Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

61 1989. október 8., vasárnap Nem kellett megszakadnia a Dózsának Labdarúgó NB III. SPORT A harmadosztályú futbal­lista, B. nem szorong. Játszott „nagy" csapatban is, de hamar megtanították vele, hogy az öltözőépület­ben milyen beosztású az Úr­isten. Fogékony ifjú lévén, gyorsan kimérte magában, hogy a legtakarékosabb erő­feszítés melleit hol, milyen környezetben tud a legtöb­bet tenni önmaga és család­ja boldogulásáért. B. mel­lesleg akár cirkuszban is mutogathatná zsonglörmu­tatványait, hiszen a labdá­hoz nagyon ért. Hogy ne szaporítsam a leíró szót: B. válogatott képességű futballista. Elismerik ezt mások is, többek között azok az egykori játékostársak, akik látványosan égették, és azok a vezetők, akik semmit sem tettek azért, hogy igazi klasszis lehessen. B. most a harmadik ligá­ban rúgja a labdát. Megfo­gadta a kiöregedő játékosok tanácsát, és keresett egy kis­várost, ahol még úgy szere­tik és támogatják a fut­ballt. mint a hatvanas évek­ben. B. már huszonöt esz­tendősen kiöregedő futbal­listaként gondolkozik. Azt mondja: „Negyedikes-ötödi­kes gyerekekkel foglalkozom, edzőként többet akarok nyújtani, mint játékosként." A jövőre tereli a szót, meg a sértettséget okozó múltra. Arról persze hallgat, hogy új helyén egy-egy ha­zai meccs után a szurkolók utcát akarnak elnevezni ró­la, hogy az ország másik fe­léből jönnek megnézni a já­tékát. Igaz, arról sem beszél, hogy lassacskán már legyin­tenek a neve hallatán: „Jó játékos, de lecsapolták belő­le a szenvedélyt " Szelíden áll a Ford Es­cort mellett. Halkan sorolja: kapott egy tanácsi lakást, jó állása van, fizetnek a foci­ért. most vásárolt telket. „Az NB II-röl beszélni se szabad!" Jó. bólintok, mert isme­rem a történetet, de nem állom ki. hogy bele ne csíp­jek: „Semmi ambíció nincs benned, csak a mentségeidet keresed? Nem látod, hogy ez felelőtlenség? A saját ké­pességed iránt vagy felelőt­len!" B. hallgat a többet tu­dó mosolyával. Késznek tű­nő választ ad: „Tizenöt olyan játékost mondok ne­ked, aki az utóbbi négy év­ben nyomtalanul eltűnt a szegcdi labdarúgásból, s kö­zülük ötnek a mai váloga­tottban lenne a helye." A képességek alapján, biggyesztem hozzá, és ebben egyetértünk. Aztán jó hazai szokás szerint pénzügyeink­ről váltunk szót, s ahogy mechanikusan soroljuk a számadatokat, átvillan raj­tam, hogy milyen jogon kö­vetelem én töle a szikár tar­tást. a törtető ambíciót, ami­kor minden épp a szerves és harmonikus önépítés ellen szól. Mintha kitalálná a gondolatom, összegez: . „A fociban még mindig nem a teljesítmény számít, hanem az önadminisztrálás." Ebben maradunk. bár semmi okunk nincs arra, hogy bele is nyugodjunk. Még utánaszólok: „Már megvan mindened, mostmár játszhatnál az élvonalban, akár hobbiból is." Mosolyog. Mert megmosolyogtató. -tus Nyíregyháza—Sz. Dózsa 0-0 Nyíregyháza, 800 néző. V.: Varga J. (Kálmán, Zlo­venszky). NYVSSC: Tóth P. — Szo­bonya, Szikszai, Boda, Csé­ke — Csehi, Drobni, Ko­vács — Váczi, Selyem, Er­dei. Megbízott edző: Kovács János. Sz. Dózsa: Csehó — Kántor, Popol, Fábián, Tóth G. — Pikó, Kőhalmi, Ka­tona, Kórász — Szalai, Ku­rucz. Edző: Kurucz István. Csere: Szikszai helyett Kertész J. a 70., Erdei he­lyett Kertész I. a 73., Kó­rász helyett Batik a 74., Pi­kó helyett Gerecza 85. perc­ben. Szögletarány: 7:1 (4:0) a Nyíregyháza javára. Enyhe nyíregyházi fölény jellemezte az első negyed­órát. A 15. percben kava­rodás támadt a szegedi ka­pu előtt Drobni labdája a Ijobb oldali kapufáról pat­tant vissza. Három perccel később Kovács 16 méteres lövését védte Csehó. A má­sik oldalon Katona labdája kerülte el a nyíregyházi ka­put. Percek teltek el ese­mény nélkül. A 35. percben Selyem átadásával Váczi ke­rült helyzetbe, 10 méterről küldött lövését azonban Csehó bravúrral szögletre öklözte. A hazaiak szoron­gattak, a Dózsa sikerrel vé­dekezett. Vendégszöglet vezette be a második félidőt. A 47. percben Katona távoli lab­dáját Tóth P. csak másod­szorra tudta megkaparinta­ni. Az 58. percben Váczi, mintegy 25 méterről lövésre szánta magát, Csehó a felső sarok elől öklözött szöglet­re. Lagymatag játék folyt, csak a védelmek nyújtottak elfogadható teljesítményt. A 84. percben a Nyíregyhá­za megszerezhette volna a győztes gólt, három támadó állt egy védővel szemben, Csehi azonban az „egy em­bert" találta el. A befejezés előtti percekben a vendég­csapat szervezetten, jól vé­dekezett, így maradt a 0-0­as eredmény. Az első félidőben ese­ményszegény, mérsékelt színvonalú játék folyt, in­kább a hazaiak próbálkoz­tak, de lassú, kevés mozgás­sal kivitelezett akcióik nem sok veszélyt jelentettek a szegedi kapura. Fordulás után a vendégek rájöttek, hogy van keresnivalójuk, gyakrabban próbálkoztak, kiegyenlítettebb lett a já­ték. A befejező félórában kevés futballra emlékeztető történt, a Dózsának, nem kel­lett istenigazából megsza­kadnia, hogy elvigye az egy bajnoki pontot. Jók: a hazaiak közül sen­ki, ill. Csehó, Kántor, Fá­bián. Kovács György Ismét nyert a Tápé Ezúttal hazai környezet­ben aratott győzelmet a já­tékba egyre inkább belelen­dülő Tápé. Az NB III. al­földi csoportjában szereplő csapat szorgalmasan gyűj­tögeti pontjait. Tápé—Malév SC 2-0(1-0). Tápé. 600 néző. Vezette: Csonka. Tápé: Merley — Bite, Horváth (Miklós), Kampler, Bazsó — Zakar, Forgács, Körösi (Abdu) — Völgyi, térről helyezte a labdát a kapuba, 1-0. A 43. perc­ben Völgyi már csak a ka­pussal állt szemben, de ki­hagyta a helyzetet. Szünet után is szinte csak a Tápé­nak nyílt alkalma a gól­szerzésre. A 60. percben Ba­logh bal oldalról beívelt lab­dáját Körösi kapásból a ka­pus kezébe lőtte. Ami ekkor nem sikerült, az bejött a 72. percben. Ismét Balogh ívelt be a bal oldalról, köz­vetlenül az alapvonalról, és Suarez: Nem a döntetlenért Luis Suarez, a spanyol labdarúgó-válogatott szövet­ségi kapitánya, miután ki­hirdette Budapestre utazó 16-os keretét, nyilatkozott a szerdai világbajnoki selejte­ző várható esélyeiről. — Egy vagy két pontot szeretnénk hazahozni — mondta. — Nem a döntetle­nért megyünk a magyarok­hoz, persze az is előfordul­hat, hogy egyetlen pontot sem szerzünk meg. Ezt is számításba kell vennünk, hi­szen igaz, hogy a magyarok a máltaiak ellen csak dön­tetlent értek el, de később formába lendültek. — Megerősíthetem — mondta a spanyol szakvezető az öt faggató újságíróknak —, hogy teljesen megbízom a csapatban, s hiszek gyözel­megyünk... műnkben. Ez a magyar együttes számunkra legyőz­hető. Az is bizonyos, hogy a fölényünket a pályán kell demonstrálnunk, ám ismét­lem: ez a rivális számunkra nem legyőzhetetlen. Arra a kérdésre, hogy va­jon nem lett volna-e szeren­csésebb korábban megmér­kőzni a magyarokkal, Suarez határozott igennel felélt. Ki­fejtette, hogy a közelmúlt­ban a magyar válogatott sokkal alacsonyabb színvo­nalat képviselt, ám hozzátet­te, hogy a Málta elleni dön­tetlen nem volt normális eredmény. Suarez foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a spanyol válogatott esetleg csupán Sevillában fogja kiharcolni az Itáliába való kijutás jo­gát. A futballban semmi sem lehetetlen — közölte. — Mégis, remélem, hogy nem így lesz. Tíz pont megszer­zése az elmúlt időszakban nem volt valami könnyű do­log. Fej-fej melletti küzde­lemre számítottam három válogatott között, és ezek egyikének Spanyolországot gondoltam. Az történt, hogy a spanyol együttes 99 száza­lékra teljesítette a feladatát. Igen jó helyzetben vagyunk, s ezért teljesen nyugodt va­gyok. Amikor a magyarok győztek az írek ellen, sokan idegesek lettek. Még akkor sem kell kizökkenni a nyu­galmunkból, ha jövő szerdán netán veszítünk. Körösi gólöröme Balogh, Lonovics. Edző. Kozma Zoltán. A játék döntően a két ti­zenhatos között folyt, ahol egyenrangú ellenfél volt a két csapat. A kapu előtt vi­szont több lehetősége volt a hazai gárdának. Olyannyi­ra, hogy szinte komoly hely­zete nem is akadt a ven­dég Malév SC-nek. A 23. percben a sok lehetőség kö­zül egyet sikerült kihasznál­nia a hazai csapatnak. Völ­gyi húzott el bal oldalon, belőtt labdája Lonovics elé került, aki mintegy öt mé­most Körösi nem hibázott. Ez/el beállította a mérkőzés végeredményét, 2-0. A ha­zai csapat javára elsősorban az döntött, jobb állóképes­séggel rendelkezett, mint ellenfele. Igazából helyzete is csak neki volt. Nyert a jobban felkészített, a job­bik csapat, megérdemelten. Ha valamivel jobban ki tud­ja használni helyzeteit a Tá­pé, győzelme nagyobb kü­lönbségű is lehetett volna. Jók: Bazsó, Lonovics, ill.: Halmi. I. L. A tét a világbajnokságra utazás Elúszott egy pont... Mielőtt az országos sendülő­baíinojoság 6zombatt napján lá­tottaikat ertokemenk, szóljunk egv-ikét mondatot a statisztika nyelvén! A szabadfogású ver­senyem 29 egyesület 119 birkó­zója lépett szőnyegre. A legné­pesebb súlycsoport a 62. a 68 és a 74 kg-ban gyűlt össze. 29—20 fővel. Beidig legsákerosebben a H. Szandi SE versenyzői szere­peltek. négyem is ott vaninaik a mai döntőkben. Az SZVSE ver­sem yzői — Caikós Ferenc tanít­ványai — ikét súlycsoportban lérintottek ma a hoLyosztókom. A harmadaik helyért birkózóik: Ádám Attila, az ötödik helyért pedig Sándor, az 52. Ulietve a 100 kg-ban. Ami az eseményeket ille­ti, elmondhatjuk, hogy na­gyon erős mezőny gyűlt ösz­sze az SZVSE sportcsarno­kában. Ez a bajnoki vetél­kedő az október 27—30. kö­zött megrendezendő juni­or-vb utolsó erőfelméröje. 'A mongóliai Ulánbátorban sorra kerülő nagy verseny előtt még több nyitott kér­dés volt az utazókat illető­Röplabda NB /. en. Ezek egy részére már a mai döntök előtt megszüle­tett a válasz. Erről azonban majd a bajnokok avatása után szólunk: A nagy tétnek megfelelő­en igen nagy volt a rivali­zálás a versenyzők között. Elmondhatjuk, hogy a válo­gatottjelöltek állták a sarat a trónkövetelőkkel szemben, így nagyobb meglepetés ed­dig nem született. Igen nagy csatákat vívtak — ezzel együtt — a birkózók. S mint ahogy az ilyenkor len­ni szokott, akadtak viták a bírói döntéseket illetően. A 100 kg-os Bartal Péter (H. Szondi SE) — junior-vb ezüst érmes — ellen óvott Rajos Csaba (BHSE) mér­kőzött a csoport elsőségért. Ezt a mérkőzést megóvták, de az eredményt nem vál­toztatták meg. Jellemző a •mérkőzésekre, hogy igen ke­Egy szett után feladták... Az NB I. B csoportjának legerősebb csapatával talál­kozott tegnap délután a Sze­gedi Építők-Spartacus női röplabdaegyüttese. A mér­kőzéstől nem lehetett so­kat várni, hiszen a Ganz Hajó egyértelmű esélyese volt a partinak.. A -szegedi lányok vállát tehát semmi­féle teher nem nyomta, nyu­godtan játszhattak. Az első játszmában tényleg küzdöt­tek Melkvjék, s helyenként szép megoldásokat is bemu­tattak. Így aztán ez a szett végig szoros volt, azonban a döntő pillanatokban a sze­gediek nyitást hibáztak, s ezzel is úszott a játszma. A folytatásban, lélekben egé­szen más csapat lépett a pá­lyára a hazaiaknál: a já­tékot egész egyszerűen köny­nyedre fogták az építősök, szinte feladták a mérkő­zést. Így történhetett, hogy a második játszmában 7:3­as vezetést követően ellen­felük egyhuzamban 12 pon­tot is csinált. A harmadik szettről nem érdemes szól­ni... Ganz Hajó­Szegedi Epítők-Spartacus 3:0 (13, 10, 4) Szeged, női mérkőzés. Ve­zette: Vasak, Békési. Sze­ged: Csókási, Rácz, Melkvi, Bezdán, Bihari, Balázsik. Csere: Komáromi, Simon. Edző- Ducsai Géza. vés ért véget tussal a szo­ros küzdelmek miatt. Di­cséret illeti meg a két hazai fiatalt, Ádámot és Sándort, hiszen ifista létükre is he­lyezésért küzdhetnek. Csi­kós Ferencnek, az SZVSE edzőjének egyik szeme sír, a másik viszont nevet. Hi­szen fia, igaz a H. Szondi SE színeiben, de döntős lett, a 68 kg-ban. — imre — Hódi második Brnóban, a női sakkozók világbajnoki zónaversenyén a magyarok egymással ját­szottak a 11. fordulóban. Játszmáik döntelenekkel végződtek, akárcsak Forgó Éva partija az NDK-beli Wagnerrel szemben. To­vábbra is a bolgár Voiszka vezeti a mezőnyt, míg Mádl Ildikó a második helyen áll. Teke Bronzérem a BEK-ben Bécsben rendezték meg Európa legjobb női tekecsa­patainak vetélkedőjét. A bajnokok küzdelme első al­kalommal a Világ Kupa ne­vet viselte. A magyar színe­ket a tavalyi BEK-győztes Szegedi Építők képviselte. Most a bronzérmet szerezte a szegedi csapat. A női teke BEK végered­ménye; 1. EMO Celje (jugo­szláv) 5063 fa, 2. Sumperk (csehszlovák) 4996, 3. Szege­di Építők 4987 Szombati ifjúsági EB-se­lejtező labdarúgó-mérkőzé­sen a magyar válogatott ér­tékes pontot veszített. Magyarország— Törökország 2-2 (1-0) Miske, 1000 néző, v.: Neuer (nyugatnémet). Magyarország: Vámos — Szabados, Wendler, Lip­csei, Csányi — Halmai, Sza­bó A., Bekő — Jezsek (Szil­veszter 74. p), Gréczi, Ben­cze (Kasik 85.). A 23. percben szerezte meg a vezetést a magyar csapat. Jezsek balról ívelt be szögletet, Halmai meg­csúsztatta a labdát, és a be­robbanó Wendler 8 m-ről a bal sarokba fejelt, (1-0). Nagy védelmi hibából egyenlítettek a vendégek a 65. percben. Jobb oldali szöglet után Vámos és a vé­dők egymásra vártak, Ender ott termett, és közvetlen közelről a bal sarokba fe­jelt, (l-l). A 86. percig kel­lett várni, amikor Kasik re­mek labdát adott a szegedi Gréczinek. Az apró termetű játékos sorra cselezte ki a török védőket, majd a kiin­duló kapus mellett 5 m-ről a jóbb sarokba gurított, (2-1). Nem sokáig örülhet­tek a vezetésnek a magya­rok, mert Szabados az alap­vonal közelében teljesen ki­szorított helyzetben felvág­ta Fethit. A 1 l-est Bislent nagy nyugalommal lőtte a hálóba, (2-2). Nagy jelentősége volt a találkozónak, hiszen ame­lyik csapat győz, nagy lé­pést tehet a csoportelsőség felé. A törökök bátran, ha­tározottan és keményen fut­balloztak. Ha kellett, szét­tördelték a játékot, s esa­tárjátékuk életveszélyes volt. A magyar együttes szinte számolatlanul rúgta a szögleteket, de gólt szerezni nem sikerült. Dávid Will a FIFA alelnöke A Skót Labdarúgó Szövet­ség egykori elnöke, Dávid Will lesz a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség alelnöke az ír Harry Cavan utódaként. Cuvan a jövő évi olaszorszá­gi világbajnoki döntőt kő­vetően búcsúzik fontos tisztétől. Dávid Will — aki civilben ügyvéd — öt éven keresztül volt a skót futball első embere, s jelenleg a II. ligában szereplő Brechin együttesének ügyvezető el­nöke. Adorján hetedszer Debrecenben 1000 néző előtt rendezték meg az 1989. évi salakmotoros I. osztályú egyéni bajnokság 5. — záró — fordulóját. Adorján Zol­tán, a Hajdú Volán verseny­zője, s ezúttal — sorozatban — hetedik alkalommal sze­rezte meg a bajnoki címet. Az egyéni OB végeredmé­nye; 1. Adorján Zoltán 55 pont (edzője; Oreskó János), 2. Tihanyi Sándor 52 3. Pet­rikovics József (Nyíregyházi Volán Dózsa) 51.

Next

/
Thumbnails
Contents