Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

29 \ 1989. október 5., csütörtök 3 Németh Miklós nyilatkozata (Folytatált az 1. oldalról.) tését —, amelyeket sikerült elérnünk. — Az utóbbi időben ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a Parlamentnek felelős kormányként kiván működni. Hogyan jellemezné a kormány és a Parlament kapcsolatát? Milyen változások következtek be e téren? — Amikor 1988. november 24-én átvettem a miniszterelnöki hivatalt, a Parlament erőteljes forrongásban, átalakulásban volt. A képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és egyre erőteljesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés felismerte alkotmányban biztosított szeredét, és jogosítványaival egyre határozottabban kívánt, élni. Ennek következtében erőteljesén nőtt a kormányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében. Az új kormánynak ilyen körülmények között kellett kialakítani saját arculatát, és jelentós adósságokat és terheket örökölve kellett politikai tökéjét szervezni. Ennek érdekében a kormány gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégián: formájában és tartalmában a felelős parlamenti kormányz.ás gyakorlatát alakította ki. Ezt csak úgy tehette meg, hogy fokozatosan elszakadt az MSZMP operatív centrumától, és mint új, független, döntéshozó központ működött. A kor3mány kapcsolatrendszerének elsődleges és nyilvános formájává tehát a korábbi informális pártkapcsolatok helyett a Parlament vált, de ez a változás mindvégig konfliktusokkal volt terhes. $ kormány és a Parlament visionyának fejlődésébe^" két-161 elkülöníthető szakasZ figyelhető meg. Az első időszakban, amely tavaly novembertől ez év májusáig tartott, ez a kápcsolat "a1ákúlóbán volt, határozott karakterrel még nem rendelkezett. A második, májustól napjainkig terjedő időszakban egyre határozottabban formálódnak ki a kormányzati elgondolások, és ugyanakkor' egyre erőteljesebb a parlamenti kontroll. Jól jellemzi ezt a folyamatot az interpellációk számának rohamos növekedése. Azt, hógy. nálunk tényleges, Parlamentnek felelős kormányzás van, bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása nyomán, a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának összeállításában, és ez a májusi kqtmányátalakulás során gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a parlamenti vitáknak, magam is.kifejtettem a kormány álláspontját szinte valamennyi fonto.s témában, politikai nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország helyzetéről. Egészében a kormány változtatva deffenzív magatartásán. offenzív stratégiára tért át; a Parlament előtti felelősség fontos jogi intézménnyel, a bizalmatlansági indítvánnyal bővült. Alulról építkező párt kell — Térjünk -rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató témára, az MSZMP közelgő kongreszszusára. Mit nár a kongreszszustól? — A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi u pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett. Méghozzá olyan nephatalom mellett, amely a vagyis, eddig alkalma sem szociális értékek és az alap- volt arra, hogy megszülesvető emberi szabadságjogok sen. érvényesítésén és tisztelet- Nagyon fontosnak tartom, ben tartásán nyugszik. Szer- hogy alaposan értékeljük és vezetíleg olyan pártot je- elemezzük az 1988 májusi lent, amely végre — nem pártkonferencia óta eltelt csak szavakban, hanem időszakot; ennek tanulságait ténylegesen is alulról épít- feltétlenül le kell vonnunk, kezik, és a párt mindenna- S különösen fontosnak tarpi működésében is világo- tom annak elemzéséi, hogy san elválasztja egymástól a miért nerti sikerült eddig belső szabályozást, a vég- az állafnpártot lebontani, rehajtást és az ellenőrzést; a Annak elemzését, hogy mipárt kongresszusa legyen a ért maradt az egy párton part belső életének alkot- belül továbbra is két párt, mányozó szerve, a választ- illetve több párt. már.y az ellenőrzésé, és az — Ezt hogyan érti? elnökség a végrehajtásé. A — Ügy, hogy az egyvezetés személyi összetételé- pártrendszer körülményei ben pedig radikális gene- között — évtizedeken kerációs megújulást várok, resztül az MSZMP tuamelyben hiteles, éeform- lajdonképpen különböző elkötelezett emberek kerül- áramlatok konglomerátuma nek a párt élére. volt, Jelen voltak benne a Még egy lényeges dolog: kommunista erőkön kívül meg kell szabadulnunk azok- szociáldemokrata és paraszttól a személyektől, akiket párti, sőt kisgazdaáramlatok különböző korrupciós vagy is. Ebből persze ihkább egyéb bűnök terhelnek, il- előny származott az MSZMP, letve a programmal nem ér- és hozzátenném, a társatenek egyet. Végül, de nem dalom részére is. Másképp utolsósorban: az új párt értékelem viszont azt, hogy ne legyen világnézeti párt. az MSZMP belülről kettéA pártot a cselekvési prog- szakadt; egyrészt azokra a ram integrálja, vagyis, vi- vezetőkre, akik privilégiülágnézeti szempontból a tel- mokat élveztek, másrészt jes tolerancia híve vagyok azokra a párttagokra, Skíka párton belül is. nek helyzetük semmiben — Mi lesz a kongresszu- sem különbözött a társadáson.' egység vagy szaka- lom többi tagjáétól, és okikdós? nek többnyire csak hátra— Én nem a szakadás, és hyok jutottak osztályrészünem az egység, hanem a ra- kül. Most végre az a feldikális megújulás híve va- adat, hogy az űj pártot a gyok. Meggyőződésem, hogy korábban nem kellően megcsak ez állíthatja meg á becsült párttagság pártjává párt — utóbbi évben fel- tegyük, tartóztathatatlannak tűnő — presztízsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen híve vágyók, és ezzel nem vagyok egyedül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. A megújulás közben kell egyben elhatárolódást is jeA megújulás — elhatárolódás — Vagyis, a megújulás megválni azoktól, akik nem képesek ennek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen kiegyezések- nélküli. megújulásnak adok esélyt a „kőkonzervatívuk" kiválásával, a következetes reformerők győzelmével. Magám ennek az esélynek a valóra váltására ' törekszem. — Aft kell a megújuláshoz? — Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció . szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a pért független, demokratikus Magyarországot akar; amely a politikában, a gazdaságban és a leni... Igen. De nemcsak ezeken u pontokon. Az elhatárolódásnak társadalom számára meggyőzően kell bizonyítani, hogy ez a part az „uhalmon lévő rétegek", érdekérvényesítő észközéből a fizikái és szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik, Az ideológiai párt jellegét, az „ideológiái csendőr" szerepet elutasítva biztosítja minden párttagnak a szabad gondolkodás jogát. Meg kell indulnunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból néppárttá, élcsapat jellegű pártból tömegpárttá. társadalomban egyaránt ideologikus pártból megvamegkezdi a felzárkózást Eu- lósítható program köré törópához Belülről pedig rnörülő mozgalommá vál- olyan típusú polgárosodást tozik. A pártkongresszus törösztönöz, amely piacgazda- ténelmi fordulatot csak így sággal, önkormányzattal azt Jelenthet, az embertípust, azt a szabad polgárt alakítja ki, aki a magyar történelem során eddig csak a periférián jelent meg. Új tartalmat, új szervezetet, új vezetést MSZMP-kongresszus előtt Még/s, kinek a küldöttei? Csongrád megye 55 küldötte ma utazik Budapestre, tület is belátta, hogy a koegy születőben levő politikai párt első kongresszusára. A rábbi gyakorlat folytatása küldöttek személyét illetően az elmúlt napokban felmerült politikai öngyilkosság lenne, spekulációk indokolják megválasztásuk történetének átte- Ezért a KB a döntést egykintését. A bürokratikus centralizmus csődje Másfél évvel ezelőtt a Csongrád megyei pártbizottság körültekintően válaszszerűen átutalta az alsóbb pártszervekhez. A megyei és városi pártbízottságoknak pedig ebben a helyzetben választaniuk kellett a bürokratikus centralizmus elemeihez való ragaszkodás, és kongresszust. Demokratikus küldöttválasztási koncepciója azonban a KB-nak még ekkor sem volt, azt azonban egy új, demokratikus gyatotta ki a májusi pártkon- még ez a „kiválasztott" tes- korlat kialakítása között, ferencia küldötteit. A megyei oligarchia képviselőinek (politikai és tanácsi vezetők, tsz-elnökök, vezérigazgatók stb.) sorai közé beemeltek nőket, fiatalokat, „fizikai dolgozókat", az „érA Csongrád megyei modell Ebben a megyében ez az A 162 jelöltből a párttagalternatíva már korábban ság városonként, közvetlen eldőlt, az 1988—89 őszén-tc- szavazással választotta meg lén megújult pártbizottsá- az 55 küldöttet. (Kisteleken telmiség képviselőit". sőt gok megragadták az alkal- ettől némileg eltértek, de itt még egy nyugdíjast is. A mat, és egy merőben új, de- most nem részletezzük.) Miküldöttcsapat végül is rep- mokratikus gyakorlat kiala- vei azonban már a jelölés is „ „ •,-.„, kításába kezdtek. Az demokratikusan történt, lérezentat.vabbnák tűnt^mmt MSZMp történetéhen elö. nvegében ez volt az MSZMP szőr a tagság jelölte és a történetében az első igazi tagság választotta a küldőt- választás, szemben a korábteket. Régebben a nyilvá- bi, felülről irányított „vánosság kizárásával folyó lasztásokkal". „jelölőmunka" és „káder- Ennek a választásnak volt előkészítés" lehetőséget adott tétje. Nem lehetett nem arra, hogy a potenciális el- odafigyelni, nem lehetett lenjelöltek egy részét ne ls „megszavaztatni" a párttajelöljék, egyes jelölteket pe- gokat. Választani kellett a dig előnyösebb helyzetbe különböző beállítottságú, juttassanak. Most a siker különböző politikai arculatú biztosítéka a legteljesebb jelöltek közül, akik háromnyilbánosság volt, a politi- szor annyian voltak, mint a Nyílt levelek, viharos kul- kai hangulatot az elégedett- megválasztandó küldöttek döttcsbport-értekezletek, a ség jellemezte. Bizonyos száma. Az MSZMP nevű ál., . ,. ,..., számú támogató aláírás lampárt elhalását, és. egy bizottság kepviselojenek si- gyűjtésével bármely párttag új, demokratikusan műkökertelen tv-szefeplése jelez- jelöltté válhatott. A megyé- dő politikai párt első nagy ben 248 fő próbálkozott, kö- kampányát kísérhettük fizülük 162-nek sikérült ez a gyelemmel 1989 augusztus— jelöltté válás. szeptemberében. korábban bármikor. Mégis: soha korábbun nem tapasztalt felháborodás fogadta a megyei pártbizottság döntését. Egy évvel ezelőtt, a megyei pártértekezletet előkészítő „jelölést előkészítő bizottság" még hevesebb bírálatok célpontjává vált. Kinek van hitele? ték, hogy a nyilvánosság kizárásának gyakorlata immár elfogadhatatlan a párttagság számára. Világossá .vájj, hogy 1988-ban Csongrád -megyében is véget ért A választók döntését lehet csak ennek következményei. helyteleníteni, de ellene A régi politikai rendszeregy korszak, a parttagok njncs hová fellebbezni, hi- hez kötődő, régi politikai nem ilyen pártot akarnak, szen a fordulat óta a párt kategóriákban gondolkodó „legfelsőbb fóruma" maga a jelölteknek alig volt esélye párttagság. Érdemes ezért megvizsgálni, hogyan döntött a megye húszezer párttagja. Nos, a választók mindenekelőtt a fiatalabb jelölte- küldött, holott voltak ilyen ket részesítették előnyben: jelöltek. Egészen biztos nagy része, valamint a párt a küldöttek átlagos életkora azonbatli hogy esetükben a „pártmegye" széthullott. A pártélet új, demokratikus rendjéért folyó harcban azonban csak később, 1989 júniusában következett be a nagy fordulat. A tagság a megválasztásra, s különösen így volt ez Szegeden. Elhangzott az az észrevétel, hogy nincs nyugdíjas szervezeti hierarchiáján kí- 41,5 év, míg a meg nem vavül álló — és 1988 decem- lasztott jelölteké 44,2 év. És berében Szegedről kiinduló rögtön ide kívánkozik még — reformköri mozgalom egy összehasonlítás: az 1988nyomására a KB — feladva as pártértekezlet Csongrád korábbi álláspontját — megyei küldöttcsoportjának kénytelen volt összehívni a — Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról? — Ha van új tartalom, új szervfezet és új vezetés, akkor természetes az új név is. Ha csak a név változik, akkor persze ez nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létrejön az új tartalmú szervezet, azt különböző nevek fejezhetik ki. Én elképzelhetőnek tartom a Magyarországi Szocialista Párt, vagy a Magyarország1 Szocialisták Demokratikus Uniója elnevezést. De, ha felmerül jobb, azt is el tudom fogadni. — Es mi lesz a múlt értékelésével? — Erről még tokát fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután is, a pártokban is, a társadalomban is. Azt már most ki kell jelenlenünk, hogv az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus mindig elvétélt, Minden egy helyen? Aligha... 9 Alomgyár A szolgálati lakás elő! vitte reggel, s délután ott tette le a gyár autóbusza. Munkaruhát kapott és védőitalt. A szakmai tanfolyam elvégzéséhez ösztönzést és munkaidőkedvezményt. Ösztöndijat és tanulmányi szabadságot. Ha beteg lett, az üzemorvostól táppénzes papírt recéplet, a gyógyuláa Után még hetekig rendszeres kontrollt. Az üzemi konyhán nemcsak ebédelt, hanem, ha úgy akarta, ételhordóban hazavihette vacsoráját. Gyermekei a munkahelyi bölcsődéből és óvodából nőttek iskolássá. A gyári busszal teltek kirándulásokat, a tanévkezdés előtt tanazersegélyt kaptak. Ismerték a cég mindegyik üdülőjét már, lavaly külföldön is jártak. „Cserecsaládként". Szerettek, színházba menni —- a gyári bérlet mindig kéznél volt —. de nem maradhattak él a hét végi sportversenyekről, természetjáró túrákról sem. Ilyenkor a munkatársak családi körben barátkoztak; s ennek megvolt a nagy elönve. amikor építkezni akartak. Igaz, hogy kaplak a cégtől ís támogatást, de a kalákában segítők nélkül még. biztos, csak a téglákat gyűjtenék. Fuvarhoz, építőgépekhez is a gyár jóvoltából jutottak, s amikor végre beköltöztek, úgy éreztek: t?r. maga az álom! Alomgyár című történe- jóléti és kulturális alap megtünk, sajnos, kitalált. Ilyen szüntetésének, s a helyébe kényeztetettség — minden lépő szabályozás biztosíthategy helyen — aligha létezik ja-e a már elért szociálpoliá valóságban. Am elemeivel tikai színvonal megtartását. — többel, kevesebbel — Költségkímélés, a teherviseminden munkahelyen talél- lő képesség felmérése — de kozhat az ember. Csongrád végül is szinten tartása jelmegye 19 ipari vállalata és lemezte a vizsgált vállalatöszövetkezete, mezőgazdasá- kat, szövetkezeteket e téren, gi termelőüzeme adott szá- állapították meg a népi elmot a közelmúltban a népi lenörök, akik tegnap tárták ellenőhbkíiek arról, milyen jelentésüket a megyei neb Itatása volt át elkülönített elé. átlagos életkora 47,5 év volt. Ez a fiatalító tendencia nem mindenütt jelentkezett küidötteknek egyforma erővel, helyenként vo]na bket nem nyugdíjas mivoltukkal, és nem is elsősorban az életkorukkal volt baj, hanem azzal, hogy közülük egy sem állt elö olyan programmal, melynek révén a párt gyökeres megújítására képes, reformelkötelezett tekinthették Márpedig a ezzel ellentétes irányzat is kongresszuson erről lesz szó, tapasztalható. A legmarkán- és nem masrói. Jgy azután sabb változás Szegeden ta- nem megiepő, hogy a 78-as pasztaiható. Ha a 78 sze- hsta utolsó harmadába jugedi jelöltet a kapott szava,- tottaki s6t -.öbbnyire annak zatok sorrendjében három is a végén tömörülnek, ami 26 fős Csoportra osztjuk, te- annyit jelent, hogy közülük nát úgy, hogy a 26 megvá- egyeseket még a nyugdíjalasztott küldött jut az első sok sem támogatnak igazán, kategóriába, a meg nem vá- Más szóval: ma már a nyuglasztott jelöltek pedig a kö- dijasok nagy része is a válvetkező kettőbe, akkor a következő képet kapjuk: tozásók mellett van. I. 1—26. II. 27—52. IIÍ. 53—78. 26 fő 26 fő 26 fő 39,5 év 41,4 év 46,7 év És itt is rögtön megjeAz 1988-as küldöttek, de különösen az akkori vezetők többsége számára elképzelhetetlen volt meg a jelölés is. politikai pályafutásuk lényegében véget ért, egyesek alacsonyabb beosz. ,„„„ tásba kerültek, másokat gyezzuk, hogy az 1988. ma- nyugdíjaztak, s volt> akit a jusi szegedi küldöttek átla- pártból is kizártak — és gos életkora 48,6 év volt. nem az életkoruk miatt. A ... , „ „, ... 168 jelöltből mindössze 11 Mindemellett nagy hiba mt tavaly. küldötti s közüi. lenne egyszerűen csak a fia- jak ötöt választottak mr talodást észrevenni, hiszen És hogy ők öten éppen r nyilvánvalóan a választókat a fiatalabbak, az ism , - , azt mutatja, hogy alapv sem elsosorban ez a szem- pn nem életkQr kérdése t pont vezérelte. Nemcsak hanem politika. Politikai fiatalabbak a küldöttek, de párt és versenyhelyzet (párpolitikai arculatuk is egé- ton belül is): ezek a tények, , , . . . amelyeket lehet nem szeretőn mos, m.nt a tavaly.ake. nj d* &uól ^ tények ma_ Politikai irányváltás történt, radn&k. s az életkori változások Rátkai Árpád