Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

79, évfolyam, 235. szám 1989. október 5., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Az önkormányzat bázisán kell új demokráciát teremtenünk Németh Miklós nyilatkozata A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása cs az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva. — ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? — A kormányzati munkákban ezek a programok, konzultációk semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy :i bennük rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk — Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? — A sok kérdéskór közül < sak most ket problémai emelnénk ki: az önkormány-, zatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéleseken megerősödött bennem; az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha lielső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen, hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A met vegyülés, a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg államiságunkat, magyarságunkat. — Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az ellenállás volt . . . — Ez így van. most a f "ludat azonban más. Ennél lényegesen több Éppen uz önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar üt. Persze csak olyan önkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek szabad választása jellemez. Határozott nyitás kül- és belpolitikában — ön melyeket itéli kormánya legmarkánsabb jellemzőinek? — A határozott belpolitikai nyitást a különböző mozgalmak, az újonnan szerveződő politikai pártok felé; valamint változások kezdeményezését olyan területeken, amelyek eddig a magyar reformerők számára tiltott területnek számítottak. Ide tartozik: — a védelmi politika, amelyben a kormány haderőreformot hirdetett meg, és nemzetközileg is figyelemre méltó lépéseket tett a katonai doktrína védelmi jellegének erősítése, a hadseregre fordított kiadások és a hadsereg létszámának csökkentése érdekében, — a kormány külpolitikája, amely minőségi változásokat jelent a nemzetközi nyitásban, az Európa házhoz való csatlakozásban, a külföldön élő magyarok érdekeinek védelmében, az emberi jogok és humanitárius kérdések érvényesítésében. A kormány komoly határokat lépett át nem csak jelképes értelemben, hanem fizikai értelemben is azzal, hogy lebontotta a „vasfüggönyt". — Átfogó alkotmányozási folyamat kezdeményezése (köztársasági államforma, többpártrendszer, parlamenti demokrácia, a kommunista part vezető szerepének kiiktatása az alkotmunyból), amellyel a kormány saját egzisztenciája szempontjából is . figyelemre méltó kockázatot vállalt. — A gazdaságpolitika, amelyben a kormány széles körű, a kelet-európai országokban eddig nem alkalmazott liberalizálási folyamatot indított, nemzetközileg magas színvonalú társasági törvényt dolgozott ki, széles körű tulajdonreformot, és ezen belül privatizációs folyamatot kezdeményezett. Mindezzel a magyar gazdaság közelebb jutott a mai korszerű piacgazdaságokhoz. — A hazai nyitás egyik legfontosabb része az egyhazakkal való kapcsolat új alapokra helyezése. A nyugatnémet sajtóban nemrég szenzációszámba menőnek minősítették az egyházaknak tett ajánlatát az együttműködésre. Mit vár ön ettől az együttműködéstől? — A? együttműködés javítása az egész társadalom érdeke, hiszen az egyházak komoly társadalmi tényezők ma Magyarországon. Ez a társadalom nem juthat ki a jelenlegi súlyos morális és szociális értékválságból, ha nem épít az egyházakra. Az egyházak komoly stabilizáló funkciót tölthetnek, és töltenek be az ingoványos politikai viszonyokban, szerepük a társadalmi béke megteremtésében, megőrzésében nélkülözhetetlen. Engem, és kormányom tagjait ezek vezérelték a közeledésben, ami — hitvallásom szerint — az egész magyarság érdekeit szolgálja. A kormánynak, mint a népképviselet által megválasztott testületnek mindig, de a jelenlegi helyzetben még inkább a társadalmi integrációra, illetve az azt elősegítő tényezőkre kell koncentrálnia, s felül kell emelkednie az aktuálpolitikai érdekeken, a hangos, de gyökerek nélküli politikai erőkkel való lepaktáláson. A súlyos örökség meghatározza a lehetőségeinket — Lassan egy éve — sokak szerint igazi A. zthkormanyként csak fél éve — lesz, hogy hivatalba lépett az ön kormánya. Hogyan értékeli a közel féléves tevékenységét? — A régebbi kormányok sokkal több időt kaptak a megmérettetésre, sőt, valóban hiteles módon sohasem mérettek meg. Ez a kormány súlyos örökséget volt kénytelen vállalni —, gondolok itt az adósságteherre, egyensúlyproblémákra, elavult gazdasági szerkezetre — ami nem fél évre, de évekre determinálja a lehetőségeit. A politikai helyzet bizonytalansága, valamint az említett determinációk ellenére ez a kormány, úgy érzem, megmutatta, hogy van határozott elképzelése a tennivalókról, és van benne következetesség is annak véghezvitelére. Nem tartom lebecsülendőnek azokat a konkrét eredményeket sem — például a május végi költségvetési szanálási csomagot, az NDK s menekültek ügyének rendezését, regionális és foglalkoztatási feszültséggócok kezelését, a nagymarosi beruházás felfuggesz(Folytatás a 3. oldalon.) Az aradi vértanúk emlékhelyén Nem koszorúzhatnak az állami, párt- és társadalmi szervezetek Az aradi vértanúk kivégzésének 140. évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorában a kormány kezdeményezte, hogy október 6án, az aradi emlékműnél a magyar állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével megemlékezésre kerüljön * sor. A Külügyminisztérium diplomáciai úton idejekorán tájékoztatta az elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt is,' hogy az évfordulón közös magyar—román megemlékezés is legyen. A javaslatra — legfelsőbb szintű döntésre hivatkozva — román részről elutasító választ adtak. Közölték, a román fél nem kivan közös megemlékezést, és azt A magyar Külügyminisztérium tiltakozása a román intézkedés miatt sem teszi lehetővé, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a kormány, valamint a pártok, társadalmi szervezetek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen rójak le kegyeletüket a nemzet mártírjainak emieke előtt. Lehetőséget biztositanuk ugyanakkor arra, hogy a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete október 6-án, a korábbi évelőben követett gyakorlat szerint koszorút helyezzen el az aradi vértanúk emlékmüvén. Jelezték: nem szándékozzák megakadályozni magánszemélyek beutazását, és azt, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki tiszteletüket az emlékhelyen. öszi István külügyminiszter-helyettes szerdán magához kérette loan Chirat, uz RSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőiét. és tiltakozott a sajnálatos, elfogadhatatlan döntés miatt. Kifejtette, hogy az nincs összhangban a kap csolatuink javítását óhajtó román kijelentésekkel, cs ellentétben áll azzal a román részről is hangoztatott szándékkal, hogy közös akciókkal, az összekötő elemek felkutatásával igyekezzünk viszonyunkat javítani. Tárgyalt a Minisztertanács A társadalmi szervezetek vagyonáról A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-tagországokkal folytatandó 1991—1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg a magyar—szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról. A kormány személyi kérdésekről határozott. A Minisztertanács szerdai űléset. követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a magyar —szovjet kereskedelemben alkalmazott elszámolást korszerűsíteni kell. Problémát okoz, hogy az elsősorban szovjet exportra orientált vállalatoknál az átállás komoly kapacitáskihasználási gondokat eredményezne. Nem biztos ugyanis, hogy a szovjet partner dollárért is megvásárolná termékeiket. „Génbankárok" Szegeden A tudomány nem hobbi A hír röviden ennyi: Tegnap, szerdán Szegeden, a gabonatermesztési kutatóintézetben háromnapos tanácskozás kezdődött. A FAO keretében négy éve működő Növényi Génforrások Nemzelk"zi Szervezetének harmadik ülésére húsz ország 27 résztvevője jött el varosunkba Frank Józsefet. a mezőgazdasági tudomány doktorát. a házigazdák egyikét arra kertem, segítsen megítélni az esemény jelentőségét, értelmét. — Miért olyan fontosak, és értékesek számunkra a növényi gének, hogy „bankba" tesszük őket? — Évente több száz növényfaj pusztul ki a Földön. Korábban is előfordult ez, különböző katasztrófák alkalmával. A mostani katasztrófa oka s egyben szenvedő alanya az ember. Miközben a civilizációval megbontja a biologiai egyensúlyt. károsítja környezetét, egyben saját életterét is csökkenti. Az atomrobbantás, vagy akár az őserdőirtás tudatos környezetpusztítás. Az iparszerű mezőgazdaság', az ugar feltörése azzal is együttjár, hogy a növényekkel együtt egyes tulajdonságok is végérvényesen elvesznek. Például n legkorábban beérő magot adó növény eltűnik a környezetünkből. Elérkezett az az, idő. amikor bizonyos fajok csak mesterséges körülmények között tarthatók fenn — Hazunkban hol úrzik e kincseket? — A magyar flóra felelőse a Tápiósz.elej Agrobotanikai Kutatóintézet. — Az önök intézetének milyen szerep jutott? — A génforrások európai kooperációjának résztvevőjeként, a napraforgó részterülete számitógépes adatbankját kezeljük. Gyűjtjük, feldolgozzuk, s igény szerint közvetítjük az információt. — Az információ: érték. Tudomány és üzlet mennyire egyeztethető össze? — A génbank létrehozása, működtetése és anyagi feltételeinek megteremtése állami feladat. Így egyértelműen a tudomány szolgálata az elsődleges. Ugyanakkor az „üzleti élet" is, szóhoz. jut, de csak burkoltan a háttérben. Ugyanis egy extraprofitot adó szuperfaj ta kinemesitésére annak van nagyobb esélye, aki gazdagabb genetikai készlettel gazdalkodik. — A hazat helyzet? — Felháborítónak tartom, hogy a kelet-európai államok még ma sem a súlyuknak megfelelően kezelik e kérdést. A hazai gyűjtemény. tömören minősítve: rossz. Tpbb munkát és pénzt, kellene befektetni, s nem felesleges hobbiként megtűrni ezt a tudományterületet. Érzékletes példa e tanácskozás is. Magyarország nem tudta, vagy nem látta életbevágóan fontosnak kifizetni az esedékes pár ezer dolláros tagdiját Hogy tagjai maradhassunk a szervezetnek, elvállaltuk a génbankok vezetői tanácskozásának megtartását s így rendeztük a számlát. A költségek zöme a GKI-t terheli. T. Sz. I. A kormány szerdai ülésért megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonúról készített pénzügyminiszteri jelentést, amely az Országgyűlés kezdeményezése nyomán készült. 1968-tól — a munkásőrség esetében pedig 1974-től számolva — a működési, fenntartási költségek 47.4 milliárd forintot tettek ki. A társadalmi szervezetek vagyonának értéke 1988-ban 12 milliárd forintra rúgott. Ez, nem tartalmazza a SZOT vagyonút, mivel a szakszervezetek csak olyan adatszolgáltatásra vállalkoztak, amely az általuk kezelt állami tulajdon, il-letve állami vagyon adataira terjedt ki. A költségvetés az. MSZMP működését az, idén 809 millió forinttal, a Hazafias Népfrontot 314 millió forinttal, a munkásőrséget 976 millió forinttal támogatja. Személyi javaslatok is szerepeltek az. ülés napirendjén. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 3l-ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött) A Minisztertanács miniszterhelyettessé nevezte ki Tabajdi Csabát, és megbízta u Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának vezetésével. Mivel a munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben nupirendre tűzi u testület helyzetével kapcso,latos javaslatokat. Az. ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye sz.erint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani