Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

| • Jj JSJ/'Jjf rrm 79. évfolyam, 271. szám 1989. november 15., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint IWiWII m Tanácselnök kerestetik Itthon: Mentőöv a mentőknek — Szünetel a Déli Napló Állásfoglalások a népszavazásról — Külföldön: Előrehozott kongresszus Berlinben — Pártbejegyzési kérelem Prágában 1989- november 14, A mai naplóba® helyi hírek tolakszanak az élre: a HNF városi elnöksége szorgalmazza, hogy a lehetseges legközelebbi időben, az első adandó alkalommal, válaszszanak tanácselnököt a szegedi megüresedett székbe! Minthogy törvényes joga van a mozgalomnak a jelölésre — élni is kíván vele, s úgy keresik az alkalmas jelöltet, hogy valamennyi szegedi párttal, szervezettel is konzultálnak. „Minden elképzelhető!" — ez a népfront mottója, ami szótárukban azt jelenti: a megoldást elsőrendű közügyként kezelik. S továbbra is Szegednél maradva: szünetet jelentett be a Déli Napló, és a megyei tanács vb-ülésén megtudtuk: 47 megyei mentőkocsi áll közel a végelgyengüléshez. Miután kiírták a négy fontos belpolitikai kérdésről a népszavazást, egyre több a kifogás, az ódzkodás: Az MDF elnöksége például azt mondja: „Nem megyünk el! Nem szavazunk!" — pécsi elnöksége viszont a nép közvetlen beleszólása mellett voksol nyilatkozatában. A Demisz is a köztársasági elnök népszavazáson történő megválasztását pártolja, szolnoki szervezetének közleményébea Bizony, itt már szó szerint i£az: Döntsön a népszavazás! A világ emészti a berlini híreket. A korábbiakhoz kepest újdonság, hogy az NSZEP mégis kongresszust tart decemberben. Szófiában ugyanakkor inkább halasztanak: egy kitűzött kulturális kongresszust edébb tettek. Prága azonban még nem döntött... A Demokratikus Kezdeményezés nevű csoport a BM-től kérte, hogy pártként vegyék nyilvántartásba. A levél elment.. i Lehet, hogy ott is harminc nap a válaszadási kötelezettség... Sz. Simon István A megyei tanács vb üléséről jelentjük Tanya — mentők A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi, keddi ülésén két fontos témáról tanácskozott. Előbb javaslatot hallgattak meg egy új tanyakoncepcióról, majd tájékoztatót a Csongrád megyei mentőszervezet elmúlt másfél évi munkájáról. Tavasszal kérték fel a Szegedi Akadémiai Bizottságot egy új tanyakoncepcióval kapcsolatos felmérés elkészítésére. Az e célra alakított munkabizottság — Mészáros Rezső egyetemi docens vezetésével — elkészítette elemzését, amit a vb elé tárt. Az elemzésben áttekintették a tanyavilág elmúlt negyvenéves történetét, és a többi között arra a megállapításra jutottak, hogy a tanya, mint önr álló rendszer megszűnt, az adott település részeként integrálódott, és a település megváltozásával összefüggésben differenciálódott. A térségenként rendkívül változó képet mutató tanyák közötti jelentős különbségekről a vb-tagok közül többen is szóltak, hangsúlyozva és alátámasztva abbéli véleményüket, miszerint az új tanyakoncepció kialakításánál e nagy differenciáltságot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ebből következik az is, hogy nem lehet mindenkire, illetve mindegyikre egyforma szabályokat hozni, s kivált nem szabad adminisztratív eszközökkel beavatkozni a tanyák kérdéseibe. hatóbb árajánlatot új, külföldi mentőgépkocsik vásárlásához. A legolcsóbb ára 1 millió forint. Ez a számadat azért fontos, mert csupán Csongrád megyében 47 darab futó mentő van. Azaz, ennyit kellene újra cserélni. A mentők műszerezettségéről szólva Alpáry főorvos elmondta, hogy Hódmezővásárhelyen és Csongrádon — helyi tanácsi támogatásból — lélegéztető és újraélesztő készülék rendelkezésre áll a mentőállomásokon. Szegeden, illetve a jövő évben Makón telepítendő mentőállomáson viszont szükség lenne még az életmentéshez alapvető műszerekre. K. K. Együtt a pártokkal A megyei tanács végrehajtó bizottságának egységes állásfoglalása megerősítette a munkabizottság új tanyakoncepciójában szereplő legfőbb javaslatot, miszerint a tanyaprobléma kerüljön a helyi településpolitika, a helyi településfejlesztési terv és gyakorlat illetékességi területéhez. A helyi közösségeknek megadva a jogot, hogy ök maguk teremtsék meg a számukra ideális életkörülményeket. A megyei tanács feladata és kötelessége viszont az infrastrukturális kérdések elrendezése, nevezetesen a villamos energia, a közlekedés és a kommunikációs hálózat megteremtése, minőségének javítása. A vb tagjai a számukra korábban megküldött írásos anyagból megismerhették a Csongrád megyei mentőszolgálat munkáját, legfőképp a mennyiségi mutatókat. A napirend előadójához, Alpáry Lajos vezető főorvoshoz címzett kérdéseikkel arról kívántak tájékozódni, milyennek ítéli a mentőszolgálat megyei vezetője a betegszállító gépkocsik állapotát, műszerezettségét. Mint megtudhatták, a pillanatnyilag forgalomban levő mentőkocsik — amelyeket egyébként teherautókból képeztek ki — álllapota meszsze elmarad a kívánttól. Az országos mentőszolgálat ez idő tájt keresi a legelfogadEz idő szerint Szegednek nincs tanácselnöke. Müller Józsefné, az általános helyettes „viszi" az ügyeket, hogy meddig, az biztosan nem tudható, mint az sem, milyen módon gondoskodik a testület az utódlásról. Annyi viszont ismeretes: a következő, december 14-én tartandó tanácsülésen foglalkoznak az elnöki szék betöltésének kérdésével. A törvény szerint az új polgármester személyére javaslattevő joga van a népfrontnak. Szendrei Józsefet, a szegedi népfront ügyvezető elnökségének vezetőjét kérdeztem, élnek-e a jelöltállítás jogával, és ha igen, hogyan? — Szerintünk erre az átmeneti időre is, amely előreláthatóan jövő év közepéig tart, kell Szegednek tanácselnök. Módus vivendiben gondolkodunk, vagyis olyan megoldást szeretnénk, amely praktikus kiút a jelenlegi kényes helyzetből. Elni kívánunk a jelölési jogunkkal. A lehetőségek meglehetősen korlátozottak, hadd említsem az idö rövidségét: december közepére jelöltet kell állítanunk. — Hogyan keresik az új elnököt? — Ahogy a vb tisztújitásakor jártunk el, úgy szeretnénk most is. Kíváncsiak vágj unk a tanácstagok véleményére, már elküldtük nekik levelünket, melyben kérjük, tegyenek javaslatot. Akiknek lesz, azokat személyesen is meghallgatjuk e hét végéig. Csütörtökön délutánra meghívást kaptunk a városházára egy konzultációs megbeszélésre. Tudomásom szerint ezen részt vesznek a szegedi pártok, szervezetek képviselői is. Ezt az alkalmat kihasználva, mi is megkérdezzük őket, kii javasolnak tanácselnöknek. Egyébként a városlakók is véleményt mondhatnak. Az utódlás kérdésében hívhatják a városi népfrontszékházat (telefon: 12-059), illetve írhatnak (cím: Vörösmarty u. 3.). — Ezek szerint a népfrontelnökségnek nincs, nem lesz önálló javaslata? — Természetesen elnökségünk is véleményt mondhat, s minthogy tagjaj jó része a köizeti bizottságok delegáltja, a mozgalmon belül is biztosítjuk a demokratizmust. — Tegyük föl, a partok mást akarnak, mint a tanácstagok. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy önök a partok, szervezetek javaslatát továbbítják? — Semmi akadályát nem látnám ennek sem. Egyáltalán, minden elképzelhető. A tanácsülés előtt elnökségünk föltétlen összeül még, hogy döntsünk javaslatunkról. M. E. Nem megyünk el? A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége már állást foglalt a november 26-án esedékes népszavazással kapcsolatban. Tagjaink és szimpatizánsaink azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy véleményünket egyértelműbben és részletesebben nyilvánítsuk ki. Négy választ adunk tehát a népszavazás kérdésében. 1. Nem megyünk el) Nem szavazunk! — mert a népszavazásra bocsátott négy kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás. I. Törvény szüntette meg a munkásőrséget. II. Törvény rendelkezett a munkahelyi pártszervezetek felszámolásáról. III. Törvény írja elő a pártok vagyonelszámolását — ha az MSZP nem számol el, nem jegyzi be a bíróság, és (Folytatás a 2. oldalon.) w En. tfD ó> n m S

zolgá!tuk-e a hatalmat? Igen, szolgáltuk. Én. te, ő, mi, ti, ők. Alanyként, tárgyként, birtokosként, cselekvőként és szenvedőként. Félszavakból. félmondatokból, sót igekötökböl is ertjük egymást. Azok is, akiket korban évtizedek választanak el egymástól, de itt éltünk együtt a Kárpát-medencében. az itt és most Magyarországán, ki kevesebb, ki több történelmi tapasztalattal. Igen. Szolgáltuk. Kiszolgáltunk. Igekötökböl i.s értjük egymást. Mert dolgoztunk, tettük, amit tenni kellett, ahogy a költő sorolja: a rózsa az illatával. Tettük önként és dalolva, az.tan parancsra dalolva, majd korántsem dalolva, de józan kompromisszumokat keresve. kezdetben hittel, bizalommal, egyfajta paternalista atyai gondoskodástól félrevezetve. Az.tán látni kezdtünk újra, láttuk, hogy a festett szivárvány miként tűnik el az égről — a vezércsillag nem az igazi irányba visz... S a színesre festett barakkról is lepergett lassan a máz, és nem hittük már, hogy összkomfortos családi hajlékban, a sajátunkban élünk. Generációk másként élték meg ezt a történelmet, majd az eszmélés, a felismerés korát. Az én nemzedékem belülről igyekezett tágítani, majd ledönteni a falakat. Először 1956-ban, aztan 1966-ban. az új gazdasági mechanizmus meghirdetésekor, majd most. a történelmi gátszakadást előidéző, 1988-as májusi pártértekezleten. S napjainkban, a most formálódó, demokratikus jogállam, a politikai pluralizmus, a másként gondolkodás időszakában, amikor levethetjük egj' gyámkodó, korlátozó politika jármát, nyűgeit, amikor az ember kezét és szívét nem kötik rákényszerített kötelmek, központi előírások, nem béklyózzák a látszatra önként vállalt, valójában ráerőszakolt fegyelem ólomsúlyai, amikor szocialista pártját is elfoglalhatták a reformerők, amikor a Magyar Köztársaság újjászületett alkotmánya kinyilvánította, hogy országunk független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. De hosszú idö kellett, amíg eljutottunk idáig, és mennyi vér és áldozat kellett hozzá! Továbbszolgálók lettünk később valamennyien, egy szelídebb diktatúra keretei között. Nem kínált más választást a történelem — vagy eletet, tehát kompromisszumot, beletörődést — vagy. .. nem is volt vagy — a többség számára r.em volt mas alternatíva ... Az emberek nem hősök — a mártírok is többnyire kényszerítő körülmények között vállalják az. áldozatot. s legtöbbjük szamara nincs is menekvés. A hétköznapok embere előremenekül a történelembe — lehetőségnek tekinti a jövőt. S ez a jövő olvkor biztatónak látszott a hatalom megszelídült, s ígérte, amiért 1956-ban harcolni is érdemes volt: szocializmust, jólétet, emberarcú társadalmat, demokráciát. Szolgáltuk hát a hatalmat. Én. te. ő, mi. ti ök. Személyes névmásként, de már nem is személytelenül, az okos kompromisszum lehetőségével, hitével, a túlélés ösztönével, a változtatás igényével, az égre festett szivárvány jövendölésében, és bízva: véget ért a társadalmi vihar, kiderül az ég — eljutunk az áhított boldog, békés korba. Hogy mikor kezdtük felismerni: félrevezettek bennünket, hogy félrevezettük önmagunkat? Hogy áldozatok vagyunk és önmagunkat áldoztuk fel? Hogy hagytuk becsapni magunkat, s önmagunknak sem kellett volna hinnünk? Korán, mégis túl későn amikor már a szolgálat kiszolgáltatássá is vált. amikor már könnyebbé és kényelmesebbé vált szolgálni, mint lázadni. Ebben közös hát a sorsunk, megkésett lázadóké. E közös felelősségtől csak tetteink oldozhatnak fel — tetteink, amelyek megteremtik ebben a hányatott sorsú országban egy méltó jövő feltételeit. — egv demokratikus jogállam kereteit. Gombkötő Gábor OSZI REGGEL Somogyi Károlyné felvételei