Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

1989. november 7., kedd t 3 Pénteken okosabbak leszünk — ön az építőművészek szövetségének elnöke. El­mondaná, mi áll a döntés hátterében, miszerint a szö­vetség kilépett a világkiállí­tás tervpályázatának zsűri­jéből? — A Magyar Építőművé­szek Szövetségének vezető­sége azért döntött így, hogy fölhívjuk a kormány figyel­mét a tervpályázat kiírása körüli anomáliákra. — Pontosabban? — Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Világkiállí­tás helykijelölési pályázatá­nak gondozásával bíztak meg benünnket. Már a kez­det kezdetén jeleztük; véle­ményünk szerint a helyszín kiválasztása nem tervpályá­zati téma, és — elsősorban — nem építészi feladat; Az ehhez szükséges ismereteket nem lehet építészektől el­várni! Az alkalmas hely ki­jelölése a főváros, illetve a kormányzati szervek felada­ta. Az a véleményünk, hogy az illetékesek a pályázók kö­zösségére akarják hárítani a saját felelősségüket. — Több helyszín is szóba került már.- Aquincum, Gaz­dagrét és Kőbánya (a mai Vásárváros). Önök vélemé­nyezték az eddig emiitett helyeket? — Körülbelül egy éve kö­zöltük a világkiállítás elő­készítéséért felelős Somogyi Lászlóval azt a véleményün­ket, hogy a leginkább alkal­mas helyszínnek Aquincu­mot, illetve a Duna vonalát tartjuk. Ezek után megjelent a tervpályázati kiírás, ame­lyen négy helyszín szerepelt! Ezek közül az egyiket — ugyancsak tavaly — már al­kalmatlannak nyilvánítót-. tuk. Nem tartjuk korrektnek ezt az eljárást. — Az építészek tehát ki­vonultak a döntéshozók Jcö-v zül? Ki képviseli akkor a szakmát? — A zsűrinek vannak más — szövetségen kívüli — épí­tész tagjai is, például a mi­nisztériumból. Félreértés ne essék; a szövetség vezetése nem akarja gátolni a világ­kiállítás előkészítésének fo­lyamatát, pusztán arra sze­retnénk fölhívni a figyelmet, hogy a dolgok eddigi menete nem megfelelő. Az idő egyre fogy, és ha az előkészítés nem változik, elkerülhetet­lenül bajba jutunk. Ennek a folyamatnak része ez a pályáztatás is. Ezen fölül például a kiállítás rendezé­sének gazdasági megalapo­zottságával sem foglalkoztak kellő mértékben — bár szakmán kívüli kérdésekbe természetesen nem kívánunk beleszólni. — Az építőművész szövet­ség tagjai pályázhatnak a megváltozott körülmények közölt? \ — Hogyne, ennek semmi akadálya. — Érkezett már válasz er­re a lépésükre? — Somogyi László kor­mánybiztos már válaszolt, természetesen elmarasztalt bennünket. A lényegre azon­ban nem jött felelet: miért így folyik az előkészítés? Németh Miklós miniszterel­nök válaszát még várjuk. Pénteken közgyűlést tart szövetségünk, amelyre meg­hívtuk Derzsi András mi­nisztert, és Baráth Etele ál­lamtitkárt. Reméljük, azután okosabbak leszünk ... Ny. P. Ördög a részletekben... Lesz-e új rendszer, mire a vetés szárba szökken A Gabona Tröszt év végi megszüntetésének bevallott célja a termelői és feldolgo­zói elkülönült érdekeltség oldása. Az önállóvá váló vállalatok Ideiglenes állarrj­igazgatási felügyelet alá ke­rülnek az átalakulás idősza­kára. Amennyiben -az rt formát választják, a törvény lehetőséget ad az élelmi­szer-ipari ágazatban, hogy alaptöke 50 százalékáig a mezőgazdasági termelők be­fizetés nélkül meghitelezett részvényt igényelhetnek. — Az elvetett mag már csírázik, kel. vajon, mire aratni kell, ez az új rend­szer is „szárba szökken"? — kérdezem Prohászka Ottót, a Csongrád Megyei Gabonai­forgalmi és Malomipari Vál­lalat igazgatóját. — Az. előzetes konzultáci­ók bizonytalan időszaka má­ra lezárult. A Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium elfogadta előter­jesztett elképzeléseinket. A sok új törvény halmazának összefüggései azonban ma még nehezen láthatók. A „mit hogyan értelmezzek" részletekben bújhat meg az ördög. Ugyanis egy melléfo­gás a jól-rosszul működő rend helyett anarchiát is eredményezhet. A felelősség a mi érik, a termelőnek szük­sége van biztonságos érté­kesítési lehetőségre, s a vál­lalatunknál dolgozó ezer ember sorsát sem szabad fe­leslegesen kockáztatni. Egy szó. mint száz: a megyei rt.­re megvan az elvj lehetőség, s az akarat sem hiányzik. A gyakorlatban az átalakulás az első félévben, a mérleg ismeretében gyorsulhat fel. — Miben mutatkozik meg az önállóságuk? — A vállalatot az állam létesíti és működteti. A bel­ső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert ma­gunk határozzuk meg. A dolgozói részesedés a kollek­tív szerződésre épül. A leg­főbb irányító szerv az igaz­gatótanács. A gazdálkodás­ban megszűnik (a vállalatok közötti) eredményátcsopor­tosítás. A tröszti diszpozíciók helyébe a gazdasági érdekre épülő mozgástér lép. — Ebből az alaphelyzetből indulhat az átalakulás? — A MÉM elvj hozzájáru­lásával, előre elkezdtük a konkrét előkészítést. Most a kollektíva, a bizalmi testü­let észrevételeit gyűjtjük össze. A folyamat „admi­nisztrációja" tűnik a legna­gyobb falatnak. Csak egy elemet emelek ki a „dzsun­gelből", a vagyonmérleget. Mi lesz az alapja? A leltár? A szellemi bázis, infrastruk­túra, a föld, amire az üzem épült, vajon miti ér? Ki véd meg az alul- vagy a felül­értékelés vádjától? — Miből gondolják, hogy az rt. jelenti az igazán jó döntést? — Ha a szegedi malom elkészül, a vállalat alapesz­közökkel jól ellátott lesz. A korszerűsítés folyamata azonban hátravan, amit csak versenyképes jövedelmező­ségű felújításokkal szabad megvalósítani. Ehhez töke kell, méghozzá úgy, hogy a részvénytulajdonosok is megtalálják számításukat. A fejlődés egyedüli kikénysze­rítője gazdasági alapon ez. Van a gabonaiparnak egy specialitása: nemcsak vesz­szük a mezőgazdasági ter­mékeket. hanem közvetlenül értékesítünk is keverékta­karmányt. Az „oda-vissza" kapcsolat természetessé te­heti a szorosabb kötődést. Az országos célkitúzé-ekkel is egybevág szándékunk, s a külföldi tőke bekapcsolódá­sára is gondoltunk. T. Sz. I. Kamerával, vagy lóhátról... Változatok piros lámpára Közlekedési lámpák. Min- — Van néhány rossz hí- tő, mert alig 3-4 autót en­ged át egy-egy hullámban. — Valahonnan azért csak dennapjainkhoz annyira rú gyalogátkelőhelyünk is. hozzátartoznak már, hogy — Ezek egy része is el­csak akkor veszünk róluk maradás, közülük az első a szemmel kellene tartani eze tudomást, ha nem rendelte- kórbonctan előtti. A piac, ket a lámpákat. tésszerúen működnek, vagy a villamosmegálló forgalma hiányuk már égető. Érde- már régóta követeli ezt a kes, hogy akkor is harag szunk, ha hibátlanok. Ta xisok a megmondhatói, hány sze kell majd hangolni. — Egy diszpécserközpont valóban elengedhetetlen vol­biztosítást, amit természete- na, de ez még csak álma­sen a Nagykörúttal is ösz- inkban szerepel. Addig is rászorulunk a taxisok és a kereszteződésben működnek _ sok működő lámpa las- he!y' közlekedés résztve­Hibakereső A bizonytalanság után ** egyre inkább a türel­metlenség időszakát éljük. Az emberek nem tudnak mit kezdeni az új helyzet­tel. A gazdaság csődjét ki-ki a saját bőrén érzi. A létbizonytalanság, az el­veszett illúziók s az új le­hetőségek megfoghatatlan volta marcangolja a lel­keket. E szorongás kiutat keres, s előbb-utóbb talál is. A napokban telefonhí­vást kaptam, rohanjunk egy fotóssal, s adjuk a vi­lág tudtára azt, ami egy névtelen informátor sze­mét csípi: a tsz-központ­ban az elnökhelyettes már egész magángépparkot tart fenn. Kérdések sorjáztak bennem, vajon lopta, ár­verés nélkül, „bundaáron" vette, odabenn számla nélkül, javíttatja? Közben odaértünk, s megnézhet­tük a két traktort. Ez „jóindulattal" sem gép­park, hol az- eke, a boro­na, meg a kombájn hoz­zá? Egyenesen az érintet­tet kérdeztem meg, mi a magyarázata e „kisem­bert" heccelő mutatványá­nak. Elmondta, nemrég hozta ki távoli lakóhe<­lyéről az egyiket, mivel a szövetkezetben van föld­je, és használni szeretné. Nem akarta a dűlőúton tartani, itt legalább a por­tás vigyáz rá, hogy le ne szereljék a tartozékait. A másikat a napokban vette egy közeli községben. A réginek kicsi a fülkéje, szorongott benne, ez az újabb szerzemény kényel­mesebb. A kiszolgált „jó­szág" eladó. A kettő együtt egy Lada Samara értéke, ráadásul munkaeszköz. Én nem irigylem, használja egészséggel. Volt rá eset, hogy javíttatta, de meg­vannak róla a számlák. Egyébként megköszönte a jelzést, s egy közeli ta­nyásgazdához kéredzkedett be a masinájával. Most' már teljes (?) a nyugalom. Más példák is vannak, melyek így egyszerűsítik le a képletet: a kisember az ártatlan, s aki valami­lyen poszton, vezetőként szolgálta és szolgálja a „levitézlett"' rendszert, az eleve bűnös. Sokszor, aki ezt úton-útfélen hangoz­tatja, elfelejt magába te­kinteni. Ki csak francia­kulcsot mentett meg a munkahelyéről, más a har­mados paprikája elosztá­sakor tévesztett egy-egy zsákkal a maga javára, s vajon a sódert fuvarozó olykorrolykor miként tu­dott kapásból harmadáron szállítani. Ezek csak ap­rócska csínyek, de az már valami, vagyis bún, amit a gyárigazgató a „jogos", de nem megérdemelt pré­miumszázezrekkel elkö­vetett. ugyanúgy az is „csirkefogó", aki hivatalos tanulmányúton látta meg a pisai ferde tornyot. Va­lóban lfrhet ilyen is közü­lük. Egy valamit nem volna szabad vértolulásos pilla­natainkban sem feledni: az embert nézzük,-s ne a posztot. Hiszem, hogy ugyanúgy akad tisztessé­ges a kondások és a ve­zérigazgatók között. Ha a kritikának csak az az alapja, hogy a követ meg­próbáltam, de nem bírtam .mozdítani, s másnak volt hozzá ereje, jobb, ha hall­gatok. A fekete—fehér párhuzam egyszerűen nem igaz. a színskála különbö­ző árnyalatainak kellene inkább előbb-utóbb „szót érteni". Tóth Szeles István egész éjszaka feleslegesen, sitja a már normális for­de napközben is sokszor ér- galmat is esténként, éjsza­zik úgy, a „színes prog- kánként. Nem lehetne eze­ram" helyett a villogó sár- ket időben kikapcsolni? ga segítené jobban a for­galmat. Egy-egy keresztező- a színházi kereszteződés ki­désnek két gazdája is le- vételével este 10 és het. A várost átszelő fő- 5 óra között elméletileg nem útvonalak a Szegedi Köz- mehetne „színes változat", úti Igazgatóság, a többi „ut- Sajnos, ezek a szabályzó be­vőinek jelzéseire. Tőlük szerzünk tudomást a mű­soron kívüli villogó sárgák­ról. Karbantartóink egyéb­— A teljes Nagykörút és ként naphosszat járják a várost egy létráskocsival, el­reggel lenőrzik a berendezéseket. — Ennyi erővel ezt ló­háton is megtehetnék, az nem lenne kevésbé haté­ca" a városi tanács kezeié- rendezések, az úgynevezett kony. sében van. A témáról Kiss programváltó órák nem ép- — Ez valóban messze van Gyula műszaki igazgatóval pen csúcstechnikák. Egy a videókamerákkal ellenőr­és Dankó Jánossal, a tanács áramkimaradás is könnyen zött. számitógépes irányi­közlekedési csoportvezetőjé- felborítja az előzetes prog­vel beszélgettünk. ramot, s így azok a legna­- Lámpa-ügyben bőven ey°bb forgalomban is ké- hoz, legalább három van még adósság. Melyek a P«ek a vasárnap délutáni logra lenne szükségünk. El­csendes változatra. Az pe­dig enyhén szólva idegesí­sürgetőbbek? — A legközelebbi telepí­tés színhelye a Rózsa utca és a Csongrádi sugárút sa­rok. Ez tehát egy közös ak­ció. A lámpák felszerelése csak kisebb része a mun­káknak, a nagyobb az új sávok kialakítása. Minde­nekelőtt persze az esedékes közmúfelújításokat kell el­végezni. Napi kapcsolatban vagyunk a vízművekkel, il­letve a közlekedésben érin­tett vállalatokkal. — Lesz úgynevezett zöld­hullám? össze tudják han­golni a körutakkal és a Dió­fa gyalogátkelőhelyével? — Erre törekszünk. A Kecskeméti utcai sarkot is — bár ez igazán még nem lenne sürgős — ezért kell majd lámpával védeni. Két összehangolt útkereszteződés között ugyanis nem lehet szabályozás nélküli gyalo­gosátkelőhely. A Rózsa ut­cai automata vezérlő ele­gendő lesz a Diófa gyalo­goslámpájához is, így r e „régi" berendezés gombja­it a közeljövőben már Do­rozsmán nyomkodhatják. A többsávos útpályát ott ke­rékpárút szeli át, s a rajta karikázók a kitelepült lám­pa segítségével parancsol­hatnak majd álljt a gép­járműáradatnak. — Laikusként én a Rózsa utcánál is nagyobb adós­ságnak tartom a Csillag te­ret. — Ez lesz a jövő év leg­nagyobb feladata, a tervek is készen vannak már. Ott a közműáthelyezések drá­gítják meg nagyon a tel­jes egészében városi tanács­ra háruló beruházást. tástól. Ehhez is, mint ál­talában minden munkánk­do­úkségünk. ső ezek közül a pénz.. K. A. Munkaügyi konferencia Munkaügyi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten külföldi előadók részvételé­vel. A háromnapos rendez­vény célja; tisztázni, milyen lehetőségek adódnak ma Ma­gyarországon a munkaválla­lók, a munkáltatók és az ál­lam közötti, az eddigieknél hatékonyabb érdekegyez­tetésre. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke bevezető előadásában kifejtette; fejlődés tapasz­talható az érdekegyeztetés­ben, -érvényesítésben, bár ma még a munkaügyi in­tézményrendszer nem szol­gálja megfelelően a piacgaz­daság igényeit. Megszűnt a bérszabályozás merev rend­szere, a bérek alakításáról az Országos Érdekegyeztető Tanács keretein belül egyez­hetnek meg a tárgyaló felek. Viszont hiányoznak még a munkahelyi és az országos érdekegyeztetés közötti fó­rumok. A gazdasági szerkezetvál­tás, a támogatások leépítése munkahelyek megszűnésé­vel jár. A Körgát Klub kezdeményezi Teljes ellenőrzést a lakásgazdálkodásban! A Körgát Klub (mint helyi társadalmi érdekvédelmi szervezet) munkája legfonto­sabb területének a tényleges helyi önkor­mányzat kialakítását tekinti. Addig is, mig erre az új törvényes szabályozás nem ad lehetőséget, a Körgát Klub a ma létező keretek között kénytelen a tanács munká­ját befolyásolni, változásokat kieszközölni. A tanács munkájáról a város polgárai számára talán legfontosabb véleményalko­tási szempont a lakásgazdálkodás. Az aláb. bi észrevételek, bírálatok ezt a kérdéskört érintik. Az állami lakások kiutalásával, cseréjé­vel és eladásával kapcsolatban jog szerint a következő személyek, illetve testületek rendelkeznek valamilyen döntésj jogkörrel: tanácselnök, tanács-vb, lakásügyi társadal­mi bizottság (ltb). MSZMP—MSZP-képvise­let. A Körgát Klub a nyár derekán azzal a céllal kapcsolódott be az ltb munkájá­ba, hogy belülről tanulmányozza, felmérje a bizottság konkrét tevékenységét, és lehe­tőségeit, észrevételeit megfogalmazza, és esetleges konstruktív javaslataival segítse elő jobb működését. Az ltb lenne hivatott az ellenőrzés, a társadalmi felügyelet gyakorlására. Ez a bi­zottság ajánlást tehet a szociális tanácsi bérlakások kiutalására (illetve, pár hete a várospolitikai fórumon elhangzottak hatá­sára, lakáscsereügyekben is), döntést hoz­hat a szükséglakást felújítók kiválasztásá­ban, de a legtöbb kérdésbe semmi bele­szólása sincs, nem is kerül elé az alábbi jogcímeken történő lakásforgalom: a 3 százalékos tanácselnöki keret; lakáscsere (a fenti utalással); nem szociális tanácsi la­kás bérlőkijelölése; önálló garzonkeret (sportosztály stb.): tanácsi lakások eladá­sa; MSZMP—MSZP 1 százalékos keret. ÍA szerkesztő megjegyzése: MSZMP—MSZP­keret gyakorlatilag hosszú idő óta nem lé­tezik!) A döntéseket tehát a tanácselnök, a vb és az apparátus vezetői, vezető körei lényegében ellenőrizhetetlenül, az előzetes nyilvánosság teljes hiányában és csak na­gyon korlátozott, utólagos nyilvánosság mellett hozzák. Az ltb munkájához tartozik a szociális bérlakás igénylői környezetta­nulmányainak lefolytatása. Ez konkrét fi­zikai kapcsolatot jelent a lakosság viszony­lag széles rétegeivel, és így azt a látszatot kelti, hogy a lakásforgulom társadalmi el­lenőrzés alatt áll. Erről szó sincs, hiszen a sorozatos visszaélések nem ezt a jogcí­met (például szükséglakások felújítása) cé­lozzák meg. Mindezek alapján az ltb sze­repe két pontban összegezhető: egyrészről ez a bizottság hivatott a társadalmi ellen­őrzés látszatát kelteni, másrészről tagjr nak becsületes és jóhiszemű társad: ! munkájával jelentős anyagi terhet vesz az apparátus válláról. A fenti okok miatt a Körgát Klub arra a következtetésre jutott, hogy ez a döntési mechanizmus egészében rossz, sorozatos visszaélésekre ad lehetőséget (erre utalnak az egymást követő botrányok), és éppen ezért a klub a továbbiakban nem vesz részt az ltb munkájában, és a döntések) felelősségében nem osztozik. Az új önkor­mányzat felállításának idejéig az alábbi keretek között tartjuk elfogadhatónak a lakásforgalom kezelését: az apparátus ál­tali teljes szakértő ügykezelés megvalósí­tása; a vb döntési joga megszüntetése; tel­jes előzetes és utólagos nyilvánosság bizto­sítása; tanácstagokból és polgárokból álló, teljes körú ellenőrző bizottság felállítása; tanácstéstület esetleges látszatdöntéseinek megszüntetése; döntéshozatali jogkörrel rendelkező tanácsi alkalmazottak vagyon­nyilatkozata belépéskor és távozáskor; szakapparátusok vezető helyeinek pályázat útján való betöltése. Póda Jenő, Tiihegyi József (Körgát Klub)

Next

/
Thumbnails
Contents