Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

1989. november 30., csütörtök 3 A négypárti koalíció hosszú távra szál Tovább működik az EKA Szegeden Pártok vezetőinek véleményét tettük közzé keddi számunkban a népszavazásról; rögtönözve, hiszen csak a telefonon elérhető szóvivőket tudtuk megkérdezni, igy a győztesnek mondott négypárti koalícióból az SZDSZ, a Fidesz és a kisgazdapárt képviselői, Rozsnyai Bálint, Ökrös Tamás és dr. Szeghő István az alábbiakban válaszolnak kérdéseinkre. — A legújabb SZDSZ-nyilatkozatokból ugy tetszik, megváltozott a. párt érvrendszere, már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Parlament válasszon elnököt. Miért? H. B.: — Nekem nem tűnik ez változtatásnak. Eddig sem az volt számunkra a lényeges, hogy hogyan válasszunk elnököt, hanem az, hogy mikor. Jelentős számú szavazat utal arra, hogv sokan a közvetlen választást igénylik, természetes tehát; hogy megfontoljuk a hogyan kérdését. i ö. T.: — Mivel az Országgyűlés megváltoztatta az eredeti kérdéseket, a népszavazás első pontja tulajdonképpen nem egy, hanem két kérdést foglalt magába, a mikor és a hogyan is benne volt. Aki nemmel szavazott. annak az volt a fontosabb, hogy közvetlenül valasszon elnököt, aki igennel. az az időpontot látta lényegesnek. Sz. I. — Ugy gondolom, a szavazás utáni négypárti nyilatkozat bizonyságot szolgáltatott arról, hogy őszintén az elnökválasztás tdőpontjd érdékeit bennünket; — Á még mindig csak felhivataleyi adátok alapján Budapesten és Pest megyén kívül mindössze két megyében győztek az igenek, az egyik Bács, a másik Csóngrad. Tulajdonítanák ennék jelentőseget? ö. T.: — Talán nem lesz baj-, hu kiszivárogtatjuk: az országosnál es a Csongrád rhegyeinel is nagyobb arányban szerepeltek az igenek olyan Csongrád megyei helységekben, ahol az SZDSZ vagy a kisgazdapárt erős. Például Zsömbón, Földeákon, Szatymuzon. Sz. I.: — Az tény, hogy a megyék között Csongrádban a legerősebb a kisgazdapárt. Minden helységben van már szervezetünk, Szegedtől Szentesig, s Zákányszékig, Rúzsáig. A falu megszervezése a népszavazásra — álszerénység nélkül mondhatom — a kisgazdapárt sikere. Az is bizonyítja, hogy itt erősebb a párt, mint más megyékben, hogy az átmeneti időszakban az MDF-fel együtt megyei tanácstagot delegálhatunk a megüresedett tanácstagi helyekre. — Mi lesz ezutiún a 'négypárti koalícióval? Ö. T.: — Minthogy elvi alapjai vannak ennek a koalíciónak — legáltalánosabban a négy párt európai orientációja —, az együttműködésünk hosszabb távra szól. Ez azonban nem jelen ti, hogy az MDF1-fel és a többi párttal nem akarunk kapcsolatokat. Sz. I.: — Ahogy már be jelentették, közös jelöltet szeretnénk állítani köztársasági elnöknek. A parlamenti választások első fordulójában nyilvánvalóan saját jelölteket kíván állítani minden párt, de a következő fordulókban ismét koalíciós alapon lesznek jelöltjeink. — Működik-e továbbra is a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal? R. B.: — Igen. Ugyanis, ha a rendszerváltás véglegesítésében gondolkodunk, az EKA elősegítheti, hogy a pártok tagjainak helyi érdekeit és véleményét érvényre juttathassák a képviselői. . ö. T.: — Amikor az EKA létrejött, még senki nem gondolhatta, hogy az MSZMP ilyen hamar „a sajat kardjaba dől". De az EKA még mindig a „birtokon kívülieket" tömöríti. Természetesen tudjuk, hogy léteznek érdekszférák, amelyeknek nem pártok szerint kell (szerveződni, _ viszont csak ezek. a pártok segíthetnek a mégszerveződésükben. Eddig Szegeden tísák az. SZDSZ, a Fidesz és a Körgát Klub ismerte föl, hogy ninps más erő, amelyik például a lakóterületi mikroszervezetek kialakításában segítene. — A szavazási kampányok ellentmondásos véleményeket váltották ki. Tuiiom, hogy nott a hegy part taglétszáma ez alatt az idö alatt, de azt is, hogy megütközést keltett a sfzegedi plakátragasztás.. R. B.: — Szegeden nincsenek meg egy ilyen kumpany feltételei. Az egész megyére szóló akciókat a 30 négyzetméteres, egyteleíonos FideszMrodából szerveztük. A politikai plakátoknak nincs helyük a városban. Olvastam, hogy a tanácsnak 100 forintjába került egy plakát kiragasztása. Nekünk nincs erre pénzünk. Mindazonáltal péntekre leszedjük a Kárász utcán, valamint a műemlék épületekre ragasztott plakátokat. Sulyok Erzsébet Szerveződő vasutasok Novemberben Urbán Lajos, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója több országos lapnak is nyilatkozott, felhívta a figyelmet a vállalat egyre szorongatóbb helyzetére. Egy svájci cég szakértői a közelmúltban világították át a vasutat, véleményük szerint húszezres létszámcsökkentés lenne indokolt. Természetesen nem a járműjavítókat kell szélnek ereszteni, meglehetősen hoszszú ugyanis a javításra váró mozdonyok és vagonok sora. A szervezet középvonalában elhelyezkedő intézmények, főnökségek környékén kellene elkezdeni a rendcsinálást. A svájciak- szerint ezen a szinten nem eléggé körülhatároltak a feladatok. Valaminek változni kell, ezt belül is nagyon sokan érzik. A Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete két hónapja alakult meg Budapesten, a Keleti pályaudvaron. A 15 ezer embert foglal koztató, három megyés — Bács, Békés, Csongrád — Szegedi MÁV Igazgatóságon alakult meg az első vidéki alapszervezet november 16án. Érdekeik érvényesítését a régi keretek között ők sem tartották elégségesnek. A kezdeményezők az — operatív irányítás legmagasabb szintjén dolgozó — Üzemirányítási Központ munkatársai voltak. Hatvanuk közül negyvenen azonnal kiléptek a régiből és beléptek az üjba. Működésükhöz rövid. idon belül helyiségét, telefont kaptak az - igazgatóságtól. Ennek ellenére hírük a vasúton belül a kívánatosnál nehezebben terjed. Részletek a VDSZSZ 13 pontos programnyilatkozatából: — A' túlméretezett, bürök ratikus apparátus mielőbbi leépítése, az .így felszabaduló munkaerőnek, illetve munkabérnek a vasút működése szempontjából nélkülözhetetlen munkakörökbe történő átcsoportosítása. — AZ alapbérek 60-65 szó zalékos mértékű emelésére van szükség. — A biztonság érdekében maximálni kell a szolgálatban eltölthető időt. Sztrájkról egyetlen szó sem esik. A Magyar Királyi Államvasutak idején is tilos volt minden ilyen irányú szervezkedés. (Akkor a pártvagy a szakszervezeti tagság egyenesen kizáró ok volt.) A szegedi választmány tagjai hangsúlyozták, hogy a vasúiért a vasúiból akarnak élni ezután is K. A. Ok vagy okozat? A bevásárlóturizmus és környéke Vélemények, javaslatok, állásfoglalások CSAK IDŐLEGES MEGOLDÁS Megalakult az MSZP szegedi gazdasági tagozata. Első összejövetelén a következő állásfoglalást fogalmazta meg: Az élelmiszer-kivitel néhány napja bejelentett adminisztratív korlátozása csak időleges megoldása az ellentmondásos helyzetnek. Segítségével a határszéleken valószínűleg elkerülhető Tesz az év végi súlyosabb áruhiány, visszaszerezhető a hazai lakosság színvonala. zai érdekek sokoldalú figyelembevételével végezheípar hazai lukossag sza- tő el. Ezzel az átállással bűn mára nélkülözhető termé- ,enne hónapokig várni, kei. Most felo például, hogy a térség nagy tömegű sajtot Az MSZP szegedi gazdagyártó berendezései és a ve- sági tagozata következő öszlük dolgozó szakemberek idejövetelét december 18-án, munka nélkül maradnak A délután fél ötkor tartja a probléma megnyugtató ren- párt Tiszu-parti székhá/.ádezése üzleti alapon, a ha- ban. PÁKTOK ÁLLÁSFOGLALÁSA A hazai tömegkommunikáció irányítása körül kialakult vitában a politikai ellátásának pártok szegedi szervezetei Előremutató közül öten az alábbi közös megoldás viszont az lehet- véleményt alakították ki. ne, ha üzleti alapon szer- Egyértelműen támogatjuk vezett, a határállomások kö- annak a felügyelőbizottságzelében telepített, kizárólag nak a létrehozását, '. melyvalutáért árusító boltcsoport nek feladata, hogy a Majönne létre. Ezeknek az el- gyar Rádió és Televízió, vaárusítóhelyeknek a szám- lamint az MTI pártállami Iája kiviteli engedélyként is irányítását társadalmi elszolgálhatna. Itt jó kondi- lenőrzés váltsa fel. ciókkal értékesíthetők lehet- Ennek értelmében egyetnének a magyar élelmiszer értünk a Magyar Rádió és Magyar Televízió felügyelőbizottságának a megalakulásával, és támogatjuk a bizottság tevékenységét mindaddig, amíg a nevezett intézmények demokratikus működésének kialakításában szerepe lehet. Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Néppárt, Szociáldemokrata Párt A jugoszláv bevásárlóturizmus okozta visszásságokkal foglalkozó cikkeinkre érkezett levelek, telefonon befutott megjegyzések jelzik olvasóink figyelmét, a téma iránti felfokozott érdeklődését. Szinte természetes és örvendetes vitatkozókedvük, amennyiben másként értékelik az elmúlt, s a jelenlegi szegedi állapotokat. Kérésüknek, hogy vegyük figyelembe észrevételeiket, most igyekszünk helyt adni. A ritkaságszámba menő, névvel ellátott levelek között talan Koppány György írása tükrözi a legjobban a szegedi közvélemény hangját: Elefánt = egér Vegyük sorra: az elefánt is négylábú, mint az egér; mindkettő szárazföldi állat; mindkettő emlős állat; mindkettő rágcsáló; mindkettő többnyire szürke; végül mindkettő ,,e" betűvel kezdődik. Ez a sok hasonlóság, ugyebár, nem lehet véletlen, következésképpen a két állat tel. jesen egyforma, tehát adjunk mindkettőnek egy-egy marék zabot. Tudom. sokan azt mondanák erre: de tegyük mérlegre az elefántot, azután az egeret, mérjük meg a súlyukat, s rögtön kiderül az óriási különbség. Pontosan ezt gondolom én is. A marék zab az. elefántnak meg sem kottyan, az eger viszont napokig eléldegél rajta. Amikor déli, nyugati és északkeleti szomszédaink elárasztják üzleteinket, áruházainkat, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre a sokszorosát vásárolják annak, amit a helyi lakosság elfogyaszt, akkor azt mondjuk, mi is ezt tettük Ausztriában. Ügy tűnik, az. elefánt egyenlő az egérrel, hát mit panaszkodunk?! De vegyük elő újra a mérleget. Mintegy másfél millió magyar polgár gyorsan átváltotta a 22 ezer forintját schillingre, futott Ausztriába, hogy megvegye a hűtőládát, videót, sztéreómagnót. Miután elköltötte a valutakeretét, hazament szerzeményével, és azóta boldogan él. ha meg nem halt. Az egész magyar invázió lezajlott két hónap alatt. (A szemetet, amit az osztrák • utak mentén a magyarok otthagytak, azóta eltakarították. a győriek is átmentek takarítani.) Ha valaki azt gondolja, 'hogy • a Snagfc-arók azóta is hetenként vesznek új hűtőládát, minden hónapban másik videómagnót hoznák Ausztriából, az téved. A hűtőláda, videomagnó, sztereómagnö állóeszköz. Az állóeszköz évekig szolgálja gazdáját. A deli, nyugati és északkeleti szomszédaink azonban nem állóeszközt visznek, hanem fogyóeszközt; mosóport, szappant, kávét; tejtermékeket, húskészítményeket, tojást, étolajat, margarint. És szemmel láthatóan, nemcsak saját fogyasztásra, hanem eladásra is. Déli szomszédaink 23 milliónyian vannak, nyugati szomszédaink 8 millióan, az északkelétiekét talán már ne is Számolják, kj tudja, h;L nyan jönnek, ha még Szegedre is jút belőlük. Testvérek között is háromszor annyian jönnek a három szomszédból rendszeresen, mint hazánk lakossága. Mert ugye. a sajt, vaj, szalámi elfogy, tehát újra kell vásárolni, ezért is jönnek hétről hétre évek óta. Öh. de valutát hoznak! Bizony, legalább 10 dollárt, vagy 20 márkát, és elvisznek 5 ezer forint értékű árut. Csuda jó üzlet! Hogy kinek? Bizonyára nekünk, azért jönnek Zágrábból, Nisböl. Szkopjéból. Szarajevóból. Belgrádból sok száz kilométert autózva, hogy mi" jól járjunk. Hálából segítünk nekik a feketepiacon forinthoz jutni. Nyugat-Berlinről azt tartják, hogy Európa városai közül itt a legnagyobb az árubőség. És'lám, amint megnyílt a fal, egy nap alatt kiürülték Nyugat-Berlin büszke áruházai. És mj meddig bírjuk? Együnk sóba-vízbe levest, amíg a szomszédaink jókat esznek a termékeinkből? Vagy hivatkozzunk a hűtőládát vásárló magyarokra? Aki az elefánt és egér között nem lát különbséget, az megérdemli, högy olyan szegény legyen, mint a templom egere. Jelzések Sok éven át álságos föltételek . között működött a magyar gazdaság. Az elvet úgy hívták: tervgazdálkodás. E kondíciókat az utóbbi években ugyan többé-kevésbé helyettesíteni látszott egyfajta szimulált piacgazdaság," amely mögöA azonban a> régi logika húzódott meg. A „szimulátor" ;paramétereit ugyanis megintcsak a központi irányítás szabta meg. Ennek az álságos föltételrendszernek a gyöngéi abban a pillanatban kiütköznek, mihelyt új körülményekkel kellene szembenéznie a gazdaságnak. Amíg minden valamelyest is tisztességes piacgazdaságban a gazdaság legfőbb motorja a kereslet, s annak megélénkülését szinte népünnepély fogadja, minálunk a keresletnövekedés többnyire pánikhangulathoz vezet. Mint például a jugoszláv bevásárlóturizmus kapcsán. A gondokat általában a hiánygazdaságra szokták visszavezetni, csakhogy a hiánygazdaság nem ok. hanem maga is okozat. Okozata a deformált pénzpolitikának, a gazdasági erőforrások központilag ellenőrzött és torz elosztásának, az irreális ár- és bérrendszernek stb. Most, hogy a kormányzat egy több évtizedes gyakorlat következményeként ismét piacidegen, adminisztratív lépésre szánta el magát, hogy kivédje azokat a lehetetlen hatásokat, amelyeket nem a bevásárlóturizmus, hanem egy lehetetlen gazdasági szisztéma okozott? nem ártana néhány dolgot végiggondolnunk. Azt például, hogy irreális a forint árfolyama. irreálisak hazai béreink és áraink. És végezetül azt, hogy az IMF, azaz a Valutaalap elméleti megállapításai kísértetiesen összecsengenek a bevásárlóturizmus gyakorlati válságjeleivel. Sz. I. A bevásárlóturizmus nem új keletű dolog. - Mondhatni egyidős.az emberiség történetével. Kevés olyan vidék volt és lesz széles e világon, ahol minden megtermelhető, kibányászható, azaz hozzáférhető. A van és a nincs kényes ' egyensúlyát a kereskedelem hivatott kiegyensúlyozni. Ez történhet szerződések által szabályozott keretek között, állami színben, illetve a segíts magadon ... elvét követve feketén — a törvények kijátszásával. E folyamatnak csupán a mindenkori kereslet-kínálat szabályozói szabhatnak határokat. Közép-Kelet-Európa országai az utóbbi fél évszázadban közös útra léptek, igy most gondjaik . kózel azonosak. A közös álomból való ébredés nem egyszerre, s nem azonos körülmények között zajlik. így a volt vasfüggönytől Keletre eső országok korábban . töretlennek mondott fejlődése sem azonos módon megy végbe. Ezt a különböző nemzetiségű és állampolgárságú blokkbeliek az utóbbi években jól megtanulták, s mindig is tudták, mikor, mi, Közutálat... hol kapható országhatáraikon kívül — olcsóbban. Most, hogy nemzetgazdaságaink jórészt az összeomlás szélén egyensúlyoznak, s mindegyik a maga módján — törvényszerűnek tűnik a lengyeleknek köszönhetően mar korábban 'kialakult portyázó, egymást fosztogató ú.i népvándorlás. A folyamat öngerjesztővé és kölcsönös indulatokat kiváltóvá vált. A Szovjetunió és Lengyelország majdnem teljes körű kiviteli tilalmat érvényesít, míg Csehszlovákia a mindennemű magánexportot is tiltja. A beílini fal részleges leomlása következtében- Nyugatra szakadt NDK-sokkal egy időben, a keletnémet államban diplomáciai jegyzékváltást kiváltó eseményként, a boltokban a következő táblák jelentek meg: „Lengyeleket nem szolgálunk ki." (Hasonló intézkedést többen kértek Szegeden is.) Az eddigi politikai bezárkózást a gazdaságiak hivatottak felváltani, miközben a szomszédos népek egyaránt az áhított nyugati (tá vol-keleti stb.) tökéért versengenek. A nagy barátságot az önérdek agresszivitása, a bajban levők kölcsönös utálata teszi reálissá. A nagy politika játszmáiban utóbb mellékszereplők voltunk, mások malmára hajtottuk a vizet, s mindig csak jövőnkben hihettünk ... A vak indulatok helyett ideje volna józanul szemlélnünk az eseményeket. Hiánygazdaságaink védelemre szorulnak. A vámok e célt szolgálhatják. A gazdaság racionalizálására lassan nálunk is sor kerül. Ez a munkanélküliség rémét veti ránk. A munkanélküli pedig úgy él meg, ahogy tud Segélyből, alkalmi munkából, feketézesből, bűnözésből... ami adódik. A szociális védőháló igencsak lyukacsos. A kormány kapkod ... Jövőre a' élelmiszer jelentős drágulá sa várható. Küszöbön az elszegényedés. Ha a hústermelést való: ösztönzőkkel támogatná n kormány, ha a bosszant! felvásárlást ésszerű keretei: közé szorítanánk: jutna ír, maradna is — mindnyájunknak. Varga Ivan I