Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-10 / 267. szám

41/ W • DELMA6YAR0RSZAG 79. évfolyam, 267. szám 1989. november 10., péntek POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Spanyol hátha... Megnyitották az NDK határait — Rendkívüli pártkongresszus lesz Berlinben — A kis békát könnyebb lenyelni — Megpályázandó laktanyák 1989. november 9. Csernobil belénkivódatt. Szerencsések vagyunk, hogy csak ez a szó és e helység radioaktív emléke, s nem ma­ga a gyilkos sugárzás. Szerencsések vagyunk, mondom, mégis ez a szovjet kisváros jut eszünkbe, ha zöld saláta kerül az. asztalra vagy ha kiejti bármelyikünk az atom szót. Csernobil rombolása új viszonyrendszert epitett be életünkbe. Olvassuk a londoni Independent csütörtöki publicisztikájában: „Csernobilhan megfelelő szakértelemmel nem. rendel­kező amatőrök kísérleteztek egy nem tökéletes és nagyon veszélyes nukleáris erőműben. Magyarországon megvan egy politikai Csernobil lehetősége: egy tökéletesnek nem nevezhető rendszer, szakértelemmel nem rendelkező, ta­pasztalatlan ellenzék és kormányzópárt. A külvilág nen: volt felelős Csernobilért, de végül belekeveredett az ügy­be. Jobb előre számolni fejleményekkel, mint megvárni, amíg bekövetkeznek. Sikerünk bizonyos mértékben a kül­világ segítségétől függ. Ha most mindenki azt mondja, hogy ez valaki másnak a felelőssége, akkor tragikus hely­zet alakulhat ki." Ügy túnik, nem kísérleti jellegű az, ami az NDK­ban mostanában történik, de a Keleten élő német nép reakcióideje egyre gyorsabb ütemet diktál: nemrég mon­dott le Honecker, vele távozott négy politikai bizottsági tag, három napja buciit intett a kormány, tegnapelőtt pe­dig áz egész politikai bizottság. Tegnap újabb fejlemény: december közepére összehívták a Német Szocialista Egy­. ségpárt rendkívüli kongresszusát. A közmondást kissé megváltoztatva úgy fogalmazhatnánk. „Este csattan az ostor": ugyanis kevéssel lapzártánk előtt kaptuk a szen­zációs hírt, miszerint megnyitották az NDK határait A hírmozaikban a rendelkezés részleteiről is beszámolunk. Egy másik, nem csupán nevében szocialista munkás­párt vezetője, Felipe González tegnap utazott el hazánk­ból. Kétnapos látogatására mi is készültünk, ő is. A hír­mozaikból kiderül: nem eredménytelenül. A városi tanács vb-ülésén a lakáselosztásról is szó esett. Mai számunkban először közöljük azok nevét, akik elkülönített keretből jutottak lakáshoz — a helyi nyil­vánosság szélesítésének jegyében. Dlusztus Imre González Európában gondolkodik — Magyar­ország Európában van Látogatásának utolsó nap­jára, csütörtökre is gazdag programról gondoskodtak, Felipe González számára vendéglátói. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó spa­nyol miniszterelnök, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt elnöke a reggeli órákban Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt elnökével találkozott a Parlament de­legációs termében. A bará­ti, meleg hangulatú, a sze­mélyi rokonszenvet sem nélkülöző kötetlen megbe­szélésen mindketten leszö­gezték: a második világhá­ború után kialakult helyzet, a politikai erőviszonyok változását tartják szüksé­gesnek. Nyers Rezső kifej­tette, hogy a sztálini érte­lemben vett jaltai megálla­podáson evolúciós módon szükséges túljutni. Ebben nagy szerepe van a kisebb országoknak is. Nem lehet az egyik táborból a másik­ba átugrani, de független politikát lehet folytatni. Az MSZP elnöke a magyar po­litikai életről szólva hang­súlyozta: a közeljövő tenni­valói között szerepel az al­kotmányosság teljessé téte­le, az új intézmények tar­talommal való megtöltése. Ugyanakkor halaszthatat­lanul szükséges a gazdasági kérdések előtérbe kerülése. Most ugyanis túlzottan az ideológiai természetű, s ke­vésbé a nemzet jövője szá­mára fontos hosszú távú stratégiai kérdések vannak napirenden; hiányzik a gaz­dasági jövőt körvonalazó érdemi párbeszéd. Felipe González véleményéből is kitűnt: a jövő politikai har­cai a gazdasági kérdéseken dőlnek el, ezt támasztja alá Spanyolország tapasztalata is. A magyar pártelnök utalt arra, hogy Magyaror­szágon a gazdasági problé­mák közül a pénzügyi hely­zet a legsúlyosabb. Hozzá­fűzte: nem lenne annyira tragikus a helyzet, ha léleg­zetvételnyi időnk lenne, az azonban éppen most elfo­gyott. Mindketten úgy fo­galmaztak, hogy az IMF — bár pénzügyileg igaza van — nem veszi tekintetbe a politikai realitásokat. A gazdasági témával ösz­szefüggésben a spanyol po­litikus kijelentette: Nyugat­Európa számára fontos a magyar tapasztalatok meg­ismerése, a magyarországi folyamatok támogatásához érdeke fűződik Ugyancsak lényegesnek ítélte, hogy a nyugati országok felfogásá­ban Magyarország átkerül­jön az állami irányítású or­szágok kategóriájából 9 pi­acgazdaságú államokéba. A pártközi kapcsolatokra térve egybehangzó volt a vélemény arról, hogy az MSZP és a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt fontos ér­deke a jó kapcsolatok fej­lesztése. Közösen és más szocialista és szociáldemok­rata pártokkal együtt kell a szocialista értékek korsze­rű felfogását és jövőjét megvitatni. Egyetértett az­zal, hogy ezt a pártok prog­ramja, szervezeti felépítése és gyakorlati politikája alapján kell megközelíteni. A Szocialista Internacioná­lé vezetésének nagy része jól érti ennek a kérdésnek a lényegét. A spanyol miniszterelnök — ugyancsak a reggeli órák-; ban — koszorút helyezett el, a magyar hősök emlékmű­vén a Hősök terén. A sűrű program részeként — a spanyol nagykövetség szervezésében — Felipe González találkozott a ma­gyar ellenzéki pártok kép­viselőivel. Folytatódtak a part­nertárgyalások is. A spa­nyol kormányfői láto­gatás egyik érdekessége ugyanis, hogy ezúttal ple­náris ülést nem tartottak a tárgyaló delegációk, hanem — elsősorban a ha'tékony­ság, a konstruktivitás je­gyében — az egyes szakte­rületek vezető képviselői folytattak megbeszéléseket. A kora reggeli órákban Horn Gyula külügyminisz­ter Francisco Ordonezzel, a spanyol diplomácia veze­tőjével ült tárgyalóasztal­hoz a Külügyminisztérium­ban. Megbeszélésükön áttekin­tették a nemzetközi élet ak­tuális kérdéseit, majd a két­oldalú kapcsolatokról és a magyarországi átalakulási folyamatról váltottak szót. A spanyol diplomácia ve­zetője hangsúlyozta: kor­mánya támogatja a magyar kormány törekvését, amely szerint fel kívánja gyorsí­tani kapcsolatépítését a fej­lett európai demokráciák­kal, mivel érdekében áll, hogy Magyarország gyorsuló ütemben zárkózzon fel az európai fejlődés fő folyama­taihoz. Részletes tájékozta­tást adott arról, hogy az európai közösségek a közel­jövőben milyen konkrét lé­pésekkel kívánnak hozzájá­rulni a magyar gazdaság nyugat-európai pozícióinak javításához. A két külügyminiszter egybehangzóan állapította meg: kölcsönös érdek fűző­dik az összeurópai együtt­működés további szélesíté­séhez és elmélyítéséhez. Horn Gyula nyomatékkal aláhúzta: a magyar kor­mány alapvető érdeke, hogy mielőbb megállapodás szü­lessen az európai fegyveres erők korlátozásáról szóló bécsi tárgyalásokon. A külügyminiszteri tár­gyalások befejezését követő­en a magyar—spanyol kap­csolatok alakulása szem­pontjából fontos három egyezményt írtak alá a Par­lament kupolacsarnokában. A beruházások kölcsönös védelméről és támogatásá­ról, a középiskolai bizonyít­ványok és az egyetemi dip­lomák kölcsönös elismerésé­ről szóló megállapodást, va­lamint az ipari együttműkö­dési jegyzőkönyvet a part­nertárgyalásokon részt ve­jvő magyar, illetve spanyol iszakminiszterek látták el kézjegyükkel. Horváth Ferenc ipari mi­niszter Jósé Araruadi Mar­tínez ipari és energiaügyi miniszterrel találkozott a minisztériumban. Megállapí­tották, hogy az ipari kap­csolatokban kihasználatlan lehetőségek rejlenek. A ma­gyar ipar az elmúlt eszten­dőben 25 millió dollár ér­tékben exportált termékeket Spanyolországba. A megbe­szélésen felmerült: támogat­ni kell az export diverzifi­kálására irányuló törekvést annak érdekében, hogy az árucsere szerkezete jobban tükrözze a két ország adott­ságaiból kínálkozó lehetősé­geket. A magyar tárgyaló­fél hangsúlyozta: kész to­vábbi termelő vegyes válla­latok létesítésére, közös ter­mékek harmadik piacon történő értékesítésére, és az 1992-es barcelonai olimpia létesítményeinek megvalósí­tásában való részvételre. Megegyeztek ipari és vál­lalati vezetők képzéséhez segítséget nyújtó ösztöndíj létesítésében, s ipari mun­kacsoport létrehozását ha­tározták el. Melega Tibor kereskedel­mi miniszterhelyettes Apo­lonia Ruiz Ligeróval, a spa­nyol gazdasági és pénzügy­minisztérium kereskedelmi államtitkárával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az Európai Közösségekhez fű­ződő viszonyról folytatott megbeszélést. * Hivatalos magyarországi látogatását befejezve csü­törtökön, a késő délutáni órákban elutazott Budapest­ről Felipe González Már­quez, Spanyolország minisz­terelnöke. A spanyol kormányfőt a Ferihegyi repülőtéren Né­meth Miklós miniszterelnök búcsúztatta. „Ne a falon át távozzanak rr Az NDK polgárai csütör­töktől kezdve az NDK— NSZK határátkelőhelyein is távozhatnak Nyugatra, nem kell Csehszlovákia felé ke­rülniük. A politikai bizott­ság ajánlására a miniszter­tanács azonnali hatállyal életbe lépő rendelkezést ho­zott ebben a kérdésben. Mint Günter Schabowski kb-titkár esti sajtótájékoz­tatóján közölte, a kormány a népi kamara által jóváha­gyandó utazási törvény élet­be lépéséig az alábbi rerf­delkezést hozta: 1. Magánjellegű utazást a szükséges feltételek (rokon­sági fok, családi esemény) nélkül is lehet kérelmezni, (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy László felvétele A 2. budapesti autószalont tegnap, csütörtökön dél­előtt 10 órakor nyitotta meg Derzsi András közlekedési miniszter, a Budapest Sportcsarnokban. A kiállítás 12 óráig a szakembereké és az újságíróké volt, a nagyközön­ség előtt csak délben nyíltak meg az ajtók. A csarnok­ban két szinten, a küzdőtéren és a — kissé eldugott — labdajátékteremben, több mint négyezer négyzetméteren csillognak az autócsodák, A FIAT-ok, az Opelek, a Vol­vók és a Mitsubishik mellett szervizberendezések, alkat­részek, tartozékok és autórádiók kelletik magukat. Itt ugyanis majdnem minden eladó, csak „mosott" schilling, nyugatnémet márka legyen elég a nézelődő zsebében. A vasárnapig nyitva tartó kiállítás délelőtt 9 és este 7 óra között látogatható, 160 — nyugdíjasoknak, katonáknak, diákoknak 80 — forintos belépődíj ellenében. A MÁV 50 százalékos kedvezményt nyújt a kiállításra utazóknak. Későbbi számunkban részletes, képes tudósítással is jelentkezünk. Tanplság nélküli történet Osztrák gumibot Aludna a magyar az au­tóban, valahol a nyugati határ túloldalán, Oberwart környékén. Nyugat-dunán­túli munkái közepette csak fél napra ugrott át, néhány apróságot vásárolni. A vá­sárlás eredménye (banán, sör, autóalkatrészek) a' cso­magtartóban, idő már késő­re jár, de reggel egy bolt­ban legutóbbi útján megfi­zetett értéktöbbletadóját akarja még visszakapni. Ezért aludni próbál, de az országúti lámpák nem hagy­ják. Csendesebb, elhagyott helyre húzódik, megiszik egy doboz sört, és háló­zsákjába bújik. Itt már gyorsan jön az álom. De nem tart sokáig. Arra éb­red, „hintáztatják" az autó­ját, zsörtölődik, ekkor már hangokat hall, valaki az aj­tót is cibálja, s eszmél a ma­gyar: rendőrök óhajtják ily finom módon igazoltatni. Kibújik a zsákból, kiszáll — közben még ébredezik —, s az ülés alól tárcáját akarja kivenni. Gyorsabban! — kiáltják neki, s a nyomaték kedvéért hátba vágják. Közben villámsebesen át­túrják a csomagtartót, köve­telik a számlákat az ott ta­lálható dolgokról. Időt sem hagynak a számlák keresé­sére, ordítanak: ezt loptad, magyar. „Disznó kommunista!" Rendőrségi autóba tusz­kolják, minden tiltakozása ellenére, s folytatódik a ve­gyes nyelvű eszmecsere: az egyik rendőr tud pár szót magyarul, a magyar beszél egy kicsit németül. Azt mindenesetre rftegérti, ami­kor disznó kommunistának nevezik. Ti nagyobb disz­nók vagytok! — válaszolja, ám ez olaj a tűzre: a mel­lette ülő rendőr ütni-verni kezdi — a magyar karjával védi a „záport" — míg a rendőrséghez nerft érnek. Ott kiugrik az osztrák sofőr, kiabál, hogy verik a kolle­gáját, mire „erősítés" érke­zik. Hajánál fogva cibálják a magyart az épületbe, sott folytatódik a műsor. Az „erősítés" váratlanul oda rúg, hol férfiembernek a legfájdalmasabb, s az össze­csukló embert a földön rúg­ják tovább. Majd megtanu­lod, hogy ne üsd, ne disz­nózd az osztrák rendőrt! A nyomaték kedvéért egy ka­rabélyt is leakasztanak, s barátságosan közlik: majd a fejét is szétlövik. Végül be­lökik egy cellába. Reggele­kor benéznek hozzá, s meg­állapítják: itt a disznó. Nyolckor kirángatják minden porcikája fáj, lépni alig tud —, s egy mikro­buszba taszigálják. „Bunda" tolmács Egy másik rendőrségi épületbe szállítják, kihall­gatásra. Kerítenek egy tol­mácsnak nevezett férfit is, de honfitársunknak az a be­nyomása: a „vallomását" előre megbeszélték, s ehhez nevetgélve asszisztál a „lebündázott" tolmács. Kö­veteli ugyan a magyar, hogy hívják fel a bécsi (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents