Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

4 Emberi fogyasztásra alkalmas ? Panelsmink Világképünk — némi túl- geket alakítottak ki. Szaba­dással — lakásközpontú. Ez dabban, változatosabban a gondolat (is) olvasható ab- használták a betonsablono­ban a tanulmánykötetben, kat, amelyek — s ez csak amely a városépítésről kö- nekünk, hazai betonkockák­zöl markáns — és gyakran ban és -hasábokban élőknek homlokegyenest ellentmon- meglepő — díszítésre is ál­dó — véleményeket. Nehéz kalmasak, hiszen ívelt szer­vitatkozni az idézett kije- kezeti elemek éppúgy for­lentéssel, hiszen Magyaror- mába önthetők, mint az ál­szág legsúlyosabb társadat- tálunk megszokott, fantá­mi problémája ma a lakás- ziátlan épületrészek, hiány, s a „lakásínség" száz- , „ . , ezrekben alakítja ki a la- Ámulva például a f.nnor­kásközpontú világképet. TaP.ola erdőkbe par­kokba agyazott, valtozatos Ellentmondásosnak latszik, jellegű, magasságú és elren­hogy a lakáshiány minded- dezésű épületein, a hatva­dig leghatásosabb gyógysze- nas évek elején Kelet-Euró­rét, a nagypaneles, házgyá- pában is (a Szovjetunióban ri lakást ma szinte már néhány évvel korábban) át­csak szidni illik. A falansz- vették a panelépítés mód­ter, a betondzsungel kifeje- szerét. Az eredmény szerte zések érzékeltetik azt a vé- az országban látható. Finn­leményt. mely szerint a ház- ország — sajnos — messze gyári lakótelepek csúnyák és van. A 15-20 éves fáziské­embertelenek. S a „panel" séssel átvett technológiát fogalom feltöltődött e nega- „keleties" módon használták tiv tartalmakkal. nálunk: mereven, az építé­Vajon csakugyan a panel szeti , e\vfiekt61„ tflb7akitva' a felelős mindezért? A fo- rosszul ^készített dontesek galmak összemosódásának n>oman­elkerülése céljából feltétle- A házgyári sablonrend­nül szükséges különválaszta- szernek nem érdeke a vál­ni a tömeges lakásépítésre tozatosságra törekvés, hiszen lehetőséget adó technológiát egy beállított technológiá­attól, ami az általa kínált nak amortizálódnia kell, s lehetőségekből eddig lakó­' V./'-'/v 1 IIxifíllsÉI^^ 4 WfM -> glff -> glff It^ilÉllP IlISlfil iiP - * , H 1 1 Í .MWmfuMm: < •. ví '- * * Minták — Szegedről. Követendők vagy elvetcndők?... lehet telepeinken megvalósult. sőt, az Egyesült Államokban is építettek panelházakat. Miután kiszolgálta a hir­telen támadt tömegigényt, átalakult a panelelemek hetjük, hogy az időjárástól tüneti kezelés, azon függetlenül, előre elkészít- vitatkozni. heto" A felhasználás hibáiért Jelentős változások egye- azonban nem a panel a hi­lőre nem láthatók e téren, bás! Ezt az építési formát Az mindenesetre biztató, a sokat csodált' finn építé­ez az időszak 10-15 évig is hogy Szegeden nem epül szetben még ma is alkal­tart. E gyárakban csupán több hagyományos lakóte- mázzák. Helyes hazai hasz­néhány, előre tipizált háztí- íeP- a Belváros védettséget nálatához politikai döntési pust állítanak elő. Szegeden élvez, de a külső területek bátorság és — nem utolsó­id aT'C Például mindössze ötfajta főútvonalai mentén is csak sorban — tőke lenne szük­KezaieK épületet! igényesebb formában hasz­nálható a paneles technika. Ebből egyenes út vezet az Egyre több helyen alkal­túl- maznak „vegyes szerkezetű zással azt mondhatjuk, hogy építési módot", azaz a főfa­lak betonból készülnek, köz­tük ázonban téglával falaz­nak. A paneles építési módot a második világháború után Nyugat-Európában tömegesen használni. A há­borús pusztitáspk során le­rombolt lakóházak helyébe uniformizáltságig. Kis ujakat kellett építeni — méghozzá a lehető leggyor sabban. A skandináv álla- az egyik városból éjjel vo mokban. Franciaországban, naton a másik városba uta séges. Rugalmasabb gyártá­si rendszerrel, megfelelő építészeti elvek alkalmazá­sával szebb, emberibb kör­nyezetünk lehetne — panel­ból is! Ny. V. zó reggel felébredve azt hi- Persze vannak díszítési szi, hogy még mindig a ki- törekvések is. A merev, geo­metrikus rendet dekoratív motívumokkal igyekeznek „emberi fogyasztásra" alkal­masabbá tenni. Magastetők­kel, különféle anyagú és formájú díszekkel próbálják az emberarcúságot elérni, indulási helyén van. Pedig a panelt akár használata: finomodó tech- gyobb méretű téglaként is nológiával, kisebb méretű tekinthetjük, amelyet sok­elemekkel izgalmasabb, féleképpen lehet használni. mozgékonyabb épülettöme- És azt az előnyét sem feled- Hogy mindez több-e, mint A nyugalom napja Ebben az évszakban ezt mondják, szép időnek: ragyogott a nap, kemény, száraz hideg volt vasárnap. Bizonyos, hogy ködös, lucskos, szeles időben keve­sebben jönnének szavazni — mondta a fiatalember, akit a pártja delegált az egyik szavazatszámláló bi­zottságba. Hogy mi minden, előre kiszámithatatlan kö­rülmény (is) befolyásolhatja a népszavazást — vajon ki vehetné számításba? Utólag is kár lenne tagadni: az első magyarorszá­gi népszavazást megelőző hetek rossz hangulatúak voltak. Sokakat aggodalommal töltött el a pártok kö­zötti indulatos harc, s az a kezdettől létező, ám most leplezetlenné vált tény, hegy az ellenzék erősen meg­osztott. Mintha kevés lett volna eddig az időnk meg­emészteni, hogy az alapvetően egyet -r demokratikus jogállamot — akaró erők markánsan különböznek egymástól aszerint, milyen utakat-módofiSt követnek e célért. Vagy mégsem pusztán erről lenne szó? A pártviszályokat kiemelő, elmúlt napokban, firiúkor szá­mos valódi' érv is hangzott az eltérő álláspontok mel­lett, bizony, fals hangok szintén kihallatszbttak a vi­tából. Türelmetlenség, egymás lejáratása, demagógia — még hagyján. De kerültek súlyos vádak: mintha megint a lépésenkénti, megfontolt haladás, a .,kiegye­zéses stratégia" hivei álltak volna szemben a mindent tagadók elszánt csapatával, miként ez volt már a mi történelmünkben. Többen hasonlították a „négypárti koalíció" (SZDSZ, Fidesz, kisgazdapárt, MSZDP) ma­gatartását ama, mindent kockára tevő szerencsejáté­koséhoz: va banque, dupla vagy semmi... És gond­terhelten töprengtek: oké, oké, vonzó a virtus, de mégis, kinek a bőrére megy itt a játék? f^ kinek a haszna, ha bejön? Vajon ez az út vezet-e a (majd­nem) mindenki által áhított célhoz? Ne adj' Isten: tán megint egy kizárólagos hatalomra törő erő nagy játszmájában vagyunk bábuk? Ismerjük hát el, volt tétje ennek a szavazásnak, még akkor is, ha keveseknek vált világossá: pontosan micsoda. Mert lehetséges ugyan, hogy az első kérdés­re adott válaszok egymáshoz oly közeli aránya vélet­len, pontosabban olyan szabály, mint az egyszer fej, egyszer írás „rendje". De az valószínűbb, hogy mu­tatója a mai kényes egyensúlynak. Mindenesetre tény, s mint ilyen, megkerülhetetlen. A politikában járat­lanabb elme is részben a következményének sorolja azt az SZDSZ-nyilatkozatot, miszerint alkotmánymódo­sítás kérdése, s a parlamenti választások után a nép közvetlenül, maga választhat köztársasági elnököt... Másrészt pedig ez a nyilatkozat elejteti a népszava­zás előtt lappangó vádakat, s nem engedi tovább -meg­kérdőjelezni a rendszerváltást igenlők egyöntetű jó szándékát sem, politikai felelősségtudatát sem. Egyébiránt a szavazás nyugalma, rendje, a polgá­rok aktivitása és öntudatos méltósága volt a legmé­lyebb hatás, ami elért vasárnap. Körzetről körzetre járva, imponálónak, és nagyon megnyugtatónak tet­szett az a hangulatváltás, ami a megelőző napok ide­ges ingerültségétől megkülönböztette ezt a szabad va­sárnapol: az emberek céltudatos határozottsága. az erő érzetében viselt megfontolt nyugalma szinte kéz­zelfoghatóan áradt szét — mi tagadás, gyógyítószer ként is, őrlő vitákban megfáradt mindannyiunknak. Az elemzők — minden bizonnyal előbb-utóbb előkerülő részletes részadatok birtokában — dolgoz­hatnak. ezerféle hasznos következtetésre juthatnak. A partok készülhetnek a rendszerváltást visszavonhatat­lanná tevő választásokra. Mi pedig akik így szavaz­tunk vasárnap: bizhatunk magunkban. Latolgatom, milyen érzés; talán amolyan hétköznapian fölemelő... Sulyok Erzsébet Eddig vártak a napszámosok... A sofőrök idegesek. A tro- Az összes tömegközlekedé­li- és villamosvezetők úgy- si jármű útvonalát felül kell szintén. Mikor járművükbe vizsgálni — reagáltak azil­Kör, a kór idején 1980 nyarától kezdett és a „huszonötök" utan a kelésére is, nemhogy tole­végzetesen elharapózni a .„huszonhatok" csak a kö- rálásukra. Így jött létre a reformkór. Olyan konzer- vetkezők a sorban. Az öt­vatfv „reform"-kurzus ke-- let népszerűsítésében, tu­rült hatalomra és talált tá- datosílásában sokat segített, mogatóra a vidéken dekko- hogy Grósz december 10-én ló pártoligarchiában, amely sietve „lefrakciózta" a kez­reformkór idején az első reform kör. A mozgalom eredményes­ségéről vagy eredményte­rovid időn belül szertefosz- deményezést. Ezután indult ínségéről létrejötte óta . .. ... . . . ujtutkn'/nnl/ mi mnenb latta a májusi reményeket, meg az a viharos folyamat, vitatkozunk mi is, mások Gondoljunk csak a megyei melynek eredményeképpen 1S" Az flmu't esztendő , ... , , . , . . . . r.r miprf ervem h'nnlnhh tir­purtertekezletek osszehivá- tavaszra országossá valt a sának végsókig való aku- reformköri mozgalom, dályozusára. Vagy ernlé- Kik voltak a kezdemé­kezzünk az MSZMP régi- nyezők? A névsorban talá­új főtitkárának november lünk egyetemi oktatókat. 29-ei beszédére, amelyben mérnököket és pártmunká­az egypartrendszerhez me- sokat, középiskolai tanárt, nianyanak Következményeit reven ragaszkodva osztály- népművelőt és tsz-elnököt, mindenesetre mutatjak a harcot hirdetett az „ellen- újságírókat és KlSZ-titká­séges, ellenforradalmi" rokat. De életutunk, gon­erőkkel szemben, a „fehér- dolkodásunk sem volt egy­terror" lehetőségével ré- forma. A közös bennünk misztgetve az országot. — úgy vélem — az, hogy Ugyanezen a napon — elegünk lett a fontolva ha­ma egy esztendeje ­DM-ben 26 aláírással meg- helybenjárásból". Abból a jelent egy felhívás; Rc- veszélyes konzervativiz- . . formköröket az MSZMP- musból, amely fokozatosan c,a"K megteremtesenez, ben is! Nem robbant bom- vált képtelenné az MSZMP- csak annyU: erte tettulTK­baként. Az első napokban beli és attól független reál­ügy tűnt; a „tizenkilencek" politikai folyamatok érzé­— miért érzem legalább tíz­nek\> — eseményeire gya­korolt hatását igazán meg­ítélni később lehet. Az uralkodó párton belüli ra­dikális reformellenzék berlini és a prágai brutá­lis rendórrohamok Ma, amikor nagy és han­gos a verseny annak bizo­nyításában, hogy ki milyen a Indásnak álcázott „offenzív mértékben járult hozzá ma­gyar — s egyszer talan mégis európai — demokrá­nem ellene. Kovács László szállnak, a forgalmista meg­kérdezi tőlük: tudják-e vál­lalni az aznapi munkát. (Betegen, fáradtan nem sza­bad volánhoz ülni.) Muszáj — mondják. Valakinek el kell szállítani azt a renge­teg utast. Közel egy evnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mun­katársak egymás közti sut­togó zsörtölődése, majd egy­re hangosabb segélykérő ki­áltásai az illetékesek fülé­be jussanak, hogy egy asz­talhoz ülve megbeszéljék közös dolgaikat. — Tessék, mondják el pa­naszaikat, meghallgatjuk önöket és meglátjuk, mit tehetünk. — Ez volt a teg­napi gvűlés alapállása. Az SZKV oktató klubhelyiségé­ben a huszonegynéhány buszsofőr, troli- és villa­mosvezető végre megmond­hatta a magáét a vállalati vezetés, a tanács és rend­őrség megjelent illetékesei­nek. A panaszfolyam kiapad­hatatlannak tűnt. Akinek kötelessége van, joga is kell, hogy legyen, ha mi.: nem, hát a megfelelő mun­kakörülményekre. A tömeg közlekedés napszámosai kér­tek és javasoltak, hatályos jogszabályokra hivatkoztak. Feltett kérdéseikre most vá­laszolni kellett. letékesek. Ebben a munká­ban most a sofőrök képvi­selője is részt vehet majd. Jogos észrevételeiket így ér­vényesíthetik. A tudósítóban az illetékes urak egyikének kérdése visszhangzik: — Miért kel­lett erre eddig várni? V. I. Adomány Egy eredetileg Romániába indított kamion érkezett Franciaországból Szegedre ruhaneművel, élelmiszerrel és gyógyszerrel megrakod­va; a szegedi felsővárosi plébánián fogadták a kami­ont, a kirakodásban erdélyi menekültek és a francia vendégek is segítettek. A plébánián egyébként 2500 olyan menekültről vezetnek kartont, aki Szegedre kapott ideiglenes tartózkodási en­gedelyt. rva Hivatali zsargonnal szólva, járhatjuk a világot, mert a „normatív" szabályozás hí- ötven dollár aligha elég az ve vagyok. Magyarán szól- üzefnanyagra és a kinti élet­va, nem szimpatikus szá- re. Rólunk most is elfeled­momra egyetlen kivétel, keztek, még jobban be let­egyetlen megkülönböztetés tünk zárva, mint eddig. sem. Akar negatív, akár po- . _ . , , , . A nemregiben született valutarendeletet most nem óhajtom minősíteni, mivel ezt megtettük már az el­Kivétele­mégis a kivetelek zitiv. A napokban mégis egy pillanatra megbicsaklott ez az elvem Egy mozgássé­rült hívott fel Nem segít- ,, , , séget kért. hiszen jól tudja mult aaP<*ban ó i*, egyetlen ,'rás a leg- ff" most megis * . . ritkább esetben változtat h!vfhe "égődnek. Annak, kormánydöntéseken. De ak,U bals,oraa ,a g<;p^csl ,ule­azért elmesélte a történetet. séhez kötött, legalább a kor­Karácsonyra a családjával ma"y megadhatna a (moz­az NSZK-ba készült. De ^szabadsagot Hiszen sze­most fuccs lett az utazás­nak, pedig azért tervezték, hogy gimnazista lánya ki­csit „élesben" is gyakorol­hassa a nyelvet. — Mi. mozgássérültek nem utazhatunk vonaton. Már­pedig ezután autóval sem rencsére nincsenek olyan sokan, hogy belerokkanna a költségvetés, ha rajtuk se­gítene. Egy nemes gesztus, egy nemes kivétel ez egy­szer csak dicséretére válna a rendeletalkotónak (rafai)

Next

/
Thumbnails
Contents