Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

1989. november 15., szerda 5 Ejtőernyő nélkül • f irrtmar... Mottó: Nem rajongok sem a tegnapi, erőtől duzzadó, példásan célba ért, formásán kerek és „jogszerű" ejtőer­nyők, sem a mai megtépázottak látványáért. De nem jár­hatok csukott szemmel. Telefonált G<icser József tanszékvezető főiskolai ta­nár: a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola pedagó­giai tanszéke főiskolai taná­ri állásra 'hirdet pályáza­tot, amelyet Koncz János kandidátus, a volt MSZMP­megyei titkár is meg fog pályázni. A tanszékvezető a pletykákat, mendemondákat elkerülendő szeretné az új­ságban3 közzétenni, miért van szükség a tanszéken főiskolai tanárra. Hogyne emlékeznénk a volt pártfunkcionárius „ej­tőernyőzése" a Móra Fe­renc Múzeumba az ott dol­gozók ellenállása miatt nem volt sikeres. Ám Koncz Jánosnak pedagógiából van tudományos fokozata. Mi­ért ne pályázna a főisko-. lai állásra? És miért ne tudhatna erről jó előre a tanszékvezető? S miért ír­jak én minderről? S ha írok, az miért lenne garan­cia, hogy a pletyká', elke­rülhetők? — ilyentele kér­dések jártak a fejemben, a főiskolára menet. A tanszékvezetőtől meg­tudtam: a pályázatot akkor is meghirdették volna, ha Koncz János nem keresi öt föl: állásba szeretne kerül­ni; nincs-e hely a tanszé­ken? A hallgatók száma ugyanis emelkedik, két do­censi pályázat is megjele­nik, szükség lesz egy új ad­junktusra, vagy tanársegéd­re, plusz főiskolai tanárra; „Szétmállatt a pedagógia, a jegyzetek minden tizedik mondatában a kommunista személyiségről esik szó, újakat kell írni" — fejte­gette. Mivel nincs központi jegyzetíró, helyben kell megbirkózni a feladattal; a jövő tanárait c.z elmúlt évtizedeken át- és agyonpo­litizált tananyagtól muszáj megszabadítani, s korszerű ismeretekkel felvértezni. Ez lesz Koncz János feladata, ha megnyeri a pályázatot. Gyakorlata van az írásban, 80 publikáció mögötte, tagja a tudományos minősítő bi­zottságnak — sorolta kéret­lenül is az érveket Gácser József. Ráadásul komoly megmérettetést jelent pá­lyázni, hiszen a bíráló bi­zottság véleménye és javas­lata alapján az intézmény tanácsa titkos szavazással választ a pályázatok közül, végül a miniszter joga a ki­nevezés. — Azt hallottam, a tan­széken is volt már egy tit­kos szavazás. Megtudhat­nám, miről — és milyen eredménnyel? — Soha életemben nem „rendeztem" még titkos sza­vazást, de mint tanszékve­zető, ezúttal kötelességem­nek tartottam; azért, hogy a kollégák kifejezhessék, ha Koncz János pályázik és elnyeri az állást, tudnak és akarnak-e vele dolgozni. Az ismert körülmények hni­att. Nos, néhányan nemmel szavaztak, de a többség el­fogadná munkatársának. — Van-c még valami, amit ön nyilvánosságra kis­vár. hozni? — Talán csak azt, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem megyek nyugdíjba, még van pár évem. Vagyis nem óhajtom „átjátszani" a tan­székvezetést Koncz János­nak, ahogy egyesek a máris megindult pletykák szerint ezt tudni vélik. S. E. A Kopasz és a lágerkurva Világpremierre készül a zalaegerszegi Hevesi Sán­dor Színház: Alekszandr Szolzsenyicin A kopasz és a lágerkurva (A köztársaság igazsága) című drámáját mutatja be november 20-án térszínházi körülmények között. A darabot Tömöry Péter rendezi. A színháztól kapott tájékoztatás szerint a bemutatóra Alekszandr Szolzsenyicint is meghívták. A próbák során elbeszél­getett a színészekkel Rózsás János, Szolzsenyicin egy(cori rabtársa, aki éveket töltött abban a vasöntö munkatá­borban, ahol a darab játszó­dik. Rózsás János vissza­emlékezései hamarosan könyv alakban is megjelen­nek. A valóság és a színház Zalaegerszegen létrejött, nem mindennapi találkozó­ján a színészek azonban már előre és első kézből tá­jékoztatást kaptak többek között arról, hogy a darab minden egyes szereplője va­lós személy, s azokról a cse­lekedeteik hátterében levő történésekről, körülmé­nyekről, amelyet csak szem­tanú érzékeltethet. Szoborváltozatok - Szegedért Három kuratórium alakult Libben a hölgy szoknyá­ja, fodrozódik az alja, mint a Tisza. A tarajos „hullá­mokból" — ilyesmire per­sze csak a művészi fantázia képes — Szeged jellegzetes épületei emelkednek ki. A szecessziót idéző nőfigura — ?. múzsa? — kezében stóla, rá lehet vésni majd a kis­plasztika leendő tulajdono­sának nevét. (Bal oldali el­ső képünk.) A városcímeren álló királyfigura 1598 júliu­sának negyedik napját idé­zi, amikor kihirdettetett: Szeged-szabad királyi város. (Második kép.) A poszta­mens a város térképének sziluettje; a boltívek alól angyalfigurák kürtölik (trombitálják?) a világ négy tája felé: a város (és feszti­válja) hírét. (Harmadik fel­vételünk.) A negyedik kis szobor a királyfigurát, a boltíveket, s a térben meg­komponált városcímert egyesíti — utalva a város történelmére. Ezek az alkotások variá­ciók egy alapítványnak — a Szegedért elnevezésűnek — a fődíjára. Lapis András szobrászművész néhány nappal ezelőtt mutatta be a négy változatot az alapít­vány elnökségének és most megalakult három kurató­riuma tagjainak. Csaknem harmincan már voksoltak tehát, melyik kisplasztika volna a legalkalmasabb a minden évben egyszer (ez idő szerint a szabad királyi várossá nyilvánítás napján) átadandó alapítvány fődíjá­ul. Hamarosan nemcsak la­punkban, hanem a nagy­TUDOMÁNYOS KURATÓRIUM Dr. Balogh Sándor íödga2­tgacó. Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem Elelmisaaripari Főiskola Kara; Dr. Békési Imre főigazgató. Juhász Gyula TanáHképző Fő­isko] a/ Dr. Csákány Béla rektor, József Attila Tudományegye­tem : Dr. Dudirs Dénes igazgató, MTA Szegedi Biológiai Köz­pont, Nővén y élet tani Intézet; Dr. Harmati István tudomá­nyos osztályvezető. Gabona­termesztési Kutató Intézet; Dr. Sávai János főiskolai tanár, Szegedi Hittudományi Főiskola: Dr. Szilárd János rektor. Szent-Györgyi Albert Orvos­tudományi Egyetem. MŰVÉSZETI KURATÓRIUM Nagy László igazgató. Sze­gedi Nemzeti Színház: Násztor Józsefné népi ipar­művész, Népművészeti Egye­sület Csongrád megyei szer­vezete ; Dr. Péter László irodalom­történész ; Szekeres Mihály titkár. Ma­gyar Képző- és Iparművészék Szövetsége szegedi szervezete; Dr. Troemayer Ottó igazga­tó. Móra Férenc Múzeum; Dr. Vörös László szerkesztő­bizottsági elnök/ Tiszatáj Szerkesztősége; Wcininger Richárd igazgató. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata; TARSADALMI­ALLAMPOLGARI KURATÓRIUM Gellérfy László szerkesztő­riporter, Mtv körzeti stúdió; Gróf Róza felelős szerkesz­tő. Szegedi Egyetem Szerkesz­tősége ; Dr. Nikolényi István főszer­kesztő. Csongrád Meigyai Hír­lap szerkesztősége: Pálfy Katalin szerkesztőségi titkár. Délmiagyarország Szer­kesztősége ; Pavlovics Miklós főszerkesz­tő. városi televízió szerkesz­tősége ; Polgár Gyula szerkesztő-ri­porter,. Magyar Rádió körzeti stúdió; Várkonyi Balázs szerkesztő, Déli Napló Szerkesztősége. színházban testközelben is megnézhetik az érdeklődők a kis szobrokat, s szavazhat­nak, melyik tetszik. E fődíjat és a három — a tudományos, a művészeti, a társadalmi és állampolgári — kuratórium díjait, vala­mint a most több mint 15 milliós vagyon hozadékától függő (ösztöndíjakra, tartós támogatásra, céltámogatás­ra, tanulmányutak finanszí­rozására fordítható) össze­geket mindegyik kuratóri­um a maga számára kidol­gozott, saját módszerrel íté­li oda a pályázóknak — először jövőre. Természete­sen szigorúan társadalmi munkában vállalták e tiszt­séget a város tudományos, művészeti életének repre­zentáns képviselői, illetve a sajtó leikért munkatársai: SZOMSZÉDOLÓ Ujszegedi újdonságok Kivonul az OTP? Kél év után Sorozatunk „rendkívüli kiadásá­nak." november '15-e; a brassói munkástüntetések második évfor­dulója ad rangot. „Saját tapaszta­lataim alapján számolok be arról, miként terjedt híre a Fekete-temp­lom városában történteknek. ...November 16-án, hétfőn, ko­rán reggel Temesvár egyik nagy­vállalatánál volt jelenésem. E mun­kaközösség magyar nemzetiségű tag­jait. kevés híján, személy szerint isinertem. Így történhetett meg, hogy jelzést kaptam: a rakodótérre húzott egy sepsiszentgyörgyi gépko­csivezető, aki furcsa történetet me­sélt az útjáról... öt perc múlva már hallhattam: előző nap korán indult Sepsiszentgyörgyről, be akart ugrani Brassóba, hogy magával hozza egyik barátját a hosszú te­mesvári útra. de a városba vezető minden bejáratot lezárta a katona­ság és a rendőrség . .. Tudtára ad­ták. ha nem ért a szóból, meg is járhatja... Aztán egy k isikatona melléült, úgymond, kivezetni öt az útra, s az megsúgta: ma ne is pró­bálkozzon Brassóba jutni, tüntetés, vagy valami hasonló volt a város­ban, ember fia ki és be sem me­het... Rohantam a szerkesztőségbe. Két munkatársammal mertem suttogva néhány szót váltani a hallottakról. A rádióadókat végigbillentyűzve, semmi érdemlegeset nem tudtunk meg. Egy ötlet: a Brassói Lapok szerkesztőségébe telefonálunk! A vonal foglalt... Egy ismerős bras­sói családnak ... A vonal foglalt... A telefonkönyvből találomra kivá­lasztott brassói vállalat és család számát hívjuk — a vonal foglalt,.. Üjabb mentőötlet: egyik kollégám — kéziratokkal felfegyverkezve, mintha a főcenzorhoz. készülne — átséteál a megyei pártbizottsághoz, hátha kap valami szimatot. Nem csalódtunk. Be sem engedik. Aztán éjfél előtt a SZER román adása be­mondja az első tétova hírt, más­nap pedig már teli szájjal kürtöli, mindenfajta hírzárlat és Brassó kö­re vont rendőrgyürű ellenére . : Néhány hónap alatt — több bras­sói újságíróval, munkással beszélve erről — alakult ki bennem a kép. A lényeg: 1987. november 15-én Románia-szerte helyhatósági vá­lasztásokat tartottak. Mint minden­ben, ezen a téren is versenyeztek a megyei pártbizottságok, ki jelenti a központnak elsőnek, miszerint a megye minden szavazásra jogosult polgára az urnák! elé járult Nos, egy nagy munkásvárosban, ahol az éjszakai műszakból hazatérők eset­leg délután mennek szavazni, baj­ban van a vezetőség, mivel lema­rad a jelentésről. Viszont meg le­het szervezni a szavazást! Meg ám! Például úgy. amint azt a brassai elvtársak „csinálták"! A város (municípium — ez a hivatalos rang­ja Brassónak is) két nagyvállalata, a traktor- és tehergépkocsigyár éj­szakai műszakban dolgozóit autó­buszok várták, hogy a váltásból egyenest a szavazóhelyiségbe szál­lítsák őket. Egy valamit kifelejtet­tek számításaikból. A javarészt ön­tödei munkásokat szállító autóbusz­karaván a szavazóhelyiség nyitása­kor a szavazatszedö bizottságot reg­gelizés (régen látott szebeni szalá­mi, szalontai kolbász, aradi kenyér, magyar hűsítő és brazil kávé az asz­talon ...) közben éri. A szervezés itt hibázott.. . Kitört az elégedet­lenség ..; A többit ismerjük. Két év után elmondható, hogy a hatalom minden idegszálával igyek­szik megelőzni minden csoportosu­lást, minden olyan magot, melyből elméletileg szárba szökkenhet a til­takozás égig érő fája. Viszont ké­pesek huszárvágásra: ma például a bukaresti Steaua stadionban rende­zik meg a Románia—Dánia labda­rűgó-mérkőzést. Pataki Sándor Mindig is irigyeltem az amerikaiakat. Bemennek a boltba, az áruházba, kivá­lasztják, ami kell, azután előhúzzák a hitelkártyát és ezzel a dolog el is van ren­dezve. A többi a bankok munkája. Tekintsünk most el attól, hogy hiába lenne hitelkártyánk, ha nem lenne mit számon tartánia a szá­mítógépnek. Rémálmaim egyike, hogy a hónap elején futhatok a számlák után: befize'és, kifizetés, átutalás — fél heti munka. Egyre többen vagyunk úgy, hogy igyekszünk minél gyorsab­ban rendezni banki ügylete­inket, hiszen az idő pénz. Főleg akkor járunk szeren­csével, ha van hol. Hiszen ma még nem ritka, hogy a fejletlen hazai pénzpiac kö­vetkeztében — csak a Bel­városban, vagy a város má­sik felén tudjuk tenni dol­gunkat. Ezért adtuk öröm­mel a hírt annak idején, hogy az OTP Üjszegeden, a Délterv székházában korsze­rű, elegáns fiókot nyitott. A napokban azonban elterjedt a hír, hogy nem lesz hosz­szú életű, mert bezárják. Ferjési Józseftöl, az OTP megyei igazgatójától meg­kérdeztük, miért vonul ki Újszegedről a bank? — Nem vonul ki. A hír csak félig igaz. — Melyik fele? — Az, hogy a jelenlegi formájában csak november 30-ig üzemel a fiók. — Miért az átszervezés? — Mert szükségünk van helyre a központban. A pénzpiaci mozgások meg­változtak. Egyre több vál­lalkozó kopogtat be hozzánk, de le se tudjuk őket ültetni. Márpedig velük bizalmasan, nyugodt körülmények között kell tárgyalni. Ezért dön­töttünk úgy, hogy a hitel­számlákat a jövőben Üjsze­geden kezeljük. — Hová mehet a lakos­ság? — Csak bizonyos tevé­kenységek szűnnek meg ott. Nem lesz betételhelyezési és -kivételi lehetőség, megszű­nik a valuta-ügyintézés és a hitelfolyósítás. — Tehát mégiscsak visz­szavonulnak? — Nem. A Csanádi utcá­ban új fiókot kívánunk nyitni a jövő év elején. Ott mindezt elintézhetik az új­szegediek. Az az igazság, hogy nem volt túl nagy for­galma a mostani fióknak. Mindössze 111 lakossági be­tétkönyvet kezeltek. Most megkeressük betéteseinket, hogy nyilatkozzanak, melyik fiókba kívánják átvinni megspórolt forintjaikat. A leglátogatottabb a totó-lottó kirendeltségünk volt. Ez egyelőre marad. S ha elké­szül az új fiók, oda költözik át. — ... aki csekket akar be­fizetni? — A pénztár megmarad a Rózsa Ferenc sugárúton, te­hát megteheti' ott is. Tudo­másul kell venni, hogy a pénzvilág is fejlődik. Ez a lépés a gépesítés első állo­mása. Egy központban ke­zeljük a hitelügyeket — így jobban jár a lakosság is, mi is. Ugyanakkor tehermente­sítjük a Takaréktár utcai központot, aminek vissza szeretnénk adni a korábbi banki funkcióját. — Nem volt elhamarko­dott annak idején fiókot nyitni Üjszegeden? — Nem. Akkor úgy tűnt, erre van szükség. Azóta vál­tozott a világ és nekünk követni kell. Tehát szó sincs arról, hogy a régi vezetést akarjuk most megkontrázni, s ennek a lakosság látná ká­rát ... R.G.

Next

/
Thumbnails
Contents