Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

5 \ 1989. október 5., csütörtök Aki legyőzte Al Caponét, Uj film avagy: a felemelő bukás A maffiáról szóló filmtörténet kiegészült egy újabb darabbal. Az Aki legyőzte Al Caponét cimű filin 1930ban az első számú amerikai közellenség, Alfons Capone (Róbert De Niro) tündöklésének idején játszódik, Chicagóban. Capone a szesztilalmat kihasználva, népes gárdájával óriási méretű alkoholcsempészetet és feketézést folytat, melyből természetesen hatalmas pénzekhez jut. Aki megpróbál gátat emelni üzelmei elé, az bízvást megrendelheti a papot, elővételben. A szövetségi kormány azonban besokall és egy fiatal nyomozót, Eliot Nesst (Kevin Costner) bízza meg az ügy felszámolásával. Ness tapasztalatlansága miatt az első rajtaütési akciónál jócskán befürdik, mivel nem számol azzal, hogy a rendőrök között is rejtőzik Alfons néhány besúgója. Ezekután ismerkedik meg Jim Malone-nal (Sean Connery), egy őszülő, ám bölcs és tapasztalt rendőrrel, akivel úgy döntenek, hogy égy saját különítményt szerveznek Capone legyőzéséhez. Így egészül ki négy főre a csapat: George Stone (Andy Garcia), egy olasz származású, kitűnő céllövő rendőrnövendék, valamint Oscar Wallace (Charles Martin Smith) társaságával. Majd elindul a „lédús" hajsza, melyben a fiatal nyomozó szemmel láthatóan egy műkedvelő „hyomolvasó"-ból profi nyomozóvá növi ki magát; és amikor két társát Wallace-t és Malone-t elveszti, a nyomozás félbeszakítása helyett egészen megacélosödik, s hiába gondol féltéssel gyermekáldás elé néző feleségére és bájos kislányára, lelkiismerete nem hagyja nyugodni ... A film egyik legpazarabb jelenete egy filmidézet. Eizenstein patyomkin páncélos című némafilmjében van egy képileg „teljesen megegyező rész, amelyben a lépcsőn szabadjára hagyott, és alágördülő babakocsit matrózok próbálják menteni életük kockáztatásával, egy lövöldözés kellős közepén. A film rendezője, Brian De Palma remekül oldja meg ezt a néhány kockát; a jelenetet lassítva látjuk, és a lassított részletek egymás utáni gyors vágásával hallatlan nagy feszültséget teremt.. . A film 1987-ben készült. Eredeti címe sokkal szebb és kíméletesebb: Érinthetetlenek. Az efféle reklámcélokat szolgáló fordítói ferdítések megzavarhatják az értelmezést, hiszen a cím ugyanolyan része a filmnek, akár egy kellő pillanatban egyensúlyi helyzetéből kibillentett kamera. De főként ebben a filmben, mert az egyik jelenetben vérrel írják fel egy lift falára az eredeti angol címet; ami így, teljesen értelmetlen, szinte utcai „gyermekrajzként" hat. A film végén mindenki megkönnyebbülhet; a nyomozó életben marad, a rossz pedig felemelő bukásával ajándékoz meg bennünket. Podmaniczky Szilárd Múzeumi alma mater A múzeumi matinés gyerekek immár felnőttek, hiszen a szombat délelőtti foglalkozásokra több mint tíz éve járnak. Az idén a foglalkozásvezetők a matinékra 8—10 éves kisiskolásokat várnak, akik a múzeum gazdag anyagát tanulmányozva, sok űj ismeretre tehetnek szert. Itt kipróbálhatják ügyességüket, tehetségüket. A történelem, a régészet, a néprajz, a képzőművészet és a biológia lémaköreibe pillanthatnak bele, játékos meseszerű foglalkozások között válogathatnak. A matiné kimondatlan célja a tehetséggondozás. Minden résztvevő ahhoz a területhez kapcsolódik, amihez tehetséget érez. Most szómba tőn délelőtt a képzőművészetet kedvelőket várja „Ékszerek, ékességek" című foglalkozásával Szekeres Ferenc. A múzeum közművelődési osztálya, a foglalkozások vezetői ezután nemcsak szombaton és nemcsak a megszokott formában látják el érr dekes ismeretekkel a gyerekeket. A régi, immár középiskolás ismerősöknek biológuskört és törtéhé szklubot terveznek létrehozni. Ezért október 10-én és 11-én délután 3 órától Csizmadia György és Kómár Irén várjá a régi matinésok közül azokat, akik a történelmet és a biológiát kedvelik. Üj múzeumpedagógiai kísérlet is indul. A múzeum a kiállítási tárgyak mellett a raktár anyagát is közkinccsé kívánja tenni. Vagyis, az iskolai oktatást kiegészítendő, a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az intézménynek nemcsak szemléltető anyagait, de az ott dolgozó szakemberek speciális ismereteit is rendelkezésére bocsátja az oktatásnak. Így alkalom lesz az iskolán kívüli tanulás lélektanát vizsgálni, és a tehetséget könnyebben felismerni. A kísérlet egyelőre a Rókus I. Számú Altalános Iskola egyik negyedik- osztályában folyik, ahol a tantervet „hozzáigazították" a múzeumi kínálathoz. Természetesen minden más iskolának is tudnak a napi tanítási órákhoz, a tanárok által megalkotott tantervhez is programajánlatot adni. A foglalkozásvezetők a múzeum lehetőségeire, kutatási eredményeire, állandó kiállításaira, raktári kincseire és saját szákértelmükre, pedagógiai képességeikre támaszkodnak, mikor a kínálatot összeállítják. A programtervezetet rövidesen elküldik minden iskolának, s várják az érdeklődő pedagógusok jelentkezését. A múzeum épületében már készül az a „tanterem", melyben majd az iskolai osztályok válthatják egymást bizonyos napokon. De a múzeumpedagógusok szívesen kimennek az iskolába is órát tartani. A múzeum pályázatok kiírásával is lehetőséget ad majd a gyerekeknek a kutatómunkához. A fehér-tói madárrezervátum lassan 50 éves lesz, a témával kapcsolatban nemsoká pályázati kiírás születik, melyet lapunkban olvashatnak majd a madarak világában járatos gyerekek. Az Akadémia nyílt levele Későbbre halasztják az akadémiai törvénytervezet kidolgozását — így döntött a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. A testület Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének azon felkérésére, hogy tudományos szakemberek működjenek közre a Petőfi sírhelyével és földi maradványaira vonatkozó feltevések vizsgálatában, tudományos szakembereket bízott meg, hogy rövid időn belül tegyenek javaslatot, hogy szakértői bizottság mennyi idő alatt, milyen anyagi feltételekkel végezheti el a tudományosan megalapozott vizsgálatot. A szakemberek javaslatát az elnökség nyilvánosságra hozza. Az elnökség nyílt levelet intézeít Németh Miklós miniszterelnökhöz. Ebben aláhúzták: a tudományos kutatást a végsőkig óvni kell anyagi feltételeinek végzetessé válható további romlásától. Az ország súlyos helyzete nem adhat felmentést a korábbi elkötelezettségek alól. Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a modern társadalmak válságainak leküzdése a tudomány közreműködése nélkül lehetetlen, a tudományos kutatásra fordított összegek megtérülnek. A kutatás feltételeinek további romlása kedvezőtlenül hat az oktatásra, különösen az alapvető jelentőségű felsőoktatásra, s az Akadémia legkiválóbb kutatóinak elvesztéséhez vezethet. A magyar tudomány mintegy 30 ezer kutatója nevében kérték a kormányt: az 1990. évi költségvetés szavatolja, hogy a tudományos kutatás állami támogatása megőrzi reálértékét. Szponzorok kerestetnek! Gyűjtési akció — egészségünk védelméért Aktív semlegesség Nincsen annyi újság, amennyi párt hirtelen termett Magyarországon. Az egyre sürgetőbben kopogtató köztársasági elnök, illetve parlamenti képviselőválasztásokig valószirfüleg a hazai lapstruktúra nem alakul át gyökeresen. Ilyen körülmények között esélyegyenlőséget teremteni nem egyszerű feladat. Bizony, porciózni kell a nemzeti rádió, az országos televízió műsoridejét S ki kell találni a jelöltek nacionáléjának, elvrendszerének tálalását a megyei sajtóban. Ehhez pedig független újságírók kellenek. Sem kritizálni, sem dicsérni ma csupán szakmai alapon nem szabad egyetlen jelöltállító szerveződést sem. Hajdú-Bihar megyei kollégáink erre szólították fel a minap társaikat az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott felhívásukban. De mit tehet úz az újságíró, aki valamelyik szervezet jelöltje, vagy éppen egy párt tiszteletdíjas szakértőjeként vagy társadalmi aktivistájaként részt vesz a választási kampányban? Kényes belpolitikai helyzetünkben — azt hiszem — az önkorlátozás jelenthet megoldást. Ha valaki közülünk, ilyen munkához adja a nevét, akkor a választások előtt — mondjuk 30 munkanappal — tegye le a tollat. Ne publikáljon, később is tartózkodjon az értékelése nyomtatott sajtóban való, nyilvánosság elé tárásától. Kétségtelenül ez egy átmeneti megoldás. Valószínűleg az 1993-as vagy 1995-ös választásokon már nem az átmeneti mechanizmusokat kell majd működtetni. B. I. Egészségünket védő, gyógyító, bizonyos gyakori betegségeket megelőző, környezetet kímélő — természetes gyógyhatású, az emberi szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyagokban, ásványi anyagokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag — gyógyszerek, gyógyhatású anyagok és olcsó élelmiszer-készítmények előállítását biztosítja az a gyártási technológia, amelyet a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem intézeteinek fejtalá'.ói dolgoztak ki. E technológia alkalmazása során a környezetet veszélyeztető konzervipari, tejipari, húsipari, gyógyszeripari és más hulladékok is értékes termékekké alakíthatók. A klinikai, hatástani, allergiai és kémiai vizsgálatok kedvező eredményekkel zárultak; a termékek elindíthatok lennének a gyógyszerpiacon,- gyárthatók volnának élelmiszerek formájában. A kutatócsoport ezúton kéri a különböző vállalatok, a szövetkezetek, a külföldi tőkét befektetők és a magánszemélyek anyagi vagy egyéb támogatását azzal a céllal, hogy az így előállítható, és jogilag védett termékek Magyarország számára hozhassanak hasznot a nemzetközi piacon. A pénzbeli segítségen felül a továboi kutatáshoz is kérik támogatásukat, olyan eszközök és műszerek átadásával, amelyek a cégeknek feleslegesek, és még használhatók, a termesztésben való részvétellel, vagy helyiség(ek) biztosításával. Az anyagi támogatásokat a 289-98008 ?4NB számon, a 331085-5 hivatkózási számon lehetséges megtenni. Mindén egyéb kérdéssel, felajánlással, javaslattal a feltalálócsoport megbízottjához, dr. Tóthné dr. Pápuy Valéria egyetemi adjunktushoz fordulhatnak (levélcím: C701 Szeged, Postafiók 121., telefon: 62-20-057). // // A deszkákon majd elválik... Színészmonológok A Szegcdi Nemzeti Színház társulatának új tagjai; pályakezdők és színházi (színészi) múlttal rendelkezők — hit, várakozás, feszültség az arcokon. Még a premierek előtt beszélgetünk. Négyen a Lear királyból (Bagó Bertalan — Edgár, Kalocsay Miklós — Gloszter, Kárpáti Tibor — Kant, Koltai Helga — Cordélia), Galbenisz Tornász pedig a Szajré cimű morbid komédia Denis-e. Az a közös bennük, hogy Ruszt József személyisége vonzotta őket ide. Kik ők, honnét jöttek, milyen reményekkel? BAGÓ BERTALAN: 1986-ban végeztem a főiskolán, három évadot a Nemzetiben töltöttem, de mindig éreznem, sőt tudnom kellett, hogy én csak a második generációhoz tartozom Annak pedig mindig kevesebb feladat és teher jut; nem elegendő magunk kipróbálásához. Azonkívül meghatározó, hogy kinek az osztályába jártunk- Ha az osztályfőnöknek nincs színháza, akkor tanítványainak kétszer nehezebb a dolguk az induláskor. Mindezek ellenére. Kerényi Imrével orom volt dolgozni, meghatározó. (A II. Richárdban és a Tartuffe-ban játszottam.) A Mohács főszerepe volt az. első szegedi bemutató, amelyben Ruszt Józseffel dolgozhattam. Égy érzem, mpst alkalmam lesz, eldönteni, belső habitusommal egyező-e az alkatom. Én sohasem szerettem volna ennek az útnak az olcsóbb részét választani. Ügy tűnik, sikerült azt a közeget meglelnem, ahol mindenki szamára a minőségi munka a legfontosabb. A Lear minden próbája egy súlyemeléshez hasonló. A siker? Fogalmam sincs, hogyan lehetne definiálni. Nem mindegy? Imádok játszani, és kész! * KALOCSAY MIKLÓS: Tizenöt éve vagyok a pályán, megosztva a Madách Színház és a Nemzeti között, de bizton állithatom, életem egyik legjobb választása Szeged. Ez az itt töltött első hónap élménye. Miért? Mert ha ennyi év küzdelmes munkáján végre „felnő" az ember, onnantól kezdve másként kell dolgoznia, másnak, önmaga elvárásainak kell megfelelnie. Ez ellen a színészek többsége tiltakozik, vagy tudatosari nem akarja észrevenni, de attól még ez a pillanat bekövetkezik. Én elébe mentem a szükségszerű változásnak, s ez az igényem találkozott Ruszt József elképzeléseivel és rólam alkotott véleményével. Ha komolyan veszsziik a színészetet. s nem pusztán egv exkluzív társulat tagjai szeretnénk lenni, akkor be kell látnunk: lényünk és fizikumunk skatulyákba szorításából úgy törhetünk ki. ha nemcsak várunk erre, hanem mi magunk is építjük magunkat a kívánt irányba. Erre alkalmasabb egy kis társulat. melyben több és karakteresebb munka vár a színészre. mint egy nagyüzemben De — tudja mit? — a deszkákon majd elválik minden! * KÖLTI IIELGA: — Csupa jót mondhatok arról az egy évről, amit eddig a pályán töltöttem. 19X7-ben végeztem, lobben a szegediek közül osztálytársaim voltak. Veszprémben nagyon sok feiadatot kaptam. példái)! Sik Sándor István királyában Ilonát, a Kölyök szerepét a Padlásban, a Kőműves Kelemenben Annát. A rendezők közül megismerkedhettem Paál István nal, Vándorffy Lászlóval. Rátonyí Róberttel — mindegyikőjük külön világ, rendkívül tanulságos volt velük dolgozni. Sokat tanultam tőlük, s mindezt a jót a lelkemben hordozom tovább. S hová érkeztem? Egy varázslat, euy mágia kellős közepébe. Persze, már a főiskolán bűvkörébe kerültünk Ruszt Józsefnek. S mindemellett végre együtt vagyunk mi, hárman: Kalocsay Miklós, a férjem: a kisfiunk és én. Cordélia — fantasztikus személyiség. Állandóan építeni kell, újraszülni, hiszen egy elrontott mozzanat, és hiteltelenné válhat az egész darab. Most boldogságot érzek — önmagam megtalálásának lehetőségéért. 0 szellemi tulajdonjogok oltalmáról Somogyi Ferenc külügyrninisztériumi államtitkár és Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerdán a Külügyminisztériumban aláírta a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Eevesült Államok kormánya közötti tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Az egyezmény elősegíti és támogatja a két ország kormányzati szerveinek, tudományos akadémiáinak és tudományos kutatóintézeteinek, egyetemeinek együttműködését az alaptudományok és az alkalmazott tudományok területén egyaránt. Lehetőségeket teremt közös kutatási projektekre, tanulmányutakra, konferenciák és szimpóziumok tartására. Az egyezmény függeléke rendelkezéseket tartalmaz a megállapodás alapján megvalósuló, vagy felhasználandó szellemi tulajdonnak, és az ezekhez kapcsolódó jogoknak az oltalmáról. Külön függelék rendelkezik az egyezmény közös pénzügyi alapjának létrehozásáról és működéséről. Az aláírásnál jelen voltak a magyar tudományos kutatást és műszaki fejlesztést irányító intézmények vezető képviselői, valamint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének munkatársai