Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

1989. november 15., szerda 3 Meglépett a terjesztő „Déli" szünet Márciusban új lap ké­redzkedett a szegedi sajtó egyre színesedő palettájára: a Déli Naptó. A Csapó és Társai Kft. vállalkozásában megjelenő orgánum rövid története során többször is viták kereszttüzébe került. A napokban elterjedt a hír: nem jelenik meg többé a Napló. — Ez így nem igaz — cá­folja meg a mendemondá­kat Csapó Balázs vállalkozó, a kft. ügyvezetője. — Eddig minden a forgatókönyv sze­rint halad, és pénteken ut­cára kerül a lap. — Ezek szerint minden rendben! — Nem egészen. A Naplót beszüntetjük, pontosabban szüneteltetjük, — Miért? — Több oka is van. Nagy­pénteken, amikor elindult a lap, még egészen más po­litikai közeg vett körül bennünket, a világ válto­zott, s kiderült, így nem életképes a lap. — A megmentésre nem gondoltak? — De igen. A tervünk az volt, hogy hetilappá alakít­juk. Közelegnek a választá­sok, egyre pezsgőbb a sze­gedi közélet, szolgáltatni­való is akad bőven — szó­val helye volna a lapnak. De ehhez hatalmas tőke kel­lene. Más nyomdatechnika, több szakember. Ezt a költ­séget a mi kisvallalkoza­sunk már nem bírná el. — Kerestek társakat? — Igen. De csak kisebb magántókét sikerült meg­nyerni. Márpedig nekünk dupla akkora töke kellene hétről hétre . a kiadáshoz, mint most. — Ugy hírlik, külföldiek is érdeklődték a kft. iránt. — Ez igaz. A svájci ma­gyar irodalmi és képzőmű­vészeti kör jelentkezett, de velük a könyvkiadásba kí­vánunk beszállni. — Mekkora veszteséget termelt a Napló? — Egy számon 15-20 ezer forintot buktunk. Ezt még el tudta volna viselni a vállalkozás. De példány­szám- és terjesztési gondok is jelentkeztek. Tízezer pél­dánnyal indultunk, aztán feltornásztuk 18 ezerre, majd 15 ezer körül megál­lapodtunk. — Ez nem is kevés ... — De közbejött néhány gikszer. Kiderült: a rikkan­csok után társadalombizto­sítást kell fizetni. A régi terjesztők elpártoltak. Ma­radt a posta. Velük viszont megjártuk: akadt, hogy 10 ezer példányt nem tudtak eladni, miközben a szer­kesztőségben sokan keres­ték a lapot. Ez viszont már hatalmas ráfizetés. Egy pesti terjesztő nyolcezer példánnyal meglépett. Most futhatunk a pénzünk után ... — Ott a Deli Apró. Az se hoz hasznot? — Nincs ott a Déli Apró. Eladtuk,. Aki felvállalta, addig csinálta velünk együtt, mig veszteséges volt, amint nyereségessé vált, kilépett a kft.-ből. — Politikai ok nem ját­szik szerepet? — Ügy semmi esetre sem, hogy betiltották volna a la­pot. Erről szó se volt. Azt azonban észrevettem, hogy a kft. egyéb üzletei is visz­szaestek. Nem tudom, ez mennyire köszönhető a Dé­li Naplónak. —• Csapó úr, ugy hírlik, maris újabb sajtóvállalko­zásba kezdett. — Igen. Kísérleti jelleg­gel megalapítottuk a Kelet­európai Független Hírügy­nökséget. Székhelye a kft. budapesti irodája, s régi, személyes kapcsolatokon alapul. A szocialista orszá­gokban és a Szovjetunió egyes köztársaságaiban az elmúlt évtizedben több ille­gális politikai csoportosu­lással kerültem szemelyes kapcsolatba. A politika la­zult, az illegalitásból most előjöhetnek az emberek. Rájuk építettük a független hírügynökséget. Ok küldik hétről hétre a jelentéseket. Tízoldalas bulletint jelente­tünk meg — hetente nyolc­ezer forintért. — Akad ra vevő? — Ugy tűnik, életkepes lesz ez a vállalkozás. Az SZDSZ, az MDF, a HVG és több külföldi magánszemély máris megrendelte. Lassan lejár a próbaüzem, azután döntünk, hogy folytassuk-e. Mint ahogy néhány hónapos szünet után újból megrág­juk a Déli Napló ötletét is. Szeretnénk a pihenőt arra használni, hogy rendezzük a sorainkat, és színvonala­sabb hetilappal rukkolhas­sunk elö. Italai Gábor Magyar találmány Az atomsugárzás követ­keztében fertőzöttek gyógyí­tása valószínűsíthető azzal a készítménnyel, amelyet ma­gyar tudóscsoport fedezett fel. A kísérletek jelenlegi állása szerint a szer eltávo­lítja a szervezetből a radio­aktív szennyező anyagok 95 szazaiékát — mindezt a fel­találó tudóscsoport keddi nemzetközi sajtótájékozta­tóján jelentették be Az atommaghasadást jelen­tős mennyiségű radioaktív melléktermék keletkezése kíséri, közülük legveszélye­sebb a stroncium 90 és a cé­zium 134. A védekezés elsőd­leges célja a káros anyagok felszívódásának meggátlása. A hatásos sugármentesí­tést, azaz a radioaktív izotó­pok kivonását a szervezetből — a kísérletek bizonysága szerint — magyar tudósok oldották meg. Megszületett a PTR—23 kódjelű készít­mény, amely a radioaktív 6tronciumot igen jó hatás­fokkal képes megkötni. Emlékezés Brassóra Az 1987. november 15-i brassói munkástüntetésről és áldozatairól emlékeznek meg szerdán a budapesti ro­mán nagykövetség előtti tö­megdemonstráción. A csen­des tüntetés, amelyet ellen­zéki szervezetek által a ha­zánkba menekült román ál­lampolgárok csoportjainak képviselőiből álló November 15. Bizottság szervez, este 6 órakor kezdődik. A de­monstráció során magyar és román szónokok beszédei hangzanak el, s a román menekültek petíciót szándé­koznak átnyújtani a nagy­követségen. Fél 8-kor kezdi meg a Szabad Románia De­mokratikus Mozgalom öt aktivistája 8 naposra terve­zett éhségsztrájkját, amely­lyel a Ceausescu-diktatúra, valamint az RKP főtitkárá­nak tervezett újraválasztása ellen kívánnak tiltakozni. Párttalálkozó Palicson A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége tanúsította eddig a legnagyobb érdeklődést és rokonszenvet az MSZP iránt a szo­cialista országok pártjai közül, nem vélet­len tehát, hanem kölcsönös kezdeményezés eredménye a határ menti találkozó — mondta Kovács Jenő. az MSZP Elnöksé­gének tagja tegnap Szegeden, ahol — út­ban hazafelé — az újságírókat tájékoztat­ta a két párt képviselőinek palicsi megbe­széléseiről. A JKSZ küldöttségét vezető Ivan Brigics, a párt elnökségének tagja ki­fejezte, hogy rövidebb távon nem kivált­nak más magyar párttal kapcsolatot terem, teni. Kölcsönösen arról biztosították egy­mást a tárgyalófelek, hogy külkapcsolatai­kat nem a pártok neve. hanem politikai elvek rokonsága alapján építik. Kovács Jenö. utalva Grósz Károly BBC-inlerjújá­ra (a volt MSZMP-vezető azzal vádolta az MSZP-t, hogy kizárólag Nyugatra tekint), azt mondta: az. MSZP nem égtájak szerint választja külföldi politikai partnereit; azok a pártok, amelyekkel kapcsolatot teremt, nem testvérei é» mostohatestvérei, hanem barátai és ellenfelei lesznek: „Lehet, hogy az a párt, amelyik a berlini falat építette, nem értette meg magyar partnerét. de akik a falat most rombolják, azok értik."' Mindkét párt támogatja, hogy a koráb­ban is intenzív határ mentj kapcsolatok tovább fejlődjenek; ennek letéteményesei a pártok helyi szervezetei. A kívánatos üzleti vállalkozások nem politikai diktáumra, de politikai segitseg révén is alakulhatnak. A tárgyalófelek példát is találtak: Szabadka pártvezetője arról beszélt Palicson, hogy rövidesen gazdasági szakemberek társasá­gában utazik Szegedre, s közös vállalatok létesítéséről kíván tárgyalni. A határ men­ti megyékben tapasztalható „beeiisáriótti­rizmusról" ugyancsak egyetértően állapí­tották meg: igazából nem a két ország ügye, a KGST átalakításának sürgető szük­ségességére mutat. A JKSZ képviselőit az MSZP szervezé­sének tapasztalatai is érdekelték. hiszen közeledik kongresszusuk időpontja, amely­re a magyar reformokhoz hasonlító prog­ramokkal készülnek. Kovács Jenö arról számolhatott be, hogy az utóbbi héten 12 ezerrel nőtt az MSZP-tagok száma. így megközelítően 40-45 ezer a jelenlegi taglét. szám. A magyar pártvezetö az. újságírók kér­désére válaszolva elmondta: az MSZP ro­konszenvvel figyelj az NDK-beli változá­sokat, akárcsak azoknak a szocialista orszá­goknak a pártjai, amelyek ugyanígy tekin­tettek annak idején a magyar reformtö­rekvésekre Az NDK mellett érdeklődéssel fordulnak Bulgária felé is; ezek a pártok felismerték érdekközösségüket. S. E. 15 millió — ingyen A feltaláló tudóscsoport: dr. Sztanyik B. László, az or­vostudomány kandidátusa, dr. Varga László, az orvostu­domány kandidatusa, Törő­csik Mihály kutatómérnök, dr. Brücher Ernő, a kémiai tudomány doktora, dr. Győri Béla, a kémiai tudomány kandidátusa, dr. Emri József, a kémiai tudomány kandidá­tusa, dr. Király Ödön jogász, dr. Juhasz Imre mérnök. A világszerte érdeklődésre számot tartó találmányról a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a készítményből az or­szágnak várhatóan nagy gazdasági előnyei származ­nak. A tájékoztatón ismertették egy másik találmány lénye­gét is; ez a radioaktív fémek, és a mérgező nehézfémek szervezetben történő felszí vódásának csökkentésére al­kalmazható. A TVSZ—31-es jelű készítmény — amely tablettában szedhető — az emésztőrendszerből nem en­gedi felszívódni az izotópot. A városszépítő brigád Külön fejezetet szenteltek nekik az „Algyő és népe" munográfiában, de lapunk­ból is jól ismerhetik már olvasóink a dr. Hága László szocialista brigádot. „Arany­csapat" — mondja Vajda János brigádvezető, amikor a gazdasági vezetés és a bri­gád együttműködéséről be­szél. Valóban: a kiüresített, megcsúfult — és lassan el­sorvadó —, sokszor csak pa­píron létező „brigádmozgíi­lomban" példaértékű a Dé­gáz algyői pb-gáz töltőüze­mében dolgozók segítőkész­sége. Nézzünk csak magunkba: szívesen áldoznánk-e föl a hétvégénket — esetleg úgy, hogy péntekre szabadságot veszünk ki —, és utaznánk az ország másik sarkába, hogy ott fizetség nélkül dol­gozzunk? Ez a harminc em­ber ott volt a buttonyui gyermekfalu építésénél épp­úgy, mint Berhidán, segítve a földrengés károsultjait — és nem is egy alkalommal, öpusztuszer emlékparkjában már törzsvendégek, évente három-négy alkalommal dol­goznak kint. Szegeden, Tá­pén. Algyön óvodákban, is­kolákban, az idősek ottho­nában gondolnak rájuk sze­retettel és megbecsüléssel. Értékmentés Ahol nem tudnak szeme­lyesen megjelenni, oda tár­sadalmi műszakban ledolgo­zott munkaóráik ellenértéket utalják át. tgy például a Mozgáskorlátozottak Csong­rád Megyei Egyesületének adtak tavaly anyagi támo­gatást. Hasonló módon segí­tik a szegedi városszépítő egyesületet, amelynek alapí­tói közé sorolhatják magu­kat (eddig kb. 50 ezer fo­rintot ajánlottak föl ilyen célokra). Ezenkívül rendbe hozták a Dugonics temető néhány értékes síremlékét is. Gyöngyvessző, mályvacserje Legutóbb a „zöldekkel" is összefogtak — ez nem volt nehéz, mert az új párt egyik szervezője tagja a brigád­nak. A városgondnokságtól kapott facsemetéket, cserjé­ket ültetik a javasolt köz­területekre. Az említett nö­vényfajtákon kívül még ezüstfenyőt és ezüsjuhart is telepítenek. Javasolták a' vá rosszépítőknek „környezet­tisztasági és fásítási nap" kijelölését, hogy ezzel is elő segítsék városunk szebbé té­telét. Szűrös Mátyás üdvözlete Naplójukban a vállalási tervek és köszönetnyilvání­tások mellett neves szemé­lyiségek elismerése is olvas­ható. Berecz János a tava­lyi, Szűrös Mátyás az idei ópusztaszeri ünnepen fejezte ki köszönetét az emlékpark­ban végzett munkáért. Eddig kb. 15 millió forint érlékü társadalmi munkát végeztek. S hogy elismerik-e tevékenységüket? „Annyi kéfogást kaptam, hogv ha kilóra mérnék, már lesza­kadt volna a karom!" — mondja a brigádvezető. A vállalat tízszeresen kiváló brigádja kicsit mellőzöttnek érzi magát, hiszen az orszá­gos mozgalomban még nem figyeltek fel rájuk. Remel­hetőleg ez sem késik sokáig. Csuk győzzék munkával azért a célért, amiért min­dig is dolgoztuk: a közössé­gért, a városért. Ny. 1'. November 20. után: értékesítés NDK-gépjármüvek sorsa Vételár — zárolt forintszámlára A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közleményt juttatott el az MTI-hez a hátrahagyott NDK-járművekkel kapcso­latban. Eszerint az 1989. szeptember ll-én életbe­lépett kormánydöntés előtt, illetve utan Magyarország­ról az NSZK-ba távozott NDK-állampolgárok által hátrahagyott személygép­kocsik, lakókocsik, utánfu­tók és motorkerékpárok — mint vámáruk — a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága intézkedései­nek következtében részben vámfelügyelet alá kerültek. Egyrészt saját raktárukban, másrészt e célra bérelt te­rületen gondoskodtak 660 személygépkocsi, 47 motor­kerékpár, 36 lakókocsi és 18 utánfutó felügyeletéről. Ez tetemes költségekkel terhel­te meg és terheli meg u Vám- és Pénzügyőrséget. Is­mereteik szerint arra nem lehet számítani, hogy az el­hagyott járművek tulajdo­nosai gondoskodnának azok kiváltásáról és elszállításá­ról. A magyar vámszervek ezért a jelentkező tulajdo--" . ... ­nosoknak a gépkocsikat — a költségek megtérítése után — legkésőbb 1989. novem'r ber 20-áig adják ki. Ezt követően a vámszer­vek a vámárukent tárolt gépkocsikat értékesitik. A befolyt vételárból a vám, a szállítási és a tárolási költ­ség levonása után fennma­radó összeget zárolt