Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

79. évfolyam,. 265. szám 1989. november 8., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Szerény ünnep Moszkvában f Arakat és feltételeket szab a posta — A kisiparosok igényei Lemondott az NDK kormánya — Lipcsében kétszázezren tüntettek Feszültség, rendzavarás _ több tagköztársaságban 1989. november 7. A mai naptár élére a következő sorok kívánkoznak: „A felvonulók lazább rendben meneteltek, mint korábban, és nem cipeltek monumentális transzparenseket Többnyire papírvirágok, léggömbök, kisebb zászlók voltak a kezekben" — tudósít az MTI Moszkvából. A norvember 7-j ünnepen a Krerr.l előtt fölvonulók régi-új szövegű táblákat vittek: „Minden hatalmat a szovjeteknek!" Ez alighanem halálpontosan adja vissza azt a változást, aminek kezdetét Mihail Gorbacsov föltünésétől számíthatjuk. Hazánkban is megünnepelték az októberi forradalmat de belpolitikai életünk fontos történéseit is följegyezhettük tegnap. Legelőbb is azt hogy hazánkba érkezett Spanyolország miniszterelnöke, kinek látogatása azt húzza alá, hogy a? ibériai ország és Magyarország történetében sok a hasonló vonás. Mindenekelőtt az, hogy mindkét nép a diktatúrát váltja (váltotta) fel az egyenes beszéd, a szabad gondolkozás, az önrendelkezés, egyszóval, a demokrácia tágas birodalmára. A politikai pártok közül e/en a napon a kisgazdapárt hivta föl magára a figyelmet. Kijelentették: csak a parlamenti választások első fordulója után fognak arról alkudozni, hogy kivel lépnek koalícióra. Ez a szándéknyilatkozat valószínűleg több párt hasonló kijelentését vonja (vonhatja) maga után. hiszen rövidesen ez a „koalíciókészség" lesz a legaktuálisabb gondja mindahánynak. Nehéz eldönteni, hogy a külpolitika zuhogó hírei közül mire helyezhetünk hangsúlyt, és mire nem. Itt. közép-keleten, szorongva és egvüttérezve fogadunk minden olyan információt, amely az NDK-beli változásokról szól. Lipcsében, Drezdában és a többi városban tovább folynak a tüntetések. Egon Krenz a helyén, s — úgy tűnik — a nép is; de a kormány már nincs a helyén, mert tegnap este testületileg lemondott. Mintha tükörbe néznénk, látjuk önmagunk másfélketévos közelmúltiát. persze, módosítva, kissé homálvosan. bár egyre inkább bízva abban, hogy rövidesen színről színre. Ahogyan írva van. Dlusztus Imre Hegérkezett a spanyol kormányfő Nem minden szovjet köztársaság fővárosában került sor idén a hagyományos november 7-ei ünnepségekre. Nyilván a nemzetiségi feszültségek miatt nem rendeztek hivatalos felvonulást és katonai parádét Jerevánban, az örmény szovjet köztársaság fővárosár ban. A TASZSZ hírügynökség koszorűzási ünnepségekről számolt be. Az MTI moszkvai tudósítója telefonon érdeklődött az örmény Armenpress hírügynökségnél a Jerevánban lezajlott állítólagos tüntetésről, amelyről a francia AFP hírügynökség adott hírt. A helyi hírügynökség munkatársa határozottan cáfolta, hogy tüntetés lett volna aznap Jerevánban. Ugyancsak elmaradt a hivatalos felvonulás a sztrájkok és a feszült politikai helyzet miatt Tbilisziben, a grúz szovjet. köztársaság fővárosában. Rendzavarásról adott hírt a TASZSZ hírügynökség Kisinyovból, Moldava szovjet köztársaság fővárosából. A hivatalos ünnepségen most először vonultak különálló oszlopban a Moldavai Népfront tagjai. A TASZSZ szerint a népfront vezetőinek felelőtlen cselekedetei a közrend megzavarásához vezettek, és beárnyékolták az ünnepet. Az MTI moszkvai tudósítójának telefonon feltett kérdése nyomán a moldavai ATEM hírügynökség munkatársa kijelentette: nem tud részletekkel szolgálni, hivatalos tájékoztatás leghamarabb két nap múlva várható. * A nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulója alkalmából koszorűzási ünnepséget rendeztek kedden Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A Magyar Köztársaság Minisztertanácsa nevében Horn Gyula külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter és Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. Berecz János, Grósz Károly, Púja Frigyes és Ribánszki Róbert is részt vett azon a politikai nagygyűlésen, amelyet az MSZMP országos es budapesti ügyvezető testülete rendezett november 7-e alkalmából Budapesten. Lapáradás? Németh Miklós miniszterelnök meghívására kedden, a késő esti órákban hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Felipe González Márquez, Spanyolország miniszterelnöke. Az egy héttel ezelőtti választási győzelmét követő első külföldi útjára elkísérte Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter és Jósé Aranzadi Martinez ipari és energiaügyi miniszter; Luis de la Tőrre de Andrés, a Spanyol Királyság magyarországi nagykövete Budapesten csatlakozott a kísérethez. A spanyol kormányfőt a Ferihegyi repülőtéren Kovács László külügyi államtitkár fogadta. Megjelent Gecse Attila, a Magyar Köztársaság madridi nagykövete. A szerda, ma délelőtt kezdődő miniszterelnöki megbeszéléseken várhatóan megvitatják a gazdasági, á kulturális, a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, s véleményt cserélnek a jogállamiság megteremtésének tapasztalatairól, az azzal öszszefüggő eljárási módozatokról. A két kormányfő várhatóan áttekinti a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Az október 29-én megtartott spanyolországi általános választásokon — 1982 óta harmadszor — a González vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt abszolút többséget szerzett. A spanyol parlament, a Cortes november közepén tartja a választások utáni alakulóülését, majd december első napjaiban ismét Felipe González alakít kormányt. Addig mind a miniszterelnök, mind pedig kabinetje ügyvezetői minőségben tevékenykedik. Nyers Rezső Stockholmban Elérkezett az ideje, hogy Magyarországot töröljék a központi tervezést alkalmazó országok kategóriájából, s a piacgazdaságú országok listáján szerepeltessék, hiszen visszafordíthatatlan változásokról van szó. "A tulajdonreform keretében enyhül a túlállamositás problémája, az állami szektor korszerűsítésével megteremthető az összhang a bővülő magánszektorral és a növekvő tőkebefektetéssel is. Nyers Rezső megítélése szerint három-négy év alatt megvalósítható a gazdasági viszonyok, a külkereskedelem liberalizálása, s előrehalad — habár elég vontatottan — a forintkonvertibilitás kialakulása, amelynek lezárásához meg négy-öt esztendő szükséges. A jövő évi terjesztési tarifákról vitatkoztak kedden a 'Magyar Posta központjában a posta képviselői, valamint a lap- és könyvkiadók szakemberei. A tanácskozáson — amelyen, •mintegy 40 kiadó képviseltette magát — Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese ismertette az intézmény elképzeléseit az új tarifákról. Jelenleg a napilapokat darabonként 1,70 forintért terjeszti a posta, ez az őszszeg azonban nem elegendő a költségek fedezésére. A számítások szerint 33 fillér az egy napilapra jutó veszteség1. A posta szerint ez az állapot nem tartható, így azt javasolja, hogy 1990. január l-jétől a helyben terjesztett napilapok darabjáért 2,30 forintot, a vidéken árusított napilapok után pedig 2,60 forintot kapjon. Ezzel lehetővé válna, hogy az önköltség megtérüljön és egy szerénynek mondható, átlagosan 10 százalékos nyeresegre is szert tegyenek. A színes lapok terjesztését és a továbbiakban is az ár meghatározott százalékáért terjesztette a posta, a mostani javasla 3-4 százalékos tarifa növelést tartalmaz. Igaz ugyan, hogy a színes lapok terjesztése nem' tekinthető veszteségenek, ám a posta úgy véli, hogy ez a minimális tarifaemelés szükséges a begyűrűző infláció hatásainak ellensúlyozására. A vitában főképpen a napilapok terjesztésére vonatkozó elképzeléseket érte támadás. A posta elnökhelyettese végül kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy ne most döntsenek a tarifakérdésben, hanem arra november 15-éig írásban tegyenek javaslatot a kiadóvállalatok. Azt is elmondta: a posta hajlandó arra, hogy akár egyedi megállapodásokat kössön az adott sajátosságoknak megfelelően. Végül leszögezte, amennyiben nem sikerül néhány kiadóvállalattal az év végéig az új tarifában megállapodni, úgy a posta a továbbiakban nem foglalkozik ezen kiadók lapjainak terjesztésével. * A posta terjesztési árat akar emelni, az olvasó pedig újságot akar vásárolni. Az előfizető még ennél is igényesebb olvasófajta: egyenesen azt várja el, hogy időben kapja meg a kedvelt újságot, ha már előre megvásárolta ezt a nyomdaipari terméket. Szándékosan írom ezt a jelzős szerkezetet, mert hangsúlyozni szeretném azt: ipari produktum az újság, melyben egyaránt megnyilvánul a szerkesztőség, a kiadó, a nyomda és a terjesztő felkészültsége. Ezt azért emelem ki, mert a lapban. e. mindenkori újságban ezen tényezők egyesült árképzését és költségvonzatát kell látni —, hogy gazdasági szavakat is idecsempésszek. Mindezt pedig azért mondtam el, mert e hír hallatán csakis egy dologra gondolhattunk; a nyereség érdekében valószinlűleg a lapok ára is emelkedik, ha valóban emel a posta. D. I. (Folytatás a 2 oldalon.) Sztrájk a hivatalban Földet ma nem adunk Figyelmeztető sztrájkra készülnek a Csongrád Megyei Földhivatal dolgozói — vettük a hirt, ami ben első hallásra korántsem a munkabeszüntetés terve lepett meg bennünket, hiszen az utóbbi évben mar hozzászoktunk a dolgozói követelések eme igencsak figyelmet keltő módjához. Eleddig azonban a legnyomorultabbul fizetett pedagógus- és egészségügyi társadalom helyezett kilátásba sztrájkot. Bányászaink viszont már nem egy alkalommal meg is tették ezt. A sztrájkhullám mostanra átterjedt a közalkalmazottakra is, egészen pontosan egyik elnyomott csoportjukra, nevezetesen: a földhivatal alkalmazottaira. A Csongrád Megyei Földhivatal szakszervezeti bizottságának titkára. Pataki Imréné egyenesen a döntö szót kimondó szb-ülésről érkezik hétfői találkozónkra, hóna alatt egy tucat hivatalos levéllel. — Megtartjuk a figyelmeztető sztrájkot. így döntött az szb — kezdi in meidias res beszélgetésünket — Csak úgy mindjárt sztrájkg Előzetes érdekegyeztető tárgyalasok nélkül? Az szb titkára válasz helyett elém teszi a levélpaksamétát. Az. első keletkeze-* si dátuma 1989. március 8. A feladó: a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöksége. A címzettek: az ország megyéinek tanácselnökei. A körlevélben a többi között ez olvasható: „Az 1988. évi bérfejlesztés tapasztalatairól, a bérarányok alakulásáról készített felmérés szerint a földhivatali dolgozók bér- és kereseti színvonala a hasonlítható összes tanácsi szinttől elmarad." Az elnökség ennek okán kéri az ország valamennyi tanácselnökét, hogy a földhivatali dologozók bérhelyzetére szíveskedjenek fokozott figyelmet fordítani, keresve a kétségtelen elmaradás csökkentésére szolgáló forrásteremtés lehetőségét. lyozni szerelném, a földhivatalok az ingatlan-nyilvántartás, a földhasznalat. a földvédelem, a földértékelés, -mérés, valamint a térképészét területén alapvető hatósági feladatokat látnak el. Feladataink jelentősége pedig a reformfolyamattal összhangban — készülő átalakulási törvény, az új föld-, illetve társasági törvény stb. — sokasodnak. Az állandó hivatkozási alapul szolgáló pénzhiányról pedig annyit: a megyei tanács apparátusa '88 őszén, illetve '89 tavaszán körülbelül 20— 20 százalékos bérfejlesztésben részesült, s ez év novemberében megkapják — jutalomként — 13. havi fizetésüket. A petíció Vártunk — Márciustól októberig vártunk — vezeti be a következő elém tárt levél bemutatását az szb titkára —, s reméltük, hogy a tanács vezetősége végre a földhivatal dolgozóira is gondol, ugyanis 1987 óta — a kőtelező emeléseken kívül — a mi esetünkben a béremeléstől elzárkóztak, jóllehet, a földhivatal vezetője már ez évben többször is kilincselt a megyén, dolgozói érdekében. Eredménytelenül. — Mindenki tudja: a megyék költségvetését évről évre nyirbálják. Hogyan képzzli, ilyen katasztrofális szegénységben, pont az évtized alatt felduzzasztott hivatalnokok bérét emelik? — A felduzzasztásról csak annyit: néhány éve még 47en, most 36-an dolgozunk itt Az elmúlt két évtizedben a földhivatalban dolgozók létszámának mániákus csökkentese oda vezetett hogy a legalapvetőbb hivatali teendők elvégzése is veszélybe került HangsúA sorrendben következő levél a földhivatal dolgozóinak október 26-án megfogalmazott petíciója, amit a Csongrád Megyei Tanács elnökének küldtek el. Ebben követelik, hogy dolgozóik részére a Csongrád Megyei Tanács költségvetéséből 20 százalékos béremelést biztosítsanak 1989. november 1jétől. Jogosnak tartják követelésüket már csak azért is, mert a földhivatali bevétel a megyei tanács költségvetését gazdagítja. — Itt álljunk meg egy szóra, azaz egy mondatra. Nem jellemző, hogy tanácsi intézmény a saját fenntartásához képes hozzájárulni. — Tevékenységünk ötmillió forint nyereséget hoz a hivatalnak, amit mi annak rendje ás módja szerint adunk a tanácsnak. Tehát valóban azon kevés tanácsi intézmények közé soroltatunk, amelyek elég tetemes összeggel járulnak hozzá saját fenntartási költségeikhez'. A petíció folytatása: „Követelésünk november 3-áig történő teljesítése esetén a dolgozók nem kívánnak) utolsó lehetőségükkel — a sztrájkkal — élni. Amennyiben követelésünk nem jár eredménnyel, bejelentjük, hogy a C.ringrád Megyei Földhivatal és a megyében működő területi földhivatalok összes dolgozója 1989. november 8-án, szerdán, ügyfélfogadási napon figyelmeztető sztrájkot tart." Ez azt jelenti, hogy a földhivatal dolgozói egvetlen ügv intézésere sem vállalkoznak ezen a napon, (Folytatás a 3. oldalon)