Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

1989. november 24., péntek 5 Környezetvédelem A Maroson a helyzet változatlan A Maros vízminősége év­ről évre romlik, így Makó­nál az országos átlagot fi­gyelembe véve gyakran a legszennyezettebb magyar­országi folyószakaszként tartható'számon. A közked­velt makói szabadstrandon például már csak saját fe­lelősségükre fürödhetnek a folyó szerelmesei — hang­zott el többek között a Csongrád megyei környezet­és természetvédelmi bizott­ság tegnap délelőtti Makón megtartott ülésén. — Kétségtelen, hogy vá­rosunk is részese a folyó­szen nyezés nek, mivel a két mechanikai tisztítást vég­ző szennyvíztisztító telep­ről a szennyvíz biológiai és kémiai tisztítás nélkül jut a Marosba, de sajnos, a román határ túloldaláról ér­kező szennyezéshez képest ez elenyésző — mondta Pa­tonai Gábor, Makó tanács­elnök-helyettese. Bár Románia nem ismeri be, hogy a piros színű szennyezés — átható bőr­szagával — az aradi bőr­gyár „terméke" lenne, ez mégis nyilvánvaló. Az a makói szándék, hogy a határon túli települések némelyikével hivatalos-ba­ráti kapcsolatot teremtse­nek, a sikerrel kecsegtető júniusi lépések ellenére széptemberre meghiúsult. Sarró Ferenc tanácselnök és Keresztes Zoltán, az MSZMP akkori városi tit­kárának meghívására várt nagyszentmiklósi küldött­ségnek a felsőbb szintű ro­mán vezetés megálljt intett. A szennynek árja Szeged városára állítólag nem hoz­hat veszélyt, mert mire a Tiszába torkollik, a Maros­ban nagyrészt elbomlik. V. I. Közlemény A Delta Prém Prémesállat és Tartó­eszköz Kereskedelmi Kft. — amely a hazai nemescsincsilla-tenyésztést ko­ordinálja és a prémértókesítést bonyo­lítja — 1989. november 24-én 15 órakor tartja szegedi kihelyezett tagértekezle­tét a Hermán Ottó Horgászegyesület irodájában (Szeged, Hunyadi sgt. 63.). A nemescsincsüla-tenyésztés fejlődés­ben levő, magas jövedelmet biztosító tevékenység. A prómek tőkés reláció­ban értékesíthetők, amelynek lehetősé­gei még messze nincsenek kihasz­nálva A rendezvényre valamennyi te­nyésztőt, illetve tenyésztés után érdek­lődőt szeretettel várunk. Á nép vasárnap szavazni megy (?) <ÉTHUZAT SÍAKUzTfTN . sieged.Csongrádi sgf. 1 1 Nyitva: 9-17 ' (gk.gumiszőnyeg) A Délép szakoktatási csoportja 1989 decemberében NEHÉZGÉP-KEZELŐI TANFOLYAMOT INDÍT Jelentkezési feltételek: — 18. életév betöltése, — egészségügyi alkalmasság, — 8 általános iskolai végzettség. Jelentkezési határidő: 1989. november 30. Érdeklődni és jelentkezni lehet a Délép szakoktatási csoportjánál (tanműhely), Szeged, Dorozsmai út 35. Telefon: 61-422/161-es mellék. SZOCIÁLDEMOKRATÁK: 4 IGEN Amint azt az MSZP a Délmagyarország november 20-i számában is elismeri: „Joggal lehet attól tartani, hogy a népszavazás körül kibontakozott pártviszályok miatt megnő a passzív, apo­litikus emberek tábora". Hogy ezért kinek kell vi­selnie a politikai felelőssé­get, az alighanem egyér­telmű, ha megvizsgáljuk, ki szólít fel bojkottra, és ki az, aki szeretné mozgósí­tani a tömegeket. A ma­gyar nép 45 utáni első nép­szavazásáról távol tartani a polgárokat — egyet jelent a születésben levő demok­rácia tisztességének meg­csúfolásával. Ezeknek a gondolatoknak jegyében ké­rünk minden felelősen gon­dolkodó állampolgárt, hogy — az MDF felhívásával el­lentétben — november 26­án vegyen részt a népsza­vazáson. Mára világossá vált, hogy a 4 kérdéssel kapcsolatos népszavazás kapcsán válasz­tási szövetségek alakultak. Létezik egy kormánypárti koalíció ennek mentén, és négy párt demokratikus el­lenzéki koalícióba tömörült. A parlamenti választásokra minél előbb sort kell ke­ríteni, mert nem egy ál­lamfő fogja megoldani ha­zánk gazdasági és politikai gondjait, hanem csakis egy űj parlament és egy neki felelős űj kormány. Ugyan­akkor, ha az elnöknek egyensúlyozó szerepet kell betöltenie egy valószínűleg ellenzéki parlament és egy remélhetőleg ellenzéki koa­líciós kormány között, ak­kor ezt nyilván nehezeb­ben lehet elvárni egy re­formkommunista elnöktől. Azok a politikai erők, akik az új parlamentet nem tart­ják megfelelőnek arra, hogy megválassza a Magyar Köz­társaság elnökét — egyút­tal megkérdőjelezik azt, hogy az új parlament va+ lóban a népet képviseli. Amennyiben Magyarorszá­gon nem az amerikai, ha­nem az Európában elter­jedtebb parlamenti demok­ratikus rendszereket sze­retnénk mintául venni, ak­kor a nép képviseletét el­sősorban a parlamentre kell bízni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a különböző pártok egyenlő eséllyel vegyenek részt a nép előtti miha­marabbi nagy megmérette­tésben. Az SZDP azt ajánl­ja a választópolgároknak, szavazzanak tehát 4 igen­nel az új, demokratikus Ma­gyarország érdekében. SZABAD DEMOKRATÁK: 4 IGEN Azért négy igen, mert ha az állampolgárok elmennek szavazni, és igen válaszolnak arra a két kérdésre _ a munkásőrség feloszlatása ás a pártok kitiltása a munka­helyekről —, melyekben az Országgyűlés aláírásgyűjtő akciónk hatására már dön­tött, akkor nemcsak megerő­síti a- Parlament döntéseit, hanem megakadályozzák mindenfajta, a népre hivat­kozó visszarendeződés lehe­tőségét. Azért, mert az MSZMP utódpártja részletesen még nem számolt el örökölt va­gyonával, annak eredetével. A párttörvény csak egy egy­szerűsített elszámolásra kö­telezi az MSZP-t, aki tehát azt akarja, hogy az MSZP sok milliárdos vagyona vég­re valóban a nép tulajdonába kerüljön, az vegyen részt a népszavazáson, és válaszol­jon igennel a harmadik kér­désre. Igen a válaszunk az első kérdésre is, mert valódi sza­badelvűekként nemcsak a gazdasági és szociális esély­egyenlőségnek, hanem a poli­tikai esélyegyenlőségnek is hívei vagyunk. Ha a képvi­selő-választás előtt válasz­tunk elnököt, azzal behozha­tatlan előnyt adunk az A politikai pártok szegedi szervezeteitől zás előtt. Tegnap négy pártálláspontot is­(összesen tíztől) rövid „kiskátét" kért mertettünk, és azt bővítettük két közéleti munkatársunk Sulyok Erzsébet azzal a személyiség részletezőbb véleményével. Az céllal, hátha segíthetünk olvasóinknak el- alábbi „hatpárti" álláspont mellé szinten igazodni az első magyarországi népszava- került egy cikk: MDF-tag írta. MSZP jelöltjének, akiről már hónapok óta tudjuk, hogy el­nökaspiráns, és akit a pártja felügyelete alatt álló tömeg­tájékoztatás is támogat. A gyors elnökválasztás mind­ezek miatt az MSZP hatal­mának átmentését szolgálja. Ha a szabad képviselő-vá­lasztás előtt választunk elnö­köt, akkor megteremtjük a lehetőségét annak, hogy az elnök befolyásolja a képvi­selő-választásokat. Ha ily módon választunk elnököt, nem biztos, hogy az a maj­dani parlament többségének bizalmát élvezni fogja, tehát nem tudja majd betölteni a pártok közötti közvetítő sze­repét. A hőn áhított stabili­tást az új képviselőház mi­előbbi megválasztása és mű­ködése, nem pedig a köztár­sasági elnök személye körüli csatározás biztosítja, amely hónapokra elodázhatja a kép­viselő-választásokat. Aki iga­zi stabilitást akar, aki inkább bízik a parlamentarizmus in­tézményében, mint az elnök személyében, az jöjjön el va­sárnap, és válaszoljon négy igennel! MDF: MI NEM MOST SZAVAZUNK! A november 26-i népsza­vazás négy igenje mellett agitáló szerveretek félreve­zető propagandája követ­keztében nagyfokú bizony­talanság, tájékozatlanság és zavar mutatkozik a szé­les közvéleményben. A Ma­gyar Demokrata Fórum szegedi elnöksége azonosul az Országos Elnökség nyi­latkozatával, miszerint: 1. Nem igaz az az állítás, hogy a parlamenti válasz­tások előtt a nép által meg­választott köztársasági el­nök hatalma ellenőrizhetet­len és korlátozhatatlan len­ne; nem igaz, hogy vissza­állíthatná a diktatúrát! Jog­körét az új alkotmány pon­tosan körülhatárolja, szi­lárd jogbiztosítékok aka­dályozzák meg esetleges egyeduralmi törekvéseit (vé­tójoga nincs, rendelkezései csak miniszteri ellenjegy­zéssel érvényesek, szük­ségállapotot önállóan nem hirdethet ki stb.) 2. Nem igaz az az állítás, hogv aki távol marad, a múltra szavaz! Ha a nép­szavazás 51 százalékos rész­vétel hiján eredménytelen, nincs második forduló, a Parlament döntései érvé­nyesek maradnak: a mun­kásőrséget feloszlattak, a pártok munkahelyi műkö­dését betiltották, vagyonuk­kal el kell számolniuk, s januárban köztársasági el­nököt választhat a nép. 3. Ha az első kérdésre nemmel, a többire igennel válaszolnák a szavazók, ugyanez lesz az eredmény. 4. Négy igen esetén a mun­kásőrségre, a munkahelyi pártmüködésre és a pártva­gyonra vonatkozó parla­menti döntések érvényben maradnak, de a nép nem vá­laszthat köztársasági elnö­köt! Ez a mostani népszavazás veszélyes csapda a tájéko­zatlan nemzet számára. A négy közül három kérdés­ben már döntött a Parla­ment. Az ezekről való újbó­li szavazás teljesen fölösle­ges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel a nép lemond az elnökválasz­tás jogáról. Mindezek alapján azt ja­vasoljuk az MDF tagjainak, a velünk rokonszenvezők­nek és mindazoknak, akik felelősséget éreznek a mi­előbbi békés átmenet meg­valósulásáért és a nemzet sorsáért, hogy távolmara­dásukkal foglaljanak állást november 26-án. Ez nem jelenti a népszavazás boj­kottját, a szavazatszedő­bizottságokba jelentkezett tagjainkat ezért arra kér­jük, vegyenek részt az el­lenőrző munkában, s aka­dályozzák meg, hogy sza­bálytalanságok és visszaélé­sek történhessenek. ZÖLDEK: 1 MINDEGY, . 3 IGEN A nemrég alakult Zöld Párt a szabad emberért, az egészséges környezetért lép fel. A párt a népszavazást tá­mogatja. Az első kérdésben, a köztársasági elnök meg­választásában nem ad aj án­lást a tagjainak, Oelátá­sukra bízza a döntést. A to­vábbi három kérdésben a környezétvédők az igen vá­laszokkal értenek egyet. MSZP: 1 NEM, 3 IGEN Az MSZMP-n belüli re­formerők kiharcolták, hogy a sarkalatos törvényeket az ellenzékkel való politikai tárgyalások nélkül ne le­hessen a Parlament elé vin­ni. Közös erőfeszítéssel lét­rejött az átalakulás demok­ratikus menetrendje. A vál­ság közepette a közigazgatá-. si és gazdasági káosz el­kerülését csak a legitim vezetés megteremtése ered­ményezheti. Még az új Par­lament létrejötte után is hó­napok telhetnek el egy ha­tékony kormány kinevezésé­ig. Nemzetközi kapcsolatain­kat megszilárdítja, a békés átalakulást elősegíti a köz­társasági elnöki intézmény. Ezért egy biztos pont ki­jelölése, a nép által szen­tesített elnök megválasztása egész nemzetünk érdeke. Azt, hogy melyik párt je­löltje lesz végül elnök — döntse el a nép. Emiatt mondunk nemet a népsza­vazást elutasító népszava­zásra. Szegeden a májusi párt­értekezlet után pártfórumon nyíltan javasolták a mun­kásőrség megszüntetését. „Nem eloldalogni akarunk a barikád mellől, hanem le­bontani azt" — követelték a munkásőrség reformkö­rösei szeptember 1-jei ta­nácskozásukon. Az MSZP elnöksége első ülésén a munkásőrség jogutód nél­küli megszüntetése mellett foglalt állást. Nem a munkahelyekről való kivonulás hangzatos jelszava a fő kérdés, ha­nem. hogy az állampárt a gazdasági szervezetekben is megszűnjön. Ez a folyamat már másfél évvel ezelőtt felgyorsult. Megszűntek a káderhatásköri listák, meg­szűnt a pártképviselet a munkahelyi vezetőtestüle­tekben. Az állampárti rend­szer további felszámolását segíti a parlamenti döntés. Az MSZMP tagsága az 1985-ös kongresszus óta egyre hangosabban köve­telte a pártvagyonnal tör­ténő elszámolást. Ezt az MSZP alakuló kongresz­szusa is deklarálta. A Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság már megkezdte az elszámolást és a felszámolást. A Nexd 2000-t megszüntettük, az üdülőket, jó néhány szék­házat már leadtunk. Tag­ságunk is követeli, hogy a fölszabaduló helyiségeket és épületeket kapják meg az oktatási, egészségügyi, szo­ciális és más intézmények. Ha már van ez a nép­szavazás, nemet mondunk önmagunk jogkorlátozására: az elsőre nem, a másik há­romra igen. NÉPPART: 1 NEM, 3 IGEN Válasszon elnököt az or­szág népe maga; A Magyar Néppárt felhívása arra kéri tagjait és a programjával szimpatizálókat, hogy a va­sárnapi népszavazáson bizo­nyítsa így is: a nép érett a döntésekre. Pártunk a há­romoldalú tárgyalásokon sok­szor bizonyította, hogy a bé­kés átmenet érdekében olyan kompromisszumokra képes, amelyek előreviszik a nem­zeti megbékélést, önmagunk­ból kiindulva az adott szót hitelesnek ismertük el, s bíz­tunk abban, hogy az aszta­loknál ülőket sem vezetik „hátsó" gondolatok. A meg­állapodás aláírása után a Parlament megszavazta a sarkalatos törvényeket, ame­lyek többek között elrendel­ték a pártszervek kivonását a munkahelyekről, jogutód nélkül feloszlatta a munkás­őrséget és megkezdődött az MSZMP tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyon el­számolása. A Magyar Néppárt becsü­letbeli ügynek tartja a meg­állapodások betartását, ezért véleményét nyíltan hangoz­tatja: a magyar nép érett az 1989. október 23-án déli 12 órakor kikiáltott köztársaság első elnökének megválasztá­sára ! Történelmünk során el­vétve adtak alkalmat a nép­nek arra, hogy sorsáról ön­maga döntsön. És amikor er­re sor került, mindig meg­gondoltan, európai módra, a nemzet érdekeit szem előtt tartva — jól döntött! Arra biztatunk mindenkit, hogy a szavazólapon szereplő első kérdésnél nemmel sza­vazzon. Ha nem ezt teszi, ak­kor lemond a köztársaság el­ső elnöke megválasztásának jogáról. A szavazólapon szereplő második, harmadik és negye­dik kérdésre pedig mondjon igent, mert ezzel megerősíti az Országgyűlés döntését. Választani kell, nem szavazni Az MDF már tavasszal hangoz­tatta a parlamenti választások mi­előbbi (még ez év őszi) megtartá­sát. Ennek az elképzelésnek a meg­valósításában az akadályozta meg, hogy az EK A több tagja (így az SZDSZ is) ezt ellenezte, és az MDF. éppen a