Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

1989. november 29., szerda 93 Da/i, a nagy mágus Hát igen. Nagy mágus vult a jó öreg katalán. .Szemfényvesztő őrült, aki giccsember, pojáca köntösébe burkolózva öltött nyelvet a világra. Kipoclrött bajusszal, fejen koronával tekint ránk a plakátról Salvador Dali, a JATE aulájában. A tavalyi fantasztikus, monstre budapesti kiállítás után jólesik végignézni ezen a szemmel és lélekkel átfogható méretű tárlaton. Apró csepp ez a hömpölygő életműből, kis keresztmetszet egy zseniális figura hagyatékából. Együtt van itt a reneszánsz DanteBeatrice tisztasága, a barokk — deus ex machinás — szemfényvesztése, a szürrealizmus képzeleten túli, abszurditásig tágított rendje, a szecesszió mámoros, keleti, szellemidéző titokzatossága. S jelen van itt a mindent átszövő, a dolgok, az érzések, érzékek mögül folyton kikacsintó erotika, a nagy életelixír. Dali képzettársításai első látásra talán esetlegesnek tűnnek, ám tovább szemlélődve. világában elmerülve rájövünk, játékai mögött kegyetlen éleslátás húzódik meg. S ugyanakkor csömörrel telített, enerváltságról árulkodó életérzések rejtözköanek. A Nagy szakácskönyv grafikasorozatában a töltött csirke hasát egymással összefonódó, birkózó emberkupac domborítja, a pillangókkal ékesített hidegtál tetején koronás fácán terpeszkedik, a kekszfejdíszes, édesarcú hölgy" jégkockába belefagyasztott csatajelenetet próbál lehelletével felolvasztani, a ráktortán — mint marcipánfigurák — vérbe fagyott, levágott fejű, kezű emberek fekszenek, az egészben sült hal pedig olyan, mint felcicomázott hulla a ravatalon. Afféle neomanierizmus ez, Dali ebben. a sorozatban egy lélekben kiürült, eszméktől üres korban, a polgári jólét felértékelődött „étkeit" gyűjti csendéletbe. Nagy László felvétele Talán ezen tartalmak miatt nem mutogatták nekünk évtizedekig az élvhajhásznak, dekadensnek kikiálltott Dali műveit. Harcos optimizmusunkra nyilván nem tett volna jó hatást. S hogy a csömör, a párás büdösségfelhő a polgári jólét s a fogyasztói társadalom megszületése előtt lep bennünket el. arra nyilván nem számítottak a képzőművészet vasfüggönyénél strázsálók. Salvador Dali grafikáiból és plasztikáiból rendezett „kamarakiállítást" december 3-áig láthatják az érdeklődők. (—pacsi ka—) Egy fontos ember A város vendége volt a magyar irodalom egyik nagy elő klasszikusa, a Londonban letelepedett Határ Győző, kinek hatalmas életmüve fokozatosan talalja meg az itthoni olvasóközönséget is. E folyamat egyik koránt sem elhanyagolható epizódja, nogy a JATE kiadó gondozásában a közeltmúltban jelent meg A Fontos Ember cimű Határ-regény.; A hetvenötödik életévébe érkező íróval szegedi látogatásakor beszelgettünk. — Engedje meg. hogy egy általánosabb kérdéssel kezdjem. A nyugaton élő magyar írók közül Cs. Szpbó László az elsők között kezdett el újra itthon publikálni. A kint élő olvasó- és literátortábor meglehetősen ellenszenvvel fogadta ezt a tényt. Ezek szerint, nem csak itthonról, hanem nyugat felől is működött egy eredendően politikai természetű cenzúra? — Nem pontosan erről van szó, hiszen Nagy Kázmérral. az Ausztráliából Londonba települő prózairóval és publicistával kell kezdeni ezt a törtenetet Elveszett alkotmány címmel irt könyvet az emigrációról. Ebben a könyvben ő igencsak szimpatizálva értékelte a Kádár-rendszert. Ekkor „Csé" hatalmas kampanyt indított ellene, bojkottra hívta fel az egész emigrációt, hogy még csak ne is beszéljenek Nagy Kázmér ral... Miközben ilyen „harcias" hangokat hallatott, senkinek nem kötötte az orrára, hogy ő már régen, mindenféle más csatornákon. elsősorban Illyésen keresztül — akinek erősen udvarolt — sót. mé« hivatalos fórumokat megkörnyékezve is. építette az ..aranyhidat" hazafelé: De csak magának! A dologhoz nem fűzök kommentárt Engem nem érdekelt Nagy Kázmér, sem az ő publicisztikája. Az pedig, hogy „Csé" mindenáron haza szeretett volna jönni, s ezért óriási engedményeket tett a Kádárrendszernek. kvázi dezavualta. amit eddig tett. hát ez. enyhén szólva, nem festett valami szépen... — Az ön hazatalálása egészen más természetű volt... — Igázából soha nem Veszítettem el az> otthonhoz viaszavezető fonalat Az irodalom segített ebben; rengeteg recenziót írtam először idősebb, majd egyre többször fiatalabb pályatársakról is. Olyannyira, hogy végül rendszeresen kaptam az itthon megjelent könyveket Annyi volt az ém titkos politikám, hogy soha olyan könyvről, ami kevésbé nyerte meg a tetszésemet nem írtam.' Ugyanakkor, soha könyvét levelet nem hagytam megköszönetlenül. Amelyik regény avagy verseskönyv azonban tetszett, arról örömmel szóltam valamelyik angliai magyar. vagy éppen a Szabad Európa Rádióban . — Kik voltak azok a fiatalok. kikkel közelebbi kapcsolatba került? — Mára már ezek a „fiatalok" is negyven és ötven év körül vannak. Közéjük tartozott például Szepesi Attila, Nagy Gáspár, egy ideig Petry György, de írtam a pályakezdő Tandőriről is. .. Nem hiszed el. legalább félezer recenziót írtam. Nem állítom, hogy mind magyar könyvről, mert hisz legalább kétszáz nyugati, angolszász. francia .. .< stb. kiadványról szól. Amikor például Malthus, aki egy zseniális koponya újra megjelent öt vastag kötetben, aminek az ára fenomenális volt, négyszázé) font. nos. tehát róla is illett írni. De nem hiányzik a sorból Gibbon, Graves vagy Koestler sem ... — Önf az egyik irodalmi újságban Szentkuthy és Hamvas Béla társaságában ezoterikus írónak nevezték. Mit szól ehhez a társasághoz, és a minősítéshez? — Nem voltam elragadtatva ettől az esszétől, pedig szerzője. Rugá^i Gyula, kiváló esszéíró. A három, író ilyetén összekapcsolása meglehetősen erőszakos dolog. Képletesen úgy tudnám érzékeltetni a dolgot, hogy ez olyan szekértábor, melynek háromfelé állnak a rúdjai. s a három paripa is háromfelé haladna. Hamvas Béla egészen más jelenség, mint Szentkuthy, s a magam szerény módján én megintcsak más vagyak és akarok lenni, mint ők. Félreértés ne essék. Hamvas például jó barátom volt, annak ellenére, hogy nem osztottam, a filözófiáját, miként Szentkuthynak az esztétikájával nem értettem egyet... Én ugyan elkezdtem egy ezoterikus sorozatot, de ez csak egy tréfásironikus olvasói belépő volt az adott regénybe. Mert aki ezt a könyvet elolvassa, annak vállalnia kell, hogy háborgatva lészen álmában, netán megrendítem addig szeretett hitét. Odaírtam a könyv elejére, hogy ami itt történik, az a keveseknek szól: ezotéria Egyébiránt mindig iparkodtam könynvebbé tenni az olvasó dolgát .. . Darvasi László „Köszönöm neked a sikert" Szabó Miklós 80 éves A Szegeden máig nagyon népszerű operaénekes verséből való a címbeli idézet. Nem tévedés, Szaba Miklós verset irt a felújított Szegedi Nemzeti Színház megnyitása alkalmából. Bar ebből a tényből is lehet következtetni a városhoz és színházához fúzódó érzelmeire. nem állhatjuk meg, idézünk ide még egy paszszust: „Szeged színháza, tünt szerelmem, / Nevedre száz rim kel szivemben, / Simogató, szép izenet, ./ Arról, hogy ott, a Tisza partján. / Mennyi taps, mennyi fény suhant rám, / Mert szerettél s szerettelek." Tizenöt esztendeig volt élvonalbeli énekese a szegedi operatarsulatnak, a szerelmes viszony azonban, úgy gondoljuk, jóval tovább tartott, s tart ma is. A nyáron a Szabadtéri Turandot Altoum császáraként is megérezhette az idős művész a több ezres közönség ragaszkodását. Volt színházának megbecsülése nyilvánvaló: most, hogy 80 éves lett, Gregor József meghívta a Rigolettóba. A holnapi előadáson a függöny előtt köszöntik a közönséget képviselő városi vezetők, a színházirányitók és kollégái. Mi is — olvasoink nevében is — szívből gratulálunk r Lírai szemlélődés Két fiatal képzőművész kiállításának adott otthont a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem. Sávai Márta grafikái alapos megfigyelőképességről, a szemlelődő magatartás erényeiről tanúskodnak. Szeretettel veszi birtokba a valóságot: elmélyülten, türelemmel képezi le a teremtés csodáit lett légyen az a természet vagy az ember által alkotott produktum. A látvány mögül felfedi a rend és az építmény gazdag hierarchiáját. Egyegy emlékezetes utazás, ősz végi szegedi séta tenyérnyi lenyomatai e grafikák; akár magányos fákat, virágcsokrokat, kőépületeket örökít meg rajtuk. A Falak, a Delgörögországi hangulat és A hit magaslatai című (három-három részből álló) művek, és — tizedikként — a Kolostor olyan egyseget alkot, melyben a látásmód és ábrázolásmód azonossága szembeötlő. Némi távolságtartás, látszólagos hidegség (kőépületek) sugúrzódik elsó rátekintésre belőlük; alaposabb szemrevételezés, többszöri visszatérés után azonban pontosan ellenkező hangulat támad a befogadóban: melegség, puhaság, líraisáp. A konkrét és elvont filozófiai kategóriák tanulmányozására is lehetőség nyílik A hit magaslatai I— III. című, talán a legjobb három grafika megtekintésekor. E művek befogadása — ugyanugy, mint megalkotásuk — elmélyült szemlélődést igényel, s feltételez. Kelemen Marta monotiplái inkább festői, mint grafikai erényekkel rendelkeznek, A színeket alárendeli érzelmeinek. Portréi drámaian feszültek; s némi szomorúságot áraszt a domináns barna szin, különösképp a Múló idő és a Faustus című, igen szép és meggyőző alkotásokban. A szí nes nyomatok alkotójának a misztikum iránti vonzalmát egyik-másik müve világosan bizonyítja. Szávai Márta és Kelemen Márta kiállítása a SZOTE Dóm téri oktatási épületében november 30-áig tekinthető meg. S. I. ver A világon az elsők között vagyunk mind az öngyilkosságok, mind a véradók számát tekintve. Végletekre hajlamos nemzeti lelki karakterünkre oly jellemző ez, hiszen míg az előbbi személyiségünk leértékelésének végjátéká, addig az utóbbi az egészség. a jótett okozta megelégedettségből fakadó önértékelés mutatója. E sorsfordulós napókban bizonyára jelentéktelen apróság, hogy ma a véradókat köszöntjük. Csti'hogy, a nemzet nagy gondjai — amik mostansag minden magyart foglalkoztatnak — pillanatok alatt parányira zsugorodnak, ha magunk kerülünk életveszélybe, avagy szeretteink élete függ a másik ember adott vérétől. Célját vesztett vállalkozások Gyomorezoritóan vinnyog a mentő, és száguld útjából félrekényszerítve a járműveket. Végállomás a gyermekik! i ni ka. A szétcsapódó fehér ajtók mögül kigördül a hordágy. A vérrel telt palackot már az úton bekötötték, s most a mentőorvos tartja óvatosait mindaddig; míg a műtőbe érve az állványra nem helyezhető. A palackból csordogáló vér lassacskán elfogy, pedig a műtéthez, többször ennyi kell. Gyakoriak e megrázó élmények Frefort László adjunktus mindennapjaiban, hiszen a gyermekklinika altatóorvosa immáron negyed százada majdhogynem naponta kap újabb és újabb lökést, hogy nyújtsa a karját. adja a vérét azokért, akiknek műtétjénél segédkezik. Van-e, lehet-e nagyobb lököerő a segítségváHalasra, mint látni újszülöttet, csecsemőt, kisgyereket a műtőasztalon. Megélni a tényt: az operációk többsége az áldott vér nélkül célját vesztett vállalkozás. A műtőasztalon, kórházi ágyakon végződő emberi tragédiák mindennél erösebben ösztökélik a gyógyító társadalom tagjait a véradásra. Ezért, hogy szorgos véradó a gyermekgyógyász professzor, a kiváló, országszerte ismert szívsebész, a véradó állomás igazgatója, az egészségügyi főiskolások majd mindegyike, az orvostanhallgatók népes tábora. Régi tapasztalat, azokon a munkahelyeken, ahol a vezető áldozza vérét, a beosztottak is szívesebben nyújtják vénájultat Az elöljáró példája mindig modellértékű, de ez a tény sajnos kevés vezetőt érdekel, hiszen nem is oly rég — egyetlen hatalmi szóval — ki lehetett zárni a véiadást az üzemekből, hivatkozva a munkaidőalap védelmére.' AIDS-fertőzés egy az egymillióhoz — Ez év elején arról beszélgettünk Gal György professzorral, a véradó állomás igazgatójával, hogy fogyatkozik a véradók száma. Az év utolsó előtti hónapjaban kérdezem őt, igazolódtak-e korábbi félelmei? — Az aggodalomra okot adó, nehézkes indítás után megnyugodhattunk, nem vesztettük el régi véradóinkat, s újakat is sikerült megnyerni e nemes mozgalomnak. Novemberi adataink szerint, négy százalékkal kevesebb a vérvételek száma, mint tavaly ilyenkor volt. de a hátralevő egy hónap alatt ezt a lemaradást igyekszünk behozni. - El kell mondanom azonban azt is, hogy az AIDS-veszély miatt a korábbinál ésszerűbb a verfelhasználáa, és a nagy verigényű műtéteknél olyan új módszereket vezettek be, amelyeknek köszönhetően jelentős mennyisegű vert lehet megtakarítani. — Az AIDS-töl való félelem sok, rendszeres véradót elrettentett, ugyanakkor a műtétek előtt állók, a majdani vért kapók is rettegtek a fertőzéstől. — Mindenkeppen kizárt, hogy a vért adó AIDS-fertözést kapjon a véradás alkalmával. Kétségtelen viszont, hogy a vér beadásakor van fertőzési lehetőség, de Magyarországon ennek rendkívül kicsi a kockázata. A véradók szűrére folyamatos. A hatszázezer magyar véradó között eddig mindössze 9 AIDS-fertőzöttet találtak. Annak valószínűsége, hogy hazánkban valak'. vérkészítménnyel AIDS-fertőzést kapjon, egy az. egymillióhoz. — Emlíiette az új műtéti módszerekel, amelyek segítségével takarékoskodni lehet a vérrel. — Az - igen. vérigényes szívműtéteknél a szív-tüdő készüléket ma már hígított vérrel töltik, fel. A másik módszer, amikor a műtétre váró betegnek az operációt megelőző két-három hónappal leveszik a vérét, nuijd mélyfagyasztva tárolják, és az operáció alkalmával ezt a saját vért használják. A nagy érműtéteknél — a korábbi ertisztítással szemben — ma műérpótlás történik, ami szintén vérmegtakaritást tesz lehetővé. — Ebben az évben hány vérigényes nagy műtétet végeztek a szegedi klinikákon? — Tavalyi adatot is mondanék az össze* hasonlítás érdekében. Az elmúlt évben 240 nyitott szívműtétet végeztek. Most novemberben már 300-nál tartanak a szívsebészek. Tavaly 160 érműtét volt, az idén közel ugyanennyi. A májműtétek száma évente 50—60, a veseátültetéseké 40 körül mozog. A félreértések elkerülése miatt mondom el: a műtéteket mindaddig nem szabad elkezdeni, amíg az operációhoz kellő, maximális vérmennyiség nem áll rendelkezésre, hiszen ha bármilyen szövődmény fellép, akkor még a tankönyvekben előírt vérmennyiség sem mindig elegendő. Ennek a biztonsági feltételnek a megteremtése okán a véradó állomásoknak minden esetben a maximális vérmennyiséget kell a műtéthez szállítaniok. — A műtéteken kívül a balesetek miatt bekövetkezett vérvesztések pótlásáról is gondoskodniuk kell. A hirtelen tömegszerencsétlenségre felkészült-e a véradó állomás? — Mindig tartalékolunk a Varatlan esetekre. s vannak készenléti, bármikor mozgósítható véradóink. Mindemellett a délalföldi régió négy megyéiében működö 17 véradó állomás kölcsönösen segíti egymást. A támogatást itt Szegeden különösen igényeljük, hiszen a SZOTE klinikáin a szív-, ér-, vese-, májműtétek nagy száma miatt évente ezer litert meghaladó — a szomszédos véradó állomásoktól kapott — plusz vérre is szükségünk van. Vérrel feloldott ellentmondás Az alkotmányban rögzített állampolgári joga minden magyar embernek, hogy elete megmentéséhez, gyógyulásához a vér biztosított legyen. A vei" előteremtése re viszont nincs kőtelező érvényű rendelkezes. hiszen a véradás önkéntes, erre senki sem kényszeríthető. Az ellentmondás feloldása-, ra egyetlen lehetőség kínálkozik: felelősségvállalás a másik emberert. Magyarországon ezt a felelősséget 600 ezren érzik. Szegeden 22 ezer ember. Ennyien áldozzák vérüket életünkért A szegedi Vöröskereszt és a véradó állo•aa ma. hétfőn, délután 4 órakor, a BM helyőrségi klubjában köszönti a sokszoros véradókat a mozgalom segítőit a véradók napja alkalmából. Kalocsai Katalin