Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

1989. november 15., szerda 5 A pártok bejegyzéséről A Magyar Közlöny 77. számában megjelent a pár­tok működéséről és gazdál­kodásáról szóló törvény. Ez a már működő pártoknak is kötelezővé teszi a pártként való bejegyeztetést, ami azonban nem érinti jogfoly­tonosságukat. A bejegyezte­tésre azért van szükség, hogy a választások idején egyértelműen megállapít­ható legyen: mely társadal­mi szervezetek működnek pártként. A pártoknak e törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kell kérniük nyilvántar­tásba vételüket. A törvény lehetővé teszi: a már bejegyzett társadalmi szervezetek kinyilvánítsák, hogy pártként kívánnak működni. Ehhez az szüksé­ges, hogy más pártokhoz hasonlóan bejelentsék: a pártok működéséről és gaz­dálkodásáról szóló törvényt magukra nézve kőtelezőnek ismerik el, és ezt alapszabá­lyukkal igazolják. Kizárólag a tagok akara­tától függ, hogy egy, az egyesülési jog alapján létre­jövő vagy már létrejött szer­vezet pártként kíván-e mű­ködni. A törvény a pártként való működés előfeltétele­ként előírja a vagyonmér­leg benyújtását. Hűen az értékekhez A novemberi Tiszatájban olvastuk... Nyirö József három nap- tem, akárhogy becsülöm, lórészletével kezdődik a Ti- idegen ez a föld nekem. szatáj novemberi száma. E Minden föld idegen. Ha már sorok írója is ahhoz a fia- azonban nem lehet kitérni talabb olvasónemzedékhez a nagy törvény elől, igyek­tartozik — ha egyáltalán szem átvarázsolni. Hallat­van ilyen —, akinek Nyirö lanul megkényszerített kép­HOZZÁSZÓLÁS neve nem sokat, de mégis, inkább rosszat lent. Jelentett, írom át ha zelettel idehozom ma­je- gamat, a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengete­szót múlt időre, mert hála gét, Küküllőt, Csicseri, a torz politikai nehézségek- Budvárt, a pisztrángos pata­töl mindinkább megszaba- kokat, a virágos réteket, el­dűlni látszó könyvkiadásnak, lopom a bükkösöket, fehé­már Nyirö József regényét, ren villámló nyírjeseket, az pontosabban novelláinak elveszett csodás magyar vi­válogatott gyűjteményét is lágot, és gyönyörű képek ott látni a könyvesstandok vonulnak el szemeim előtt, kavalkádjában. (Leánykérés így talán könnyebb lesz." a havason.) Így aztán las- olasz Ferencnek már va­sanként nem csak azt a ha- iószínüleg nincsenek ilyen zugsagot felejthetjük el, illúziói, a keserűsége is hogy Nyiro fasiszta volt, nagyobb. A székelykapuk fo­hanem megismerhetjük az tógyűjteményét tartalmazó író valóságos értékeit. Még könyvéről Sütő András írt akkor is, ha elete nagy té- nagy0n szép és nagyon fon­vedesekent a szekely szár- tos bevezetőt, mely különben mazasu, papnak készülő, sütőre jellemzően önálló, majd a foldmuvessegbe is autentikus írás székelyekről, belekóstoló író 1944-ben kapuikról, Orbán Balázsról reszt vesz a soproni nyilas- és az ostoba dühről, ami országgyűlés munkájában, Erdély magyar értékeit ha­majd a képviselők zömé- misítja és pusztítja, vei nyugatra menekül. Nyi- Ferenccel _ rő Spanyolországot válasz- ULasz teTenccel ~ aki járja totta. Három, a Tiszatájban evek' évtizedek ota most közzétett írása már a.,maf"ok lakta szukebb egy haldokló, a halállal vi- Y.1,10®?1' hogy ^ografiakba, askodó a szülőföldjéhez, í1'™^6 r°gZ,tV6f men*® 3 származásához mindvégig kultikus művészét emieke­görcsösen ragaszkodó em A f szitett beszelgetest. Ebből ber megalázó vallomása. többek között kiderül, hogy „Nem, nem, itt nem tudok az utóbbi évtizedek kézi meghalni. Akárhogy szere­Főszerepben a hárfa A legutóbbi filharmóniai kori művésztársaságának, az koncerten örömmel üdvözöl- „Apacsok" egy-egy tagjának hettük ezt a nem éppen ajánlotta. A zongoradarabot szokványos és igazán ritkán később áthangszerelte zene­hallható "hangszert, A hárfa karra, melynek során a sok­már a babiloniak idejében féle hangszer — közöttük a ismert volt, és különleges kasztanyetta — szerepelteté­hangzásával, a benne rejlő se még inkább hangsúlyozta lehetőségekkel kísérletezésre a spanyolos jelleget. Ravel késztette a hangszerkészítő- ezzel a művével a program­ket és a zeneszerzőket egy- zenére emlékeztet: emberi aránt. tulajdonságokat, érzelmeket, A ma is élő Alberto Ci- természeti képeket jelenít nastera argentin zeneszerző nieg a zene eszközeivel, A — világhírneve ellenére — kompozíció megkapóan szép nálunk kevéssé ismert. Fia- része a melodikus, lirai tal éveiben az argentin nép- hangvételű fagott szóló, zene szenvedélyes propagá- A hangverseny nyitó da­tora völt, később nagy ha- rabja Schumann IV. szimfó­tást tett rá Sztravinszkij mű- niája volt, melyet a zene­vészete, majd a formabontó szerző 1941-ben írt felesége, zenei irányzatok megszól- Clara Wieck születésnapjá­lottja lett. Hárfaversenye, nak megünneplésére. A mű melyet először 1965-ben a sajátos vonása organikus Philadelphia zenekar szólal- egysége, a négy tétel tema­tatott meg Ormándy Jenő tikus összefüggése, ezért is vezényletével, Magyaror- írta elő a szerző, hogy kom­szágra 1970-ben jutott el. A pozícióját egyvégtében, meg­szabályos formákat és melo- szakítások nélkül kell elő­dikus hangzást kedvelő adni. A lassú bevezetőtétel klasszikusokhoz szokott kö- rejtelmességével bizonytalan zönség számára zenéje kissé hangulatot fest, ezt követi meghökkentő, mégis magával az egyre gyorsuló átvezető ragadó szokatlan dallam- rész, majd a sodró lendületű, világával és ritmikusságá- eleven lüktetésű, mintegy val. relletár Melinda nagy- szenvedélyes szerelmi vallo­szerűen interpretálta e meg- másként is felfogható zárás, lehetősen nehéz művet, A Szegedi Szimfonikus amely lehetőséget nyújt a Zenekar Pál Tamás keze hangszer összes adottságai- alatt újra él. Nemcsak Je­nák bemutatására. Ehhez vi- játssza a kottát pontosan, szont magas fokú zenei in- hanem egyszer játszi köny­telügenciára, a modern zene nyedséggel, máskor szenve­iránti fogékonyságra és meg- délyesen muzsikál. Érződik, felelő félkészültségre van bogy produkciójuk mögött szükség. A Hárfaversenyt rengeteg munka van, de hallgatva bebizonyosodott, mindez megtérül, hiszen a hogy a fiatal művésznő szinpadon a verejtékes pró­mindezek birtokában van. bák elfelejtődnek és előtérbe Ravel Alborada del gra- kerül az önfeledt zenélés, az cioso című művének darab- átadás öröme, melyet a ko­jait, melyeket eredetileg zönség őszinte halaval fogad, zongorára komponált, ifjú- Grcsó Erzsébet vezérlésű kultúrpolitikai légkörében micsoda konok elszántság és dacos kül­detéstudat kellett ahhoz, hogy Olasz Ferenc mind­végig hű maradjon a ma­ga kijelölte értékekhez, ho­gyan járta az őrség és Er­dély tájait székelykapukat, pléh krisztusokat, elhagyott temetőket filmezve és fény­képezve. A lap verseit Kiss Anna, Kalász Márton, Utassy Jó­zsef és Sárándí József jegy­zi. Folytatódik Tamási Aron erdélyi útleírása, valamint olvashatjuk még sok más mellett a jugoszláviai ma­evar író. Gion Nándor nap­lórészletét. Dal Érvényes telefonok Kisebbfajta vihart kavart csak a múlt elvégre — maradva a történelem példái­heti provokáció Pécsett, amivel valakik nál — 200 éve Franciaországban is azo­kullúraellenes színben igyekeztek feltün- kon a vidékeken nem talált nagy tábor­tetni az egyik ellenzéki párt helyi cso- ra a radikális változtatás eszméje, ahol portját; ottjártamikor, hét végén, már a régi rendszer jól és hatékonyan mű­alig voltak érezhetők a botrány nyomai, ködött. Nem kívánok magunknak ilyesfajta szen- pécsr61 visszatérvei elolvastam a múlt zac.okat de bevallom, kicsit irigylem pe- szümbaton