forint­számlán helyezik el. KÉSZ-helyzet Hogy egy kis szójátékkal éljek: korántsem mondható, hogy kész helyzet előtt áll a KESZ, vagyis a Katolikus Értelmiségi Szövetség. Teny­kedesc ugyanis olyan ürt próbál most betölteni, amit szívós, kitartó ideológiai munkával hoztak letre el­múlt évtizedeink irányitói — elsősorban a fejekben. Nemzedékek nőttek úgy föl, hogy nem tudták meg sem képletes, sem valódi érte­lemben: „hol lakik a Jóis­ten ..." A Katolikus Értelmiségi Szövetség szegedi tagozata a miskolci után második vi­déki csoportként kezdte meg működését az országban, azóta Győrben és Balassa­gyarmaton akadtak követők. Minthogy az imént említet­tek szerint is a már felnőtt, s felnövekvőben levők val­lási ismeretei rendkívül hiányosak, természetes, hogy e szövetség figyelme is a mindenfajta társadalmi megújulás zálogaként föl­fogható tudati művelés, az iskolai oktatás felé fordult. Egyelőre főként elvi, de folyamatosan gyakorlati jelentősége is egyre na­gyobb lesz annak, hogy a szerzetesrendek működését újra legalizálták Magyar­országon. A tanitórendek munkába állása 40 év kö­vetkezetes elsorvasztó szán­déka. sőt egyes rendek be­tiltasa után nem lesz kön.v­nyú, de vannak hitükben es küldetésükben rendületlenül bízó emberek, akik nem nyugszanak addig, amíg új­ra be nem indulnak egyházi vezetésű iskolák. A szövetség vezetőinek véleménye szerint fokozatos térhódításra, de nagyfokú eltökéltségre van szükség. Eleinte óvodákban, általá­nos iskolák alsóbb osztá­lyaiban kellene megkezdeni az egyházi irányítású kép­zést, s néhány év alatt el­jutni a gimnáziumig. A je­lek szerint a felsővárosi, most részben minorita ko­lostor nyújthatna megfelelő körülményeket egy piarista gimnázium számára, de a Szegedről kiebrudalt, Mi­asszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek rend­je is visszakéri kisajátított tulajdonát, amit most a ta­nárképző főiskola és gya­korló iskolája használ •? Hunyadi János (stílszerűen: Szentháromság) sugárúton. Makón a Szent István téri iskoláról határozatban mon­dott le a tanács, és biztosra vehető, hogy legkésőbb az 1991-es tanévtől az iskola­nővérek irányítasaval indul ott az oktatás. Természetes kívánság, hogy „eselyegyenlőség" le­gyen az egyházi és állami iskolák diákjai között. Mi­lyen ert elem ben? A jelen­leg működő, néhány egyházi kezelésű iskolában okosodó (ez esetben e kifejezés a pontos) diákok tizedannyi pénzébe kerülnek az állam­nak, mint szokvány iskolák tanulói. Nem vitás hát, a tá­mogatásnak azonos mérték­re kell kiegyenlítődni. Ha épületek, tanárok, megfelelő könyvek, s főként pénz híján az egyházi isko­lák újraindulása nem is megy majd könnyedén, gyorsan, mégis van, ami „ingyen" elérhető. A peda­gógusok „saját hatáskörük­ben" élhetnek lelkiismereti szabadságukkal. Hirdethe­tik a saját, belső meggyőző­désüket. De az is követhető és tiszteletre méltó, ha — semleges álláspontot képvi­selnek. Addig is, mig vá­lasztási lehetőségük lesz a szülőknek: mely irányba akarják indítani gyereküket. A cél azonban közös, ha nem is mindenki látja, aki­nek látni kellene: kiművelt emberfők százezreit nevel­ni. Balogh Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents