Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

1989. november 17., péntek TI Cikkünk visszhangja Déli Ápró-ság Szerdai lapunkban írást Közöltünk arról, hogy egye­lőre ma jelenik meg utol­jara a Déli Napló. A kiadó nevében Csapó Balázs vál­lalkozó elmondta azt is, hogy elsősorban azért nem vállalhatják a lap további kiadását, mert az jelentós veszteséget termelt. Arról is szó esett az interjúban, hogy n Déli Apró című hirdetési újságot addig adta ki a kft, míg veszteséges volt, amint nyereségbe fordult a lap, igényt tartott rá Kor­mányos István, aki az ötle­tét kibontotta és a megva­lósítást felvállalta. A vál­lalkozó viszont más véle­ményen van: — Az Apró ma is veszte­séges. Amikor kiderült, hogy húszezer forint a napi vesz­teség, akkor ajánlottam fel, váljunk külön. Nem jött jól, ha valakit megcsípett a Napló, mert utána aligha hirdetett nálunk. — Sikerült a válás? — Igen. Mi kifizettük a veszteséget a Csapó és Tár­sai Kft.-nek, s újabb vál­lalkozást alapítottunk. — Minden bizonnyal fél­reértés és nem üzleti hitel­rontás szándéka áll a kije­lentés mögött — veti közbe Csapó Balázs.. — En úgy fogalmaztam, hogy tenden­ciájában halad a nyereség felé a lap. Az is igaz, hogy nem azt az árat kaptuk a lapért, amit szerettünk vol­na. — Mert a tárgyalások ide­je alatt keletkezett veszte­séget nem tudtuk már kifi­zetni — magyarázza Kor­mányos István. — Az az igazság, hogy így is csak részletre tudtuk megvenni a lapot. Negyven százalék­kal még tartozunk is. Hogy miért adunk most helyt ilyen apróságoknak? Mert az üzleti világban mindenek előtt való a sza­vak hitele, a vállalkozók tisztessége — nem szeret­nénk kockára tenni. Ezzel a lap(ok) körül kialakult helyzet elemzését befeje­zettnek is tekintjük. R. G. Erdélyi menekültek — amerikai törvényhozás Szülőföldjük ügyének kér­tek támogatást erdélyi me­nekültek az Egyesült Álla­mok törvényhozásától. Né­meth Géza, a rákosszentmi­hályi református gyülekezet lelkésze adta át szerdán emlékiratukat Washington­ban Tom Lantosnak, az amerikai törvényhozás ma­gyar származású képviselő­jének. A 175 erdélyi menekült által Budapesten aláírt le­vél rámutat, hogy Romániá­ban — a békeszerződés elő­írásai ellenére — soha nem tartották tiszteletben a ki­sebbségi jogokat, s az utób­bi évtized tapasztalatai ar­ra mutatnak, hogy a nemze­tiségeket meg akarják sem­misíteni. Az erdelyi magya­rok — a törvényhozás út­ján — a szabadságszerető amerikai néphez folyamod­nak, javasolva: a kelet-eu­rópai kérdések hosszú táv­ra szóló megoldásánál ve­gyék figyelembe az évezre­des erdélyi magyar kultú­rát, az európai civilizáció részét, s az erdélyi népek igényét az önkormányzatra. Vidéken sem repül lassabban a légy Arany hitelkártya — menőknek Bizonyos készpénzkímélő fizetési formák nálunk is közismertek. Aki megszokta az átutalási betétszámla ké­nyelmét, nehezen mondana le arról. A nagy bankokat megelőző Dunabank Rt. hitelkártyája újabb lépcső, ezzel már a boltba is el lehet menni. A pénztárosnak néhány mozdulat, a vásárlónak egyetlen aláírás. A „fizetés" nem vesz több időt igénybe, mint visszaadni ezer forintból. Kávézni változatlanul aprópénzzel érdemes inkább, hiszen minden „aktus" (terhelés,) után nyolc forintot emel le számlánkról a bank. De ; hát a kártya nem is a reggeli bevásárlásokat hivatott megkönnyíteni, használata csak bizonyos összeg felett gazdaságos. Mindenki lehet kártyatu­lajdonos, legyen az vállalko­zó vagy magánszemély. A tenyérbe simuló műanyag la­pocskák különböző színűek, a lakossági kék, a vállalkozói ezüst. A csúcs az. aranykár­tya. Ezt csak kiemelkedő hi­telképességű, tökeerős — magyarul; menő — vállalko­zások. vállalatok és magán­személyek birtokolhatják. Kiadásukat minden esetben megelőzi a bank egyedi hi­telképesség-vizsgálata. A kék kártyások klubjába viszonylag könnyű bekerül­ni, ehhez mindössze egyszeri ötezer forintos betét és évi 490 forintnyi tagdíj szüksé­ges. A vállalkozói ezüstnek tízszeres letét és kétszeres tagsági díj a feltétele, az ara­nyos klub-belépő két és fél­ezer forint. A betétek után egységesen évi tizenkét százalék — az átutalási betéttel megegyező — kamatot fizet a bank. A műveleti költség a már emii­tett nyolc forinton felül 0,2 százalék pénzforgalmi juta­lék. A havi zárás, illetve az alkalmankénti készpénzfel­vétel egyaránt harminc fo­rintba kerül, az utóbbihoz 0,2 százalékos jutalék is kapcso­lódik. A kényszerhitel kama­ta lakossági kártyára évi 25, a vállalkozóira 30 százalék. * Vásárlás. A pénztárnál egy mechanikus szerkezet segít­ségével a hárompéldanyos — bolt. vevő, bank — szám­iara „indigózzák" a műanyag kártya dombornyomásű sor­számát. Kétezer forint alatti vásárlásnál elég a hitelkár­tya. illetve az aláírások egyezősége. E felett, 20 ezer forintig az elfogadó kéri a személyazonosság igazolá­sát. Nagyobb vásárlásnál a bank telefonon (telefaxon) igazolja a hitelképességet. A kártyatulajdonosok ha­vonta kapnak értesítést bankszámla-egyenlegünk­ről. Ha valaki „takaróján" tűi költekezik — bankos bikkfa-nyelven szólva; hitel­keretét meghaladóan .eszkö­zöl kifizetéseket — köteles egy nap múltán számláját rendezni. Enélkül a pénzin­tézet nyolc nap elteltével le­tiltja az érvénytelen hitel­kártyát. ( * A Dunabánk Rt. szegedi fiókigazgatóját, Oláh Jánost először arról kérdeztem, hol használható a hitelkártya. Partnerünk többek között az Afor, a Csemege, a Cent­rum, az Amfora és az Ofo­tért. Egyébként bármelyik ke­reskedővel — legyen az ma­gán — kötünk elfogadói szerződést. A vásárlás ellen­tételét két napon belül át­utaljuk, és a szolgáltatásért nem számolunk fel kamatot. — Vidéken a légy is las­sabban repül. Vannak már szegedi partnerek is? — A Déltexnél vásárlók gyakran utaznak táskányi pénzzel keresztül-kasul az országban, velük már aláír­tuk a szerződést. Most tár­gyalunk a Vídiával és a Dél­röviköttel, de jegyben járunk a Tisza Füszérttel is. — És a „maszekok"? Van már egy helyi könyv­kereskedőnk. — Hogyan tudják meg­akadályozni a visszaélése­ket? — Egy régi ügyfél szavai­val, élve: itt is mellé lehet ütni a cintányérnak. Az esély azonban kisebb, mint a népszerűségéből — bizalom­hiány miatt — egyre inkább veszítő bélyegzös vásáriásol nál. Az elfogadók "napon megkapják a letiltó listát, a pénzárosokat pedig anyagi­lag is érdekeltté tesszük az illetéktelen felhasználás megakadályozásában. — A fejpénz ... — ... kétezer forint. — Hol tart jelenleg a „kártyavár" építése? — Remélem, akciónk nem kártyavárhoz lesz hasonló. * A Csemege az elmúlt hé­ten Szegedre hivta dél-alföl­di üzletvezetőit, és közös be­mutatót tartottak a bankkal A fogadtatással mindenki elégedett volt. i> hogy mikor kártyázhatunk .először éles­bes? A Centrum és a Cseme­ge üzleteiben decemberben kezdenek, tehát a karácsonyi bevásárlás már tétre megy. A benzinkutaknál is kiszol­gálják az év utolsó hónapjá­tól a hitelkártya tulajdono­sokat. Kovács András Európai válaszokat Az MSZP Csongrád megyei szervezetének állásfoglalásai A Magyar Szocialista Párt Csongrád me­gyei irodája fontosnak tartja — a sajtó nyilvánosságát is felhasználva — folyama­tosan a közvélemény és a párt tagjai tu­domására hozni állásfoglalásait fontos tár­sadalmi-politikai kérdésekről: 1. A kezdeti bizonytalanság után me­gyénkben is felgyorsulóban van az MSZP szerveződése. Továbbra is várjuk a prog­ramunkkal azonosuló, baloldali értékrendet valló és az MSZP szervezeteiben aktiv po­litizálást vállaló volt MSZMP-tagok re­gisztrálását, az új párttal azonosuló — ko­rábban párton kívüliek — tagfelvételi ké­relmét A létrejött, új MSZP-szervezetekben he­lyes az a törekves, hogy a községekben és a városokban a mar meglevő tagság mi­előbb válassza meg saját ideiglenes közsé­gi-városi ügyvivő testületét, amely a párt­tagok bizalmából teljes felhatalmazással kapcsolódhat be a helyi közéletbe. önálló­an alakítva ki álláspontját minden fontos politikai kérdésben. A megyei szintű irá­nyítás helyett az MSZP megyei irodája a jövőben koordinációval, szolgáltatásaival segíti a községekben, városokban folyó po­litikai munkát Örömmel üdvözöljük a párton belüli ta­gozatok szervezésére irányuló helyi kezde­ményezéseket. Alakuljon minél több tago­zat! Tapasztaljuk, hogy a munkások az új párt nevéből hiányolják a munkás szót Véleményünk, szerint nem ez a döntő, ha­nem az, hogy milyen lehetőséget kapnak a munkások a pártban arra, hogy szavukat hallassák, és érdemben részesei legyenek a politika alakításának. A munkástagozat épp erre való! Hasonló a helyzet a mező­gazdaságban dolgozók esetében is. akiket az agrártagozatok megalakítására bizta­tunk. Az a véleményünk, hogy többet ér egy erös munkás- vagy agrártagozat-, amelyben önállóan politizálnak, mintha — ahogy korábban az MSZMP-ben volt — a párt- és az állami vezetés szűk köre állan­dóan a munkások nevében szónokolna.' Ar­ra biztatjuk tehát a baloldali, demokrati­kus érzelmű munkásokat, parasztokat, ne üljenek fel az újabb munkásdemagógiával előálló (régi) űj pártszervezódéseknek. Kü­lönösen ne azoknak, akik egyszer már ki­sajátították és lejáratták a munkásmoz­galom céljait, és válságba vezették az or­szágot, a pártot Szükségesnek tartjuk, hogy minél több rétegtagozat, érdeklődés, életkor. szakma szerinti szervezkedés alakuljon a szocialis­ta párt keretében. Nagyon várjuk soraink­ba a tenni akaró fiatalabb nemzedékek po­litizáló képviselőit! Azt akarjuk, hogy a szocialista pártban mindenki otthon érezze magát, szabadon kifejthesse véleményét, alakitója legyen a párt politikájának. Hinnünk kell abban, hogy ez a párt képes volt a múltjára pon­tot tenni. Az MSZP szervezeteinek mielőbb talpra kell állni, hogy a jelen és a jövő feladataira összpontosítsák erőiket. Politi­zálni kell. miközben tovább kell folytatni a párt szervezését Választásokra kell ké­szülnünk. Bízni kell, hogy megváltoztatha­tó az err.berek gondolkodása, cselekvése. 2. Az MSZP Csongrád megyei szervezete természetesnek tartja, hogy a hazánkban zajló jelentős társadalmi-politikai és remél­hetőleg mielőbb megkezdődő gazdasági vál­tozások minden szinten számottevő szemé­lyi változásokkal járnak együtt. Szükség­szerű, hogy ezek a változások érintik a ko­rábbi állampárt (MSZMR) és a jogutódja (MSZP) apparátusait is. Meggyőződésünk, hogy ez a folyamat a békés átmenet előre­haladtával érinti a korábbi pártállam struktúráit — az állami, társadalmi, ér­dekképviseleti szervek apparátusait —, az elmúlt évtizedekben felduzzasztott gazda­sági-hivatali bürokráciát is. E folyamatok egyik kezdeményezője az MSZMP volt, amit napjainkban a Magyar Szocialista Part alakuló szervezetei következetesen képviselnek, támogatnak Az Európához való felzárkózásunk — mint fontos nemzeti célunk — minden szinten és minden kérdésben kulturált., európai valaszokat, problémamegoldásokat kivannak. Az MSZP Csongrád megyei szer­vezete éppen ezért elítéli a volt MSZMP­apparátusból távozókkal kapcsolatban az utóbbi időben megjelent egyoldalú, diffe­renciálatlan, nem ritkán hangulatkeltő írá­sok, karikatúrák szerzőit, akik sommásan „ejtőernyősnek" titulálnak képzett, becsü­letes embereket is, akik többek között a párttestületekben és az -apparátusokban végzett munkájukkal, közéleti tevékenysé­gükkel a most zajló változásokat is előké­szítették. Az MSZMP korábbi felső veze­tését — köztük azokat, is, akik manapság megkérdőjelezik a legutóbbi kongresszu­sunk és az MSZP legitimitását — jelentős felelősség terheli azért, hogy a társadalom válságáért a pártapparátust kiáltják ki bűnbaknak. amit egyes sajtóorgánumok még felerősítenek, vagy sajátos érdekeik szerint interpretálnak. Azok, akik felelősek a múltban elkövetett hibákért, visszaélése­ket követtek el. vagy felkészületlenségük is hozzájárult a jelen válságos helyzet ki­alakulásáért, azok nagy többségé megyénk­ben már a korábbi években megbukott, ki­kerültek a testületekből, apparátusokból, és a közélet perifériájára sodródtak. Az ó tevékenységük, munkásságuk meg­ítélése a történeti kutatások feladata, és zövid távon az ez irányú felszínes publi­cisztikák sem szolgálják a nemzeti meg­békélést, a békés átmenet céljait és mél­tatlanok egy európai jogállam, a Magyar Köztársaság must formálódó arculatához. A pártapparátusból más területre távozók többségének van becsületes szakmája — nem egynek több diplomája —, ezert nem kényszerülnek „ejtőernyőzésre". Nem kí­vánnak maguknak kivételes bánásmódot, csak esélyegyenlőséget. Ugyanakkor vissza­utasítjuk a manapság is többfelé tapasz­talható diszkriminációt, hangulatkeltést Véleményünk szerint jól képzett, dinami­kus, ugyanakkor szerény létszámú politikai es szakapparátus nélkülözhetetlen feltétele egy modern politikai párt működésének, és a mai viszonyaink között — a demokratiz­mus kontrollja alatt — jelentős szerepe van a Magyar Szocialista Párt megszerve­zésében. 3. A Magyar Szocialista Párt Csongrád megyei szervezete nem kéri fel tagjáit és támogatóit az 1989. november 26-í népsza­vazáson való részvételre, de nem szólít fel annak bojkottjára sem. Egyetért a Magyar Demokrata Fórum vezetésének a népszava­zás kierőszakolásáról vallott kritikájával. Vélemenyünk szerint is az SZDSZ—Fidesz által kikényszerített népszavazás „obstruk­ciós" ügy, lassítja a békés átmenet megva­lósulását. tovább élezi a társadalomban tapasztalható feszültségeket, növeli a poli­tikai változásokkal lépést nem tartók ér­tetlenségét, elbizonytalanodását Ez a lépé­sük nemzetgazdaságunktól elvon több mint 200 millió forintot, amit más égető prob­lémáink megoldására, esetleg az egészség­ügy feszítő anyagi gondjai enyhítésére for­díthatnánk. Nem beszélve arról, hogy a magyar társadalom szavazópolgárait olyan ügyekben „citálják" népszavazásra, ame­lyek többségében már közmegelégedésre döntött a Parlament. A népszavazást kierő­szakoló szervezetek és az utóbb hozzájuk, csatlakozó Független Kisgazda. Földmun­kás és Polgári Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt meg akarják fosz­tani a népet attól, hogy maga válasszon köztársasági elnököt. Vezetőik nyilatkoza­taikkal. kampányukkal, tetteikkel bizonyít­ják. hogy a kibontakozóban levő többpárti köztársasagunkban milyen szerepet szán­nak a demokratizálódás folyamatában a népnek, és rövid távú pártérdekeiknek; mily könnyen alárendelik a nemzet érde­keit Szeged, 1989. november 15. Az MSZP Csongrád megyei irodája Alkatrészért Citroen Minimum évi 500 Citroen személyautó behozatalát te­szi lehetővé a Gödöllői Gép­gyár, a Technika Külkeres­kedelmi Vállalat és a francia Citroen Művek között létre­jött megállapodás. A kocsik ellenértékét a gödöllői gyár különböző járműalkatré­szekkel egyenlíti ki. Gödöllőn, katonai jármű­vekhez, eddig is készítettek alkatrészeket, a hadiipar­megrendelések visszaesése miatt azonban jelentós ka­pacitás szabadult fel. Ezt használják ki most a Citroen céggel kötött megállapodás­sal. A gyártás hamarosan megkezdődik, s még az idén megérkezik az első Citroen AX és BX típusú autókból összeállított autószállítmány is. A kocsikat a gödöllői gyár megbízásából a Lézer Kft. értékesíti. Forintért és valu­táért egyaránt kaphatók lesznek. A szerződés szerint a szállítók a gépjárművek alkatrész-utánpótlásáról is gondoskodnak. TABLADZSUNGEL. Európa egyik legszebb tere — már túlságosan is huszadik századiak, a fogyasztói tár­mondogatják az elfogult szegediek a Széchenyi térre, sadalom felé vezető útnak meglehetősen illúzióromboló Ezek a Stühmerrel farkasszemet néző hirdetések azonban útjelzői.

Next

/
Thumbnails
Contents