Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

L V" :} 79. évfolyam, 236. szám 1989. október 6., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Ma kezdődik az MSZMP kongresszusa Rajtunk a világ szeme Tegnap este véleménycserét tartottak a küldöttek a legvitatottabb kérdésekről A hivatalosan péntek reg­gel kezdődő kongresszust megelőzően már csütörtökön este találkoztak az MSZMP legmagasabb fórumának küldöttei. A tanácskozás helyszínén, a Budapest Kongresszusi Központban a csaknem 1300 küldött elő­zetesen véleményt cserélt a kongresszusi ügyrend várha­tóan legvitatottabb kérdé­seiről. A négynaposra tervezett kongresszus pénteken 8.30­kor Nyers Rezső elnök meg­nyitójával kezdi meg mun­káját. * Nagy érdeklődés és még nagyobb várakozás előzi meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Kongresszusát. Kimmel Emil sajtófőnököt egyebek között arról kérdez­tük: mekkora nyilvánosságot kapnak a kongresszusi köz­pont eseményei? — Több, önmagában is nagy jelentőségű kérdés sze­Hétszázhuszonötezren Az. idén mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben csak 2 ezer 600-an léptek be a szervezetbe — közölték az MSZMP KB pártpolitikai osztályán. Elmondták, hogy az idén január l-jén 800 ezer tagja volt az MSZMP-nek, október l-jén pedig mintegy 725 ezer. A taglétszám-csökkenés az egész országban nagy­jából egyenletes, nincsenek kirívó területi egyenlőt­lenségek, csak tizedszázalékos eltérések. Eszerint az iparosodott megyékben, amelyekben mostanában na­gyobb a feszültség — így például Borsodban, Komá­romban és Baranyában — valamivel nagyobb a {járt­ból kikerülők száma, mint a keleti megyékben. A budapesti taglétszám-változás az országos átlagnak felel meg. A -gazdálkodási osztálynak arról nincs pontos ada­ta, hogy hányan tartják vissza tagdíjukat. Becslések szerint mintegy 8-10 ezren nem fizetnek tagdíjat. Ez a jelenség főképp Budapesten, tapasztalható. Annyi azonban bizonyos, hogy míg' áprilisban 97 millió fo­rint tagdíj folyt be a pártkasszába, addig augusztus végén már csak 79 millió. repel majd a napirenden, és csupán itthon, hanem a kül­nem túlzás kijelenteni azt sem, hogy a tanácskozás ide­je alatt rajtunk lesz a világ szeme. Napokkal a kongresz­szus megnyitása előtt már 35 ország 350 tudósítója akkre­ditáltatta magát. Azt azon­ban mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy mind az ügyrendről, és a napirendről, mind a nyilvánosság kérdé­séről, a végső szót a kong­resszusi küldöttek mondják majd ki. Az eddig megfogal­mazott elképzelések szerint az ügyrendi és a személyi kérdések kivételével minden kérdés a kormányzó párt litikai helyzetről készült be­kongresszusa kapcsán, s nem számolóját hallgatják meg. Ezt követően a párt prog­ramnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szer­földi sajtó gyakori elemzé­seiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell vezeti szabályzatra vonatko­az új alapszabályról, a mű­ködési kereteket újrafogal­mazó szervezeti szabályzat­zó elképzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöt­tek. Ez utóbbi kapcsán vár­ról és a névváltoztatásról is, hatóan a vita egyik közpon­valamint a párt új vezető testületeiről, illetve tisztség­viselőiről. A küldöttcsoportok a ti kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a de­mokratikus centralizmus el­vének további érvényesítése, kongresszus alatt mindvégig vagy esetleg a szakítás azzal. élhetnek javaslattételi jo­gukkal mind a politikai, mind ügyrendi, mind szemé­lyi kérdésekben. Ugyanak­kor lehetőségük van határo­és nyilvános és a sajtó számára zatok kezdeményezésére, publikus lesz. pusztán az új- személyi jelölésre is. A kül­ságírók, a szerkesztőségek dőltek, nyílt szín előtti vi­érdeklődésén múlik, hogy milyen részletesen tájékoz-j tatják az olvasóikat, illetve a hallgatókat s a nézőket — mondotta Kimmel Emil. Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyút­táját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nin­csenek szekciók, így az esz­mecsere mindvégig plená­ris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek ma elsőként a tal a legtöbbször emlegetett Központi Bizottságnak a po­E témakörben vetődik majd fel a névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítá­sát jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást. Az előzetes információk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Szocialista Néppárt nevet támogatják, de javas­latként felvetődött a Magyar Szocialista Reformpárt és a Demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elne­vezés is. Október 31-ére Összehívlak az Országgyűlési Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusá­nak 2. bekezdése alapján 1989. október 31-én, 10 órá­ra összehívta az Ország­gyűlés soron következő ülé­sét. Az ülésszakon a testü­let várhatóan megtárgyalja — a kormány előterjeszté­sében — a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót. Tekintettel ar­ra, hogy a szeptemberi ülés­szak — a korábbi döntésnek megfelelően — október 17­én folytatódik — az Or­szággyűlés októberben két­szer ül össze. Leoltják a csillag világítását / Az Október 23-a Bizottság néhány napja tartott sajtó­tájékoztatóján sürgette: az Országház kupolájáról ok­tóber 23-áig szereljék le a vörös csillagot. Az Ország­gyűlés hivatalának veze­tője, Soós Tibor elmondta: az Országgyűlés elnöke már tavasszal megbízta a hiva­talt, hogy tegyen lépéseket a csillag leszerelésére, illet­ve az eredeti állapot visz­szaállítására. Várhatóan jövő tavasszal állványozzák tovább a ku­polát a csillagig, s akkor kerül sor annak leszerelésé­re. Felajánlják az Október 23-a Bizottságnak, hogy ok­tóber 23-án este kérésükre leoltják a csillag világítá­sát, s azt többé már nem kapcsolják be. R kitüntetés nem számít többé! Tanácsülés október 19-én Munkaerőhelyzet és szociálpolitika, lakástámogatások és állami földek hasznosítása, víz Szentmihályteleknck és monográfia Szegedről, pontrendszer-módosítás a lakásigé­nyek értékeléséhez és az október 19-ére összehívott ta­nácsülés előkészítése — ezek voltak a városi tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülésének főbb témái. Annak ígéretével, hogy a nagyobb terjedelmet igénylő tájékozta­tók ismertetésére alkalomadtán visszatérünk, illetve ada­taikat írásainkban fölhasználjuk, most néhány gyors in­formációt nyújtunk át az olvasónak. Tanácsi kezelésben levő, együttesen 235 hektárt kitet­vő földterület hasznosításá,­ról cserélvén véleményt, a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy — rész­ben kishaszonbérlet formá­jában — érdemes ezeket a területeket továbbra is ál­lami tulajdonban tartani, gondolván a városrendezési elképzelések esetleges válto­zására. Azt tehát, hogy a je­lenlegi haszonbérlők e föld­részleteket — pályázat ese­tén elsőbbséget élvezve — meg is vásárolják, a vb nem tartotta sürgősnek. A körtöltéstől három ki­lométerre, Szentmihályte­lekre csak néhány éve jut ki gerincvezetéken a víz — a település vízvezeték-höló­zata azonban mindmáig nem épült ki. Ott élők kezdemé­nyezésére kezdődött meg a hálózati vízellátás tervének kidolgozása, annak a fel­ajánlásnak a figyelembevé­telével, hogy lakásonként 15 ezer forinttal az érintettek is hozzájárulnak a költsé­gekhez. A tanácsi költség­vetésből 9 milliónál valami­vel többet tesznek a mi­hálytelkiek hárommilliójá­hoz — így az építkezés szinte azonnal indulhat, s­várhatóan 1990 áprilisáig be is fejeződik. * Hat éve jött ki a nyom­dából az első, 1985-ben a Levél Aradról Kezébe vette a tollat. Az üvegben kevés tinla volt, így többször is be kellett mártania ahhoz, hogy az nyomot hagyjon a papíron. 27-e óta tudta', hogy nincs kegyelem, de most valahogy nem tudott mit kezdeni az utolsó órákkal. Nem szokott hozzá a bújócskához, az élet olyan helyzeteiben volt igazán otthon, ahol szemtől szemben kellett megvívni a csa­tákat. önmagával is igy szokta, ezért nem. értette mostani szorongását. A tollhegy már elindult a levélpapíron, de valami nem en­gedte, hogy gyorsan, egymás után rajzolódja­nak a katonás sorok. Pedig máskor', az író­asztal mellett, vagy a tábori ágyon ülve. hosz­szú-hosszű leveleket tudott rögtönözni. Azt is szerette, ha neki írtak ismerősei. Sokszor elő­vette. újra meg újra átböngészte a nevére ér­kezett írásokat. Vajon mi lesz a féltve őrzött leveleivel? Felesége nyilván megőrzi őket, űgyiehet, még az utókor is beleolvashat azok­ba. Mikor erre gondolt, zavarba jött, elszé­gyellte magát. No lám. csak nem vált olyan önhitté az. utóbbi hetekben, hogy azt higgye magáról, főszereplője a törtenelemnek: Kit érdekel majd egy szerb parasztból lett áruló, császári és királyi százados hagyatéka? Egy olyan katonáé, akj átsodródott a magvar for­radalom oldalára, s aki a tavaszi trónfosztás után már tudatosan is ottmaradt. Letette a tollat, elsántikált katonaládájáig, s az ott őr­zött levelei közül éppen a Görgeyét húzta ki. Széthajtogatta a levélpapírt, és szemével be­lefésült a sorokba. „A történelem, a nemzet, a hadsereg, sőt talán a legjobb barátaim is átkozni fognak engem..." — olvasta az ön­marcangoló, ám katonásan fegyelmezett mon­datokat, s arra gondolt, talán mégis csak Európa színpadán szerepelt ez a hadsereg, s jómaga is, e néhány felvonást megélt histo­rikus játékban. . Sohasem, félt a haláltól. Tudta, katonái azt híresztelték róla, golyóálló teste van. Elmoso­lyodott, mert eszébe jutottak az első hetek, amikor a lelkes, ám igen fegyelmezetlen hon­védönkénlesek élére került. Nem értették szi­gorúságát a kokárdás, szónokló, fogadkozó if­joncok. A háta mögött rác kutyának becézték, s egyszer fel is lázadtak ellene. Küldöttség érkezett hozzá egyik délután, s ő, kertjében sétálgatva, igen mogorván fogadta a két, be­jelentés nélkül becsörtető küldöncöt. Miután azok előadták fenyegető, s a parancsnok mód­szereit kritizáló proklamációjukat, ügy vágta nyakon és rúgta alfélén őket. hogy azok meg­szeppenve mentették irhájukat. Később, a ne­héz napokban, ők lettek kedvenc katonái. Hiába, a márciusi ifjaknak először meg kel­te újra a tollat, és arra gondolt, vajon miért i.= nem. szökött meg, mikor a lehetőséget tál­cán kínálták fel a cári főhadiszállás tisztjei. Látszott, határozottan fájlalták, hogy a tábor­nokokat a császári és királyi hadbíróság ke­zére kell adniuk. Napokig őrizetlenül hagyták, egyik kastélyból a másikba utaztatták őket. Alig pár katona kíséretében kccsikázgatlak. s a hintó közben nyugodtan más irányt is ve­hetett volna... Elképzelte, amint a családi birtokon évekig, évtizedekig' bújócskázik, vagy külföldön egzisztencia és feladatok nél­kül morzsolja a napokat, hónapokat. Augusztus 13-a. Világos óta több mint két hónap telt el. A játéknak lassan vége, már csak a finálé van hátra — gondolta —, s ke­ze kicsit megremegett, mikor letette a tollat Megigazította nyakkendőjét, fehér ingét mel­lén kisimította, s végignézett ünnepi öltözé­kén. Elhatározta, meg fogja kérnj az ítélet­végrehajtót, a művelet közben vigyázzon te­kintélyes szakállára. Most már nem bánta volna, ha legalább a pap megérkezik. Az októberi szürkület kezdett rátelepedni azt ddvarra. a_ szobában sötét színbe burkolóztak a bútorok, s hogy írni lásson, az asztali mé­csest meg kellett gyújtania. Belebámult az lett tanulniuk, hogy a csatatér nem a Pilvax' apró lángba, és végre odakanyarintotta az első sort a levélpapírra: „Édes Emíliám! Isten ve­led!" Aztán még sok mindent írt, gyorsan, sebtében, a percegő tollat pillanatonként már­togatva a tintásüvegbe. Egészen addig rótta a betűket, míg ajtaja előtt meg nem szólalt egy hang: Bite, Herr Hauptmann Damjanich! kávéház. Visszaült az íróasztal mellé, mert érezte, tö­rött lába sajogni kezd. nehezen viselte a szűnni nem akaró fájdalmat. Lassan telt az idő, a szürkület még nem homályosította el az ablakból látható udvart, a rácson túl sé­tálgató őrök alakját is pontosan ki lehetett venni. Talán még van egy órája. Kezébe vet­Pacsika Emília második kötete a Szeged­monográfiának, tavaly je­lent meg az Algyő és népe tanulmánykötet. A folyta­tásról tájékozódván a vég­rehajtó bizottság arról ér­tesült, hogy a harmadik kö­tet 1990 végére készül el, a 4. kötetet jövő nyáron sze­retnék nyomdába adni. Az ötödik kötet megszerkeszté­se — a város 1945 és 1975 közti történetének feldolgo­zása — a közelmúlt társa­dalmi-politikai változásai következtében új szempon­tú, történelmileg teljesebb értékű igényeket vet fel — a sorozatszerkesztő és a szakmai szerkesztőbizottság ezért felhatalmazást kapott a tematika újragondolására. Lesz még egy kötet — Kis­kundorozsma történetéről —, 1990 végén küldik nyomdá­ba. * A lakásigénylés beadása­kor mindenki kitölt egy 56 kérdéskört és vagy 400 al­pontot tartalmazó kérdő­ívet, mely alapján — pont­rendszeres szisztémában — számítógép sorolja egymás után az igényléseket. Csalá,­donként — a legnagyobb rá­szorultság esetén — 30 ezer 350 pont érhető el maxi­mumként. Pontosabban nem is csak a rászorultság mér­tékrendszere ez, hiszen bi­zonyos társadalmi-munka­helyi „érdemekért" is lehet pontokat kapni. Lehetett — eddig. Tegnap ugyanis a vb úgy döntött: már a jövő márciusban bevezetni szán­dékolt új értékrend beveze­téséig is töröl a pontszerzé­si lehetőségek közül húsz tételt. Az igazságosabbá vált szempontsorozatban ezentúl tehát nem kap 500 pontot az országgyűlési kép­viselő, kétszázat a pártalap,­szervezet vezetőségi tagja, ötszázat, akinek három kor­mánykitüntetése van, s szá­zat, akinek két miniszteri elismerés jutott. Nem lesz értékelési szempont, hogy valaki szocialista brigád tag­ja-e, és hogy hányszof ka­pott emiatt oklevelet a munkahelyi közössége. Ta­nácstagságért s más társa­dalmi megbízatásért sem nyomtat nagyobb számot a számítógép. Együttesen tíz százalékkal csökken az elér­hető legmagasabb pontszám így — s az évenként egy­szeri, november elején ese­dékes soroláskor már a mó­dosítás szerint táplálják az adatokat a gépbe. P. K,

Next

/
Thumbnails
Contents