Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

34 1989. november 18., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) pértok arra kényszerülnek, hogy nagyobb gondot fordítsanak a termelési és piaci folyamatokra. Márton Jénos leszögezte, hogy a Magyar Néppárt programjában kezdettől fogva kiemelt helyet kapott a gazdaság, s azon belül is a mezőgazdaság. A párt pedig nem kesereg azon, hogy elsőként közreadott agrárprogramjának fő tételeit ma már minden párt programjában viszontlátják. Márton János a továbbiakban kiemelte: a Magyar Néppárt valamennyi törekvése arra irányul, hogy méltó legyen a Nemzeti Parasztpárt és a Petőfi Párt nemes hagyományaihoz, kész a demokratikus Magyarország felépítésének nagyszerű feladatára. A Néppárt — hangoztatta a szónok — az országunkban végbemenő értékmentő változásokat, a békés átalakulást a pártérdek fölé emelkedve szolgálja. Varga Csaba, a Magyar Néppárt titkára a párt választási felkészülésével kapcsolatos feladatokat összegezte a szekcióülések megkezdése előtt. Elöljáróban kiemelte: a júniusban újjáalakult Magyar Néppárt megmutatta, hogy van ereje és hite, s programja bizonyítja, hogy valóban a magyar nép pártja kíván lenni. A választásra való felkészülés feladataira rátérve Varga Csaba először a jövő vasárnapi népszavazásról szólt. Rámutatott: a Magyar Néppárt a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás óta ingadozás nélkül tartja magát akkori álláspontjához, s ezért mondja, hogy három igen és egy nem. A Néppárt kéri a magyar népet, hogy a köztársasági elnök választásával kapcsolatos kérdésre nemmel válaszoljon, mert a párt véleménye szerint csak akkor lesz demokrácia, ha a nép választja az államfőt, nem pedig a pártok alkuja alapján a parlament. Ehhez hozzáfűzte, hogy pártja szükségesnek tartja: a leendő államfő olyan európai rangú politikus legyen, akiben a nép megbízik, s ez fontosabb bármiféle pártérdeknél. Esküt tettek a választási szakértők Az Országos Választási Bizottság apparátusa, valamint a Belügyminisztérium, választási szakértőinek gardája szombaton — Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár előtt —. esküt tettek arra, hogy munkájuk során az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartják és megtartatják. Az eskütétel után Gál Zoltán szólt a választási szakértők munkájáról; feladatuk — mondotta — bizr1 osi tani a népszavazás és a későbbi választások törvényes lebonyolítását, s ezzel elősegíteni a demokratikus jogállam kialakulását. Tüntetések Prágában, Szófiában, Berlinben Az elnök New Yorkban él Befejeződött vasárnap a Szabadság Párt — a Sulyok Dezső által 1946 tavaszán megalakított, 1946 októberében bejegyzett Szabadság Párt jogutódja — második kongresszusa a Jurta Színházban. A párt korábban az Egyesült Államokban alakult újjá. s ez év júliusában bontott zászlót Budapesten A több mint 100 résztvevő a két nap során kialakította a párt programját, elfogadta alapszabályát, megvitatta a szervezeti és ügyrendi kérdéseket, valamint megválasztotta a végleges vezetőket: elnök a New Yorkban élő Hóka Ernő, ügyvezető elnök pedig Gueth Gyula kaposvári főorvos lett. (Hatalmas tömegtüntetés kezdődött vasárnap délután a prágai Vencel teren: négy óra körül legalább 20 ezer ember vonult fel új kormányt, szabad választásokat követelve. Az emberek szavalókórusban VácJav Ha veit, a Charta '77-et és Dubceket éltették. A .Vencel-szobornál gyertyákat gyújtottak és szabad választásokat követelő táblát helyeztek el. A tüntető menethez nemcsak egyetemisták és középiskolások, hanem idősebb emberek is csatlakoztak. A tömeg fél ötkor elindult a térről a Nemzeti Színház felé. Sokan ezt kiáltozták: „fel a Várba!". A tömeg vissza-visszatérően Milos Jakes távozását követelte. Hatalmas embertömeg gyúlt össze szombaton Szófiában a Nevszki székesegyház előtti téren álló Szent Szófia templom mellett, a független szervezetek felhívására. A résztvevők 80100 ezren is lehettek. Sokan emeltek magasba transzparenst vagy saját készítésű plakátot. Ezek egy része hangsúlyozottan „nem ellenzékiséget, hanem pluralizmust" hirdetett, s .a „demokratikus és humánus szocializmusért" szállt síkra, csakúgy, mint a szónokok, akik mindegyike támogatásáról biztosította Petar Mladenovot, a BKP KB új főtitkárát, az államtanács penteken megválasztott elnökét. Sok volt a Zsivkov íelelősségrevonását követelő plakát, „bíróság elé állítani a Zsivkov-dinasztiát", „Vonják felelőssegre a Zsivkov-maffiát" és hasonló feliratokkal. Aztán utalások a rossz gazdasági helyzetre: „Ki fizeti vissza a külföldi adósságokat?" Vasárnap Berlinben és Drezdában voltak több ezer főt megmozgató demonstrációk. A szászországi nagyA Kereszténydemokrata Néppárt nyilatkozata Köztudott, hogy az adórendszer csupán egyetlen eleme az egész gazdaságirányításnak. Igy. súlyos helyzetünkben, az. adónemek teljes megreformálásától sem lehetne alapvető javulásra számítani. Természetes tehát, hogy az előterjesztendő törvényjavaslatoktól, amelyek csupán apró módosítgatásokat céloznak meg. csoda nem várható. Ma már egyre több, valóban az ország sorsáért aggódó eiő ismeri fel a halaszthatatlan, vagy eppen azonnali beavatkozás szükségességét A kormány, amely hervadhatatlan érdemeket szerzett a közjogi viszonyok rendezésében, éis bátor lépésekkel segítette népünknek talán egész Közép-Európa számára korszakos Jelentőségű példamutatását, a nemzetgazdaságban teljesen tehetetlennek bizonyul, és még az öröklött, legsúlyosabb hibákat is újakkal tetézi. A Kereszténydemokrata Néppart mélységesen elítéli, ha országunknak e súlyos helyzetéből bárki választási kampányeszközöket kovácsol. Hangsúlyozni kénytelen, hogy gazdaságunk nem birjá ki azt az időtartamot, ami egy választás utáni, ujabb kormány politikájának kiforrásáig szükseges Ezért együttműködésre kész minden erővel, amely eddig is bármit kezdeményezett a további elnyomorodás azonnali megállítására, a nemzeti vagyon eróziójának fékezéséire, a rögtönzések teremtette káosz korrigalasara, a megoldás komplexitásának mielőbbi megteremtésére. Mindezek érdekében saját elképzeléseit is mielőbb vitára bocsátja, és bárkivel 'kész közös szervezeti formát teremteni a helyesnek bizonyuló eszközök érvényesítése erdekében. Addig is, és ebből a voltaképpen egyedül reményteljes komplexitásból is kiragadva, a jelen alkalom adta lehetőségért köszönetét fejezi ki az ellenzéki képviselők csoportjának, és általuk az egész Országgyűlés ertö ós aggódó tagjait a következő javaslat támogatására kéri: 1 A vállalkozói adó mértékere, módjára es különféle jogcímeken fizetendő kiegészítéseire túlságosan sok vitát pazarolni fölösleges, mert úgyis reménytelen. A jövedelemátcsoportosítás teljes rendszerének — soron kívül megvalósítandó — reformja nélkül a költségvetés ezt az elvonási szintet úgyis kénytelen fenntartani, és keresztül is viszi, legfeljebb az egész rendszert még tovább bonyolítja, és ezzel az érdemi kibontakozástól von el jelentós szellemi potenciált 2. Ezzel szemben a magánszemélyek jövedelemadójának tervezetét mereven el lehet utasítani! A pénzügyi kormányzatot súlyos felelősség terheli eme adónem káros következményeiért, amelyeket az egvkori bevezetést megelőzően is már világosan látni lehetett. A kormányzat akkor kcresztülkényszerítette merev elképzeléseit példátlan bürokráciát épített ki, és terhelt a lakosságra. A kicsinyes szempontokra kényszerülő össznépi vita energiapazarlásánál csak a teljesítmény-visszatartás sokat emlegetett kára volt nagyobb, és az egész szisztéma az alacsony jövedelmű rétegeket sújtotta. Ezt az adónemet most is gyökeresen át lehet alakítani. egyszerűen az adómentes keresethatár radikális (többszörösére történő) felemelésével. Ezt a keresetsávot termeszetesen újra „nettósitani" kell. A kieső adóbevételt a munkáltató által fizetett illetmenyadóval lehet pótolni, ami (nettósított bér + illetményadó) a munkáltató terheit nem emeli, és a költségszerkezet élőmunkahányadát is változatlanul hagyja. Egy ilyen természetű átalakítás egy csapásra szüntetné meg a jövedelemadónak eddig felrótt összes hátrányokat, amelyek részletes alátámasztását, igazolását és a helyettesítő megoldásban való esetleg szükséges részvételt a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen készséggel ajánlja. 3. A korábbi szisztéma altal okozott károkban felelősök elszámoltatásától eltekintünk, a családi jövedelemadó kérdésének újabb felvetését pedig arra az időre tartjuk fenn. amikor a mezőgazdasági Jövedelemadózás összevonása is időszerűvé válik. városban a szónokok a válságért felelős politikusok megbüntetését követelték, egyúttal szorgalmazták a váj-os építészeti emlékeinek megmentését, a kulturális javak és műkincsek devizáért való „kiárusításának" megszüntetését. A művészek és tudományos dolgozók felhívása nyomán az utcára vonuló berlini tüntetők szabad választásokat és a demokratikus reformok meggyorsítását követelték. A transzparenseken olvasható jelszavak új alkotmány kidolgozását és az NSZEP hatalmi monopóliumának megszüntetését sürgették. Kritikus helyzet a román határnál Továbbra fennáll a nem hivatalos határzár Romániában. Péntek óta több száz magyar turistát irányítottak vissza a román hatóságok a határátkelőhelyekről. Az Intézkedés nyíl. vánvalóan összefüggésben van a Román Kommunista Párt hétfőn kezdődő kongresszusával. amelynek kapcsán rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A szombati adatok szerint a kiutazni szándékozó magyar állampolgárok 40 százalékát kényszeritették viszszafordulásra a román hatóságok. A Határőrség Országos Parancsnokságától kapott tájékoztatás szerint hasonló helyzetbe kerültek lengyel, cseh, szovjet, nyugatnémet, holland és török turisták is A határőrség azt javasolja az utazru szándékozóknak, hogy ha lehet, halasszák el útjukat egy későbbi időporttra. Az MSZP nem megy Bukarestbe A Magyar Szocialista Párt külügyi szóvivője, Juhász Ottó tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát arról, hogy a Magyar Szocialista Párt elnöksége úgy döntött: az MSZP nem képviselteti magát a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán, hanem táviratban üdvözli a tanácskozást. Az MSZP elnöksége ez alkalommal is kifejezésre juttatja azt. a reményét, hogy a Kelet- és Közép-Európaban kibontakozó általános átalakulási folyamathoz illeszkedve a Román Kommunista Párt — végrehajtva a szükséges változtatásokat — elkötelezi magát a szocializmus megújítása, a reformok és a demokratizálás végrehajtása, a jogállamiság megteremtése, az emberiség közkincsét képező humanista értékek tiszteletben tartása mellett. Az elnökség őszintén reméli azt is, hogy Romániában mielőbb gyökeret verhetnek és kiteljesedhetnek az emberi jogok. a kisebbsegek — közöttük a magyar nemzetiség — kollektív és egyéni jogai. Az elnökség megerősíti, hogy változatlanul híve a Az MSZP-clnőkség távirata Tisztelt Kongresszus! A Magyar Szocialista Part Eliyiksége nevében üdvözlöm tanácskozásukat. Azt kívánom, hogy a kongresszus végezzen eredményes munkát Románia minden polgárának és nemzetiségének javára, a szocializmus megújításának, a jogállamiság megteremtésének érdekében. Budapest, 1989. november 19. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke két part közötti vitás kérdések igazságos alapon, korrekt szellemben történő rendezésének, a nepeink sorsközösségén, egymásra utaltságán és kölcsönös érdekeltségén alapuló magyar— román jószomszédi Viszony, megértés és barátság helyreállításának. A Magyar Szocialista Párt elnöksége e gondolatok és szándékok jegyében kíván eredményes munkát a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának. El a „vajdarendszertől" A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének megalakult a szegedi tagozata. Az alakuló ülés résztvevői tájékoztatót hallgathattak meg a magyarországi cigány szervezetekről, az MCDSZ megalakulasának körülményeiről, szükségességéről. Megismerkedhettek az országos alapszabállyal és programtervezettel is. Héttagú elnökséget választottak. és megfogalmazták első célkitűzéseiket: szeretnének munkaközvetítő irodát létrehozni cigányok számára, kiszélesíteni — népfőiskolákkal is — a tanult cigányok körét, véleményezési jogot szeretnének a tanácsi lakások és szociális segélyek odaítélésénél, de segítséget szeretnének adni a bűnmegelőzési munkát végzőknek, s a társadalomba újból beilleszkedni kívánó büntetetteknek is. Az MCDSZ szegedi tagozata elhatárolja magát attól az általuk „önkormányzat mögé bujtatott vajdarendszer"-nek minősített szövetségtől, amelyet Szirtesi Zoltán hozott létre. Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban 5. Ezt a hiányt pótolták az oktatási igazgatóság által szervezett előadás-sorozatok: 1984 őszétől a Korunk kérdései, es 1987-től emellett a Professzori kerekasztal rendezvényéi. A vitaindító előadásokat — az itt élő kutatók mellett — gyakran a téma országos tekintélyű szakértői tartották: Vitányi Iván, Bihari Mihály, Vámos Tibor, Magyar György, Ancsel Éva. Ferge Zsuzsa, Lukács József, Gedeon Péter, ifj. Nyers Rezső. Bayer József, Agh Attila és mások. De ilyen, műhely jelléRŰ fórumok a városban másutt is alakultak: a Szegedi Akadémiai Bizottság rendezvényei, a Royalban működő Irodalmi Kávéház stb. Az 1988-as esztendőhöz közeledve, az előadások, viták témái egyre inkább a politika „forró" területeit érintették, vagyis azokat, amelyektől az országos és helyi politikai vezetés elfordult, agyonhallgatott, vagy éppen egészen más politikai-ideológiai „helyes álláspontot" • alakított ki Itt olyan kérdésekről is lehetett hallani és vitatkozni, amelyeket a pártvezetés tabunak, vagy ellenséges nézetnek minősített. A nyilvánosan meghirdetett előadások fokozatosan politikai eseményekké fejlődtek, s a helyet biztosító Somogyi Könyvtár olvasója már nem egyszer szűknek bizonyult Az előadás-sorozatok közös gondolatok, közös álláspontok kialakításának, kimunkálásának szegedi reformmühelyévé lettek Három előadást külön is meg kell említenünk, mert ezek már kifeiezetten politikai események voltak. 1988. január 22-én Ágh Attila tartott előadást Válsághelyzet és alternatívák címmel, tehát akkor, amikor a pártvezetés még a válság létét is tagadta. Március 25-én Tabajdi Csaba előadásának témája a Peresztrojka és glasznoszty volt, majd május 19-én Nagy Imre tartott előadást. Az ifjúság és a megújulás címmel. Legnagyobb hatású előadásai azonban a pártvezetéssel ez idő tájt egyre nyíltabban szembeforduló Pozsgay Imrének voltak, aki 1987. december 22-én Politikai pluralizmus Magyarországon és a „máskén,t gondolkodók" címmel, majd 1988. június 6-án Korszakváltás és megújulás címmel tartott előadást. Szegedi meghívása olyan időszakban történt, amelyben a pártvezetés mindent elkövetett Pozsgay elszigetelésére. Lakatos Ernő 6u Kemény László ekkoriban több alkalommal is tartott Pozsgay-ellenes „eligazítást" Szegeden, a megyei pártbizottságon és másutt. A tő vádpont ellene az volt. hogy mint a Hazafias Népfront főtitkára, lehetővé tette 1987 nyarán a Fordulat és reform című anyag kidolgozását Ez a dokumentum megkísérelte a válság elemzését és a kiútkeresést, vagyis összeállítói olyan dologba ütötték az orrukat amely kiZá rólag a pártvezetés privilégiuma volt. A Pozsgay-ellenes ideológiai kereszteshadjárat szervezője a Berecz János által felügyelt es Lakatos Ernő által vezetett agitációs és propagandaosztály volt. Ennek munkatársai áprilisban — a „négyek" pártból való kizárása kapcsán — nem is titkolták, hogy ez a lépés elsősorban Pozsgay Imre pozíciójának aláásására Irányul, s első lépésben csak azért nem került sor még Pozsgay Imre kizárására, mert a „pórt most nem elég erős" ehhez. Á „négyek" ügye más vonatkozásban is erintette Szegedet, és sokkal nagyobb ellenállásra talált, mint másutt. 1988. április 9-én az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a szegedi Király Zoltánt, továbbá Bíró Zoltánt Bihari Mihályt es Lengyel Lászlót „kizárta a párttagok soraiból", mert ttöbb alapvető kérdésben a párt politikájától eltérő nézeteket képviselnek, s ezeket különböző, párton kivülj fórumokon huzamosabb idő óta hangoztatják, ... a párt szervezeti szabályzatát önkényesen értelme, zlk, nem fogadják el a párt belső rendjére vonatkozó elveket, megsértik a pártfegyelmet ártanak a pártegységnek". ' • Figyelemre méltó, hogy a párton belüli konzervatív erőknek erre az ellentámadására abban az időszakban került sor, amikor hasonló konzervatív ellentámadás bontakozott ki a Szovjetunióban, az úgynevezett Nyina Andreievna-ügy kapcsán. Egy másik, nagyon figyelemre méltó vonása a kizárási ügynek, hogy azt Király Zoltán alapszervezete ós a Szeged városi pártbizottság megkerülésével, a szervezeti szabályzat és számos más szabály megsérte•sével folytatták le (Folytatjuk)