Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
DÍLMAGYA 79 évfolyam, 255. szám 1989. október 27., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Jelző nélküli köztársaság Október 23-án Szúrós Mátyás Budapesten, a Parlament előtt kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Sokan ezt negyedik köztársaságként említették, de vita tárgya, hogy melyik volt az előző három? Érdekesség az is, hogy a köztársaság kikiáltása ismét egy jeles nemzeti ünnephez, az 1956-os forradalomhoz kapesolódik, bár ez ma (még?) nem piros betűs ünnep és nem munkaszüneti nap. Az 1949-es ..rákosisüi" alkotmányt augusztus 20-án ünnepeltették velünk sokáig, háttérbe szorítva ezzel Szent István ünnepet. Remélhetőleg, a későbbiekben e két fontos esemény: az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltása, bckcsen megfér egymás mellett, s ünneplésük nem egymás rovására történik majd. Kiss Barnabástól, a József Attila Tudományegyetem Allamjogi Tanszékének adjunktusától a korábbi és a mostani magyar köztársaságokról érdeklődtünk — azok jogi státusát kutatva. — A Habsburg-ház trónfosztását követően Magyarország monarchia volt vagy köztársaság? — Kossuth Lajost akkor kormányzó-elnökké választották — mondotta Kiss Barnabás. — A kormányformát tekintve parlamenti köztársaság jött létre, bár hivatalosan a köztársaságot nem kiáltották ki. Egy későbbi időpontban szerették volna megtenni ezt, amit azonban a szabadságharc katonai veresége meghiúsított. — 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács a Parlament kupolacsarnokában kihirdette az öt cikkelyből álló néphatározatot, amely szerint „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság". Jogi szempontból tehát Károlyi Mihály az első magyar köztársasági elnök? — Károlyi Mihály a népköztársaság kikiáltásakor nem államfő, hanem kormányfő volt, mint a népkormány elnöke. 1919 januárjában lett ideiglenes államfő; ekkor is egy későbbi időpontban kívánták megválasztani az elnököt, de az ismert történelmi események miatt erre nem került sor. A tényleges hatalom birtokosa az őszirózsás forradalom idején a népkormány volt, ezt váltotta fel 1919. március 21én egy szocialista kormányforma, amely a szovjet rendszer mintájára épült. A tanácsköztársaság idején is és más szocialista berendezkedésekben is az államfői feladatokat egy kollektív testület gyakorolta — gyakorolja. — Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét külföldi latogatásai során Magyarország államfőjeként fogadták s üdvözölték. Államfő volt-e valójában Losonczi Pál (illetve azt megelőzően Dobi István), vagy nem? — Az Elnöki Tanács elnöke a nemzetközi kapcsolatokban államfőként viselkedett; ám az államfői jogokat a testület gyakorolta. Az általa kötött egyezményeket a tárgyalásokról való hazatérése után az Elnöki Tanácsnak kellett jóváhagynia. Ö tehát az Elnöki Tanács megbízásából tárgyalt külföldön. Általában is igaz az, hogy a nemzetközi jogban egy szerződés megkötésének aktusa soha nem fejeződik be annak aláírásával. Ezt az illető országban ratifikálnia kell az erre hivatott testületnek. A tényleges hatalmi viszonyokat egyébként a szocialista országok vonatkozásában külföldön is tiszteletben tartották, ami azt jelentette, hogy például a legmagasabb szintű magyar delegációnak azt tekintették, amelyet a párt első titkára vezetett. Sokszor Kádár János pártés állami delegáció élén járt külföldön; ő maga tagja volt az Elnöki Tanácsnak, ily módon az Elnöki Tanács megbízottjaként vezethette a magyar állami küldöttséget. — 1946. február l-jén kiáltották ki a köztársaságot, melynek elnöke Tildy Zoltán lett. — Igen, a köztársasági törvény így kezdődik: „Megszűnt a királyi hatalom gyakorlása; a .nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát." 1989. október 23-án olyan változás történt, amely megerősíti a Parlament politikai súlyát, hatalmát. Eddig az Elnöki Tanács — mint kollektív testület — egyrészt ellátta az államlpi funkciókat, másrészt pedig helyettesítette — annak ket ülese között — a Parlamentet, sőt a Parlament által hozott törvényeket az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel megszüntethette, megvúltozta'hatta; amint ez több ízbin meg is történt. A jelenlegi ideiglenes köztársasági elnök — Szűrös Mátyás —, s az ezután megválasztandó elnök jogköre ennél kevesebb lesz: az államfő ezután Magyarországon nem láthat el parlamenti funkciókat. Sandi István A gáz „kopog", Röszke ódzkodik... A történetet a végén kezdve; hosszú előkészítő munka eredményeként a gáz Röszke határában „toporog", A regi vágy, hogy a határ menti település bekapcsolódhasson a gázprogramba, a. megvalósulás küszöbére éiVe, a lakosok portáinak ajtaján kopogtatva alig nyert bebocsátást. Az október 24—25-én megtartott két falugyűlés amolyan agitáló közvéleménykutatás volt. A tanács vezetői döbbenten tapasztalhatták, több éves előkészítő munkájuk eredményére, a jelenlegi körülmények között, a vártnál jóval kevesebben tartanak igényt. Ez a tény pedig akár veszélybe is sodorhatja a terv megvalósulását. Állami dotáció és céltámogatás híján a gázt önerővel kell bevinni a faluba, ez pedig házanként előreláthatólag 30 ezer forintba kerül — s ebbe az összegbe a készülékek megvásárlása, felszerelése és üzembe helyezése még nem számoltatott bele. A hasznos, sőt biztos befektetésnek mondott ráfordítások előteremtésére a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet hosszabb lejáratú hiteleket ígért, mégis sokan ódzkodtak attól, hogy a gázvezeték-fektetésre társulást hozzanak létre, s abba belépjenek — a pénzszűkére és a jövőre várható — előre kiszámíthatatlan mértékű — drágulásokra hivatkozva. Akinek van némi tartaléka, az most nem szívesen kockáztatja. A munkák elindításához szükséges beleegyező aláirá-. sok — úgy tűnik — mégis összejönnek. * Az utcán megkérdezett lakosok keserű szájízzel beszéltek arról, ami bent a falugyűlésen zajlott. — Higgye el, bunda az egész, meg van ez manipulálva. Néhány jelenlegi és volt vezető kapargatja ki most is a gesztenyéjét, mi meg szakadjunk meg. Ha a többséget sikerül bepalizniuk. azoktól is elvonnak majd valamilyen módon, akik nem írnak alá.. — A varosiaknak mindent az ülepük alá tesznek, a parasztról meg lenyúzzák a búrt... Tudja mit, nem kérek belőle. A kultúrház zsúfolt, levegőtlen termében is hasonló éles, a vidék valóságát tükröző kijelentések röpködtek, s az indulatok gyakran a tanácsi dolgozók becsmérlésébe fulladtak. A fiatalok elégedetlenkednek — se gáz, se kerül tető alá hozni a gázügyet, s bizonyára osztatlan sikert aratott volna egy stabilabb gazdasági helyzetben. AZ óhaj — hogy a gaz. a községbe jusson — ugyanis régi. Az igény és megvalósítása egy évtizede húzódik. Röszke már korábban bekapcsolódott volna a gázprogramba, hiszen az országhatárt is átszelő vezeték szomszédságában ez gyorsan megvalósíthatónak ígérkezett. A problémát az jelentette, Magad, uram... A falu komfortosításában a gáz, a telefon ós a kábeltéve még nem minden. Uj ivóvizkút, belvízelvezetés, szemétszállítás és -elhelyezés, járdaépítés, útjavítas — mind-mind a napi gondok közé tartozik. Az utóbbiak külön-külön nem tűnnek túl nagy falatnak. Egyszerre — mivel mindegyik számit az önerőre, penzre, usasra és egyéb kulirnunkára — kissé szaporábba teszi a pulzust. A pénzt meg kell valahol keresni, a munkahelyen helyt kell állni érte, s a házkörüli, egyaltalan nem n}ellékes primőr vagy hízódisznó szinten temérdek munkát, kötöttséget jelent. S emellett kell az árkot ásni, járdalapokat lerakni, az óvodaban szivessegböl játékot eszkábálni, festeni. A fiatalja még talán bírja is (egy darabig), az idősebbjében az akarat megvolna, de a „tehetség" már kevésbé. A feszültséget az előzmények nélküli, hirtelen gyorsítás okozta félelem váltja ki. Ott a példa: az országé. Balul sikerült „gazdaságélénkítés", melynek egyetlen látható eredménye a mindent maga alá söprő adóssághegy az összes következményével. A kör bezárult, a falu „önerejének" csatasorba állítása ennek egyenes következménye. Az önerő sok embernél a hitelt is magában foglalja. Az elszabadult infláció, $ azt követgetö hitelkamat ingoványos mocsárra emlékeztet. At lehet ezen elsüllyedés nélkül kelni? Mindenki csak sajat magának adhatja meg a választ. Az is biztos, kockázat nélkül üzlet sincs, s nem belevágni: biztos vesztés. T. Sz. I. kábeltévé, se telefon? Szembetűnő a falusiak esélyegyenlőtlensége. * Mint kívülálló, a tanácselnök óriási szervező munkájába betekintést nyerve, csak becsülni tudom Magyar László tevékenységét, és egyben sajnálom is őt, mert ha a rajta kívülálló okok nem gátolják, hamarabb síMenekültek esélyei Fürdőnadrágban és mezítláb Ha csak annyit írunk, hogy a megyei társadalombiztosítási tanács, munkaterve szerint, megtartotta soron következő ülését, ez olyan üres és száraz, hogy itt mindenki abbahagyja az olvasást. A Klauzál téri igazgatóság második emeleti termében azonban olyan dolgokról is beszéltek, amelyek sokak számára a létezés feltételeit jelentik, a szó szoros értelmében. i Előbb a termelőszövetkezetek nyugdíjasainak, helyzetéről hallgattunk beszámolót Marsi Mihálynétól, a Teszov osztályvezetőjétől. örülni lehet és kell annak, hogy az egykori munkaadók — lehetőségeik szerint — példásán gondoskodnak idős egykori dolgozóikrol. Alkalmankénti pénzjuttatással, vagy természetbeni segítséggel próbálnak helyzetükön könnyíteni. A gondoskodásra szorulók száma és aránya egyre nó, a téeszek, nyeresége viszont sok helyen csökken Ezt az ellentmondást tartósan nem lehet kikerülni. Tetézi a nehézségeket. hogy az a nyereség, amelyből az alacsony nyugdíjakat is kiegészítik, adóköteles, és ez tovább csökkenti a segítség lehetőségeit. A kormányra pedig nem számíthatnák, amiint ezt Nagy Máté, a társadalombiztosítási igazgatóság megyei igazgatója, a megyei társadalombiztosítási tanács titkára várható tendenciaként föltételezte. A megoldás a biztosítótársaságok bevonása lenne, de énnek mikéntje még kidolgozásra var. * A téesznyugdíjasok után a Romániából jött menekültekről volt szó. Szilágyi Dezső, a tanacs csoportvezetője nyár óta foglalkozik a menekültüggyel. A hét végén kapott rendőri adatok szerint eddig 2200-an érkeztek, különféle utakon. Voltak, akik továbbmentek (sokan az NSZK-ba, kevesebben az USA-ba), illetve az ország más részeire települt, a többség viszont marad, és munkába állásuk, elszállásolásuk komoly gond. A menekültek 95 százaléka Szegedre jön, mert itt remélhet munkát magának. Munka még csak lenne, de nyelvtudás nélkül nehéz az elhelyezkedés. Ez természetesen csak a nem magyar nemzetiségűek problémája. Nyelvtanfolyamokkal próbálnak segíteni rajtuk, aki végigjárja a kurzust — sok a lemorzsolódó —, könnyebben boldogul. Lakni viszont mindenkinek kellene valahol. A községekben lenne szállás, ott viszont munka nincs elegendő. Az algyői barakk jelenlegi állapotában méltatlan arra. hogy emberi szállásnak nevezzék. Ebbsn — sajnos — jelentős szerepe van az ott lakóknak is, akik eladják azt. ami mozdítható, a maradékot pedig törik-zúzzák. Az előadó szerint a megoldás az lenne, ha a Belügyminisztérium beavatkozásával bei'ogadóállomássa fejlesztenék — úgy 10 millió forint költséggel. Erre annál inkább szükség lenne, mert a menekülteket befogadó négy megyéből Szabolcs-Szatmárnak és Csongrádnak nincs ilyen állomása. Most az Ujszegedi KISZtáborban, a Szőke Tisza hajón. a Sárkány Szállodában és magánszállásokon laknak. E helyeken kétszer három napra szállhatnak meg. közben munkát ás másik helyet kell találniuk, ahol álomra hajthatják a fejüket. Sokan rokonokhoz mehettek. hiszen Magyarországon körülbelül egymillió embernek van valamilyen rokoni kötődése „odaátra". A helyi tanacsok, a letelepedési segély ós OTP-kölcsönök adta lehetőségekkel élve, lakást is vehetnek a menekültek. Idén 14 családnak 2 millió 970 ezer forintot fizettek ki, letelepedési alapként. Ebbe az őszszegbe a segélyek is beleértendők. A tanácsnál augusztustól ötfős menekültügyi csoport igyekszik munkahelyet, szállást keresni a rászorulóknak, ezenkívül meleg ételhez is hozzásegítik őket. A Vöröskereszt 500 forint egyszeri segélyt és ruhát ad. Utóbbira is nagy szükség van, hiszen a nyáron előfordult. hogy egy szál fürdőnadrágban, mezítláb jelentkezett valaki a tanácsnál, miután átúszta a Marost. A magánszemélyek kezdeti támogatása elapadt, A VöSummázatként elhangzott hogy az alapvető gondokat eddig sikerült megoldani, a helyi tanacsuk us a lobbi segítő szervezet áldozatkészségével. Az ENSZ menekültügyi hivatala megnyílik Budapesten, talán pénz is lesz a további teendőkre. Addig is: Segítsünk nekik!" — fejezte be mondanivalóját Szilágyi Dezső.' Ny. P. róskereszt eddig más fel millió forint segélyt fizetett ki. A társadalombiztosítás, a méltányossági szempont érvényesítésével, igyekszik megtenni, amit lehet. Táppénzt gyost gyedet) és nyugdíjat fizetnek már a legrászorultabbaknak. Az egyház segítsége kezdettől példamutató volt ők nyújtották ki leggyorsabban a kezüket a menekültek felé. A felsővárosi plébánián pénzbeli ós dologi (például ruha-) segítsegre találnak az odafordulók. A menekültek beilleszkedese hosszú ós nehéz folyamat És nem is sikerül mindenkinek: többen az öngyilkosságig jutottak elkeseredésükben. A társadalmi fogadtatás sem mindig pozitív. A romániai „bozgor" után Magyarországon a „román" elnevezés megszégyenítő bélyegét ütik rájuk, hogy a szavak elé tett jelzőkről már ne is beszéljünk.' hogy a vezetékhez csak Durozsmán csatlakozhattak, hiszen némi előrelátás hiján az utolsó elosztót oda tervezték, építették. El kellett hát menni Dorozsmáig, de ehhez egy községnek nem lehetett elég ereje, ezért összefogott azokkal, akik szintén lemaradtak az előző leosztásról. Domaszék, Röszke s két szegedi városrész, Gyálarét és Mihulytelek tehát szövetséget kötöttek. s további erőgyűjtésként partnereket kerestek, majd találtuk. A vullalkozói csapatba a/, említett tanácsokon kívül bekerült a röszkei, a domaszéki és a mihályteleki termelőszövetkezet, valamint a Dél-Tisza Menti Afész, a Szőreg és vidéke Takarékszövetkezet, a röszkei határőrség, majd később a Szegedi Paprikafeldolgozó, a SZOTE gazdasági igazgatósága. A közös ügy koordinálását a röszkei tanácsra bízták. A felmerülő műszaki problémák legyűrésében lÚ88-ban a Dégáz is segített, tarsadalmi munkaban készítve el a szükséges tanulmánytervet. AZ országos szervekhez a közvetítést Juratovics Aladár országgyűlési képviselő vállalta, sikerrel. A különböző műszaki engedélyek megszerzése után a megyei tanács a tervet az Ipari Minisztérium elé terjesztette, mely 1989. május 17-én engedélyezte azt. A szerződő felek végül megbízták a Csomibert a további ügyletek bonyolításával, mig a Délterv befejezi a geodézia-felmérést. Jelenleg már csak az elosztó bővítéséhez kell kivitelezőt találni, hogy az alom végre megvalósulhasson. Most Röszke lakosain a sor ... Varga Ivan