kerekasztul egysége érde­kében, nem tartotta célszerűnek ál­láspontját a többiek ellenében ér­vényesíteni. A komolyabb ellentétek a kerek­asztal-tárgyalások befejezésekor je­lentkeztek, amikor az MDF a sar­kalatos törvények (új alkotmány, választási törvény stb.) mielőbbi parlamenti elfogadása érdekében hajlandó volt a megállapodásokat aláírni, míg az SZDSZ ós a Fidesz nem. Az MDF álláspontja szerint a kompromisszum azt jelentelte, hogy a köztársasági elnök népszavazással történő választása miatti késedelmet a nyugodt, kiegyensúlyozott, de­mokratikus átmenet érdekében még elfogadhatónak tartja. A munkás­őrség, a pártvagyon és a munkahe­lyi pártszervezetek kérdésében az MDF követeléseit fenntartotta, ós ígéretet kapott hogy ezek alterna­tív megoldásként szintén a Parla­ment elé kerülnek. Az SZDSZ kez­dettől fogva támadta az MDF ezen döntését ás az a tény, hogy az Or­szággyűlés nem csupán az úgyne­vezett sarkalatos törvényeket fo­gadta el, hanem ez utóbbi három követelést is, azt mutatta, hogy az SZDSZ nem mérte fel helyesen a demokratikus átmenethez vezető utat stratégiailag és taktikailag hibát követett el. Ennek tükrében aláírásgyűjtő akciójuk, úgy tűnik, a presztízsveszteség ellensúlyozását célozta. A 3 kérdés összekapcsolása az elnökválasztás kérdésével véle­ményünk szerint félrevezető, így az aláírásgyűjtés sikeréből nem lett volna szabad azt 3 +kö ve tk ez tetőst levonni, hogy a közvélemény a köz­társasági elnök kérdésében nem fo­gadja el a kerekasztal megállapo­dásait! Az MDF elnöksége nem a nép­szavazás ellen van. hanem az ellen, hogy ezt a nagyon fontos intéz­ményt felelőtlenül, igazi tét nélkül használják Gondoljuk csak me& milyen káros hatása lesz annak, ha az ország jobbítására vágyó, jó szándékú állampolgár a szavazás után döbben rá, hogy Szavazatával nem változtatott meg semmit, hi­szen 3 kérdésben egy parlamenti döntés rnár kinyitotta a megroha­mozni vélt kaput1 Ugyanakkor az a furcsa helyze- állt elő. hogy a köztársasági elnök kérdésében arra szavaz, hogy majd ne szavazhasson! A népszavazás körüli huzavona rövid és hosszú tavon is rendkívül káros, mert elbizonytalanítja az ál­lampolgárokat, eltereli a figyelmet az igazán döntő gazdasági kérdé­sekről, parlamenti választásokról és nem utolsósorban teljesen indoko­latlan ellentéteket szül az ellenzéki pártok között, melyeknek egységes fellépése"lenne a demokratikus át­menet igazi biztosítéka. Nagyon veszélyes, cs az elmúlt 40 évre emlékeztet a választási felhí­vások agresszív (és bizony, dema­góg) stílusa. Aki nem megy el, az a múltra szavaz, állítják, holott egy­szerű belátni, hogy az szavaz a múltra, aki a pártot és a munkás­őrséget érintő kérdésben válaszol nemmel! A távolmaradásnak na­gyon sok oka lehet, ezek közül az egyik az, hogv az emberek nem kí­vánnak szélsőséges és bizonytalan akciókat, amikor céljaikat korrekt és parlamentáris eszközökkel is el­érhetik. Országunk demokratizálódásának folyamatát akikor szolgáljuk leg­jobban, ha a nagy erőfeszítésekkel létrehozott menetrendhez tartjuk magunkat, és erőnket az előttünk álló, igazán nagy feladatra koncent­ráljuk. Ahhoz, hogy a parlamenti választásokon és (ami r.ekünk. sze­gedieknek még fontosabb) a hely­hatósági választásokon érdekeinket valóhxan képviselő testületet vá­laszthassunk, valamennyi demokra­tikus erő összefogására szükség lesz. Párducz Árpád. MDF. Szeged i

Next

/
Thumbnails
Contents