíthatatlan ár­emelési hullám elindítása. Azokat a szakszervezeti elgondolásokat, amelyekben változatlanul lényegi eltéré­sek vannak, a pénzügymi­niszter irreálisnak minőst tette, míg a SZOT titkára szerint, másfajta gazdaság­politikai gondolkodással azok igenis megvalósíthatók Sándor László annak a vé­leményének adott hangot hogy az elmúlt évek rest­rikciós gazdaságpolitikája után olyan intézkedéseknek kell következniük, amely legalább a munkavállalók egy része előtt nyilvánvalóvá teszi, ha többet, és jobban dolgoznak, életkörülménye­ik is javíthatók.. A felek megállapodtak ab­ban, a vitát most nem zár­ják le a kormány gazdaság­politikai elképzeléseiről, e témában a pénteki" találko­zót újabb követi majd Magyar küldöttség Rómában Giovanni Spadolinival, az olasz szenátus elnökével ta­lálkozott pénteken Jakab Róbertne, az Országgyűlés alelnöke, Király Zoltán füg­getlen képviselő és Barabás Miklós, a Béketanács fótit­kára. A magyar közéleti sze­mélyiségek háromoldalú, olasz és spanyol törvény­hozók, katonai és külpoliti­kai szakértők, békemozgal­mak képviselői részvételé­vel is rendezett tanácskozás alkalmával tartózkodnak Rómában. Csütörtökön a magyar küldöttség tagjai is aláírták a „Népi kezde­ményezés az F—16-osokról Európa leszereléséért" cí­met viselő közös dokumen­tumot; Az okmány kezde­ményezi azon F—16-os ame­rikai vadászbombázók ki­vonását Európából, ame­lyeket a tervek szerint Spa­nyolországból Olaszország­ba telepítenének át; egy­ben szorgalmazza, hogy a Varsói Szerződés a bécsi táreyalásokon kompenzáci­óként ajánlja fel a szov­jet légierő arányos részé­nek visszavonását elsőd­legesen Magyarországról. A háromoldalú tanácsko­zás képviselői, köztük a magyar küldöttség vezetői pénteken, az Egyesült Ál­lamok és az Szovjetunió'ró­mai nagykövetségein át­nyújtották a találkozó Bush és Gorbacsov elnökhöz in­tézett levelet. Ebben üd­vözlik a közelgő amerikai —szovjet csúcstalálkozót, s az olasz békemozgalom ne­vében sürgetik a megállapo­dást az F—16-osokról. A négyes találkozóról Jugoszlávia meggyőződése, hogy a budapesti magyar— olasz—osztrák—jugoszláv külügyminiszteri találkozó térségünk országainak együttműködéseben mind a tartalom, mind a formák te­kintetében új szakasz kez­detét jelenti — állapította meg a jugoszláv külügymi­nisztérium szóvivője. Ivo Vajgl, az MTI belgrá­di tudósítójának adott nyi­latkozatában kiemelte, hogy ez a négy ország jó szomszé­di politikájával összhangban már most is gyümölcsöző együttműködést folytat. Ki­fejtette, hogy a küszöbön álló megbeszélések minden bizonnyal újabb lehetősége­ket tárnak majd fel. Ez egy­be vag azokkal a belgrádi törekvésekkel, hogy Jugo­szlaviá az eddiginél fokozot­tabban bekapcsolódjon az európai integrációs folyama­tokba. w Ébred}, Román! A Románia Libera felhívása Öt román állampolgár nyolcnapos éhségsztrájkba kezd november 15-én, 18 órakor a budapesti román nagykövetség előtt, a Román Kommunista Párt XIV kongresszusának idejére E kongresszus Célja Ro­mánia rossz szellemének, Nicolae Ceausescunak újra­választása és a sztálini tan­kokkal kikényszerített rend­szer folytatása. (Folytatás a 3 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents