Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

2 1989, november 14., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) Az államtitkár rámuta­tott, hogy sem tavaly, sem az idén nem sikerült a ma­gyar gazdaság fejlődését olyan mértékben dinamikus­sá tenni, amilyen mérték­ben ez kívánatos lett vol­na, illetve a kormány ter­veiben szerepelt. Nem ja­vult a gazdaság jövede­lemtermelő képessége, nem következett be a kívánt struktúraváltás, az ország pénzügyi helyzete ingatag a növekvő jövedelemkiáram­lás ellenére is rossz a lakos­ság közhangulata. Indokolt, hogy a szakértők olyan gaz­dasági program kidolgozását tűzték ki célul, amely le­hetővé teszi a fentebb em­lített kritikus folyamatok megállítását és hosszabb tá­von visszafordításukat. A Parlament elé kerülő há­roméves kormányprogram tervezete ennek jegyében született meg. A programtervezet három alappilléren nyugszik: a vállalkozás élénkítésén, a világpiachoz való igazodás elősegítésén, valamint az életszínvonal- és szociálpo­litika stabilizációján. E cé­lok megvalósítása érdeké­ben már jövőre kialakulnak a privatizálás alapvető sza­bályai, létrejön az állami vagyonalap, megkezdődik az állami vagyonnal való ha­tékonyabb gazdálkodás. Folytatódik a piac fejlődését akadályozó korlátok lebon­tása, vagyis, a liberalizáció és a dereguláció. A terv készítői szeretnék, hogy a magyar gazdaság minél ha­marabb felzárkózzon az eu­rópai viszonyokhoz, ezért a piaci folyamatok élénkíté­se érdekében a lehető leg­szorosabb kapcsolatot kíván­ják kiépíteni mind az Eu­rópai Közösség, mind pedig az Európai Szabadkereske­delmi Társulás országai­val. A jövő évben, s az elkö­vetkező időszakban a gaz­dasági folyamatok — min­denekelőtt az ország fizető­képességének megőrzése — további terheket jelentenek majd a lakosság számára, ezért az állam olyan élet­színvonal- és szociálpoliti­kát kíván kialakítani, amely igazodik a gazdasági szer­kezet átalakításának köve­telményeihez. Ennek érde­kében életszínvonal- és szo­ciálpolitikai csomagtervet is kidolgoztak a szakértők, mely elsősorban a potenciá­lisan elszegényedő rétegek — kisnyugdíjasok, nagy­családosok. átmenetileg munka nélkül maradók — fokozott támogatását tűzi ki célul. A mostani tervvariáns a szakértők megítélése sze­rint közepes terhet jelentő gazdasági koncepció. Ha en­nél szigorúbb megszorítá­sokat alkalmaznának az el­következendő években a magyar gazdaságban, az el­viselhetetlen terhet jelen­tene mind a vállalatok, mind a lakosság számára. szükség külön tisztségvise­lőkre, Nagy Imre ós Kracsun Csaba lemondott elnöki, il­letve alelnöki tisztségéről azzal, hogy az ügyvivői tes­tület tagjaként természete­sen mindketten részt vesz­nek a Demisz munkájában. A szövetségi tanács ülésén állásfoglalás született a no­vember 26-i népszavazásról. Eszerint a Demisz. mind a MSZP-kérés négy kérdésben a Parla­ment által már meghozott döntéseket támogatja. A szövetség megítélése alapján szükség van egy olyan sze­mélyiségre. köztársasági el­nökre, aki az országgyűlési választásokat követően azon­nal segítheti a várhatóan koalíciós kormány megala­kulását. Felsővárosi önkormányzatot Demisz mm Ügyvivői testület A Demisz hétfői sajtótá­jékoztatóján a szervezet új ügyvivői testülete tájékoz­tatta a sajtó megjelent kép­viselőit a szövetség belső helyzetéről ás a hét végi kormány—MISZOT találko­zóval kapcsolatos állásfogla­lásáról. Nagy Imre, az ügy­vivői testület tagja elmond­ta: a Demisz tavaszi meg­alakulásakor a szervezet az akkori belpolitikai helyzet­hez igazodva próbálta meg kialakítani belső rendjét, vezetési struktúráját. Az az­óta eltelt időben a belpoli­tikai helyzet megváltozott. Valódi többpártrendszer ala­kult ki. ennek megfelelően átalakult az ország jogrend­je. és olyan új jogszabályok születtek, amit akkor még nem lehetett előrelátni. Meg­szűnt az MSZMP, s új pár­tok alakultak. Mindezeket mérlegelve, a Demisznek szüksége van arra, hogy új­ra meghatározza önmagát, ismételten elhelyezkedjen a belpolitikai élet palettáján. Mindezek megvitatására 1990. január 27-én országos gyűlést tartanak. A Demisz szövetségi ta­nácsa úgy döntött, hogy ez­után nyolctagú ügyvezetői testület vezeti a szövetséget, amelynek feladata az orszá­gos gyűlés előkészítésének koordinálása. Mivel egy ilyen testület mellett nincs Az elmúlt hetekben leg­feljebb arról számolhatott be a sajtó, hogy alakulnak, szervezetei. Vélemények, Szocialista Párt új alap­szervezetei Vélemények, szándékok, állásfoglalások legfeljebb a központ szint­jéről szivárogtak ki, így joggal vethették fel többen a kérdést, milyen is az az önállóság, amellyel az egyes kisebb sejtek akarnak élni? Egy példával már szolgált a Szeged-Felsővárosi Köz­életi MSZP-alapszervezet, amikor felhívással fordult a szerveződő új párthoz: ne engedjen tagjai közé olya­nokat, akik az elmúlt évti­zedek során hivatali hatal­mukkal, pártfunkciójukkal visszaéltek. Most már rész­letesebb platform tervezetet juttattak el szerkesztősé­günkhöz, amelyből az aláb­biakban idézünk. Az egyik legfontosabb alaptétel: szervezetük nyitott, olyan szocialista párt alapszerve­zete, amelyben a tagok sza­badon élhetnek az önálló véleményalkotás jogával. Nézeteik összehangolásául mindössze a kongresszus alapszabálya • szolgálhat. „Platformalapon működünk, s ezt a politikai változások­nak megfelelően átformál­juk" — olvasható a felhí­vásban. Ami pedig a szán­dékokat illeti: aktív helyi politizálás minden szövet­ségre hajlandó párttal és szervezettel, a helyi képvi­selői testület megújításá­nak szándéka. S ami talán a legfontosabb: kezdeménye­zik egy olyan felsővárosi önkormányzat kialakítását, amelyet különböző politikai nézeteken alapuló, erős ön­kormányzati testület irá­nyít. „Az MSZP csak minimá­lis apparátust tartson fenn ... Olyan baloldali po­litizálást folytatni, amely célja a demokratikus társa­dalom létrehozása... A. po­litikai pártok sürgősen kezdjenek egyeztető tárgya­lásokat és alakítsanak ki konszenzust a magyar gaz­daság talpraállítása érde­kében. — olvasható még a platformban. Aki pedig mindezekkel a nézetekkel egyetért, s csat­lakozni kíván, ma kedden és november 21-én, ked­den jelentkezhet a Római krt. 31. szám alatti párt­házban, vagy hívják a szer­vezőket a 15-263-as telefo­nökével, Roland Dumas francia külügyminiszterrel — a hét végén látogat Bu­dapestre és Varsóba. Most azt mondotta, hogy a két országnak „saját magának kell segítenie magán, s ak­kor a közösség is megse­gíti". Bizakodóan ítélte meg a kelet-európai változások nyomán kialakult helyze­tet, de ugyanakkor felhív­ta a figyelmet annak ve­szélyeire, akadályaira is. A brüsszeli bizottság el­nöke — akit sokan Francia­ország következő minisz­terelnökének tekintenek — több ilyen veszélyt is lát: egyrészt azt, hogy Gorba­csov helyzete meginoghat, másrészt azt, hogy Kelet­Európa „balkanizálódik", fő­ként a nemzetiségi ellen­tétek miatt — Delors meg­említette, hogy ez például Magyarország számára ko­moly súlyú kérdés —, har­madrészt azt, hogy az EGK „nem tudja felgyorsítani" saját szervezeti megszilár­dulását s így nem tud kel­lően válaszolni a kihívásra, amit a fejlemények jelen­tenek. Delors is szólt arról, hogy meg kell erősíteni a hatá­rok sérthetetlenségének el­vét. Egyúttal figyelmezte­tett arra, hogy a kelet-eu­rópai országoknak tovább­ra is fenn kell tartaniuk gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval, mert azok nélkül nem tudják megvaló­sítani modernizálási prog­ramjukat sem. Javasolta, hogy az EGK kezdjen tár­gyalást az NDK-val keres­kedelmi szerződés megkö­téséről. Georges Marchais, az FKP főtitkára kelet-európai helyzetről nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a demokra­tizálás folyamata vissza­fordíthatatlan, de vitába szállt azokkal, akik a szo­cializmus válságáról beszél­nek. Szerinte csupán an­nak a helyi alkalmazása val­lott kudarcot, főként Len­gyelországban. „Magyaror­szág esetében már el kell gondolkozni egy ilyen ál­lításon" — mondotta, ki­jelentve, hogy a kelet-euró­pai országokban az elmúlt negyven évben jelentős eredmények születtek. Az SZDSZ és a Fidesz szervezi Lakóterületi fórum Tarján ban Európáról nem lehet az európaiak nélkül beszélni Franciák a „balkanizálódásról" Az EGK-tagállamok csúcs­értekezletének haladéktalan összehívását javasolta egy vasárnap esti televíziós nyi­latkozatában Valery Giscard D'Estaing volt francia köz­társasági elnök a Kelet-Eu­rópában bekövetkezett vál­tozások miatt. Ennek az ér­tekezletnek szerinte egye­Ro Te Vu: „Új korszak kezdete" Magyarország nélkül nem lenne értelme — Üj korszak kezdődik baráti kapcso­latainkban Ro Te Vu elnök közelgő bu­dapesti látogatása nyomán. Államfőnk elsőrendű fontosságot tulajdonit magyar­országi tárgyalásainak — jelentette ki Pak Dzsun Kju, a kormányzó Demokra­tikus Igazságpárt (DJP) elnöke az MTI tokiói tudósítójának adott interjúban. „Magyarország felkeresése nélkül nem lenne értelme megtenni a hosszú utat Európába" — idézik egyre többen az ál­lamfő kijelentését, annák érzékeltetésére, hogy Ro Te Vu nem engedett azoknak, akik a november végére tervezett láto­gatás elhalasztását tanácsolták. Szöulban rendkívüli körültekintéssel készítik elő az elnök útját Nemcsak az­zal törődnek, hogy Ro Te Vu milyen cso­magtervet visz magával, de legalább any­nyira fontosnak tartják, hogy milyen be­nyomásokkal érkezik majd haza. Egyebek között ehhez a felkészüléshez jelentett segítséget Willy Brandt nemrégi szöuli látogatása is. Pak Dzsun Kju az interjú­ban a Szocialista . Internacionálé elnökét is idézte: „Magyarországon erős szociál­demokrata hagyományok élnek, és a2 or­szág tradicionálisan különbözik Kelet­Európa többi részétől." Ro Te Vu útjától a politikai kapcsolatok erősítését, egymás jobb megértését várják, s ez kihatással lesz a kulturális és gazdasági együttmű­ködés bővülésére. Ez utóbbival kapcsolat­ban Pak Dzsun Kju rámutatott: a szoros gazdasági együttműködés egyengetése az utazás elsőrendű célja. A látogatás várható nemzetközi fogad­tatását is pozitívnak tartják a dél-koreai fővárosban. Amint azt a DJP vezetői ki­fejtették: „Magyarország nem marad egyedül abban a törekvésében, hogy szo­rosabb baráti viszonyt épít ki Dél-Koreá­val. Ezt ugyan nem hangoztatják, de Kí­nában is örömmel veszik Magyarország előfutárszerepét." bek között kötelezettséget kellene vállalnia „az euró­pai határok sérthetetlensé­gének tiszteletben tartásá­ra", egyúttal arra is, hogy az EGK tagjai fenntartják NATO-kötelezettségeiket. Az értekezleten közösen kell megállapodniuk a demok­ratikus fejlődés útjára lé­pett kelet-európai országok nagyarányú megsegítéséről. A volt elnök szerint utó­dának, Francois Mitter­rand-nak, mint a közösség legfőbb tanácsa soros el­nökének, a csúcsértekezlet állásfoglalásait személyesen kellene tudatnia Mihail Gor­bacsov szovjet és George Bush amerikai elnökkel még kettejük december elejére kitűzött csúcstalálkozója előtt. „Meg kell érteniük, hogy Európáról már nem csupán a két szuperhatalom dönthet, ott kell lennie a döntésnél az EGK-nak is. Európáról nem lehet az eu­rópaiak nélkül beszélni" — mondotta. Giscard megismételte, hogy „nem tartja időszerű­nek" a két német állam egyesítését, s bírálta Mit­terrand-t, aki azt közeli le­hetőségnek tekinti. Jacques Delors, az EGK brüsszeli bizottságának el­nöke. egy másik francia tv-adónak nyilatkozva ugyancsak foglalkozott a ke­let-európai országoknak nyújtandó gazdasági segít­ség kérdésével. Delors — a Miniszteri Tanács soros el­A hír.