Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

1989. november 10., péntek 5 Kell a mecénás! A polgári törvénykönyv eddig is megengedte a magyar ember számára, hogy alapítványt hozzon létre, de semmi sem kapacitálta a magánszemélyeket arra, hogy éljenek e lehetőséggel. Helyettük — jóságos atyaként — az állam élte ki, „közérdekű kötelezettségvállalás" címszó alalt, mecénáló szenvedélyét. Egy darabig. Addig, míg nyilvánvalóvá nem vált, hogy a közpénzből annak juttat, tapsokkal körítve, vörös szőnyeggel szegélyezve, látványosan, díj, ösztöndíj formájában, akinek a zsebéből azt kihúzza. A közpénz, az állami költségvetés valamely nagy bugyrában eltűnt egy időre, majd valamelyik pénzügyi labirintus útvesztőit megjárva, újra felbukkant: mint áldás. A tánc is alapvetően színház" Balettestek a Kissxínházban A magyar embernek nem vált, nem válhatott szokásává, hogy művészeket, tudósokat, alkotókat mecénáljon. Az új törvények ezt most megengedik, kérdés, érdemes-e a mai magyar adótörvények mellett ilyen tevékenységet vállalni. Erről kérdeztük Kenéz Ferencet, a Csongrád megyei adóhivatal csoportvezetőjét. — Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodtak az alapítványok, mind a gazdálkodási szervek, társadalmi szervezetek, mind a magánszemélyek részéről. S azt is örömmel mondhatom, hogy többféle adókedvezmény is vonatkozik az alapítványtevőkre. Ha vállalkozó, akkor a befizetett összeg a vállalkozási adóalapját csökkenti, ha magánszemély, akkor pedig a személyi jövedelemadóját. Ha az illető évi jövedelme kisebb, mint az alapítványra szánt összeg, akkor évekig is adómentességet élvezhet. — Részesül-e kedvezményben az a személy, aki díj, Vagy ösztöndíj formájában pénzt kap az alapítványból? — Adómentes minden olyan hozadékból származó összeg, melyet az alapítvány megjelölt céljának megfelelően fizetnek ki. Például, ha valaki alapítványt tesz, mondjuk 35 éven aluli realista festő támogatására, s ha ennek hozadékából olyan személy részesül, aki az említett kiírásnak megfelel, akkor nem adózik az összeg után. Ha ugyanezen alapítványból, mondjuk egy gyógyszerfeltalálót támogatnak — ami nem lehetetlen —, reá már nem vonatkozik az adókedvezmény, hiszen az alapítványt nem az egészségüggyel kapcsolatos kutatómunka támogatására írták ki. Adómentes a külföldi A múlt héten Szeged úttörővezetői értekezletet tartottak a Balázs Béla Üttöröházban, ahol az előre kiadott vitaanyagok (a MÚSZ 43 évének áttekintése; céljai, feladatai, új alapszabály-tervezet) megbeszélése után elvi . előterjesztések hangzottak el a városi úttörőszövetség létrehozására, összetételére, valamint új szervezeti formák kialakítására. Majd küldötteket választottak az úttörővezetők X. országos konferenciájára, és a megyei konferenciára. Az értekezlet eredményeiről, illetve a mozgalom megújulásának lehetőségeiről és nehézségeiről beszélgettünk Korom István városi úttörőelnökkel. — Hogyan összegezhetnénk az értekezlet tapasztalatait? • — Pontokba szedett öszszegezéssel nem szolgálhatok, mivel egy sokéves folyamat legelső lépéseit tettük meg, így a legtöbb gondolatunk a tervezet szintjén áll, most leginkább diagnosztizálunk. Viszont már azt is nagy haladásnak tartom, hogy ezen az értekezleten mindenki spontán, s nem előre leírt véleményeket, javaslatokat és kritikákat mondott el. Az pénzből létrehozott (ilyen a Soros is) és az 1988. január 1-je előtt született alapítvány. (Az utóbbiból igen kevés van, ilyen például Pető Andrásé, ami mozgássérült gyerekek számára született.) — Ma Magyarországon létezik egy úgynevezett A1DSalapitvány. Tételezzük föl, hogy — adja ég — feltalálják a kór ellenszerét, és öt év múlva felszámolják a betegséget. Mi lesz akkor az alapítvánnyal? — Miután ezt társadalmi szervek hozták létre, a pénzt más, hasonló célra felhasználhatják. A magánszemély által létrehozott alapítvány is az államra száll akkor, ha annak célja megszűnt, s közben az alapító — aki az új célt meghatározhatná — meghalt. — Érdemes-e ma ebben, a szemmel láthatóan növekvő inflációban alapítványt tenni? — Az erre szánt pénzt természetesen pénzhivatalnál kamatra érdemes elhelyezni, de még jobb vállalkozásba fektetni. Igaz, az utóbbinak is van rizikófaktora, de tételezzük fel, hogyha valaki komoly- összeget szán ilyen célra, az már el tudja dönteni, milyen vállalkozásba érdemes a pénzt fektetni. Az adó szempontjából pedig a leglényegesebb az, hogy az alapító konkrét, ugyanakkor szélesen értelmezhető célt szabjon az összeg felhasználhatóságát illetően, s a kuratórium dolga, hogy rugalmasan, ne mereven értelmezze az alapító okiratban deklaráltakat. Egy biztos, valamilyen szempontot mindig kell találni, ami az adómentességet biztosítja. Hiszen mecénásokra nagy szüksége van ennek az országnak s a támogatás akkor ér valamit, ha azt semmilyen adó nem sújtja. Pacsika Emília értekezleten jelen voltak a cserkészcsoportok vezetői is, és meghívtunk minden olyan vezetőt, akik a gyermekek életének, sorsának alakításában részt vállalnak. — Az alapszabály-tervezetben azt olvastam, hogy az úttörőmozgalom célja többek között a boldog, egészséges és öntevékeny gyerekek nevelése. Ez így nagyon szépen hangzik. De kik fogják erre nevelni a gyerekeket, mikor nagyon sok pedagógus saját életében nincsenek ilyen értékek és társadalmunk egészében is csak hellyel-közzel léteznek ezek a tulajdonságok? — Sajnos ez így van. De én szeretnék optimista lenni, hogy akadnak majd olyanok, akik megértik szándékunkat és szívvel-lélekkel segítségünkre lesznek. Optimizmusom nem légbölkapott. Érkeznek hozzánk apró visszajelzések, amelyekből kiderül, hogy ha nem is sokan, de mellénk állnak, és aktív részvételükkel mozgalmunk megújítását szolgálják. Pillanatnyilag egy „stabil magot" szeretnénk létrehozni a pedagógusok körében, akik magukévá teszik új célkitűzéseinket. — Gondoltak-e arra, hogy üj épület a felsőoktatásnak Az MSZP szegedi szervezőbizottsága áttekintette a felsőoktatás helyzetét városunkban. (A közelmúltban több olyan intézkedés történt, amelyek következtében egyes területeken enyhült a zsúfoltság, javult a felsőoktatás presztízse, azonban ezek nyomán csak még nyilvánvalóbbá vált, hogy radikális javításra van szükség. Nemzeti érdekünk, hogy a középiskolákban idén megjelent demográfiai csúcs okozta állapotok ne ismétlődjenek meg a felsőoktatásban, ezért felhívással fordulunk valamennyi politikai párthoz, szervezethez és felsőoktatási intézményhez egy helyi felsőoktatáspolitikaí fórum közeli megrendezésére. A fórum feladata lenne mindazon módszerek és lehetőségek felkutatása, melyek segítségével az esetleges központi támogatáson túlmenően a helyi erőforrások megfelelő átrendezésével a felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztése számottevően meg val ósu 1 ha t na. A szervezőbizottság úgy látja, hogy a volt munkásőrség Tábor utcai épülete oktatási célokra alkalmas. Itt létrehozható a nyugati nyelveket oktató tanárok képzésének szegedi bázisa. MSZP szegedi szervezőbizottsága Kulturális fórum •Magyarországot is meghívták arra a kétnapos nagyszabású európai kulturális fórumra, amely csütörtökön kezdődött a franciaországi Blois városában Jack Lang francia kulturális miniszter, egyben a város polgármestere kezdeményezésére. A fórum megnyitását megelőzően az EGK 12 tagállamának miniszterei tartottak nemhivatalos tanácskozást. A fórumon, mintegy 20 európai állam kulturális minisztere és körülbelül 100 meghívott művész, kulturális szakember vesz részt. Jack Lang a megbeszélésekre Glatz Ferencet is meghívta, a magyar miniszter azonban másirányú elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni Bloisba, s felkérésére Köpeczi Béla akadémikus, a magyar UNESCOküldöttség vezetője, a tárca korábbi birtokosa képviseli a minisztériumot. i legtöbb szülő ha nem is negatív, de semleges érzelmeket táplál az úttörővel szemben, így aztán a megújulási szándékot nemigen fogják támogatni? — Igen, gondoltunk erre is. Szeretnénk valamilyen módon megszüntetni a szülők előítéleteit. Egyelőre a formát keressük, ahogy a legközvetlenebb módon szólhatnánk a szülőkhöz', hogy Felújított háromtételes balettestjük műfaja egyetlen fogalommal jelölhető; táncszínház. Nincs most értelme azon töprengeni, hogy a formájában és tartalmában is tradicionális balett csak akkor válik-e valóban formaőrző és megmutató erejűvé, ha magas — és elsősorban egyéniségekre építő — táncművészeti színvonallal és tánctechnikai tudással párosul, vagy sem. Gyanítom persze, hogy míg ez elengedhetetlenül fontos a hagyományos balett esetében, a táncszínházi produkciókban nem feltétlenül az. Itt ugyanis a koreográfia asszociáció-gazdagságára, a koreográfus művészi üzenetére helyeződik a hangsúly, s az összhatás szempontjából — mint minden színház esetében — legalább olyan fontos a díszlet, a jelmez, a zene, mint a tánc. Bár Krámer György fogalmazta meg a társulat ilyen igényét: „Hiszem, hogy a műfajunk, a tánc is alapvetően színház", a látott produkciók alapján bizonyos, hogy Imre Zoltánnal közös ars poétikájukat mondta. Ügy érzem, hogy itt és most, az együttes fejlődésének megfelelően is a helyes utat választották. Egyelőre a társulatban nagyok a kvalitásbeli különbségek; Zarnóczai Gizella, Pataki András, Prepeliczáy lássák, mi valóban a gyermekeik boldogulását tűztük ki célul. — Megújulásról beszélt az imént, szándékuk humánus, emberközpontú és értékorientált. Mindezen célok elérésére nem találna alkalmasabbnak egy minden porcikájában új gyerm.ekszervezetet? — Az úttörőmozgalom hagyományokkal rendelkezik, Krámer György: Támad a szél A színház balett-tagozatának művészi értelemben vett létkérdései — úgy tűnik — lassanlassan megoldódnak. A tavalyi évad Diótörő produkció szellemiségéhez és az úgynevezett hagyományos balettfeldolgozások útjához képest merőben más irányt jelölt ki az ci»vüttes számára Krámer György és Imre Zoltán. Annamária és Juronics Tamás képesek bizonyítani, hogy a tánc egyfajta nyelv, média, amelyben a test minden porcikájának (az arcnak is) a belső átélést kell sugároznia. A másfél órás önálló est első produkciója — Imre Zoltán: Stabat Mater — témájában és súlyában is az est gerincét képezte. A másik két koreográfia — Krámer György: Támad a szél és Imre Zoltán: Asszonyszerelem — asszonysors — etúdszerú kompozíciók, „futamok" egy téma rövid, csattanós feldolgozásához. A Stabat Materban Pergolesi zenéjére bevonuló figurák a hétköznapok asszonyai. Időhöz és térhez, köthető lények, a tánc a szenvedéstörténetükről szól. Mintha Michelangelo Piéta kompozímelyek között számos olyan érték található, amit nem kívánunk elveszíteni. Ezek közé sorolhatók a szakköri tevékenységek, a táborok, tárázási lehetőség. A névváltoztatáson is gondolkodtunk, de szerintem nem ezen múlik az úttörő megtartó ereje, hanem a tartalmi munkán és megújuláson. Az úttörő mára önkéntessé vált, erejét számadatok mutatják. Megszűnt „légyfogó" lenni, hogy összegyújtsön mindenkit a környezetéből. A tagság feltételeként komoly kritériumokat állítunk, hogy csák az legyen úttörő, aki elfogadja céljainkat, és megvalósításukban adottságának megfelelő részt vállal. — Milyen további feladatok várnak az „úttörőzőkre"? — Elsősorban a szülők bevonását a mozgalomba. Ezenkívül a még tervezet szintjén levő alapszabályunk végső formájának kialakítását, melyet december 31-ig kell megcsinálnunk ahhoz, hogy az úttörőszövetség jogi személy legyen. Folyamatban van egy szegedi sátortábor létesítése is / .. — ... de erről majd a későbbiekben. P. Sz. Nagy László felvétele ciójában (ez a produkció záró képe is tulajdonképpen) nem a szenvedő Krisztus, a vértanúhalált halt Fiú alakjára, hanem a fájdalomtól megtört Anyára koncentrálna figyelmünk, a bibliai Mária-arc mögötti szenvedés mibenlétét kutatta a koreográfus, az asszonyiság örök kérdéseit, a nőiség sorsszerűségét. Ilyenformán a táncfantázia dinamikáját a férfihoz rendeltség és a szabadságvágy örök kettősségének a bemutatása teremti meg, amelyben folyton cserélődnek a néző ítéletei is. Ha nagyon leegyszerűsítenénk a problémát, azt is mondhatnánk; nem dönthető el, ki az áldozat inkább? Az Anya, aki arra rendeltetett, hogy szenvedésre szülje a Fiút, vagy a Fiú, akinek végig kell járnia sorsát? A Támad a szél koreográfiája Mártha István Hangnaplójára készült. Furcsán hangozhat ez a szóösszetétel, de végül is arról van szó, mint a napló esetében. Benyomások, hangulatok megfogalmazásáról, melyből mozaikszerűen felépül egyfajta valóságkép. Mártha István mai magyar hangvalóságképe groteszk, kakofónikus hangzású. A lágy, népies ritmustól a dübörgő, forradalmi lendületű hangorkánig terjed. A koreográfia is ennek megfelelően nagyon finom kifordítása a keserédes magyarságképnek, de az igazán groteszk hangsúlyt csak a forradalmi lendülettel záruló csoporttánc esetében sikerült megtalálni. Négy szerelem története bontakozik ki az utolsó koreográfiában, egy asszony sorsának négy epizódja a négy férfikor (ifjú, meglett férfi, középkorú zsarnok, beteg aggastyán) tükrében. Schumann dalainak a hangulatát és miliőjét nagyon jól érzékeltette Imre Zoltán az enteriőrjeivel, de a dalokból sugárzó szenvedélyt eléggé közhelyes táncmegoldásokkal jelenítették meg. Ez lehet az oka annak, hogy a romantika szép hagyománya szentimentalizmusra cserélődött fel, nem beszélve arról, hogy sem egyik, sem a másik stílus nem bír el egy olyan kelléket, mint a nyikorgó tolószék. Míg a Stabat Materben a díszlet és a jelmez (Csík György munkája) ötletesen belesimul a táncfantáziába, addig a Támad a szél kocsmai könyöklőpultja és itt a tolószék felesleges dúsítás, amelyre csak azért, hogy külsőségeiben is színház legyen a balett véleményem szerint — semmi szükség. Mert olyan színázi momentum és nyomatékosító kellék, amely nem kiegészíti, hanem a helyébe lép a tánccal kifejezhető és megmutatható állapotoknak és érzelmeknek. Nagy Márta 1989. ÉVI ADATGYŰJTÉS Szeged város cs környéke I. Taglétszám: 1. A kisdobosok létszáma 7 934 2. Az úttörők létszáma 11077 összlétszám 19 011 3. Az ifik létszáma 95 4. Űttörővcieiők létszáma 1 085 összlétszám 20191 II. Táboroztak: 1. Belföldön 1 799 2. Külföldön 321 Összesen 2120 III. Az úttörőcsapatok száma 57 IV. Egyéb létszámok: Általános iskolák száma 53 Altalános iskolai tanulók létszáma: 1. Szegeden 19 615 2. Város környéke 3 217 összesen 22 832 Megjegyzés: 3 ezer 821 pfverek nem úttörő vagy kisdobos. Készült az 1989. október 20-i állapot szerint! Az úttörő már nem légyfogó