megjelent. Ruszt Józseffel ké­csi barataimat azért, hogy varosuknak s,ült beszélgetést, és ha jól értettem csak ilyen jellegű kulturális botrányok ymit mondott> űz általa igenelt helyi jutottak osztályrészül. Ha ma valahol k-u nőpolitikának az a legfőbb jellemzője, Magyarországon a politikai lejaratas leg- hog ^ kultúrpoMika. Tehát külsó & alkalmasabb eszkozeui a kultúraellenes- belső rendszerezö elve az autonóm*. A seg vadja kínálkozik, akkor - fuggette- szerepek világosak: az adminisztráció nul a provokacio izlestelen primitívségé- bizlositja a teljesítmény megszületéséhez tol - ott van ok a bizakodasra. itt pedig sxükieges feltételeket, de nem irányít, az írigysegTe. Ott az. a deviancia, a meg- nem teszi az alkotást bármilyen értelmű szokottól botrányosán eltero. amiro itt „politikai" szemponttól függővé, az alko­- hatunk mogott Tiszataj-ugyekkel, tók pedig alkotnak vezetöik legitimitása vagy sajtopolitikai pengevaltasokkal — alulról megerősített, és. nem felülről eről­meg nem tudtunk elegge megbizonyosod- tetett. Mindenki azt teszi, ami a dolga, ni. hogy nem a kulturális elet termeszei- úgy> ahogy normáiis körülmények között adta jellemvonása. eddlg js tenni kellett volna Az autonómiáról van szó, arról a kül- Nem tudom a rendezőnek konkrét so es belső szabadsagrol. amelynek hiá- szinhdzi problémáiban mennyire van nyában jobbára csak iranyitani lehet, a jgaza, nem az én illetékességem ezt el­kulturat; művelni kevesbe; amely tehát döntenii de ^ általános helyzetről mon­lermeszetes létmódja minden valamire dottak igazit helyi péidákkal lehet alá­.vaíó szellemi tevékenységnek. Nemigen támasztani a leginkább. Tény - bár nem tudnám eldönteni azt. hogy mennyiségi eléggé tudatosult - az. hogy Szeged évek eiterés, vagy minőségi különbség voltI óta kettös kuiturális életet él: egy irá­van-e a ket varos kulturális eletének nyitott hivatalosat, és egy autonóm fél­beiso szerkezetében. Végül is „kulturpo- hivatalosat — az egyetemen belül Ez az litikai irányítás" itt is. ott is volt, vi- egyetemi kultúra négy lapot (Gondolat— szont az irányítás technikáinak különb- íel• Harmadkor, AETAS, Küzdőtér) hő­ségét a felvilágosult monarchia és a piti zott létre, fenntartotta a Szegedi Egye­.... „ ... . tem című lapot, évtizedes színházi ha­rablolovag uralkodoi technrkaja közötti mománya van ^ ne felejtsük: az idei különbség példázhatja a leginkább. A év két nagyszabású kulturális eseménye, történészek a feudalizmus kategóriájába a májusi Bibó-konferencia és a szeptem­scrolják mindkettőt, csak az előbbi sza- beri EAST színházi találkozó is az egye­bályozottabb, kiismerhetőbb és kifino- tóm környékiek munkáját dicséri. Auto­multabb, aki jól felfogott önös érdekből riómiájuk egészséges, és saját könyvek­az alattvalóknak pont akkora szabadságot kel, könyvsorozatokkal igazolható, ter­ád (de azt mindenképp), amely még nem mékeny szellemi életet hozott létre, veszélyezteti hatalmát, de az adott hely- amelynek nincsenek botrányai, csak hasz­zetben elképzelhető legnagyobb teljesít- "cs válságai legfeljebb. Nem követnek mény elérését teszi lehetővé. Aki látta feltétlenül egységes koncepciót, erényük a Pécs belvárosát, képtárait, vagy kézbe különbözőség, de a tolerancia és az egy­t vette a Jelenkort, melynek elmúlt tízéves másra figyelés ösztönző ereje is. Két­történetében egyetlen, kívülről jött, dur- ségtelen, más ez, mint a város hivatalos va intézkedés sem okozott törést, tudja, kultúrája, sok esetben azzal szemben miről beszélek: ott felvilágosult király, forrta ki magát, mégsem mondanám, hogy itt sötét kiskirály uralkodott. nem speciálisan itteni. Most, hogy a mindenféle királyok ko- Ha valami hasonlót szeretne Ruszt Jó­ra letűnőben van, nem lehet tudni, hogy zsef, akkor pontosan mérte fel a helyze­holnap kinek a helyzete lesz kedvezőbb: tet: neki most nem lehet lassan haladni, a azoké-e, akiknek eleve nagyobb szabad- helyzet a radikális változásoké. Talán ságuk lévén, lasabban is haladhatnak, azért is, mert nincsenek már érvényes te­vagy azoké, akiket az előttük álló na- lefonok. Ki kell építeni őket. mást ten­gyobb akadály nagyobb ugrásra késztet- ni úgysem nagyon lehetséges, mert nem het. A helyzet átmeneti, és inkább a fel- is érdemes. világosult főnökökkel szemben elnézőbb, Pikó András Mindennapi zsibvásárunk Az eső rendezi a várost Gyermekkoromban min- — Tudja, én szinte az már több ízben fordultak ged városképe. Hogyan is dig kellemes érzés fogott el egész országot bejártam hozzám, hogy miért nem lehetséges az, hogy az or­azon a reggelen, mikor már, de ilyen nyugodt lég- tesz valamit a sajtó a Du- szág úgymond második eszembe jutott az aznap körű várost még nem lát- gonics tér és környékén ki- szellemi centrumát efféle várható vásári kavalkád, a tam, mint Szeged — mond- alakult zsibvásár megszün- haszontalan apróságok sokféle apróság csengése- ta lírai hangon, olyasfajta tetéséért. Mert mondván, árasztják el? Mert a zenélő AUSZTRIA BEMUTATKOZIK Érdeklődni: Alföld Tours Utazási Iroda Szeged, Jókai u. 7. Telefon: 12-070,14-594. bongása, a gebe vagy ép­pen jó húsban levő pacik távoli nyerítése, a tőrök­méz íze és puha ragacsos­sága, meg a millió apró já­ték, puskák, pisztolyok, hogy szinte belekáprázótt a szemem. Aztán másnapra elcsitult minden, és lehetett várni a következő vásárt, ami persze ugyanolyan volt, mint az előző, de a közben eltelt idő várakozása újdon­sággá varázsolta. Mindezek a Dugonics tér és környékén sétálva ju­tottak eszembe, ahol is a vásári jelleg mindennapós­ságán elsiklik a szem, és benne semmi különlegeset nem talál. Hacsak nem ak­kor, mikor újragondoljuk azt a köztudott tényt, hogy környezetünk minden apró­nyugodtsággal, melynek a szellem akkor nyu- szökőkút „annak idején" meghitt találkahely volt, ahol órákon át üldögélhet­tünk a zene, a víz és a fény közös játékába merülve ... Ez amolyan gondolkodói ál­lapotot hozott létre. Ehe­lyett ma hangszórók böm­bölnek ordenáré muzsiká­kat, a hömpölygő ember­áradat úgymond beleszé­dül a kavalkádba — így szűnik meg egy hely emel­kedettsége ! * Persze a piac mindig oda települ, ahol legtöbb a po­tenciális vásárló, ez érthe­tő. Csakhogy ott olyan te­repet sértett a piac, mely konkurálni semmilyen mó­don nem tud vele, ám je­lenléte a szellem nyugal­mát sérti. A „rend" helyreállításá­Kaigy László felvételei sága hatást gyakorol hangú- halkszavúsága könnyen ösz- godt, ha nyugodt terepet latunkra, közérzetünkre. szekeverhető a szomorúság- talál". Ez természetesen ért a 'sajtó igen keveset te­Mit kíván manapság az gal. De ő valóban nyugodt nem csupán az utcai bazá- bet) esetleg felhívhatja az ember? Azt hiszem, légin- volt, és örültem, hógy pont rokra vonatkozik. De azon illetékesek figyelmét. De kább nyugalmat. Szeged biztosít lelki egyen- a környéken nap mint nap amjnt jobb oldali képün­* súlyt egy megfáradt ember- közlekedők mély aggodal- kön is láthatják, most csend nek. mát váltotta ki a műanyag és nvugalom honol a vidé­egy nyugdíjas^ bácsi ült * Sonkák, a percnyi me, ken - esős nap volt, Ufey mellém a Széchenyi tér Mindenki nyugalmat kí- tyerkék, és a torz képű, ™,n!kva,,^meszet hivatott egyik padjára, cigarettát v4n. De nem tudni, kinek, zsinóron mozgatható, bábu kért, aztán beszédbe el«y- miben rejlik a nyugalma, alakú infantilis játékszerek gyedtünk. Azoknak biztosan nem, akik megjelenése' mivé lesz Sze kiköszörülni a csorbát: eső rendezi a várost... Podmaniczky Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents