Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

1989. november 22., szerda 5 Kopogtató A népszavazás ügyében újabb telefonokat kaptunk olvasóinktól. Ugy tűnik, a szavazópolgárokat (a demokrácia játékszabályaival ismerkedve) a legapróbb részleteik is érdeklik; például az, hogy az igenlő, vagy nemleges szavazatok megjelölése a szavazólapon X, vagy + jellel történjen-e. A válasz: mindegy, csak egyértelmű legyen a kérdés megválaszolása. Megkérdeztük továbbá azt is, hogy a jelenlegi választókörzetek megegyeznek-e a tanácstagi, illetve a korábbi szavazókörzetekkel. Mint megtudtuk, ezúttal a szavazókörzeteket a postai irányítószámok, illetve a párospáratlan házszámok szerint jelölték ki, így előfordulhat, hogy az. azonos utcában lakók két különböző körzethez tartoznak. A szavazókörzetek száma, helye, az utcák neve a ma kikerülő plakátokon és az ügyfélszolgálati irodában látható. Ugyanott tették közzé a szavazatszámláló bizottságok névsorát is. Az SZDSZ azon kérésétől, hogy lapunkban tételesen soroljuk fel a szavazókörzeteket, eltekintünk, mivel Szegeden a kopogtatócédulákat a posta kézbesíti, s így minden bizonnyal elkerülhetők a Budapesten tapasztalt viszszásságok. A 23-11 l-es központi telefonszómon elérhető tanácsi népesség-nyilvántartó csoport viszont ezúton kéri azokat, akik ideiglenes lakcímmel rendelkeznek Szegeden, de városunkban kívánnak szavazni, igazolásért az állandó lakhelyük szerinti tanácsi hivatalhoz forduljanak, mivel annak kiadására csak az illetékes. Végül egy furcsaság az adminisztratív munka területéről: volt olyan polgár is, aki tegnap két kopogtatócédulát kapott., mivel két személyi számon volt nyilvántartva. Becsületére legyen írva. azonnal jelentkezett, s a kétszeri szavazásra jogosító tévedést korrigáltatta. Közlemény — az 1989. november 26-ai népszavazásról A megyei választási bizottság az 1989. november 26-ai népszavazással kapcsolatban tájékoztatja a választópolgárokat: 1. Megyénkben a népszavazásról szóló értesítéseket (kopogtatócédulákat) legkésőbb 1989. november 22én a választópolgárok megkapják. Az értesítés tartalmazza, hogy melyik választópolgár hol szavaz. Ezt az értesítést és a személyi igazolványt a szavazni kívánó választópolgár vigye magával. 2. Aki értesítést nem kapott, személyi igazolványával szíveskedjék megjelenni az állandó lakhelye szerint illetékes helyi tanács vbtitkáránál, ahol tisztázhatja, hogy szerepel-e a választók nyilvantártasában. Amennyiben erre nincs ideje, úgy legkésőbb a szavazás napján — a kiplakátolt választási tájékoztatóban az állandó bejelentett (ha ilyen nincs, az ideiglenes) lakhelye szerinti szavazókörben — személyi igazolványával szavazás céljából megjelenhet. A szavazatszámláló bizottság — kizáró ok hiányában — pótlólag is felveheti a választók nyilvántartásába, és szavazatát leadhatja. 3. Az ideiglenes lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén szavazni kívánó választópolgár (ide értve a megyében tanuló, de tanulmányai helyén állandó lakóhellyel nem rendelkező egyetemi és főiskolai hallgatókat is) a személyi igazolványával1 és igazolással szavazhat. Az igazolást az állandó lakhelye szerint illetékes helyi tanács vb-titkárától személyesen, vagy írásban kérheti meg. 4. Egészségi állapota miatt mozgásában gátolt személyt — szavazásának lehetővé tétele érdekében — kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgó urnával felkeresi. II pszichológiai kultúra hete A megyei művelődési köz pont évek óta felvállalja a pszichológiai és mentálhigiénés szakemberek továbbképzését. Ezt a hetet a pszichológiai kultúrának szentelik a szervezők. Rendezvénysorozatukra neves pszichológusokat, pszichiátereket, szociológusokat, hívtak meg. A program hétfőn kezdődött, eddig önismeretről, pályaválasztásról, szociálpolitikáról, konfliktusos nevelési helyzetekről hallhattak előadást a résztvevők. Ma Együtt egymásért címmel fórumot tartanak fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak, szülőknek. Vendégek lesznek a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője, a művelődési osztály, a pályaválasztási tanácsadó és a társadalombiztosítási igazgatóság munkatársai, valamint a városi vezető védőnő. A beszélgetést Bácskainé Gulyás Mária a népfront megyei családvédelmi tanácsának titkára vezeti. Minden érdeklődőt várnak a Hazafias Népfront városi bizottságának tanácskozótermébe (Vörösmarty u. 3 ). Délután 5 órától a megyei művelődési központban (Közép fasor 1—3.) Fodor Katalin pszichológus tart előadást Mi az a Co-counselling? címmel, ezt konzultáció követi. Holnap a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeiről tart ugyanott előadást Vladiszavjev András, délután fél 3-tól pedig a 600-as számú szakmunkásképző intézetben szerelemről, szexualitásról, családról tart előadást Kun János előadóművész, és Kun Jánosné Nagy Valéria pszichológus. Pénteken Családi konfliktushelyzetek pozitív megoldási lehetőségei címmel hallgathatnak előadást az érdeklődők a 600-asban, Kiss Ferenc pszichiátertől. Az előadások, konzultációk nyitottak, Bárki érdeklődő látogathatja azokat. A Jövő Irodalmáért Vélemények, állásfoglalások, javaslatok A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete üdvözletét juttatta el a kereskedelmi dolgozók nemrégiben alakult Független Demokratikus Sza kszervezetének. A szegedi vezetőség felhívással fordul a pártok, társadalmi szervezetek, valamint az országos és helyi hírközlő szervek képviselőihez. „Szervezzünk nyilvános fórumokat azokról a kérdésekről, amelyek az egész magyar népet érintik! Szembesítsük végre a nyilvánosság előtt azokat a nézeteket, amelyekről eddig az emberek túlnyomórészt csak egyoldalúan tájékozódhattak! Jussanak el torzítás nélkül a szembenálló vé-. lemények az ország legeldugottabb településeire is!" Tizenhárom általános iskolai, középiskolai és egyetemi oktató aláírásával érkezett tiltakozás a prágai népakarat rendőri brutalitással, fasisztoid módszerekkel történt elfojtása ellen! Mint írják: „A prágai karhatalom embertelen fellépésének diákáldozatai is voltak. Ezért külön fordulunk a pedagógustársadalom tagjaihoz, és a tanulóifjúsághoz, hogy szolidaritása bizonyságául emelje fel szavát az önkény ellen!" A Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Uniója 1989. november 17í-én elfogadott nyilatkozata szerint fölösleges az Országgyűlésen már eldöntött kérdésekről szavazni. „Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében elfogadhatatlan több száz millió forint ilyen célú felhasználása, ezt herdálásnak tartjuk." Véleményük szerint nem etikus a népszavazást kezdeményező szervezetek ilyen típusú „ön reklámozása" sem. A Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Uniója álláspontja szerint a Magyar Köztársaság elnöke népszavazással kerüljön megválasztásAz MSZP Szegcdi Ifjúsági Tagozata 1989. november 20-án alakult meg. Célja az ifjúság sajátos érdekeinek érvényesítése a párton belül. A tagozat alakuló ülésén kinyilvánította: „Mélységesen elítéljük a prágai hatóságok brutális akcióját, melynek áldozatai hozzánk hasonló fiatalok voltak. Semmiféle testvériséget nem vállalhatunk egy olyan párttal, mely a társadalmi problémák megoldásának ilyen módját vállalja." Kutatók - vándorbottal „Látod azt a piros, sötét ablakú szuperautót?" — bökött oldalba az egyik nap ismerősöm az utcán. „Egykori évfolyamtársam ül benne, ő volt az egyik legtehetségesebb fickó köztünk. Két kézzel kapnak a tanszékek manapság az ilyenek után.i El is helyezkedett az egyikben, de nem sokáig gyarapította a tudomány kincsesházát. Elvett egy butikoshölgyet, és most intézeten kívül éli világát. Kíváncsi lennék, mivel tölti napjait. Talán kötőkisiparosoktól gyűjti össze a pulóvereket ..." Az orvostudományi egyetem finn díszdoktora igencsak csodálkozott, amikor a tiszteletére rendezett vacsorán vendéglátói kapásból több példát is említettek pályájukat elhagyó, ifjú. ígéretes kutatókról. Van, aki hat év álmatlan éjszakái, szülei, meg az állam anyagi áldozata árán megszerzett, gyógyításra szóló jogosítványát adta oda egy jó házasságért: míg neje matricákat nyom a tinédzserek trikóira, ő éli a gondtalan milliomosok életét. Ebben a fenekestül fölfordult világban ki tudja. melyikük „követett el" mósalliance-t kettőjük közül. Valószínű, nem e két ifjú a tudomány igazi vesztesége, noha mindkettő joggal vádolható „hűtlen elhagyással". Valószínű. bennük nem buzgott annyira a megismerésnek az a megszállottságig fokozó-, dó vágya, amely nélkül aligha válik bárki is tudóssá. Szánalmasabb eset azonban azé a fizikusé, aki egy nap azzal állított oda főnökéhez: „Professzor úr, szeretem a szakmámat, nagv tervekkel léptem be az intézetbe, azt hittem, álmaim meg is valósítom itt. De tessék megérteni, havi 7 ezerből nem tudom fölnevelni a gyerekem. Egy szövetkezet tóbb mint a dupláját ajánlotta föl. A tudásomat ott is kamatoztatom, bár nem éppen alkotó módon ... Dé hát ezt jobban megfizetik. Ugye, megérti?" Van azonban, aki nem a' pályáról, hanem az országból vándorol el. A nemzetközi tudományos élet vérkeringésében régóta részt vevő, a szakma álnál világú szerte ismert hazai kutatók a megmondhatói: a megélhetési gondokkal küszködő, fiatal munkatársak mostanában valósággal ostrom alá vették őket egy-egy" külföldi tanulmányút, munkavállalás érdekében. Akiket a szakmai elhivatottság is hajt, azok joggal hivatkoznak arra, hogy a külföldi egyetemeken sokkal jobbak a kutatás, a szakmai fejlődés föltételei. És ez- szintén pénz kérdése; Vétek lenne kárhoztatni a többet akarókat, hiszen anyagi indíttatás nélkül is természetes igény a tudomány követeinek vándorlása a világban. Csak az e témában járatlan számára szorul magyarázatra: az egyetemes, országhatárokat nem ismerő tudomány — annak egy-egy szakterülete — elhal, mihelyst röghöz kötik, ha nem táplálkozik a világon elért legújabb eredményekből, és ő is nem táplálja azokat. Ehhez szinte naprakészen működő információhálózatra van szükség: használható és megfizethető telefonokra, telexre, telefaxra, számítógépes kapcsolatokra, folyóiratokra, konferenciákon való részvételre, és igenis, külföldi egyetemeken töltött hónapokra, évekre. Hogy a tapasztalatok hazai földbe ültetve, aztán itt teremjenek. És ez a lényeg. Talán orvosi kezelés alá vennék azt a parasztot, aki a talaj megmunkálását, a vetés, a palántanevelés, a növényvédelem fáradságos és költséges munkáját vállalja ugyan, de amikor eljön a betakarítás ideje, lemond a termésről. Márpedig félő. hogy efféle szindróma jelei mutatkoznak most az ország tudományos életében is. Vizi Szilveszter akadémikus nyilatkozta az MTI-nek nemrégiben: az idén már eddig több mint 700 kutató távozott — ösztöndíjasként, vagy munkavállalóként — a külföldön őket tárt karokkal váró intézetekbe. A magyar szakemberek ,Jkapósságának" akár őrülhetnénk is. A baj csak az, hogy a fiatalok többsége — látva a gazdag és nyugodt kutatási föltételeket, a munkát megbecsülő, személyi és anyagi biztonságot is jelentő értékrendet — ott is marad. Távozásuk egyértelmű veszteség a munkájukat egy-két évig nélkülöző, de tapasztalataikkal őket hazaváró kutatócsoportnak. Annak a magyar szellemi műhelynek, amely nehéz körülmények között is kutatóvá érlelte, szárnyra bocsátotta olyan tudás birtokában, amellyel „el tudta adni" magát jó nevű amerikai vagy nyugatnémet egyetemeken. S hogy a „betakarítástól" megfosztja az; országot? Lehetne ezen moralizálni, de tény: az ember — vándorbottal a kezében — ott pihen meg, ahol élelmet, vizet és friss levegőt, biztonságos hajlékot azaz az elemj létfeltételéket megtalálja. Márpedig a tehetséges — ezért zabolátlan — elme számára létfeltétel a szürkeállomány teljesítményének minél tökéletesebb kihasználása, szabad szárnyalásának mindenféle. így anyagi akadályoktői is független biztosítása. Tudomásul kell vennünk, ezeknek az embereknek a többsége — ellentétben a jövedelmező házasságokba vándorlóktól — dolgozni, alkotni akar. Ott, ahol tud. Hogy miként jutottunk! idáig? Az az ideológia, amely évtizedeken át a fizikai munkát tartotta kizárólag értéktermő tevékenységnek, nem is engedte, hogy pénzt, sok pénzt „öljön" a kormány efféle „haszontalanságok"-ba. Így aztán nemhogy képtelenek vagyunk a természettudományok műveléséhez nélkülözhetetlen legmodernebb berendezések beszerzésére, de még a régi, meglevő műszerpark karbantartása is anyagi nehézségekbe ütközik. Az értelmiségi hivatást sikerült anynyira leértékelni a köztudatban, hogy míg a háború előtt háromszorosát kereste egy mérnök, mint a vele együtt dolgozó munkás, a '80-as évekre szinte kiegyenlítődött a fizetésük. Figyelmen kívül hagyva, hogy az értelmiségi lét fönntartásához nem. elég a kenyérre keresni: a napi szellemi táplálékot is pénzért adják. (Sajnos, mára a fiatal kutatónak, ha családos, kenyérgondjai lettek.) Ma kimondhatjuk négy évtized mármár végzetes tévedéseit. Tisztán látják a politikusok, a vezető értelmiségiek ennek az önpusztító ideológiának — és gyakorlatának — minden káros következményét, a tehetségek tömeges elvándorlásának veszélyét Amikor már-már egyéb kincsünkkel sem dicsekedhetünk a világban. mint kiváló szürkeállományunkkal, bűn tétlenül nézni, hogy tehetségeink hivatást vagy hazát cserélni kényszerülnek; Olyan intézkedések sorozatára van szükség, amelyek meggyőzik a legkiválóbbakat: hazájuk számit rájuk, igényli és elismeri magas szintű szellemi munkájukat, és az eredményes kutatáshoz szükséges föltételeket messzemenően biztosítja számukra Ha erre belátható időn belül nem látnak biztosítékot? A következmények nemcsak az ország tudományos életét sújtják. Nincs több idő a halogatásra: a még itt maradottak is faragják a vándorbotot! Chikán Ágnes Kedden, a téli könyvvásár alkalmából ünnepélyesen kiosztották a Jövő Irodalmáért jutalmat, amelyet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat adományoz a kortárs magyar irodalom támogatására. A díjakat az alábbi művészek kapták: Marná János, Babics Imre, Márton László, Szilágyi Eszter Anna, Komis Mihály, Petri György, Tar Sándor, Garaczi László. Kemény István, Lengyel Péter. Az évenként kiosztásra kerülő díjak összértéke a vállalat éves adózott nyereségének 1 százaléka, maximálisan 500 ezer forint. Az immár másodjára odaítélt jutalommal az elmúlt év szeptember 30-a és az adott év október 1-je között megjelent miivek szerzőit érdemesítette a kuratórium. Idén több mint . 300 mű alapján választották ki a tíz legméltóbbnak talált alkotót. Meglehetős fagyos hangulatban ücsörögtünk a Deák gimnázium nagytermében hétfőn este. Ügy ötvenen lehettünk, akik pénzünk felől érdeklődtünk az OTP megyei szakembereitől. Miért nem többen? A kérdésre sok-sok válasz adható. 1. Mert magyarázatokkal tele a zsebünk, a fejünk, de azokból nem épül föl a ház, azokért nem adnak a boltban semmit. • 2. Mert nincs fölöslegünk, a mindennapi betevő falatra meg a havi törlesztésekre éppen futja — következésképp kérdés nélkül küszködünk. 3. A honatyák a héten döntenek zsebbevágó dolgainkról, vagyis, ma semmi sem biztos, sőt, minden lehetséges, s ennél többet nem tudnak az OTP képviselői sem Inflálódás közben Forintos fórum 4 A téma oly ingerlő, jobb ha távol tartjuk magunkat tőle. 5. Aki megtakarított bankókkal rendelkezik, az ma már nem nyilvános, lakossági fórumon tudakozódik, mit is kezdjen vele. No persze, a van és a nincs sokkalta árnyaltabb, számtalan formáció létezik a két véglet között, amelyeket különben éppen az OTP-sek ismernek legjobban. Ügyhogy a népfront által szervezett fórum, minthogy az egyes, eseti kérdéseknek helyt adott, mégsem volt haszontalan, s ha csak egy emberben is bizakodást keltett a másfél óra, nyugtával dicsérheti hétfői napját Raffay Ernő képviselő, Perjési József, az OTP megyei igazgatója, Ábrahám László megyei népfrontelnök, a házigazda. Három polgárban véltem fölfedezni reményt. Egyikük bankszámlájáról, ismeretlen indokból külföldi követelésre leemelt 15 márkájának utánanéznek helyben, a képviselő — az OTP bankárai által kioktatva — megpróbálja kijárni illetékes helyen, hogy egy röszk?i kötvényvásárló legalább névérték szerint kapja viszsza pénzét, egy társasházépítkezésbe fogott fiatalember bőséges olvasnivalót vi hetett magával, az OTP zöld füzetkéjét,, melyből megismerheti lehetőségeit. Egyébiránt, minden jel szerint, forintunk további inflálódására számíthatunk, továbbá átfogó pénzügyi módosításokra (hogy megszűnik-e a szociálpolitikai kedvezmény, hogy adózunk-e a 10 százalék fölötti kamatozású kölcsöneink után, változnak-e a kamatok, nem tudni még). A megyei OTP terveiről azt hallottuk, bankká kívánnak alakulni, változtatnak az ügyfeleik tájékoztatásának rendszerén — például üzenetrögzítőket alkalmaznak majd —, s megkérdezik a lakosság bizonyos rétegeit, mit várnak a takarékpénztártól, illetve, mit javasolnak nekik. Tervük még: az újszegedi fiókot diszkrét, üzleti megbeszélések színhelyévé változtatják. M. E.