Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

1989. november 29., szerda 103 Á látógép üzenete Többször megpróbáltam már magam beleképzelni a világtalanok helyébe. Elgon­doltam, milyen lehet fény, árnyék, színek, leírt és ki­nyomtatott betűk nélkül él­ni. S miután keveset tudok, tudhatok arról, milyen tech­nikai csodákat találtak már fel a világ fejlett or­szágaiban megsegítésükre, ez idáig a vakok helyzetét teljesen kilátástalannak ta­láltam. A mi társadalmunk ugyanis nehezen viseli el a fogyatékos embert. Ügy vi­selkedett évtizedekig, mint­ha szégyellette volna, hogy nemcsak csupa egeszséges ember építi a szocializmust. Tudja-e például a kedves ol­vasó, hogy Szegeden több mint 700 világtalan ember él? S benne van-e a köztu­datban, hogy ők csak kefe­kötők, telefonkezelök vagy maximum gyógymasszőrök lehetnek Magyarországon ? Függetlenül attól, hogy mi­lyen képességekkel szület­tek, mekkora tehetség, szel­lemi potenciál rejlik ben­nük, s hogyan lehet azt a társadalom javára fordíta­ni. A múlt hétén telefont kaptam a Somogyi Könyv­tárból, Molnár Mária osz­tályvezető újságolta: látó­gépet vásárolt a hangos­könyvtár, ennek fogadásá­ra magam is a könyvtárba siettem. A gép magyar cég, a Központi Fizikai Kutatóin­tézet terméke. Az alapgép a hozzá csatlakozó floppyval 96 ezer forintba kerül. A könyvtárba most érkezett újdonságot Klimász Sán­dóméval, a Vakok Szövet­sége megyei szervezetének elnökségi tagjával együtt csodáltuk meg. — Óriási lehetőseg rejlik ebben a gepben — lelkese­dik, miközben a billentyű­ket nyomkodja. — Ez a gep olvasni, írni tud s ha kell, szöveget is lehet vele szerkeszteni. Ezen mi, va­kok is tudunk programoz­ni. Tanfolyamokon megta­nulhatjuk a gép kezelését, önmagunk is készíthetünk programokat és segítségével kreativitásunkat, tehetsé­günket mi is beforgathat­juk az országos tervező és termelő munkába. Buda­pesten már beindult a spe­ciális képzés, Szegeden is szeretnénk a közeljövőben számítógépes tanfolyamo­kat indítani világtalanok számára. Persze ehhez több ilyen gépre lenne szükség. 'Nagy Rozália, Szőts Ka­talin es Máté Edit könyvtá­rosok, akik a gép fogadásá­nál és „beüzemelésénei" asszisztálnak, lelkesen me­selik a csodagép vásárlásá­nak történetét. Kérdésemre elmondják, 50 ezer forintot nyertek pályázaton, a gep megvásárlásához szükséges összeg másik felét pedig a Komplett ruházati, a tej­ipari vállalat, az Eliker, a vízügyi igazgatóság és a Defag dolgozói adták össze. Köszönet nekik érte. A könyvtárosok azt is elmesé­lik, hogy a hangoskönyvtár­ban (Tanácsköztársaság út­ja 2.) péntekenként délután Somogyi Kórolyné felvétele 4 órától klubfoglalkozáso­kon vehetnek részt az ér­deklődők. Olyan programo­kat terveznek nemlátóknak, melyek segítik őket abban, hogy többi érzékszervüket fejlesszék. Többek között zenét hallgathatnak — bár­milyen furcsa — színékkel ismerkedhetnek, sőt külön­leges ízekkel találkozhat­nak a kóstolóval egybekö­tött gasztronómiai progra­mokon. És természetesen a most érkezett látógép hasz­nálatát is megtanulhatják. ü bár en igazán nem ér­tek a számítógéphez, beval­lom, ez a fajtája nagy ha­tást tett rám. Billentyűinek segítségével írni, olvasni, fuőcsa akcentussal ugyan, de beszélgetni, üzenni lehet. Ez a gép egy emberlelkű Mars­lakó hangján üzen minden nemlátó embertársunknak, rólunk. Pacsika Emília Új undokok E zelőtt négy esztendeje az akkori — kívülről masszívnak, egységesnek tűnő — hatalmi elit belső meg­osztottságáról. lobbyjairól a hatalom ber­keitől lávolesök csak szamizdatkiadvá­nyokból értesülhettek. Az egyik ilyen cikkben a szerző (azóta már országosan ismert ellenzéki politikus) igen találóan új undokoknak nevezte az igen erös, nem­zedéki alapon (is) szerveződő, akkor még második vonalbéli csoportot, s hogy mi­lyen jó érzékkel, azt mutatja a tény: e lobby tagjait csak a legutóbbi hónapok­ban sikerült