Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
4 Emberi fogyasztásra alkalmas ? Panelsmink Világképünk — némi túl- geket alakítottak ki. Szabadással — lakásközpontú. Ez dabban, változatosabban a gondolat (is) olvasható ab- használták a betonsablonoban a tanulmánykötetben, kat, amelyek — s ez csak amely a városépítésről kö- nekünk, hazai betonkockákzöl markáns — és gyakran ban és -hasábokban élőknek homlokegyenest ellentmon- meglepő — díszítésre is áldó — véleményeket. Nehéz kalmasak, hiszen ívelt szervitatkozni az idézett kije- kezeti elemek éppúgy forlentéssel, hiszen Magyaror- mába önthetők, mint az álszág legsúlyosabb társadat- tálunk megszokott, fantámi problémája ma a lakás- ziátlan épületrészek, hiány, s a „lakásínség" száz- , „ . , ezrekben alakítja ki a la- Ámulva például a f.nnorkásközpontú világképet. TaP.ola erdőkbe parkokba agyazott, valtozatos Ellentmondásosnak latszik, jellegű, magasságú és elrenhogy a lakáshiány minded- dezésű épületein, a hatvadig leghatásosabb gyógysze- nas évek elején Kelet-Eurórét, a nagypaneles, házgyá- pában is (a Szovjetunióban ri lakást ma szinte már néhány évvel korábban) átcsak szidni illik. A falansz- vették a panelépítés módter, a betondzsungel kifeje- szerét. Az eredmény szerte zések érzékeltetik azt a vé- az országban látható. Finnleményt. mely szerint a ház- ország — sajnos — messze gyári lakótelepek csúnyák és van. A 15-20 éves fáziskéembertelenek. S a „panel" séssel átvett technológiát fogalom feltöltődött e nega- „keleties" módon használták tiv tartalmakkal. nálunk: mereven, az építéVajon csakugyan a panel szeti , e\vfiekt61„ tflb7akitva' a felelős mindezért? A fo- rosszul ^készített dontesek galmak összemosódásának n>omanelkerülése céljából feltétle- A házgyári sablonrendnül szükséges különválaszta- szernek nem érdeke a válni a tömeges lakásépítésre tozatosságra törekvés, hiszen lehetőséget adó technológiát egy beállított technológiáattól, ami az általa kínált nak amortizálódnia kell, s lehetőségekből eddig lakó' V./'-'/v 1 IIxifíllsÉI^^ 4 WfM -> glff -> glff It^ilÉllP IlISlfil iiP - * , H 1 1 Í .MWmfuMm: < •. ví '- * * Minták — Szegedről. Követendők vagy elvetcndők?... lehet telepeinken megvalósult. sőt, az Egyesült Államokban is építettek panelházakat. Miután kiszolgálta a hirtelen támadt tömegigényt, átalakult a panelelemek hetjük, hogy az időjárástól tüneti kezelés, azon függetlenül, előre elkészít- vitatkozni. heto" A felhasználás hibáiért Jelentős változások egye- azonban nem a panel a hilőre nem láthatók e téren, bás! Ezt az építési formát Az mindenesetre biztató, a sokat csodált' finn építéez az időszak 10-15 évig is hogy Szegeden nem epül szetben még ma is alkaltart. E gyárakban csupán több hagyományos lakóte- mázzák. Helyes hazai hasznéhány, előre tipizált háztí- íeP- a Belváros védettséget nálatához politikai döntési pust állítanak elő. Szegeden élvez, de a külső területek bátorság és — nem utolsóid aT'C Például mindössze ötfajta főútvonalai mentén is csak sorban — tőke lenne szükKezaieK épületet! igényesebb formában használható a paneles technika. Ebből egyenes út vezet az Egyre több helyen alkaltúl- maznak „vegyes szerkezetű zással azt mondhatjuk, hogy építési módot", azaz a főfalak betonból készülnek, köztük ázonban téglával falaznak. A paneles építési módot a második világháború