- ma. kedden este 6­kor a Csongor téri iskolában lakóterületi fórumra várják a tarjáni polgárokat a Sza­bad Demokraták és a Fidesz szegedi szervezeteinek kép­viselői. A szórólapon az olvasható, hogy a „fórum célja: közösen gondolkodjunk a nagypoliti­ka és a helyi politika kap­csolatáról, az Országgyűlés­től a lakótelepi életforma problémáinak megoldásáig. Célunk az ismerkedés is ..." Megkérdeztem Nagy Imre Lászlót, aa SZDSZ - városi szervezetének ügyvivőjét és Ökrös Tamást, aki a Fideszt képviseli, hogy azt jelenti-e a hír; az országos politika után a helyi politika ügyei érdeklik jobban szervezetei­ket? ö. T.; A Fidesznek már az alapításkor sem az volt a célja, hogy hatalmat szerez­zen, hanem katalizátor sze­repet kívánt betölteni; a tár­sadalom önszerveződését akartuk élénkíteni és segíte­ni. De először a 40 éves ha­talmi struktúrát kellett le­bontani, tehát „nagy politi­zálni" volt szükséges. Most viszont valóban a helyi ön­szerveződésekért politizá­lunk, a fórummal ezt szeret­nénk elindítani, abban a re­ményben, hogy a helyi el­képzeléseket sikerül kifejez­ni, s idővel a városi önkor­mányzat formálódhat. N. I. L.; Az SZDSZ szerint ezeken a fórumokon kivá­lasztódhatnak a legalkalma­sabb személyiségek, akik a legjobban tudják képviselni a lakosságot a jövendő ön­kormányzatban. Másrészt — nem kívánjuk ezt tagadni — módunk nyílik cáfolni a po­litikai ellenfeleink által ró­lunk terjesztett sematikus képet, amely általában arról szól, hogy az SZDSZ ultrara­dikális, jobboldali diktatúrát hozó, hatalomra törő szerve­zet. Egyszersmind igazolni kívánjuk, hogy az SZDSZ az a szervezet, amely nem­csak beszél a demokráciáról, hanem csinálja is. A lakóterületi fórumokat a jövőben más városrészek­ben is megszervezik. S. E. Szocdem kongresszus után Oszlik a köd Az ez év januárjában új­jáalakult Szociáldemokrata Párt tevékenységét eddig a híradásokból, mint sajáto­san torzító tükrökből ismer­hette csupán a nagyközön­ség: mesterséges köd képző­dött a párt és bázisa, r> munkából élő lakosság kö­zött. A nagy hagyományok­kal rendelkező pártnak a közelmúltban sikerrel zá­rult kongresszusa kinálja most az alkalmat, hogy egy belső — ám szándék szerint tárgyilagos — nézőpontból tekintsük végig az esztendő eddigi történéseit és a kongresszus eredményeit. Az SZDP és Ruttner György: Az újjászületett párt szá­mára az első komolyabb megrázkódtatást az ún. öi­hari-ügy okozta. A jeles marxista politológust az idős és beteg pártelnök, Révész András szerette vol­na megnyerni a párt ügyve­zető elnökének. Az antide­mokratikus kinevezést azon­ban meghiúsította a párt­szervezők egy csoportja, akik nem bíztak eléggé az MSZMP'-ből alig egy esz­tendeje eltávolított Bihari Mihályban. Valójában csupán annyi történt, hogy a oárt öreg­jei és fiataljai között takti­kai nézetkülönbségek léptek föl. Az egyik szárny a tör­ténelmi hagyományok kizá­rólagos örökösének kiáltotta ki magát, míg a megújulás­ra törekedő modern plat­form csupán intellektuális erejében bízhatott. A hely­zetet a pártelnök körül sür­gő-forgó „tanácsadók" egy 15-20 fős csoportja igyeke­zett kihasználni. Bihari után Ruttner Györgyöt húz­ták elő a „varázscilinder­ből", aki március 15-én ál­talános megdöbbenést kelt­GEPARVEREST TARTUNK 1989. november 23-án, 9 órakor, az Alkotmány Mgtsz Balástya gépparkján. ÁRVERESRE KERÜLNEK: MTZ+80. IFA billencs, Novor-Novatur permetezők. Claas Dominátor kombájn, E 301 és munkagépek. A telekgerendás! Vörös Csillag Mgtsz PÁLYÁZATOT HIRDET növénytermesztési főágazatvezetői munkakör betöltésére, 1990. január l-jétől. FELTÉTEL: szakirányú felsőfokú végzettség, vetőmagtermesz­tésben való jártasság, 5 éves mezőgazdasági nagyüzemi gyakorlat. Szükség esetén lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a tsz elnökénél. Telefon: 66/26-377. A Magyar Kábelművek Szegedi Kábelgyára közgazdasági egyetemi végzettségű és gyengeáramú mérnök, vagy üzemmérnöki diplomával rendelkező munkatársat keres Jelentkezni a gyár munkaerő-gazdálkodási osztályán lehet, Szeged. Huszáru. 1. •)f Vállalkozók, figyelem! -)f A kisteleki Új Élet Mgtsz 2000 db hízósertés felnevelésére alkalmas épületeinek hasznosítására — tőkével rendelkező — vállalkozókat keres Bővebb felvilágosítás a 62/64-022-es telefonon, Pinjung Emil főállattenyésztönél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents