Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

4 1989. október 9.. hétfő Kemény viták a kongresszuson! fl pértkOOgreSSZUS nemzetközi visszhangja Rövid hírek A kongresszus sajtóirodája közleményt adott ki, arról, hogy Pozsgay Imre vasárnap a késő délutáni órákban neves személyiségekkel találkozott a Magyar Szocialista Párt kongresszusának helyszínén. A Bihari Mihály politológus professzorral, Csoóri Sándor költővel, Lengyel László közgazdász politológussal és dr .Timkó Iván jogásszal folytatott baráti beszélgetésen véleményt cseréltek az MSZP megalakulásáról és a békés átmenetben, a nemzeti kibontakozásban kívánatos szerepéről. A találkozón részt vett: Agh Attila, Gazsó Ferenc, Kósa Ferenc és Tabajdi Csaba, a Reformszövetség kongresszusi küldöttei is. * Barabás János, a kongresszus szóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján bejelentette: a kongresszushoz — szombati döntése, a Magyar Szocialista Párt megalakítása nyomán — számos dühös ellenkezést tartalmazó levél, telefon, távirat is érkezett. Reményét fejezte ki, hogy a visszhang később kiegyensúlyozottabb lesz. A tájékoztatón Kimmel Emil sajtófőnök megjegyezte: a kongresszust — annak öszszeülése előtt — üdvözölte a Német Szocialista Egységpárt. A tanácskozás ideje alatt üzenetet intézett a kongresszushoz a Román Kommunista Párt. Az üzenet tartalmát hétfőn ismertetik. Az MTI munkatársának kérdésére Barabás János kijelentette: ő személy szerint örülne annak, ha létrejönne egy kommunista párt is, mert ez felelne meg a pluralizmusnak. Ettől azonban a Magyar Szocialista Párt még nem válna hitelessé a társadalom szemében: ahhoz tettekre is szükség van — jelentette ki. A szóvivő szerint a szocialista pártban érvényesülniük kell bizonyos etikai normáknak. Ha valaki ezeket a múltban bizonyíthatóan megsértette, akkor nincs helye a pártban — vélekedett Barabás János. Vasárnap este egy kérdés hangzott el az MSZP kongresszusán, amely szerint olyan híresztelések kaptak lábra, hogy kormányválság lenne, a kormány tobb tagja lemondott volna. Ezt a híresztelést a plénum előtt Németh Miklós kormányfő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, miszerint a kormány a helyén van, egyetlen tagja sem mondott le, nincs kormányválság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhányan valóban távoztak a teremből, amit azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. Itt pártkongresszus folyik, a párt dolgaival foglalkozzon mindenki — mondta a kormányfő, aki a kormány nevében egyben sok Sikert is kívánt a tanácskozás munkájához. Körfolyosó és közérzet Miért rossz sok küldött közérzete? Ez a kérdés vasárnap reggel pár perccel kilenc után bukkant föl a körfolyosón. Benne volt a levegőben. Szóval: miért? A kívülállónak is elképesztő huszáros fordulattal az elnöklő Bcrcnd T. Iván szavai nyomán a kongresszus kiütötte magát. Megszavazta ugyanis, hogy a tervezettel ellentétben nem vitatja plenáris ülésen a programnyilatkozatot! Ha a küldöttek közül néhányan „nem kapnak a fejükhöz" még időben, az történt volna, hogy a megválasztandó új vezető testület véglegesiti az új párt programját — valamikor a kongresszus után. A kongresszusi teremre — ha csak néhány percre is — a diktatórikus szocializmus árnyéka telepedett... Súlyos szavak? Valóban. Ám a demokrácia és a nyilvánosság e vészterhes szünetében okkal idéződtek föl sötét képek nem oly régi, talán csak egyetlen napja elmúlt időkből... Aztán megkezdődött a vita az új alapszabály tervezetéről. A hozzászólók igyekeztek tiszteletben tartani, amit a többség megszavazott, hogy tudniillik szót se a programról. A demokrácia hívei azonban „fegyelmezetlennek" bizonyultak; a fölszólalásra jelentkezők többsége azzal kezdte: „a programról szerettem volna ..." Az a „furcsa obstrukció", ami így előállt, csak a levezető elnököt nem hatotta meg. Eredmény: egy délelőtti üresjárat. És rossz közérzet. * Thirring Ákos ebben a vitaszakaszban kijelentette: a kongresszusnak sikerült hermetikusan elzárni annak a lehetőségét, hogy még az új vezetők megválasztása előtt „új arcok" jelenhessenek meg. Mire a levezető elnök: az új arcok megmutatkozására hétfőn az aktuális kérdések vitájában lehetőség lesz. A teremben: keserű kacaj; szóval jöhetnek az új arcok, de csak az „új" vezetők megválasztása után! A szünetben a reformszövetség úgy határozott, meg kell próbálni megváltoztatni a már elfogadott ügyrendet és mégis keresztülvinni a programtervezet plenáris vitáját. Sikerült. A kongresszus leszavazta — tehát meghaladta — a három órával azelőtti önmagát. Sulyok Erzsébet A magyar és a csehszlovák kormányfők legutóbbi, Budapesten megtartott találkozóján született megállapodásnak megfelelően, október 11-én munkalátogatásra Prágába utazik Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Tragikus hírről értesültek a kongresszus küldöttei vasárnap: Teleki Lajos, a Zala megyei küldöttcsoport tagja életének 66. évében vasárnap hajnalban váratlanul elhunyt. A küldöttek néma felállással adóztak emlékének. GRÓSZ KAROLY Az esti órákban kezdődött plenáris ülés első perceiben — a Pátria-terem bejárata előtt — Grósz Károly véleményét kérdezték a tanácskozásról a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. A rögtönzött sajtókonferencián Grósz Károly arról beszélt, hogy a kongresszus olyan döntést hozott, amely számára nem elfogadható. A kétségek eloszlatására közölte, hogy az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s nem akar új pártot sem alakítani, de — mint mondta — meg fogja találni a maga pártját. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a párt szerinte várhatóan egyben marad, az egységért azonban nagy árat fog fizetni, s ezt ő személy szerint nem tudja elfogadni. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miszerint a párt baloldali szárnya kiválna, s új marxista—leninista pártot hozna létre, Grósz Károly nem bocsátkozott jóslásokba. Hangoztatta viszont, hogy egy olyan baloldali orientációjú mozgalomra, amely marxista szellemi értékeket hordoz, szükség lenne a magyar politikai palettán. Mint mondta: nem ismeri miként vélekednek a szocialista országok testvérpártjai a párt kongresszusáról, s elvi .megfontolásból nem is kéri véleményüket. A kongresszus ugyanis a párt belügye, a kérdéseket a magyar pártnak kell elrendeznie, s ha kialakul az MSZP végleges profilja, akkor tisztázódnak majd kölcsönösen a viszonyok. Grósz Károly megerősítette, hogy semmiféle vezetői tevékenységet nem akar folytatni a jövőben, ám a politikai közéletben jelen kíván lenni. Számára csak az a vezetés elfogadható, amely garanciát ad arra, hogy az MSZP baloldali, Nyilatkozatok demokratikus mozgalomként működik. A párt vagyonát érintő kérdésre válaszolva kifejtette: a pártnak nincs vagyona, így azt el sem veszítheti. Használati joga van néhány épületre — az országban, mintegy 1100-ra —, ez a jog azonban június óta a kormány által bármelyik pillanatban megvonható. Megítélése szerint a vagyon körüli hisztéria politikai töltetű, nem gazdasági jellegű kérdés. BERECZ JÁNOS „Hazánk történetében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak.. Ezzel az MSZMP. mint pártállam története véget ért... A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását..." — tartalmazza a kongreszszus állásfoglalása. A kialakult helyzettel kapcsolatos véleményéről kérdezte az MTI munkatársa Berecz Jánost, az Összefogás az MSZMP megújúlásért platform vezéralakját. A politikus emlékeztetett: a kongresszuson sokszor elhangzott, hogy a tagság pártja, s alulról építkező legyen az MSZP. A pártfórum után megkezdődik a pártszavazás, amikor is minden párttagnak döntenie kell, hogy marad-e a Magyar Szocialista Munkáspártban, vagy átlép a Magyar Szocialista Pártba. „Mi maradunk az MSZMP-ben, s remélem, a tagság jelentós része is. A párttagok közül sokan nem tudják, hogy nem veszik fel őket az új pártba" — jelentette ki. Állítását azzal indokolta, hogy a Reformszövetség vasárnapi összejövetelén olyan jelzőt használtak a párt tagjainak bizonyos csoportjáról szólva, amely méltatlan, sőt megengedhetetlen. A továbbiakban utalt arra: tudomására jutott a Kádár János Társaság képviselőjének az MTI-hez eljuttatott levele, amelyben a társaság párttá alakulásáról tájékoztat, valamint arról, hogy a párt hajlandó kezet fogni a Berecz János vezette platform tagjaival. Berecz János megerősítette: változatlanul fenntartja azt az egyik korábbi nyilatkozatában elmondottakat, amely szerint nem tud semmilyen együttműködést elképzelni Antoniewicz Rolanddal. „Egy olyan ember, aki a koreai helyzetet és Kim Ir Szent isteníti, ne vegye szájára Kádár János nevét" — jelentette ki. ANTONIEWICZ ROLAND A Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának titkársága nevében Antoniewicz Roland első titkár levelet juttatott el az MTI-hez. A levélben közli: a Magyar Szocialista Munkáspárt felszámolásával arra kényszerül a Kádár János Társaság, hogy a Magyar Szocialista Pártból kiszorított kommunistákat öszszefogva. kommunista párttá alakuljon. A döntés érdekében a titkárság az Ideiglenes Központi Bizottságot október 10-re összehívta. Az ülést követően — a sajtó segítségével — rövid időn belül nyilvánosságra kívánják hozni határozatukat. A titliárság kéri az MSZMP kongresszusának azon küldötteit, akik „az MSZP-ből kiszorulnak, és csatlakozni kívánnak a leendő kommunista párthoz", mielőbb jelezzék ezt a szándékukat a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának. A levél csupán az 1426 Budapest, Pf.: 44. címet jelöli meg. • Az MTI munkatársa a Kádár Jáno6 Társaságról és annak átalakulásáról kérdezte Antoniewicz Rolandot, aki elmondta: a Társaság júniusban alakult, hivatalosan azonban még nem jegyeztették be magukat. A párttörvény megalkotására várnak, hiszen eleve a pártalakítás szándékával jött létre a társaság. A Marx Károly Társaság kezdeményezésére 14 baloldali szervezet tanácskozást tartott egy héttel ezelőtt, s abban áhapodott meg. hogy koordinációs irodát hoz létre. Ezek a szervezetek ugyanis abban bíztak, hogy az MSZMP MSZMP marad, megtartva kommunista jellegét, még akkor is, ha esetleg a neve megváltozik. Antoniewicz Roland annak a véleményének adott hangot, hogy „ebben a helyzetben fontos a csalódott kommunisták összefogása". Hozzátette: a társaság Ideiglenes Központi Bizottsága azonban még sem a kommunista párt megalakításáról, sem pedig a más baloldali erőkkel való egyesülésről nem döntött. Ha megszületik ez a döntés, akkor is a többieken. a Ribánszki Róbert és a Petres Sándor vezette szervezetek döntésén múlik, hogy ők csatlakoznak-e a párthoz, egyesülnek-e. Megkérdezik a Marx Károly Társaságot, s minden más baloldali erőt, ideértve a Munkásőrséget is. Sőt: a Kádár János Társaságból alakuló párt hajlandó kezet fogni a Berecz János nevével fémjelzett összefogás, az MSZMP megújításáért platform tagjaival, akkor is. ha ők úgy döntenek, hogy stratégiai okból a Magvar Szocialista Párton belül maradnak. (MTI) MOSZKVA A Pravda vasárnapi számában a nemzetközi oldal legalján közli saját és a TASZSZ tudósítójának meglehetősen mértéktartó, mintegy másfél gépelt oldal terjedelmű beszámolóját az MSZMP kongresszusáról. A vezető szovjet pártlap, amely elsősorban Gorbacsov berlini útjának szentelt nagy teret, vasárnapi számában — nyilván a lapzárta miatt — még nem jelezte, hogy a kongresszuson megalakult a Magyar Szocialista Párt. Utalt ugyanakkor arra, hogy történtek kezdeményezések a névváltoztatásra, s többen is a Magyar Szocialista Párt elnevezést ajánlották a küldötteknek. A Pravda beszámolója szerint a tanácskozás egyes résztvevői ebben a párt szétesésének veszélyét látták. PARIZS A nagy nyugati hírügynökségek elemzései szerint Kelet-Európa történelmében első ízben fordult elő, hogy egy hatalmon levő kommunista párt szakít a marxizmus—leninizmus alapelveivel, és nyugati típusú szocialista párttá alakul át, amely elkötelezi magát a parlamenti demokrácia, a polgári szabadságjogok és a piacgazdaság mellett. A Reuter párhuzamba állítja a magyarországi eseményeket a Lengyelországban zajló folyamatokkal, azzal, hogy ott a Szolidaritás augusztusban megalakította az első olyan kelet-európai kormányt, amelyet nem a kommunisták uralnak. Az AFP francia hírügynökség szerint a kongreszszuson elsöprő többséggel megszavazott döntést a reformerők szenvedélyes kitartása tette lehetővé. A reformmozgalom négy vezetője: Nyers Rezső. Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula elérte azt, hogy alig két nap alatt maga mellé állította a részben ódzkodó kongresszusi küldöttek nyolcvan százalékát — írja az AFP. A párt átalakítását sürgető reformerek fő érve a csökkenő taglétszám, és a helyi választásokon elszenvedett vereség volt, valamint az a meggyőződés, hogy csak egy új, demokratikus baloldali párt szállhat a siker reményével ringbe a jövő év tavaszán tartandó választásokon — állapítja meg az amerikai AP. A hírügynökségi elemzők szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZP elnöke Nyers Rezső' lesz. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az új párt nem számíthat az MSZMP valamennyi tagjára, s azt sem tartják kizártnak, hogy az átalakítás ellenzői klasszikus kommunista párt megalakítása mellett döntenek. Valamennyi nyugati hírügynökség kiemeli, hogy Grósz Károly a 159 „nemmel" szavezó küldött között volt. Az AFP szerint a kongresszus másik vesztese Berecz János, a „konzervatívok vezéralakja", aki abban reménykedett, hogy kisebbségbe szoríthatja a reformereket, de végül mégis az új párt megalakítása mellett szavazott. A kongreszszus „emelkedő csillagának" minősíti a francia hírügynökség Gönci Jánost, a népi demokratikus platform szószólóját, aki a reformerek mellé szegődve, jelentős szerepet játszott azok győzelmében. LONDON A Reuter szerint az új párt tevékenysége az Olasz Kommunista Párt, illetve a svéd és finn szociáldemokrata párt tevékenységéhez hasonlít majd leginkább. Az új párt szervezetileg abban különbözik majd a kormányzó kommunista pártoktól, hogy nem lesz politikai bizottsága és központi bizottsága, amely többnyire a párttagok beleszólása nélkül dönt a párt politikájáról. Az MSZP emellett lemond a proletárdiktatúra és a világforradalom szükségszerűségének téziseiről is — írta a Reuter. A brit hírügynökség tudósítója szerint azonban a „szkeptikus magyarok" attól tartanak, hogy az új párt nem sokban különbözik majd elődjétől, ha vezetőségében megmaradnak a régről ismert arcok. A szavazásnál tapasztalt elsöprő győzelem azt is jelzi, hogy a radikálisok mellé sok olyan „centrista" is csatlakozott, aki nem támogatja tiszta szívből a meghirdetett reformokat. Nem dőlt még el a vita anól sem, hogy az MSZP átveheti-e a volt párt vagyonát, a kemény vonal hívei ugyanis jelezték, hogy esetleg megtámadják majd ezt az igényt — állapítja meg a Reuter. TOKIÓ A kommunizmus történelmének példa nélküli eseménye. hogy egy hatalmon lévő párt küldöttei megszavazzák saját pártjuk felszámolását, hogy az szocialista pártként újjászülethessen, közölte vasárnapi elemzésében a KYODO japán hírügynökség. A tokiói tv-nézők pedig láthatták a magasba emelt narancssárga szavazócédulák erdejét a pártkongresszus üléséről készült tudósításokban. Az NTV- tévétársaság kommentárjában hangsúlyozta, hogy a parlamenti demokráciát; és a többpártrendszert megcélzó MSZP létrehozása egész Kelet-Európa politikai helyzetére jelentős kihatással lesz. SZÓFIA Ilyen pártkongresszusról szocialista országból még nem tudósított bolgár újságíró — mondotta szombaton este a szófiai televízióban annak Budapestre küldött tudósítója, majd hozzátette: — Az MSZMP XIV., vagy talán már az MSZP I. kongresszusa tele van meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal ... Vasárnap reggeli lapszemléjében a rádió mindazonáltal említést sem tett róla, noha a két, vasárnap is megjelenő lap — a kommunista Rabotnicseszko Delo és a parasztpárti Zemedelszko Zname — ezúttal is foglalkozik vele, előbbi az első oldalán induló. viszonylag részletes tudósításban, amelynek címe: ,.Élénk vita — döntés született a Magyar Szocialista Párt megalakításáról". A tudósítás nagy teret szentel a párttagok egységét szorgalmazó kongresszusi és azon kívüli megnyilatkozásoknak. általában a Népszabadságban megjelent anyagok alapján. Beszámolója tárgyilagos hangú áttekintést ad a tanácskozás második napjáról. FRAGA „Demokrácia. jogállam; szocializmus": ez a hármas jelszó fejezi ki a magyar átalakítás céljait, amelyeknek1 az MSZMP, az ország valamennyi hazafias politikai erőivel összhangban, érvényt szerez — írta a Rudé Pravo. A CSKP lapja első oldalon, majd folytatásként külpolitikai rovatában számolt be a pártkongreszszusról, igen részletesen ismertetve Nyers Rezsó, Grósz Károly, Pozsgay Imre és. Kovács Jenő beszédét. Az újság; amely a beszédekhez nem fűzött kommentárt, a vitával kapcsolatban megjegyezte: annak előterében a párton belüli radikális változások problémái állnak.