után Nyugat-Európában tömegesen használni. A háborús pusztitáspk során lerombolt lakóházak helyébe uniformizáltságig. Kis ujakat kellett építeni — méghozzá a lehető leggyor sabban. A skandináv álla- az egyik városból éjjel vo mokban. Franciaországban, naton a másik városba uta séges. Rugalmasabb gyártási rendszerrel, megfelelő építészeti elvek alkalmazásával szebb, emberibb környezetünk lehetne — panelból is! Ny. V. zó reggel felébredve azt hi- Persze vannak díszítési szi, hogy még mindig a ki- törekvések is. A merev, geometrikus rendet dekoratív motívumokkal igyekeznek „emberi fogyasztásra" alkalmasabbá tenni. Magastetőkkel, különféle anyagú és formájú díszekkel próbálják az emberarcúságot elérni, indulási helyén van. Pedig a panelt akár használata: finomodó tech- gyobb méretű téglaként is nológiával, kisebb méretű tekinthetjük, amelyet sokelemekkel izgalmasabb, féleképpen lehet használni. mozgékonyabb épülettöme- És azt az előnyét sem feled- Hogy mindez több-e, mint A nyugalom napja Ebben az évszakban ezt mondják, szép időnek: ragyogott a nap, kemény, száraz hideg volt vasárnap. Bizonyos, hogy ködös, lucskos, szeles időben kevesebben jönnének szavazni — mondta a fiatalember, akit a pártja delegált az egyik szavazatszámláló bizottságba. Hogy mi minden, előre kiszámithatatlan körülmény (is) befolyásolhatja a népszavazást — vajon ki vehetné számításba? Utólag is kár lenne tagadni: az első magyarországi népszavazást megelőző hetek rossz hangulatúak voltak. Sokakat aggodalommal töltött el a pártok közötti indulatos harc, s az a kezdettől létező, ám most leplezetlenné vált tény, hegy az ellenzék erősen megosztott. Mintha kevés lett volna eddig az időnk megemészteni, hogy az alapvetően egyet -r demokratikus jogállamot — akaró erők markánsan különböznek egymástól aszerint, milyen utakat-módofiSt követnek e célért. Vagy mégsem pusztán erről lenne szó? A pártviszályokat kiemelő, elmúlt napokban, firiúkor számos valódi' érv is hangzott az eltérő álláspontok mellett, bizony, fals hangok szintén kihallatszbttak a vitából. Türelmetlenség, egymás lejáratása, demagógia — még hagyján. De kerültek súlyos vádak: mintha megint a lépésenkénti, megfontolt haladás, a .,kiegyezéses stratégia" hivei álltak volna szemben a mindent tagadók elszánt csapatával, miként ez volt már a mi történelmünkben. Többen hasonlították a „négypárti koalíció" (SZDSZ, Fidesz, kisgazdapárt, MSZDP) magatartását ama, mindent kockára tevő szerencsejátékoséhoz: va banque, dupla vagy semmi... És gondterhelten töprengtek: oké, oké, vonzó a virtus, de mégis, kinek a bőrére megy itt a játék? f^ kinek a haszna, ha bejön? Vajon ez az út vezet-e a (majdnem) mindenki által áhított célhoz? Ne adj' Isten: tán megint egy kizárólagos hatalomra törő erő nagy játszmájában vagyunk bábuk? Ismerjük hát el, volt tétje ennek a szavazásnak, még akkor is, ha keveseknek vált világossá: pontosan micsoda. Mert lehetséges ugyan, hogy az első kérdésre adott válaszok egymáshoz oly közeli aránya véletlen, pontosabban olyan szabály, mint az egyszer fej, egyszer írás „rendje". De az valószínűbb, hogy mutatója a mai kényes egyensúlynak. Mindenesetre tény, s mint ilyen, megkerülhetetlen. A politikában járatlanabb elme is részben a következményének sorolja azt az SZDSZ-nyilatkozatot, miszerint alkotmánymódosítás kérdése, s a parlamenti választások után a nép közvetlenül, maga választhat köztársasági elnököt... Másrészt pedig ez a nyilatkozat elejteti a népszavazás előtt lappangó vádakat, s nem engedi tovább -megkérdőjelezni a rendszerváltást igenlők egyöntetű jó szándékát sem, politikai felelősségtudatát sem. Egyébiránt a szavazás nyugalma, rendje, a polgárok aktivitása és öntudatos méltósága volt a legmélyebb hatás, ami elért vasárnap. Körzetről körzetre járva, imponálónak, és nagyon megnyugtatónak tetszett az a hangulatváltás, ami a megelőző napok ideges ingerültségétől megkülönböztette ezt a szabad vasárnapol: az emberek céltudatos határozottsága. az erő érzetében viselt megfontolt nyugalma szinte kézzelfoghatóan áradt szét — mi tagadás, gyógyítószer ként is, őrlő vitákban megfáradt mindannyiunknak. Az elemzők — minden bizonnyal előbb-utóbb előkerülő részletes részadatok birtokában — dolgozhatnak. ezerféle hasznos következtetésre juthatnak. A partok készülhetnek a rendszerváltást visszavonhatatlanná tevő választásokra. Mi pedig akik így szavaztunk vasárnap: bizhatunk magunkban. Latolgatom, milyen érzés; talán amolyan hétköznapian fölemelő... Sulyok Erzsébet Eddig vártak a napszámosok... A sofőrök idegesek. A tro- Az összes tömegközlekedéli- és villamosvezetők úgy- si jármű útvonalát felül kell szintén. Mikor járművükbe vizsgálni — reagáltak azilKör, a kór idején 1980 nyarától kezdett és a „huszonötök" utan a kelésére is, nemhogy tolevégzetesen elharapózni a .„huszonhatok" csak a kö- rálásukra. Így jött létre a reformkór. Olyan konzer- vetkezők a sorban. Az ötvatfv „reform"-kurzus ke-- let népszerűsítésében, turült hatalomra és talált tá- datosílásában sokat segített, mogatóra a vidéken dekko- hogy Grósz december 10-én ló pártoligarchiában, amely sietve „lefrakciózta" a kezreformkór idején az első reform kör. A mozgalom eredményességéről vagy eredményterovid időn belül szertefosz- deményezést. Ezután indult ínségéről létrejötte óta . .. ... . . . ujtutkn'/nnl/ mi mnenb latta a májusi reményeket, meg az a viharos folyamat, vitatkozunk mi is, mások Gondoljunk csak a megyei melynek eredményeképpen 1S" Az flmu't esztendő , ... , , . , . . . . r.r miprf ervem h'nnlnhh tirpurtertekezletek osszehivá- tavaszra országossá valt a sának végsókig való aku- reformköri mozgalom, dályozusára. Vagy ernlé- Kik voltak a kezdemékezzünk az MSZMP régi- nyezők? A névsorban taláúj főtitkárának november lünk egyetemi oktatókat. 29-ei beszédére, amelyben mérnököket és pártmunkáaz egypartrendszerhez me- sokat, középiskolai tanárt, nianyanak Következményeit reven ragaszkodva osztály- népművelőt és tsz-elnököt, mindenesetre mutatjak a harcot hirdetett az „ellen- újságírókat és KlSZ-titkáséges, ellenforradalmi" rokat. De életutunk, gonerőkkel szemben, a „fehér- dolkodásunk sem volt egyterror" lehetőségével ré- forma. A közös bennünk misztgetve az országot. — úgy vélem — az, hogy Ugyanezen a napon — elegünk lett a fontolva hama egy esztendeje DM-ben 26 aláírással meg- helybenjárásból". Abból a jelent egy felhívás; Rc- veszélyes konzervativiz- . . formköröket az MSZMP- musból, amely fokozatosan c,a"K megteremtesenez, ben is! Nem robbant bom- vált képtelenné az MSZMP- csak annyU: erte tettulTKbaként. Az első napokban beli és attól független reálügy tűnt; a „tizenkilencek" politikai folyamatok érzé— miért érzem legalább tíznek\> — eseményeire gyakorolt hatását igazán megítélni később lehet. Az uralkodó párton belüli radikális reformellenzék berlini és a prágai brutális rendórrohamok Ma, amikor nagy és hangos a verseny annak bizonyításában, hogy ki milyen a Indásnak álcázott „offenzív mértékben járult hozzá magyar — s egyszer talan mégis európai — demokránem ellene. Kovács László szállnak, a forgalmista megkérdezi tőlük: tudják-e vállalni az aznapi munkát. (Betegen, fáradtan nem szabad volánhoz ülni.) Muszáj — mondják. Valakinek el kell szállítani azt a rengeteg utast. Közel egy evnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a munkatársak egymás közti suttogó zsörtölődése, majd egyre hangosabb segélykérő kiáltásai az illetékesek fülébe jussanak, hogy egy asztalhoz ülve megbeszéljék közös dolgaikat. — Tessék, mondják el panaszaikat, meghallgatjuk önöket és meglátjuk, mit tehetünk. — Ez volt a tegnapi gvűlés alapállása. Az SZKV oktató klubhelyiségében a huszonegynéhány buszsofőr, troli- és villamosvezető végre megmondhatta a magáét a vállalati vezetés, a tanács és rendőrség megjelent illetékeseinek. A panaszfolyam kiapadhatatlannak tűnt. Akinek kötelessége van, joga is kell, hogy legyen, ha mi.: nem, hát a megfelelő munkakörülményekre. A tömeg közlekedés napszámosai kértek és javasoltak, hatályos jogszabályokra hivatkoztak. Feltett kérdéseikre most válaszolni kellett. letékesek. Ebben a munkában most a sofőrök képviselője is részt vehet majd. Jogos észrevételeiket így érvényesíthetik. A tudósítóban az illetékes urak egyikének kérdése visszhangzik: — Miért kellett erre eddig várni? V. I. Adomány Egy eredetileg Romániába indított kamion érkezett Franciaországból Szegedre ruhaneművel, élelmiszerrel és gyógyszerrel megrakodva; a szegedi felsővárosi plébánián fogadták a kamiont, a kirakodásban erdélyi menekültek és a francia vendégek is segítettek. A plébánián egyébként 2500 olyan menekültről vezetnek kartont, aki Szegedre kapott ideiglenes tartózkodási engedelyt. rva Hivatali zsargonnal szólva, járhatjuk a világot, mert a „normatív" szabályozás hí- ötven dollár aligha elég az ve vagyok. Magyarán szól- üzefnanyagra és a kinti életva, nem szimpatikus szá- re. Rólunk most is elfeledmomra egyetlen kivétel, keztek, még jobban be letegyetlen megkülönböztetés tünk zárva, mint eddig. sem. Akar negatív, akár po- . _ . , , , . A nemregiben született valutarendeletet most nem óhajtom minősíteni, mivel ezt megtettük már az elKivételemégis a kivetelek zitiv. A napokban mégis egy pillanatra megbicsaklott ez az elvem Egy mozgássérült hívott fel Nem segít- ,, , , séget kért. hiszen jól tudja mult aaP<*ban ó i*, egyetlen ,'rás a leg- ff" most megis * . . ritkább esetben változtat h!vfhe "égődnek. Annak, kormánydöntéseken. De ak,U bals,oraa ,a g<;p^csl ,uleazért elmesélte a történetet. séhez kötött, legalább a korKarácsonyra a családjával ma"y megadhatna a (mozaz NSZK-ba készült. De ^szabadsagot Hiszen szemost fuccs lett az utazásnak, pedig azért tervezték, hogy gimnazista lánya kicsit „élesben" is gyakorolhassa a nyelvet. — Mi. mozgássérültek nem utazhatunk vonaton. Márpedig ezután autóval sem rencsére nincsenek olyan sokan, hogy belerokkanna a költségvetés, ha rajtuk segítene. Egy nemes gesztus, egy nemes kivétel ez egyszer csak dicséretére válna a rendeletalkotónak (rafai)