kiszorítani a legfelsőbb ha­talmi pozíciókból. Azóta újabb és újabb, ráadásul egyre fiatalabb generációkhoz tartozó undokok özönlik el a közéletet — nemcsak a poli­tikát, persze, elsősorban azt —; megcá­folva a mostani társadalmi változásokat még csupán jámborul óhajtó időkben dé­delgetett reményünket és alaptételünket, mely szerint a kívánt fordulat a vezetés minden szintjének radikális fiatalításával automatikusan elérhető. Márpedig számos ideges, a régi módszerekkel hozott döntés, kinevezés, leváltás, rehabilitálás — s mindez a legutóbbi, immár új korszakot jelző másfél évben —, és számos, ez idő­szak alatt vezető posztra jutott (kineve­zett, sőt választott) személy léte igazolja, hogy az ezer főre, vagy ha úgy tetszik, az egy négyzetkilométerre jutó sztálinis­ták száma — köztársaság kikiáltása ide, sarkalatos törvények elfogadása oda — a magyarok földjén számottevően nem vál­tozott; valamint, hogy az ismérvek közt az életkornak kisebb a szerepe, mint azt korábban gondoltuk. E ponton feltétlenül szükséges szétvá­lasztani a (neo)sztálinisták és a karrieris­ták halmazát, azon megjegyzéssel, hogy bar a két halmaz különböző, számos, őket alkotó elem azonosj Szembetűnő a mostani „negyvenesek", a saját maguk által legendásnak neve­zett hatvanas évek hosszú hajú—farmer­nadrágos—Prágába bevonulós nemzedéké­nek hirtelen előretörése; országos és he­lyi, felső és középszintű vezetői funkciók­ban egyaránt. Ez az a nemzedék, amely a hetvenes-nyolcvanas években teljesen belesimult az általa diákként még elítélt társadalomba, de ez az is, amelynek igen jelentős volt a szerepe a régi uralkodó elit megdöntésében, igaz, pontosan a fö­lük tanult módszerekkel dolgoztak .., Egyes csoportjaik most rendkívül agresz­szív módon törnek hatalomra, melynek folytán az. ötvenesekkel, hatvanasokkal, hetvenesekkel ellentétben, nem érnek rá önigazoló jelentéseket, cikkeket írni, lát­ványos interjúkban bizonygatni, hogy ők már akkor is reformerek voltak, ami­kor ... Sőt talán mar fogantatásukkor, genetikailag meghatározottan ... Érthető a sietségük: nekik ez az „utolsó dobásuk", az utolsó történelmi lehetőségük arra, hogy a hegy oromzatára jussanak, bár in­kább alacsonyabb dombok, kupacok, tete­je volna reálisabb cél, figyelembe véve hazánk domborzati viszonyaiL Egykori főideológusuk, Bródy János nyilatkozta nemrégiben róluk: „Egy sikertelen nem­zedék sikeres tagja vagyok." A harmincasok, a huszonévesek sokkal nyugodtabbak, noha e nemzedékben is szaporodni látszanak a türelmetlenség je­lei. Nem nyomasztja őket a saját múltjuk — már ha van —. hisz nem tartalmazhat elsöprő többségüknél olyan elemeket, amelyektől el kellene magukat határolni­uk. Éppen ezért érthetetlen, hogy közöt­tük is egyre többekben fedezhetők fel a neosztálinistu magatartásminta néhány összetevője: a toleranciahiány, a saját vé­lemény és módszer abszolutizálása, az új­fajta opportunizmus. M egható s ugyanakkor meggondolan­dó víszonyulási receptet kínált fel JaVorniczky István nemrégiben egy, Magyar Nemzet-beli vezércikkében mindazok számára, akik — szemlélődő emberek lévén — boldogok tudnak len­ni akkor is, ha nevük után életük végéni sem áll semmiféle titulus: „Hagyni kell győzni azt, aki nyerni akar, akinek a fü­lűire kerülés az élet tétje. Aki a pillana­tot képes csak megragadni, s szánalmas vergődésre ítéltetik, ha célját nem érheti el. Félre kell állni útjából, ha csak nem akarjuk boldogtalanná tenni őt. egy em­bertársunkat. Fusson csak célja felé, es­küdjön össze, kacsintson félre, olykor ha­sonuljon meg." Eddig az idezet. Kíváncsi vagyok, mit szólnak hozzá a hajdan volt és az új undokok. Sandi István Az érzékeny piac Nem eszik forrón az áfát TOT-kongresszus A tsz-ek december 10-ére, vasárnapra osszehívott kongresszusát 3 naposra ter­vezik. A kongresszuson va­lamennyi tsz, a területi ér­dekképviseleti szervezetek, valamint a szövetkezeti kö­zös vállalatok — különböző fórumokon megválasztott — küldöttei tanácskozási jog­gal vesznek részt. Iskola és vallás A Magyar Pedagógus Ka­mara Csongrád megyei szer­vezete és a Csongrád Me­gyei Pedagógiai Intézet pe­dagógusfórumot rendez no­vember 30-án (csütörtökön), délután 3 órai kezdettel a Deák Ferenc Gimnázium­ban (Szeged, József Attila Évfordulós zenekar Az Újszegedi Kamara­zenekar immár tíz éve mű­ködik a Bálint Sándor Mű­velődési Házban. Megszü­letésekor az alapító tagok célja volt: jó képességű amatör zenészek házi mu­zsikáló kedvének teret en­gedni, valamint profi ze­nészeket is bevonva, szín­vonalas kamarazenével másokat is szórakoztatni. Ennek Szegeden hagyomá­nya is van, s a zenekar művészeti vezetőjének, if­jú Kiss Ernőnek nem tit­kolt célja feleleveníteni ezt. Valamikor Szent-Györ­gyi Albert és Petri Gábor professzorok is szívesen hegedültek alkalmanként közönség előtt. A 18 tagú újszegedi vo­nósok főleg barokk zenét — concertókat, szviteket — játszanak, de műsorra tűz­nek néha kis szimfonikus összeállítást is. Ilyenkor vendég, főleg fúvós ze­nészeket hívnak meg a konzervatóriumból. A ze­nekar alapító tagjai: idős Kiss Ernő (brácsa), Békéi László, Tárcsái Tamásné és Monostori Dezső (he­gedűsök) tíz éve kitartóan dolgoznak együtt. A ka­marazenekar egy éve fil­harmóniai engedellyel is rendelkezik, ezért 'a mu­zsikusok szívesen vennék, ha a város zenei életében tevékenyebben részt vál­lalhatnának. Ma este 6 órakor az új­szegediek jubileumi hang­versenyre várják az ér­deklődőket a Bálint Sán­dor Művelődési Házba, ahol többek között Bach-, Hándel-, Haydn- és Bar­tók-műveket játszanak. P. E. sgt. 118—120.), ahol bevezető előadást tart Pleskó András pedagógiai tanácsadó „A pe­dagógus és a hit — a peda­gógushit" címmel. Vendé­gek lesznek: Gyulay Endre szeged—csanádi megyés püspök, a váci egyházmegye képviselője; Sávai János, a szegedi Hittudományi Főis­kola tanára; Kovács Mihály esperes, Szeged-Felsöváros plébánosa; a református egyház kepviselője; Rib ár János evangélikus lelkesz; Imrényi Tibor ortodox pa­rókus, Horuczi L'ászló, a JATE Filozófia Tanszékének vezetője. A rendezvénnyel a kama­ra alkalmat kíván teremte­ni, hogy a megye pedagógu­sai megvitathassák a legil­letékesebbekkel az olyan kérdéseket, mint például: a pedagógus viszonyulása az egyházi személyekhez, vallá­sos gyermekszervezetekhez, együttműködésük; az egy­házi intézményes es azon kívüli nevelés-oktutas, men­tálhigiénés tevekenyseg si­kerenek titka; a gyerek vi­lágnézetének tiszteletben tartása; különböző meggyő­ződésű csaladok gyerekei­nek együttnevelése, -oktatá­sa; a tanítási anyag es a világnézet; a pedagógus sza­bad vallásgyakorlása és hit­vallása. A fórumot az egyházak­kal való együttműködés kez­deti lépésének tekintik. A kamara e témán dolgozó szákmai bizottság létrehozá­sát tervezi. A rendezvényre a kamara minden pedagó­gust var Már régen a levegőben ló­gott, de csak a hétvégén robbant: az általános for­galmi adó hatályát a sze­mélygépkocsik magánim­portjára is kiterjesztették. Újabb, alig egyéves ren­deletet áldoztak fel a sze­génység oltárán. Jelentősen drágul a gepkocsibehozatal, s erre minden bizonnyal a szabadpiaci árak is reagál­nak. Hogy milyen mérték­ben? Erre kerestem választ vasárnap délelőtt — a „ki­hirdetés" után két nappal — a szegedi autópiacon. Szikrázó napsütés és csí­pős hideg. Minden negye­dik-ötödik autónak jár a motorja, benne melegedő — korántsem hűséges — gaz­dája. A kolbászsütőnel ke­lendő a meleg étel, de a dunsztosüvegből csuk faka­nállal lehet kirobbantani a minduntalan belefagyó cse­megeuborkát. A melegedő autók szélvédője mögött többnyire cédula: évjárat, irányár, esetleges extrák fel­tüntetésével. Az ilyen ár­cédula célravezetőségében a régi piacosok nemigen hisz­nek, az azonban tény, hogy aki ezután is kíváncsi ma­rad, mindenképpen megér­demli a személyesebb kon­taktust. Nem is olyan régen még az év autója volt uz Opel Omega. Kombi változatát két és fél évesen 880 ezer­re tartjak, de egy héttel ko­rábban 750-nel is megelé­gedtek volna. A szomszédjá­nál alig kisebb kétliteres Sierra ára csuk 100 ezerrel hízott a hét végén. Az első körben még csak messziről figyeltem azt a fiatalembert, aki barátjának 20 ezer márkás vételárrá' beszélt. A nagyobbak közül való, büszke, ezüstmetál VW Passat-ról a harmadik ka­nyarban tudtam meg kö­zelebbit. Életkora egy év, régi ára 1 millió 50 ezer, az űj 1 millió 2U0 ezer Ha a márkában „elcsi* pett" ár valódi, akkor tu­lajdonképpen nem drága ez az áutó. Abban minden „sokliteres" autótulajdonos véleménye egyezik, hogy a vételarat 50 forintos már­kára váltva, az áfa miatt már nem tudná ugyanezt a kocsit behozni. Az tény, hogy a millióval kacérkodó árak mindinkább beleütköz­nek a fizetőképesség kor­látjába, fékezve valamelyest az áfa begyűrűzését. Ez an­nál is inkább igaz lehet, mert a tőkeerősebb vásár­lók már hónapokkal ezelőtt beiratkoztak az NJ-sek klub­jába. A kisebb — s talán va­lamivel kelendőbb- — nyu­gati autók közül egy jó­karbun levő hároméves Renault 5-os ára 550 ezer­ről 580-ra tornászta fel ma­gát vasárnapra. Hasonló év­járatú Ford Orion 50 ezer kilométerrel 650 ezer. A kocsi mérete és ára ese­tenként fordítottan aranyos is lehet. Erre legjobb példa egy kétéves tűzpiros Peu­geot 205-ös (ez is volt „év autója"), amelyért elsőre 780-at kért uz eladó. Profi autóvásárlók szerint a készpénz itt is nagy úr. Olyannyira, hogy a motor­háztetőre kivágott bank­jegyköteg akar 10 százalékot is lefaraghat a kínálati ár­ból. Ez a tapasztalat ter­mészetesen a szocialista au­tókra is igaz. Aruk nem mozdult látványosan az el­múlt napokban, igaz, ko­rábban a nyugati autók dömpingjére is meglehető­sen érzéketlenek voltak. A sztár változatlanul a Lada. Ára háromnapos korában csak azért 395 ezer forint, hogy ne négyessel kezdőd­jön. Színválasztással kínált, decemberi átvételt ígérő Sa­mara-kiutalás 380 ezerért már-már ajundek. Az ezüst­érfnes mindenképpen a Sko­da, a Merkúrnál erre sem vesznek fel előjegyzést. Ara háromévesen 160-170 ezer, de a kétszer ennyi időseké sem nagyon megy 140 alá. Kovács András Az idén. november 26-áig 47 ezer 931 személyautót hoztak be külföldről magánforgalomban — ki&ölte az MTI kérdésére Király Vince alezredes, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksága vámvizsgálati csoport­jának helyettes vezetője. Elmondta, hogy az első félévben mintegy 16 ezér személyautó érkezett, a második félévben pedig hónapról hónapra növekedett a behozott autók szá­ma. Júliusban 4 ezer, augusztusban 4 ezer 500, szeptem­berben 5 ezer 500, októberben 6 ezer 500, novemberben pedig mostanáig már majdnem 11 ezer autó „jött" bej Az elmúlt pénteken 767 autó érkezett be; ez volt ugyanis az utolsó nap. amikor még vámkedvezménnyel lehetett autót behozni. Ismeretes, hogy november 25-etól a Parlament dönté­se ertelmeben 25 százalékot* általános forgalmi adó is ter­heli a magánforgalomban behozott személyautókat. Ez annyit jelent, hogy lő százalékos vámtétel esetén a gépiko. esi értékének 35 százalékát kell fizetni. Ez a törvény azon­ban nerri vonatkőzik azokra, akik november 25-e előtt mar kiutaztak az országból, és a vásárlási számlán is no­vember 25-e előtti dátum szerepel. Igy a szombaton be­hozó.t 571 és a vasárnap beérkezett 160 autó tulajdono­sának nagy többsége még mentesült az áfa alól. A ked­vezmény azokra is vonatkozik, akik november 25-e előtt rendeltek autót, és annak teljes vételárát meg az említett rap előtt magyar pénzintézetnél befizették. A Pénzügymi­nisztériumból szerzett információk szerint a törvény vár­hatóan e hét közepén jelenik meg a Magyar Közlönyben, azaz végül mégis ekkor lep hatályba (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents