Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

1989. október 26., csütörtök 3 Dugó a temetőben Azon években, amikora halottak napja hétköznap­ra esik — mint most is—, az azt megelőző vasárnap keresik fel a legtöbben el­hunyt szeretteiket; hi­szen ekkor van együtt a család, ekkor van idő az esetleges utazásra, ha a hajdani rokon, barát, is­merős másik város, köz­ség temetőjében nyugszik. A szegedi Belvárosi te­metőben is óriási „nép­vándorlás" indult vasár­nap; rengetegen érkeztek személygépkocsival. Meg­telt a temetői parkoló, so­kan hagyták a kocsit a bejáraton kívül, és a te­metőn belüli betonút jobb oldalán is véges-végig au­tók parkoltak. Márpedig e keskeny úton három sze­mélygépkocsi nem fér el egymás mellett, követke­zésképp hol a befelé me­nők, hol a kifelé igyekvők sora indulhatott meg; köl­csönös tolerancia alapján, s amidőn szembetalál­koztak, a belvárosi csúcs­forgalmat meghazudtoló dugók alakultak ki. Néha öt-hat gépkocsinak kellett hátrafelé haladva utat biztosítani a másik irányú forgalomnak, hajmeresz­tő vezetői bravúrok sem voltak ritkák e délután — a temetőben. Közben gya­logosok tömege szökdé­cselt ide-oda, kacskarin­gózott az álló vagy lépés­ben haladó kocsisorban. >A temető csöndjét szórvá­nyosan türelmetlen (vagy csak figyelmeztető jellegű) dudaszó szakította meg. Tekintve, hogy egy — mégoly hatalmas területen fekvő — temetőtől nem várható el, hogy többsá­vos autóútja legyen, ' az egyetlen megoldásnak (itt is!) a közmegegyezés tű­nik. Jó volna, ha a jövő­ben — -például most, a hét közepi tényleges halottak napján is — minél több autós gyakorolna önmér­sékletet, s parkolna a te­metőn kívül; meghagy­va a belső utat azoknak, akik idős, beteg embe­'rekkel érkeznek kegyele­tüket leróni, s akiktől va­lóban nem várható el, hogy a temetőkaputól esetleg a fél kilométernyi­re, vagy még annál is messzebb elhelyezkedő sírhelyet gyalogosan köze­lítsék meg. Elvégre évente egy al­kalomról van szó; s egy elmélyült séta ilyenkor az élet és halál kérdésein való eltöprengésre is al­kalmas; sokkal inkább, mint a temetői dugó és dudaszó. S. I. Suzuki az Ikarusból Az Ikarusban nem cáfol­ták meg azokat a japán lap­jelentéseket, amelyek sze­rint valószínűleg mégis lesz Suzuki autógyártás Magyar­országon, s ebben a legin­kább érintett vállalat, a magyar autóbuszgyár. Az Ikarus vezetői szerint a japánokkal folytatott hosszú tárgyalások során megállapodtak: amíg nincs végleges döntés az ügyben, egyik fél sem tesz semmiféle nyilatkozatot. Most mégis — feltehetően indiszkréció következtében — napvilágra kerültek bizonyos informá­ciók a valóban tervezett együttműködésről. (A japán lapok állítása szerint Ma­gyarországon évi 50 ezer 1000 köbcentiméteres kocsi készülne, s. a yállalkozás­ban a Suzuki 40 százalékos részesedéssel venne részt.) Annyi mindenesetre' bizo­nyos: a neves japán autó­gyár vezetője a napokban Budapestre jön tárgyalni, s ekkor minden bizonnyal végérvényesen eldől a koo­peráció, a íhazai Suzuki­autógyártás sorsa. Ezzel va­lamilyen módon lezárul a 4 éve tartó tárgyalássorozat. Nem kelt el... A Péti Nitrogénművek hétfői nyilvános árverésén nem született megállapodás; a 3,5 milliárd forint induló árral meghirdetett állóeszkö­zök megvásárlására 600 mil­lió forintnál magasabb ár­ajánlat nem volt. Virág Miklós, a Szanáló Szervezet felszámoló biztosa az MTI munkatársanak el­mondta; álláspontjuk szerint a Péti Nitrogénművek ter­melőeszközeinek, kiszolgáló létesítményeinek, és szellemi javainak értéke sokszorosa annak, mint amit a pályázók kínáltak. Éppen ezért a Sza­náló Szervezet úgy találta, hogy a Péti Nitrogénművek vagyonát elajándékoznák, ha a felkínált alacsony áron értékesítenék, ráadásul a be­folyt összegből a hitelezők követeléseinek is csak a tö­redékét tudnák kifizetni. Igy az október 30-i árverést a szervezet meghiúsultnak te­kinti, és november végén újabb értékesítést tart. Elismerések a GKI-ben A Gabonatermesztési Ku­tatóintézet fennállásának 65. évfordulóján, tegnap, hétfőn megtartott ünnepi rendez­vény alkalmával Baross László-emlékérmeket adtak át az elért eredményekben kiemelkedő szerepet játszó személyeknek; Mr. Maurice Ferranetnek, a Maisadour kutatási igazga­tójának, a közös Maisadour —GKI napraforgóhibridek előállításában, a GKI napra­forgók nemzetközi elterjesz­tésében végzett eredményes munkájáért. Mr. John T. Watsonnak, a Pioneer Overseas Corporati­on adminisztratív igazga­tójának, a magyarországi kukoricatermesztés fejleszté­sében a legmodernebb Pio­neer-hibridek bevezetésének elősegítéséért, és az intézetek közötti gyümölcsöző együtt­működés feltételeinek meg­teremtéséért. Győrffy Bela akadémikus­nak, az eredményes kukori­catermesztési kutatásaiért, és az intézetek közötti jó együttműködés megalapozá­sában kifejtett munkásságá­ért. Németh János tudományos főosztályvezetőnek eredmé­nyes kukoricanemesítői munkásságáért, a nemzetközi tudományos és marketing­kapcsolatok sikeres fejleszté­séért. Frank József tudományos főosztályvezetőnek a napra­forgó-nemesítésben elért eredményeiért, a sikeres nemzetközi együttműködések kialakításában végzett tevé­kenységéért. Harmati István tudomá­nyos osztályvezetőnek a faj­ták termesztéstechnológiai kutatásaiban végzett sokol­dalú és eredményes munká­jáért. A kisgazdapárt megyei gyűléséről Van-e igénye a földre a parasztnak? A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei szervezete tisztújító közgyűlést tartott vasárnap Kiskundorozsmán. Szeghő István elnök ismer­tette az alapszabály-terveze­tet — melyet a választmány döntő többseggel megszava­zott —, majd beszámolt az eddig eltelt időszak munká­járól. Kiemelte: a párt még ma is igen mostoha körül­mények között tód csak dot­goz.rü. helyiségek és anya­giak hiányában. Megköszön­te egyúttal a tagok pártcéi­lokra felajánlott önzetlen anyagi hozzájárulásait, köp­tük is külön MatuizluL Kál­mán és felesége. Sebestyén István. Orcsik Sándor, Hat­vani Zoltán önzetlen mun­kavégzését, anyagi segítsé­gét. Hangsúlyozta: a tanács a helyiségpcoblémák megol­dásúban csak ígérget, ör­vendetes- tényként állapítot­ta meg viszont, hegy a pórt taglétszáma nő, egyre na­gyobb a belépnj szándéko­zók és szimpatizánsok tö­megei A küldöttgyűlés elé terjesztette azt a javaslatot, hogy Csongrád megyeben a kisgazdapárt nyilatkozatok formájában kívánja felmér­ni a föld visszaigénylésé iránti hajlandóságot, mivel — a hatalom álláspontja szerint — a magyar paraszt vagy jogutóda nem kéri vissza a földet. A választ­mány egyhangúlag megsza­vazta az indítványt: a nyi­latkozatokat kiosztják, és összegyűjtik. A küldöttek felszólalásai olyan jelenségre is rámutat­tak. melyek ellentétesek a jogállamisággal és a demok­ráciával. Elpanaszolta az egyik küldött, hogy Forrás­kúton a párt- és a tanácsi vezetők szankciók kilátásba helyezésével akadályozzák a kisgazdapárt taglétszámának: növekedését, elrettentik az embereket a szabad, pártok­ba tömörülő politizálástól. Ezt követően a több mint száztagú választmány meg­vitatta a jelölőbizottság elő­terjesztését, majd egyéves időtartamra megválasztotta az új vezetőséget. A Függet­len Kisgazdapárt Csongrád megyei szervezetének eknö­ke ismét Szeghő István lett. Alelnökök: Imre Károly, Joó Imre és Papp János; főtitkár: Bab a István; tit­károk : Sebestyén István, Juhász Sándor, Simon Ta­másné; környezetvédő tit­kár: Dobay Ferenc. Gazda­sági vezető: Engi József; megyei pártügyész: Rovó Zoltán; az. ellenőrző bizott­ság elnöke: Benedek Tibor; a párt megyei szervezetének szóvivője pedig Lévay End­re ügyvéd lett. Vélemények, javaslatok, felhívások 1989. október 16-án megalakult Üjszentivá­non a Magyar Szocia­lista Párt reform-alapszer­vezete. Szervezőbizottsága hívja és várja mindazokat, akik elfogadják az MSZP programját, alapszabályát, és készek tevékenyen részt ven­ni egy baloldali, szocialista mozgalmi jellegű párt munkájában. Jelentkezni le­het minden hónap első hét­főjén 17—20 óra között az újszentiváni tanácsházán lé­vő MSZP-irodában. A szer­vezőbizottság támogatja az alapszervezeten belül, mun­kástagozat és agrártagozat létrehozását, amely markán­sabban kifejezné a helyi sa­játos rétegérdekeket is. Az alapszervezet támogatja a Reformszövetség platform­jának megvalósítását, az ab­ban megfogalmazott radiká­lis reformelképzeléseket. Legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy minél hama­rabb helyi politikai progra­mot készítsünk és megkezd­jük a választásokra való fel­készülést. * A MUOSZ állásfoglalást juttatott el az MTI-nek, amelyben kifejezésre jut­tatja: a magyar közvéle­mény nagy rokonszenvvel figyeli a Kelet-Európa egyes országaiban végbemenő de­mokratizálódási folyamato­Varroda a sportcsarnokban Az európai színvonalú, reprezentatív sportközpont a 70-es évek közepére készült el, amikor még öt szak­osztály — labdarúgás, röp­labda, teke, autócross, ké­zilabda — működött. A túl­ságosan is masszív beton­lelátó már később került a foci pálya mellé, és csak nagyon keveset szolgált. Építése idején már rende­sen leszállóágban volt a vállalat. A 80-as évek közepén Szeol—Délép névvel egye­sült klubból '88 első fél­évében két minősített szak­osztály — a férfi röplabda és a női teke — kivált. Ez­zel egyidejűleg helyi válla­latok bázisán megalakult a Szegedi Építők SE. öt év Ipari varrógépek zaja tölti meg hamarosan az egykori építős bálok, az emlékezetes kézilabda­meccsek és foeiderbik színhelyét, a Délép­sportcsarnokot. Beleil­lik az országos képbe, hogy a megszűnő szak­osztályok után az épü­letek is sorra kerül­nek. Törvényszerű, hogy melyrepülő gazdasá­gunk a sportot is ma­gával rántja, s ez leg­hamarabb az erőn felü­li vállalkozásokat érin­ti. Meg/efiázi „ki kicsoda // Bizony, magunk is bajban vagyunk mostanában, ha egy-egy információért, felvi­lágosításért a megyei tanács apparátusában dolgozókhoz szeretnénk fordulni. Pilla­natok alatt kiderül ugyanis, hogy X már nem azon s. osztályon van, ahol még he­tekkel ezelőtt is. Vagy hogy óvatosnak kell lennünk a ti­tulusokkal, mert aki eddig osztályvezető-helyettes volt, az most kinevezett, vagy megbízott vezető, más pedig épp fordítva. Szóval átszer­vezés — szebben szólva szer­vezeti korszerűsítés — után van a Csongrád megyei ta­nács, s mert ez számos név­táblacserével és feladatkör­átcsoportosítással járt együtt, közreadjuk a nyilván sok ügyfelet és szervezetet érdeklő „gyűjteményünket", a megyeházi „ki kicsodát." A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint az ipa­ri és kereskedelmi osztály összevonásával létrejött ter­melési és ellátásfelügyeleti osztály megbízott osztályve­zetője Kiss Lajos. A pénzügyi, valamint a terv- és munkaügyi osztály összevonása utáni közgazda­sági osztályt dr. Huber Ber­talan vezeti. Az épitési és vízügyi, to­vábbá a közlekedési osztály egyesítése után Gulyás Antal lett a műszaki osztály veze­tője. A művelődési, meg az if­júsági és sportosztályból lett a művelődési és sportosztály, dr. Rákos Istvánné vezetésé­vel. (Az ifjúsági feladatokat az elnöki hivatalhoz csopor­tosították át.) Szervezetében nem, elne­vezésében változott a dr. Ka­járy Irén vezette, új nevén szociális és egészségügyi osz­tály. Felépítésükben, elnevezé­sükben változatlanok a kö­vetkező szervek: szervezési és jogi osztály (dr. Günther Béla); igazgatási osztály (dr. Gábor Erzsébet); személyzeti és oktatási osztály (Molnár Sándor). A július 15-én megalakult elnöki hivatalban dolgozók munkaköri besorolása jel­lemzi feladataikat. Az elnö­ki referens dr. Zámbo Géza, a társadalompolitikai titkár dr. Varga István, a környe­zetvédelmi és tudománypoli­tikai titkár dr. Barta József, a sajtó- és információs cso­port vezetője Szögi Béla, az országgyűlési iroda munka­társa dr. Tóth Judit, a nem­zetiségi koordinációs titkár Gyánti Ferenc, az ifjúsági titkár dr. Pesti Judit, az el­nöki titkárnő dr. Kovácsné Bódi Zsuzsa, a pénzügyi ellenőrzési csoport vezetője dr. Varga László. P, K. alatt szerették volna elér­ni, hogy az egyesület ön­fenntartó legyen. Ma azon­ban Magyarországon sport­létesítmények, sportcélú fel­használásából megélni még csak vágyálom. Ez itt sem jött össze, pe­dig vállalkozásokkal is pró­bálkoztak. A lovasiskola csak egy halovány kísérlet volt, az ügető gondolatá­tól a Lóverseny Vállalat zár­kózott el mereven. Szóba került az autós mozi is, ezt az ötletet máig sem ve­tették el. A tekepálya és a Szőregi úti centrum üzemeltetési különbsége évi 4,5 milliót emésztett fel, ehhez jött még sportcélokra további 3,5 millió. Mindent össze­adva évi 11,5 millióba ke­rült az Építők SE és en­nek legalább 90 százaléka a — nem éppen csúcsformá­ban levő — Délép vállát nyomta. „Ami elromolhat, az el is romlik" értelmé­ben a sportcsarnok is be­ázik. Közel egymillióba ke­rül majd az új szigetelés, és ekkora javításokat már minden évben „össze lehet­ne szedni". A „púp" raár megfelelően nagyra nőtt, amikor a Prin­tagent Kft. ajánlata a nyár elején megérkezett. Agybe­tétet előállító, olasz export­ra dolgozó varrodájának ke­resett helyiséget a ma még százszázalékban magyar tu­lajdonú cég. A lassan már csak 3 százalékos kihasz­náltsággal üzemelő épület szinte átalakítás nélkül al­kalmas erre a célra, meg­felelő szociális helyiségek is találhatók földszintjén. Eladásról persze szó sincs, öt évre adják bérbe a csar­nokot, és a hozzá tartozó salakos területet. Ez utób­bin feszített szerkezetű, lég­befúvásos csarnokot épít majd a kft. A bérleti fel­tételeket minden évben újra tárgyalják, ami az ilyen inf­lációs időkben érthető. A megállapodás szerint a Dé­lép évi hatmilliót kap tisz­tán. A többi terület sorsa még bizonytalan. Szabadidőpark, étteremmel párosítva? A környék ellátottsága ez utóbbi szempontból szinte a nullával egyenlő. Ha meg­felelő társakra akadnának, újraborítanák az idő előtt tönkrement műanyag te­niszpályákat, esetleg sátrat is húznának föléjük. Legnagyobb érdeklődést kiváltó kezdeményezésük, hogy exkluzív családi há­zakat — egyfajta mini Ró­zsadombot — építenének a Derkovits fasor felőli ré­szen. A terület azonban va­lamikor zöldövezetnek nyil­váníttatott, és a tanács egy­előre nem ad ki építési en­gedélyt. Amikor a Délép még egy összegben szaba­dult volna a Szőregi úttól, a környék négyzetméterárai­hoz képest gyakorlatilag te­lekár alatt kínálta a sport­centrumot. Lehet, hogy egy­szer mégis csak telek árá­ban adja el.. . Kovács András kat; ugyanakkor mind job­ban nyugtalanítja, hogy az eseményekről tudósító egyes újságírókat, közöttük honfi­társainkat akadályozzák hivatásuk gyakorlásában. A korábbi prágai esemé­nyekhez és a magyar tudó­sítók Lipcséből való kiutasí­tásához hasonlóan, az októ­ber 28-i prágai letartózta­tásokat sem tudjuk ezen eseményektől elvonatkoz­tatni. Nem róhatjuk fel kol­légáinknak, hogy például a csehszlovák törvények — a világ nagy részéa elfoga­dott normáktól eltérően — a közterületen végzett in­formációszerzést is akkredi­táláshoz kötik. Nem róhat­juk fel azt sem, hogy Prá­gában polgárok és a karha­talom között ismételt össze­tűzésekre került sor, ame­lyek során nehezen tisztáz­ható konfliktusok alakul­hattak ki kollégáink és a csehszlovák rendőrség kö­zött. Ezért felkérjük a cseh­szlovák hatóságokat, hogy a konkrét ügyekben a helsin­ki záróokmány szellemé­nek megfelelően járjanak el. Felkérjük továbbá a nemzetközi újságírószö­vetség es a csehszlovák újságírószövetség elnöksé­gét, hogy e cél érdekében járjanak közre az illetékes hatóságoknál a nemzetközi normáknak megfelelően — mutat rá a MUOSZ állás­foglalása. Éjszakai ügyelet a vámhivatalban A Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága tájékoztatja ügyfeleit: a Budapest XIV., Gvadányi út 69. szám alatt müködö 7. számú vámhivatal gépkocsi­részlege a külföldről ma­gánforgalomban behozott személygépkocsik vámke­zelését hétfőtől péntekig 06.00—18.00 óráig intézi. Hétfőtől 18.00 es reggel 06.00 • óra között ugyanitt ügyeleti szolgálatot tarta­nak. Az ügyeletes pénz­ügyőr az éjszakai órákban jelentkező ügyfeleknek fel­világosítást ad, s ebben az időpontban is felvesz vám­előjegyzést, amelynek pon­tos időpontjáról írásban tá­jékoztatja az ügyfelet. A Vám- és Pénzügyőrség ettől az intézkedéstől azt várja, hogy a vámkezelésre elő­jegyzett ügyfelek várakozás nélkül vámkezeltethetik gépkocsijukat. Az intézke­désre minden bizonnyal azért került sor, mert az elmúlt időszakban tartha­tatlan állapotok alakultak ki a vámhivatal előtt vára­kozók körében..

Next

/
Thumbnails
Contents