Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

1989. november 15., szerda 5 Ejtőernyő nélkül • f irrtmar... Mottó: Nem rajongok sem a tegnapi, erőtől duzzadó, példásan célba ért, formásán kerek és „jogszerű" ejtőernyők, sem a mai megtépázottak látványáért. De nem járhatok csukott szemmel. Telefonált G<icser József tanszékvezető főiskolai tanár: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógiai tanszéke főiskolai tanári állásra 'hirdet pályázatot, amelyet Koncz János kandidátus, a volt MSZMPmegyei titkár is meg fog pályázni. A tanszékvezető a pletykákat, mendemondákat elkerülendő szeretné az újságban3 közzétenni, miért van szükség a tanszéken főiskolai tanárra. Hogyne emlékeznénk a volt pártfunkcionárius „ejtőernyőzése" a Móra Ferenc Múzeumba az ott dolgozók ellenállása miatt nem volt sikeres. Ám Koncz Jánosnak pedagógiából van tudományos fokozata. Miért ne pályázna a főisko-. lai állásra? És miért ne tudhatna erről jó előre a tanszékvezető? S miért írjak én minderről? S ha írok, az miért lenne garancia, hogy a pletyká', elkerülhetők? — ilyentele kérdések jártak a fejemben, a főiskolára menet. A tanszékvezetőtől megtudtam: a pályázatot akkor is meghirdették volna, ha Koncz János nem keresi öt föl: állásba szeretne kerülni; nincs-e hely a tanszéken? A hallgatók száma ugyanis emelkedik, két docensi pályázat is megjelenik, szükség lesz egy új adjunktusra, vagy tanársegédre, plusz főiskolai tanárra; „Szétmállatt a pedagógia, a jegyzetek minden tizedik mondatában a kommunista személyiségről esik szó, újakat kell írni" — fejtegette. Mivel nincs központi jegyzetíró, helyben kell megbirkózni a feladattal; a jövő tanárait c.z elmúlt évtizedeken át- és agyonpolitizált tananyagtól muszáj megszabadítani, s korszerű ismeretekkel felvértezni. Ez lesz Koncz János feladata, ha megnyeri a pályázatot. Gyakorlata van az írásban, 80 publikáció mögötte, tagja a tudományos minősítő bizottságnak — sorolta kéretlenül is az érveket Gácser József. Ráadásul komoly megmérettetést jelent pályázni, hiszen a bíráló bizottság véleménye és javaslata alapján az intézmény tanácsa titkos szavazással választ a pályázatok közül, végül a miniszter joga a kinevezés. — Azt hallottam, a tanszéken is volt már egy titkos szavazás. Megtudhatnám, miről — és milyen eredménnyel? — Soha életemben nem „rendeztem" még titkos szavazást, de mint tanszékvezető, ezúttal kötelességemnek tartottam; azért, hogy a kollégák kifejezhessék, ha Koncz János pályázik és elnyeri az állást, tudnak és akarnak-e vele dolgozni. Az ismert körülmények hniatt. Nos, néhányan nemmel szavaztak, de a többség elfogadná munkatársának. — Van-c még valami, amit ön nyilvánosságra kisvár. hozni? — Talán csak azt, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem megyek nyugdíjba, még van pár évem. Vagyis nem óhajtom „átjátszani" a tanszékvezetést Koncz Jánosnak, ahogy egyesek a máris megindult pletykák szerint ezt tudni vélik. S. E. A Kopasz és a lágerkurva Világpremierre készül a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház: Alekszandr Szolzsenyicin A kopasz és a lágerkurva (A köztársaság igazsága) című drámáját mutatja be november 20-án térszínházi körülmények között. A darabot Tömöry Péter rendezi. A színháztól kapott tájékoztatás szerint a bemutatóra Alekszandr Szolzsenyicint is meghívták. A próbák során elbeszélgetett a színészekkel Rózsás János, Szolzsenyicin egy(cori rabtársa, aki éveket töltött abban a vasöntö munkatáborban, ahol a darab játszódik. Rózsás János visszaemlékezései hamarosan könyv alakban is megjelennek. A valóság és a színház Zalaegerszegen létrejött, nem mindennapi találkozóján a színészek azonban már előre és első kézből tájékoztatást kaptak többek között arról, hogy a darab minden egyes szereplője valós személy, s azokról a cselekedeteik hátterében levő történésekről, körülményekről, amelyet csak szemtanú érzékeltethet. Szoborváltozatok - Szegedért Három kuratórium alakult Libben a hölgy szoknyája, fodrozódik az alja, mint a Tisza. A tarajos „hullámokból" — ilyesmire persze csak a művészi fantázia képes — Szeged jellegzetes épületei emelkednek ki. A szecessziót idéző nőfigura — ?. múzsa? — kezében stóla, rá lehet vésni majd a kisplasztika leendő tulajdonosának nevét. (Bal oldali első képünk.) A városcímeren álló királyfigura 1598 júliusának negyedik napját idézi, amikor kihirdettetett: Szeged-szabad királyi város. (Második kép.) A posztamens a város térképének sziluettje; a boltívek alól angyalfigurák kürtölik (trombitálják?) a világ négy tája felé: a város (és fesztiválja) hírét. (Harmadik felvételünk.) A negyedik kis szobor a királyfigurát, a boltíveket, s a térben megkomponált városcímert egyesíti — utalva a város történelmére. Ezek az alkotások variációk egy alapítványnak — a Szegedért elnevezésűnek — a fődíjára. Lapis András szobrászművész néhány nappal ezelőtt mutatta be a négy változatot az alapítvány elnökségének és most megalakult három kuratóriuma tagjainak. Csaknem harmincan már voksoltak tehát, melyik kisplasztika volna a legalkalmasabb a minden évben egyszer (ez idő szerint a szabad királyi várossá nyilvánítás napján) átadandó alapítvány fődíjául. Hamarosan nemcsak lapunkban, hanem a nagyTUDOMÁNYOS KURATÓRIUM Dr. Balogh Sándor íödga2tgacó. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Elelmisaaripari Főiskola Kara; Dr. Békési Imre főigazgató. Juhász Gyula TanáHképző Főisko] a/ Dr. Csákány Béla rektor, József Attila Tudományegyetem : Dr. Dudirs Dénes igazgató, MTA Szegedi Biológiai Központ, Nővén y élet tani Intézet; Dr. Harmati István tudományos osztályvezető. Gabonatermesztési Kutató Intézet; Dr. Sávai János főiskolai tanár, Szegedi Hittudományi Főiskola: Dr. Szilárd János rektor. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem. MŰVÉSZETI KURATÓRIUM Nagy László igazgató. Szegedi Nemzeti Színház: Násztor Józsefné népi iparművész, Népművészeti Egyesület Csongrád megyei szervezete ; Dr. Péter László irodalomtörténész ; Szekeres Mihály titkár. Magyar Képző- és Iparművészék Szövetsége szegedi szervezete; Dr. Troemayer Ottó igazgató. Móra Férenc Múzeum; Dr. Vörös László szerkesztőbizottsági elnök/ Tiszatáj Szerkesztősége; Wcininger Richárd igazgató. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata; TARSADALMIALLAMPOLGARI KURATÓRIUM Gellérfy László szerkesztőriporter, Mtv körzeti stúdió; Gróf Róza felelős szerkesztő. Szegedi Egyetem Szerkesztősége ; Dr. Nikolényi István főszerkesztő. Csongrád Meigyai Hírlap szerkesztősége: Pálfy Katalin szerkesztőségi titkár. Délmiagyarország Szerkesztősége ; Pavlovics Miklós főszerkesztő. városi televízió szerkesztősége ; Polgár Gyula szerkesztő-riporter,. Magyar Rádió körzeti stúdió; Várkonyi Balázs szerkesztő, Déli Napló Szerkesztősége. színházban testközelben is megnézhetik az érdeklődők a kis szobrokat, s szavazhatnak, melyik tetszik. E fődíjat és a három — a tudományos, a művészeti, a társadalmi és állampolgári — kuratórium díjait, valamint a most több mint 15 milliós vagyon hozadékától függő (ösztöndíjakra, tartós támogatásra, céltámogatásra, tanulmányutak finanszírozására fordítható) összegeket mindegyik kuratórium a maga számára kidolgozott, saját módszerrel ítéli oda a pályázóknak — először jövőre. Természetesen szigorúan társadalmi munkában vállalták e tisztséget a város tudományos, művészeti életének reprezentáns képviselői, illetve a sajtó leikért munkatársai: SZOMSZÉDOLÓ Ujszegedi újdonságok Kivonul az OTP? Kél év után Sorozatunk „rendkívüli kiadásának." november '15-e; a brassói munkástüntetések második évfordulója ad rangot. „Saját tapasztalataim alapján számolok be arról, miként terjedt híre a Fekete-templom városában történteknek. ...November 16-án, hétfőn, korán reggel Temesvár egyik nagyvállalatánál volt jelenésem. E munkaközösség magyar nemzetiségű tagjait. kevés híján, személy szerint isinertem. Így történhetett meg, hogy jelzést kaptam: a rakodótérre húzott egy sepsiszentgyörgyi gépkocsivezető, aki furcsa történetet mesélt az útjáról... öt perc múlva már hallhattam: előző nap korán indult Sepsiszentgyörgyről, be akart ugrani Brassóba, hogy magával hozza egyik barátját a hosszú temesvári útra. de a városba vezető minden bejáratot lezárta a katonaság és a rendőrség . .. Tudtára adták. ha nem ért a szóból, meg is járhatja... Aztán egy k isikatona melléült, úgymond, kivezetni öt az útra, s az megsúgta: ma ne is próbálkozzon Brassóba jutni, tüntetés, vagy valami hasonló volt a városban, ember fia ki és be sem mehet... Rohantam a szerkesztőségbe. Két munkatársammal mertem suttogva néhány szót váltani a hallottakról. A rádióadókat végigbillentyűzve, semmi érdemlegeset nem tudtunk meg. Egy ötlet: a Brassói Lapok szerkesztőségébe telefonálunk! A vonal foglalt... Egy ismerős brassói családnak ... A vonal foglalt... A telefonkönyvből találomra kiválasztott brassói vállalat és család számát hívjuk — a vonal foglalt,.. Üjabb mentőötlet: egyik kollégám — kéziratokkal felfegyverkezve, mintha a főcenzorhoz. készülne — átséteál a megyei pártbizottsághoz, hátha kap valami szimatot. Nem csalódtunk. Be sem engedik. Aztán éjfél előtt a SZER román adása bemondja az első tétova hírt, másnap pedig már teli szájjal kürtöli, mindenfajta hírzárlat és Brassó köre vont rendőrgyürű ellenére . : Néhány hónap alatt — több brassói újságíróval, munkással beszélve erről — alakult ki bennem a kép. A lényeg: 1987. november 15-én Románia-szerte helyhatósági választásokat tartottak. Mint mindenben, ezen a téren is versenyeztek a megyei pártbizottságok, ki jelenti a központnak elsőnek, miszerint a megye minden szavazásra jogosult polgára az urnák! elé járult Nos, egy nagy munkásvárosban, ahol az éjszakai műszakból hazatérők esetleg délután mennek szavazni, bajban van a vezetőség, mivel lemarad a jelentésről. Viszont meg lehet szervezni a szavazást! Meg ám! Például úgy. amint azt a brassai elvtársak „csinálták"! A város (municípium — ez a hivatalos rangja Brassónak is) két nagyvállalata, a traktor- és tehergépkocsigyár éjszakai műszakban dolgozóit autóbuszok várták, hogy a váltásból egyenest a szavazóhelyiségbe szállítsák őket. Egy valamit kifelejtettek számításaikból. A javarészt öntödei munkásokat szállító autóbuszkaraván a szavazóhelyiség nyitásakor a szavazatszedö bizottságot reggelizés (régen látott szebeni szalámi, szalontai kolbász, aradi kenyér, magyar hűsítő és brazil kávé az asztalon ...) közben éri. A szervezés itt hibázott.. . Kitört az elégedetlenség ..; A többit ismerjük. Két év után elmondható, hogy a hatalom minden idegszálával igyekszik megelőzni minden csoportosulást, minden olyan magot, melyből elméletileg szárba szökkenhet a tiltakozás égig érő fája. Viszont képesek huszárvágásra: ma például a bukaresti Steaua stadionban rendezik meg a Románia—Dánia labdarűgó-mérkőzést. Pataki Sándor Mindig is irigyeltem az amerikaiakat. Bemennek a boltba, az áruházba, kiválasztják, ami kell, azután előhúzzák a hitelkártyát és ezzel a dolog el is van rendezve. A többi a bankok munkája. Tekintsünk most el attól, hogy hiába lenne hitelkártyánk, ha nem lenne mit számon tartánia a számítógépnek. Rémálmaim egyike, hogy a hónap elején futhatok a számlák után: befize'és, kifizetés, átutalás — fél heti munka. Egyre többen vagyunk úgy, hogy igyekszünk minél gyorsabban rendezni banki ügyleteinket, hiszen az idő pénz. Főleg akkor járunk szerencsével, ha van hol. Hiszen ma még nem ritka, hogy a fejletlen hazai pénzpiac következtében — csak a Belvárosban, vagy a város másik felén tudjuk tenni dolgunkat. Ezért adtuk örömmel a hírt annak idején, hogy az OTP Üjszegeden, a Délterv székházában korszerű, elegáns fiókot nyitott. A napokban azonban elterjedt a hír, hogy nem lesz hoszszú életű, mert bezárják. Ferjési Józseftöl, az OTP megyei igazgatójától megkérdeztük, miért vonul ki Újszegedről a bank? — Nem vonul ki. A hír csak félig igaz. — Melyik fele? — Az, hogy a jelenlegi formájában csak november 30-ig üzemel a fiók. — Miért az átszervezés? — Mert szükségünk van helyre a központban. A pénzpiaci mozgások megváltoztak. Egyre több vállalkozó kopogtat be hozzánk, de le se tudjuk őket ültetni. Márpedig velük bizalmasan, nyugodt körülmények között kell tárgyalni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hitelszámlákat a jövőben Üjszegeden kezeljük. — Hová mehet a lakosság? — Csak bizonyos tevékenységek szűnnek meg ott. Nem lesz betételhelyezési és -kivételi lehetőség, megszűnik a valuta-ügyintézés és a hitelfolyósítás. — Tehát mégiscsak viszszavonulnak? — Nem. A Csanádi utcában új fiókot kívánunk nyitni a jövő év elején. Ott mindezt elintézhetik az újszegediek. Az az igazság, hogy nem volt túl nagy forgalma a mostani fióknak. Mindössze 111 lakossági betétkönyvet kezeltek. Most megkeressük betéteseinket, hogy nyilatkozzanak, melyik fiókba kívánják átvinni megspórolt forintjaikat. A leglátogatottabb a totó-lottó kirendeltségünk volt. Ez egyelőre marad. S ha elkészül az új fiók, oda költözik át. — ... aki csekket akar befizetni? — A pénztár megmarad a Rózsa Ferenc sugárúton, tehát megteheti' ott is. Tudomásul kell venni, hogy a pénzvilág is fejlődik. Ez a lépés a gépesítés első állomása. Egy központban kezeljük a hitelügyeket — így jobban jár a lakosság is, mi is. Ugyanakkor tehermentesítjük a Takaréktár utcai központot, aminek vissza szeretnénk adni a korábbi banki funkcióját. — Nem volt elhamarkodott annak idején fiókot nyitni Üjszegeden? — Nem. Akkor úgy tűnt, erre van szükség. Azóta változott a világ és nekünk követni kell. Tehát szó sincs arról, hogy a régi vezetést akarjuk most megkontrázni, s ennek a lakosság látná kárát ... R.G.