Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

5 1989. november 16., csütörtök 0 tékozló óriások hazatérésé Kiállítás és találkozó Határ Győző köszöntésére Határ Győző a magyar irodalom kimagasló egyénisége, a diaszpóra magyar nyelvű irodalmának Londonban élő mestere 75. születésnapját — a hazánkban végbemenő változások jóvoltából — itthon ünnepli. A Magyar Köztársaság életművéért magas kitüntetésben részesítette a napokban, de az igazj elismerést a magyar olvasóktól kaphatja meg. Azoktól, akikhez egyszer bizonnyal eljut hatalmas életművének senki mással össze nem hasonlítható birodalma — a versek, drámák, esszék, regények, filozófiai eszmefuttatások. Néhány cím az óriási életművet reprezentálandó: Heliáné — regény, 1947, Budapest, Liturgikon — versek, 1948, Budapest; Petipo és Petipa, 1963, Párizs; Hajszálkönyv I—11. — versek, 1970, München; Sírónevető I—11. — tizenkét dráma, 1974, München; özön közöny — bölcseleti elmélkedések, 1980, London; Éjszaka minden mcgnö — absztrakt regény,—1984, London, 1986, Budapest; Harangjáték — versek a líra torkolatvidékéről, 1969—85. London, 1986; A spép Po<lásthyné más álmában közösül és egyéb elbeszélések — 1987, London. Határ Győző egyik legnagyobb vállalkozásához, a háromkötetes Golgheloghi című, Játékciklus a Végítéletről alcímet viselő munkájához készített illusztrációkat Kass János grafikusművész. Kass Dürer Apokalipszisának lapjait „aktualizálta", azaz a XX. századi alkotó felelősségével és méltóságával érvényesítette Két lap a Golghclóghiából azokat. Határ Győző művéről írta Tihanyban keltezett levelében Illyés Gyula 1978ban: „Máris benne vagyok, s nem teszem le, míg bírja a csuklóm. Nem csak a terjedelemmel (s a szorgalommal) becsülöd meg az olvasót. S nem csak a merészséggel. Köszönöm bizalmadat, hogy komolyan veszem, ami komolyan késPült." A kötetet Weöres Sándor verssel köszönti: „Mióta él a magyar imádság és káromkodás, / valami hívja, idézi, kelti. Határ' Győző szavai / Nyéki Vörös Mátyásban vagy Váli Nagy Ferencben / máris ott ébredez ez a beszéd. / És kellett hozzá London / és francia meg angol költök szédülete / és angyala s ördöge, vagy csak kerti szuszogása, / hogy megszülessen ez az új s nem új, I ez az ó s nem ó / meditáció, / vízió, / nem praeés nem post- / desztináció." Határ Győző pfedig verssel köszönte meg Kass Jánosnak a rajzokat, ebből a keretes szerkezet nyitó és záró szakasza: „...mohóságomért Mester magadra vess j hogy könyvem rajzolatodtól oly ékszeres / rajzoltál Madáchot, Shakespeare-t Hornért / Mester magadra vess mohóságomért." Határ Győző magyarországi tartózkodása során holnap, pénteken látogat Szegedre. Kass Jánosnak a Golgheloghi című kötethez készített rajzaiból délután fél ötkor nyílik kiállítás a Vár utcai Kass Galériában. A hetvenöt éves mesterrel Domonkos László újságíró beszélget. Határ Győző ezt követően dedikálja a JATE Kiadó gondozásában megjelent Fontos ember című kö-t tetőt, melynek címlapját a szegedi grafikus, Szekeres Ferenc készítette. A könyvek a helyszínen megvásárolhatók. Faludy György után újabb nagyságot köszönthetünk. Tékozló óriások hazatérése?! De kik is a tékozlók?! T. L. New York-i történetek, avagy: a látás három esete A három egy optimális szám, régebben misztikus, á lottón is ezt a számot húzták ki legtöbbször. Egy italból két korty még kevés, négy már sok, és'„iz"-léstelen, a három pont elég; a kevés és a sok közötti kompromiszszum. Ezek után gondolhatják, a New York-i történetek című, magyarul beszélő amerikai film is három különálló darabból összerakott mozaik, csupán a helyszín közös. Az első, Élettapasztalat című történetet Scorsese rendezte. Egy el- és közismert festőművész hatalmas, csarnoknyi műtermében egy nálánál jóval fiatalabb szőke tündérkével él együtt, aki szintúgy festői ambíciókat táplál. Am egy napon elhidegül a „középkorú" festőtől, aki bölcs megértéssel, szeretetének örökös pressziójával próbálja maga mellett tartani a lányt. A lány viszont festői tehetségére kíván igazolást kapni a befutott művésztől, de ő mindig ügyesen behátrál. Az első történet olyan, akár az élet, íze van, és színe van; az utóbbit a vásznakról készült pompás felvételek erősítik. Mikor a szőke tündér távozik, egy barna tündér emelkedik a négy feleséget megélt, tapasztalt festőművész egének horizontjára. Az élet Zoe nélkül című második darabot Coppola rendezte, akitől sokkal „keményebb" filmeket láthattunk már. Zoe még csak 12 éves, de tapasztalatai elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy féltékeny édesanyját újra összehozza örökké turnézó fuvolaművész édesapjával, aki mellesleg egy eredeti llj film mastroiannis karakter. Az alapmotívum; volt idő, mikor a fuvola tiltott hangszernek számított, mert szép és lélekemelő hangja nyomán minden fiatal lány szerelmes lett. Zoe édesanyja éppen ezért lett féltékeny, de a már évek óta szállodában egyedül élő kislánya észhez téríti. Talán ebben, a második darabban jut el mélypontjára a film, mert a bájos Zoe szereplésén kívül egyebet nem láthatunk. És jön a zárótétel, Woody Allén rendezésében és főszereplésével és Oidipusz, mi fáj? című harmadik történet. Az Allentől megszokott stílus-humorérzék, no és persze az eleve nevelésre indító gesztusok, mimika, szemforgatósdi a szemüveg alatt. A főszereplő pszichológushoz jár, mert édesanyja kikészíti „gyengéd", anyai nagyázájúságával. Üvöltözik vele a boltban, az étteremben; menyasszonya előtt elárulja ágybavizelési technikáját, és hogy minden bizonnyal hamarosan tök kopasz lesz, mivel az apja is az volt. Aztán egy cirkuszlátogatás alkalmával felkérik az anyját, hogy üljön be egy varázsdobozba, amit hosszú kardokkal döfnek át. Allén kezd megkönnyebülni, ám a trükk balul sül el; édesanyja eltűnik, a bűvész sem érti, mi történt. Alig néhány nap, és édesanyja a város fölött lebegve elmeséli New York polgárainak, fiával kapcsolatos aggodalmait, már a tévé is velük foglalkozik. Allén idegrendszere katapultál. A pszichológus tanácsára meglátogat egy okkultizmussal foglalkozó nőt, akivel egymásba szeretnek, és mivel ezt a házasságot már az édesanyja is támogatja, viszszarepül a földre. A három történet közül az utolsó a legjobban megcsinált. Azt is mondhatnánk, ez menti meg az összeállítást. A három különböző „látószögű" kamera New York egy-egy oldalát mutatja, ahogy a rendező látja. Mindegyik finom humorral átszőtt történet, így végül is a három rendezőt, mintsem a valóságos New York-ot ismerhetjük meg. A darabokból nem áll össze egy egész, á három itt már nem tökéletes szám. Mindazonáltal könnyű szórakozást ígér, kü lönösebb megdöbbenés nélkül; olyan családias az egész „kompozíció", mintha egy szürke vasárnap délutánján elbeszélgetnénk egy csésze tea mellett... és kész. Podmaniczky Szilárd Lukáes-siimpozion Szegeden 0 marxizmus alkonya ? A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága, a József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a szegcdi Lukács-kör fennállásának 10. évfordulóján nemzetközi Lukács György-szimpoziont rendez Szegeden, az Akadémiai Bizottság dísztermében ma és holnap. A Lukács-kör elnökével, Szabó Tiborral, a JATE docensével a filozófusról és a marxizmus esélyeiről beszélgettünk. • — Nemrégen azt nyilat- lukácsi emberképről szól kozta a tiz éve működő, s majd. Mit mond Lukács az most jubiláló Lukács-körről: igazi emberről? az afféle fedöszervként _ Azt mondja, a huszadik funkcionált, hogy Lukács fi- századi ember manipulált. A lozófiája által a sztálinizmus manipulációnak két formája elemeit is bírálat tárgyává van. a finom ^ a brutáHs. tegye. — A kör 1979-ben alakult, Karácsonyi Péterrel közösen szeiveztük meg. A szegedi társadalomtudományi intézetek akkor még fiatal oktatói vettek és vesznek részt munkájában. Egyrészt igen élénk viták közepette elvont filozófiai problémákat beszéltünk meg, majd ezeket igyekeztünk konkretizálni szocializmusra, kapitalizmusra. Olyan időszak volt ez, hogy a marxizmus klasszikusait nem lehetett bírálni, igazából ez még ma sem divat az eszmekörön belül. Lukácshoz mi tehát úgy viszonyultunk, mint akármely filozófushoz, bizonyos műveit kritikailag elemeztük. — Azt a helyzetet használták fel tehát, hogy Lu— Milyen filozófiai irányzatok zárkóznak fel a monopolhelyzetét vesztett marxizmus mellé? — Elsősorban a tradicionális magyarországi irányzatok. Ilyen például a magyar liberális tradíció. Eötvös, Jászi nevét feltétlenül meg kell említeni. Felerősödnek a különböző vallásfilozófiai tendenciák is. Az egzisztencializmus vallásos válfajainak is erős magyarors' ági hagyományai vannak. Nem szabad elfeledkezni a kicsit divatszerú Bibóreneszánszról sem, aki persze sokkal jobb annál, hogy divatként kezeljük. Sőt, egy neopozitivista gondolatkör a fogyasztói társa- felerősödése sem lenne váAz előző az, amikor a mani puláció tényét észre sem veszi... — Ez dalomra érvényes ... — Igen, ekkor az ember úgy hiszi, igazi személyiségét akkor nyilvánítja meg, ha kiválaszt egy árut, nem pedig azzal, hogy értéket hoz létre. Ránk a brutális manipuláció vonatkozik. Az ember személyisége megnyomorodik, a hatalom, a bürokrácia felmorzsolja az ember lényegét. Az igazi lényét kinyilatkoztatni képtelen ember tehát nem irányíthatja saját sorsát. A kijutás ebből a szituációból rendkívül nehéz folyamat, hiszen ezt épp ezeknek a Recsket, 56 minden terheit is magukkal hurcoló, brutálisan manipulált embereknek kellene kacs világnézetileg nem volt megtenniük. A mai ember kivételezett? — Poontosan: nem, ugy, miként Marx, Engels, Lenin ... Ilyen értelemben Lukács nagyqn jó alanynak bizonyult, kiválóan lehetett bírálni. Nem volt védett, ugyanakkor baloldali volt, miként a kör munkájában is olyan baloldali gondolkodású oktatók, kutatók vettek részt, akik már a hetvenes évek közepétől látták, hogy világnézete a kádári rendszer alatt alakult ki. Félő az, hogy a mai reformheíyzetben az emberek a megszokás alapján döntenek. A megszokás pedig sok esetben a múlthoz köti őket... — A marxizmus filozófiájának ön hogyan látja a jöratlan... — Meg lehet azt állapítani ma, melyek a marxista világnézeti partok, hiszen olyan politikai szituáció alakult ki, melyben magukat baloldalinak valló csoportosulások komoly hatalmi politikai ellentétben állnak egymással? — A kérdést megfordítanám. Az volt a baj, hogy eddig azt gondoltuk, a marxizmusnak csak egyetlen párt felel meg. Az eredeti koncepcióban azonban a marxizmus a munkásosztály filozófiája volt. Csakhogy, és ezt be kell látni, a munkásosztályon belül különféle tendeciák működnek, melyek aztán szegmentálják az elméletet is. Nem lehet tehát kizárni a marxizmus hatásait a szociáldemokráciából, sem a szocialista, sem a kommunista pártokból, sőt az anarchista mozgalmakból sem . . . — Lukács György kapcsán az előbb a marxizmus renevő századi esélyeit, tekintet- szánszáról beszélt. Nem kötél arra, hogy kivételezett monopolhelyzetű filozófia az országnak gyökeres'refor- v°lt A monopolhelyzet azon ban megszűnt. — A marxizmus mokra van szüksége ... — Baloldal és marxista ebben az értelemben miben különbözik egymástól? . — A baloldaliság a pártokhoz való közeledést, a marxista pedig szellemi elkötelezettséget jelent. A kettő nem feltétlenül esik egybe... Visszatérve Lukácsra, már csak azért is lehetett és kellett bírálni, mert rengeteg olyan kijelentést tett, ami nem állta meg a helyét. Ugyanakkor ő a marxizmus reneszánszát akarta megvalósítani a hatvanas években. Ez az elképzelése számtalan előremutató mozzanatot is tartalmazott, hiszen a marxizmust új alapokra kívánta helyezni, megfosztva sztálinista mentalitásától. A sztálinizmus bírálata persze egyúttal önbírálat is volt a részéről, ö egy olyan filozófiát kezdett kidolgozni a hatvanas években, ami bírálta a sztálini marxizmus alapvető tételeit is. Például azt, hogy a társadalmi létben minden meghatározott. Nagyon fontos, hogy Lukács ekkor már nemcsak a társadalmi törvényeket, hanem az embert is komoly vizsgálat tárgyává tette. — Az ön előadása épp a a filozófiatörténet egyik áramlata a sók közül. Valóban kivételes helyzettel bírt. Ez el is torzította befogadását. Meg kell mondani, az emberek hihevetkezik be mégis inkább most a marxizmus alkonya? — A baloldali gondolkodás defenzívába került, mert a sztálinistákkal azonosítják őket... Nálunk gyakran bealkonyul délben is. A baloldali gondolkodás bizonyos képviselőinek 'Nyugat-Európában még mindig pozitív a tetlen antipátiával fogadták fogadtatása. Olaszországban a marxizmus tanításait. A Lukács most is népszerű, jelenlegi helyzet még ke- Engem személy szerint révésbé erősíti egy baloldali .gebben nagyon sok kellegondolkodás esélyeit. Ezek metlenség ért, mert Gramsci az esélyek nálunk sokkal filozófiájával foglalkoztam, rosszabbak, mint a nyugati A sztálini hagyományoknak országokban. A kivételezett álláspontra ellenhatás irányul, a folyamat érthető. De az egyensúly szerintem előbb-utóbb beáll, s így a marxizmus XXI. századi esélyeit sem lehet elvitatni.. . ő nem volt szalonképes. A mostani politikai szituációban újra nem az. Két évvel ezelőtt túl liberális, most túl konzervatív. Tehát bealkonyodik akkor, amikor pedig délnek kellene lennie . . . Dajrvasi László A LUKACS-SZIMPOZION mai programja 10.00 óra: Megnyitót mond Szabó Tibor, a szegedi Lukács-kör elnöke 10.15 óra: Zoltán Tarr (USA): Wéber és Lukács Werner Jung (NSZK): A mindennapi élet ontológiájához 14.00 óra: Szekcióülés Vajda Mihály: A filozófus és a politika: Heidegger és Lukács Báyer József: Lukács és a sztálinizmus 16.30 óra: Mezei György: Az Ontológia üzenete Szabó Tibor: Az „igazi ember" a késői Lukácsnál Karikó Sándor: A nonkonformista konformisták 20.00 óra: Fogadás a konferencia résztvevői tiszteletére „Nem rövidítették meg a pedagógusokat!" — írta a Délmagyarország november 8-ai számában Matusik Sándor tanácsi osztályvezető, miután a tanács az oktatásfejlesztési célokra meghatározott összeg közel 20 százalékát más feladatokra csoportosította át. A pedagógusbéreket valóban nem érintette a módosítás. Az azonban aligha tagadható, hogy az oktatás feltételeit igen! A realitásokból kiindulva érthető, hogy a 20 tantermes középiskolára előirányzott 30 millió forintból — más támogatás .híján — nem vállalkozhat senki egy Átengedett milliók 400 milliós beruházás megkezdésére. Az így felszabadult összeget azonban változatlanul az oktatási feltételek javítására kellett volna fordítani. Ügy vélem, igen jól hasznosították volna a túlzsúfolt szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek —, hogy a gimnáziumokról ne is' szóljak — a működési feltételek javítására. Ismereteim szerint az egységes tanácsi pénzalapok jelenlegi gazdálkodási rendje lehetővé tesz ilyen átcsoportosítást, ezért ezt a javaslatot a végrehajtó bizottság és a tanács ülésén is előterjesztettem. Nem vitatom, hogy a tanács fontos célok megvalósítására teremtett feltételeket. Például a lakásmobilitás növelésére (25 millió), a mihályteleki vízvezeték-építésére (10 millió), szociális lakásként egy emeletráépítés megvalósítására (18,5 millió) és a tahácsi vállalkozások előmozdítására (6 millió), hogy csak a nagyobb tételeket említsem. Ezek megoldása tehermentesít heti a jövő évi költségvetést, szól az osztályvezető érvelése, s az oktatásügy visszakaphatja a most elvont milliókat. Sajnos erre vonatkozó állásfoglalást sem az előterjesztés, sem a testületi határozat nem tartalmazott. Így számunkra mégis úgy tűnik, hogy ez a pénz a rendkívül súlyos helyzetű oktatásügy számára elveszett. A megyei szakszervezeti tanácskozáson a tájékoztatás az eddig leírtak sezrint hangzott el, tehát nem volt pwntatlan, csupán e sajnálatos tényeket szögezte le. Dobóczky Károlyné, az szmt titkára m