Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-04 / 234. szám

tr 3 1989. október 4., szerda HUSCEG A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szék'házatván kedden tsz-ek, állami gazdaságok, fogyasztási- szövetkezetek és közös vállalatok részvételével megalakult a Regionális Húsipari Üzemek Egyesülése (HÜSCÉG). Az alapító okiratot 35 cég képviselője írta alá. Az egyesüles a későbbiekben több mint 400 vidéki húsüzem érdekképviseletét kívánja ellátni; ezekben az üzemekben vágják le a bélföldi ellátásra feldolgozott sertések több mint egyharmadát, évente 2—2,5 jniLlió sertést. Olasz gazdasági szakemberek Szegeden Összetrombitálni a tőkét! Az élénkülő gazdasági kapcsolatok jele, hogy rövid időn belül harmadszor jártok olasz üzletemberek Szegeden. A dél-alföldi régió gazdasága érdekli őket, tökével is beszál 1 n ának az arra érdemes vállalkozásokba. Már működik egy olasz— magyar tésztagyár, a jövő héten nyílik Szegeden a Madzsital névre hallgató menedzseriskola. Hamarosan olasz étteremmel is gyarapodik városunk. A megyei pártbizottság és a Gazdasági Kamara tegnapi vendégei egy olasz—magyar külkereskedelmi vállalat alapításában érdekeltek. A tárgyalás után Szörényi Gyulát, a kamara helyi titkárát kérdeztük: — Miért van szükség teLevél Kádár Jánosnak Aládúcolt életveszély „Nem tudok kihez fordulni, vszeretném, ha legalább meghallgatna valaki. Megjártam már minden fórumot, de nem foglalkoznak az ügyemmel úgy. ahogy kellene. Itt lakom. utolsónak maradva ebben a házban, és mm is fogok kiköltözni addig, amíg olyan lakást nem kínálnak föl, ami megfelelne. Ehhez jogom van. Meghallgatnak?" Amikor ilyen telefonok érkeznek: hozzánk, nem is tehetünk mást. Meghallgatjuk. Meg kell hallgatnunk azokat, akik ügy érzik, bezárultak előttük a kapuk, ök pedig fokozódó megkönnyebbüléssel beszélnek. Még akkor is, ha előrebocsátjuk: mi nem vagyunk 6em hatóság, sem pedig csodatévő varázslók. Segíteni nem tudunk, csak annyit nyújthatunk, amit esetleg másutt hiába keresett a panaszos: érdeklődő hallgatóságot: Ha megismertük a történetet, és. úgy gondoljuk, sokak gondjával rokon, közreadjuk, mint ebben az esetben is. Repedés a falon Kopott bérház a Felsőváros egyik utcasarkán. Régen lehúzott redönypk az emeleti ablakok helyén fóliadarabokat lenget a szél. A málladozó vakolat alól porladó téglák kukkantanak elő. A két emelet között festett fölirat fut körbe, az udvartól a sarokig. A lehulló vakolat a betűk egy részét is magúval vitte, de még így is olvasható, hogy Csányi Antal kínált itt frissen csapolt sört valamikor. A kocsmaajt'-iak már nincs nyoma. csak sejteni lehet, hogy a sarki ablak helyén sétálhattak be az italmérésbe a környék szomjazó polgárai. A mo6toni ablak mellett ijesztő repedés húzódik, a járdától a tetőig. És éppen e mögött az ablak mögött él a ház utolsó lakója. Tengeri kígyó Az udvar járdatéglái közül fű kandikál, az aládúcolt függőfolyosó vasoszlopaira elvadult szőlőindák kunkorodnak. A sarokra néző szobaablak mellett belül is ott a repedés, ráadásul a mennyezeten is végighúzódik. A pincefödém életveszélyes, de alátámogatták, ezzel elhárult a leszakadás közvetlen fenyegetése. A viaszosvászonnal leterített asztalon a tengeri kígyóvá növekedett ügy dokumentumai: egész dossziényi anyag. Az utolsó lakó — felesége éppen dolgozik, ezért nincs itthon — részletesen magyaráz, azzal a fölszabadultsággal, ami a sokáig tartogatott mondanivaló kifakadásának előadásmódja. Megtudom, hogy azi IKV, miután „gazdaságosan nem felűjíthatónak" találta, lebontásra ítélte a házat, még 1986 decemberében. A többiek ki is költöztek, ő maradt. Előttem felszólítások, lakáskiutalások, fellebbezések és válaszok. Az elsőnek kiutalt lakás olyan házban volt, amely beszélgetőtársam szerint ugyancsak lebontásra vár. A második belvárosi, de a harmadik emeleten — lakótelepien ez ötöt is kitesz. — és lift nincs. A '70-es árvíznél combnyaktörést szenvedett láb ezt nehezen bírja. A harmadik: panel. Ráadásul nincs hely az udvari nyári konyhában berendezett műhelynek, és néhány bútort is el kellene adni. Ezenfölül ez is csak ideiglenes lakóhelyül szolgálna. a megfelelő lakás kiutalásáig. Tehát: marad mindaddig, amíg a számára elfogadható lakást meg nem kapja. És vár. De meddig? „Az nem lehet...!" Mármint az, hogy tavaly június óta — akkor kapta az első kiutalást — nem üresedett meg a városban az övéhez hasonló, régebben épült, komfortos lakás. Pedig még 50 ezer forinttal hozzá is járulna egy esetleges fölújításhoz. Kétségbeesésében már mindenhová írt. tavaly decemberben még Kádár Jánoshoz is. aki kézfogással ismerte el kiváló helytállását a '65ös dunai árvíz idején. Az ügyét visszautalták SzegedHúsz okét és fél ezerből A hivatalban, ahol emberi sorsoltat közvetlenül és kézzel foghatóan befolyásoló aktákat írnak alá. néhány kartonlapot tesznek elém : a kiutalható tanácsi bérlakások nyilvántartását. Talán húsz sárga papírlap hever az asztalon. A várószoba falán az utousó igénylöt a 2517-ik sorszámmal jelölik. Ebből kell a lakáshivatalnak gazdálkodnia. Méghozzá a várakozások szerint — méltányosan. De mit je.ent ez a szó? Az adott jogszabályon fölüli, „különleges körülmények" figyelembe vételét Saját ügyénél senki sem ismer méltánylandóbbat. Am ez a szempont minden kérelemnél mégsem alkalmazható, mert ez a jogszabály kitágításához vezetne. A műhelyéhez és bútorai' hoz ragaszkodó ember szá7 mára ez, nyilván, nem vigasz. De a hivatalnak, sajnos/ á rászorulók közt is rangsorolnia kell, mert vannak, akiket azonnal el ke.) helyezni, „s az ilyen intézkedések nem népszerűek. Üres Lakások természetesen vannak — az IKV kezében. Csakhogy állapotuk leromlott felújításukra százezreket kellene költeni. És erre nincs kapacitás. A lakások tehát üresek máradnak; — az igénylők pedig elégedetlenek. Az eddigiek után igazán érthető az a kérdés, amit a hivatal képviselője tett fői saját magának, félig tréfásan, félig komolyan, » amelyre nincs válasz. így szólt: „Lehet iól lakéci'+vet intézni?" Nyilas Péter rületi alapon szervezett külkereskedelmi vállalatra? — A Dél-Alföld nagyobb, elsősorban élelmiszer- és könnyűipari vállalatai jobbára budapesti külkereskedők közvetítésével bonyolítják exportjukat. Ezeknek a kapcsolatoknak egy része a jövőben feleslegessé válhat, ha itt kielégítő szakmai színvonalon dolgozunk, s megfelelően összefogjuk a gazdálkodókat. —• Milyen működési formát választanak? — A tárgyalások jelenlegi szakaszában ez még nem dölt el. Szerintünk a kft. lenne a legalkalmasabb forma. — Mekkora lesz az tőkerész? olasz — Harminc százalékkal szállnának be. Látnak fantáziát a magyar gazdaságban,, szerintük Ausztria — egyre valószínűbb — közös piaci tagsága esetén Magyarország lesz az új közvetítő Európa két blokkja között. — Ezek szerint nemcsak üzleti, politikai színezete is van ennek a vállalkozásnak? — Az olaszok szerint az üzlet dominál, de ha csak ezt néznék, akkor a Szovjetunió nagyobb piac lenne. Persze ott még a mi, problémás infrastruktúránknál is rosszabb a helyzet. — MSZMP, Gazdasági Kamara, és olasz üzletemberek. , . . — Az első szereplő neve változhat a hétvégén, de ezt az ügyet akkor is tovább visszük. Ez elsősorban gazdasági kérdés. — Mi lesz a következő lépés? — November elején találkozunk újra, addig mi leülünk az érdekelt vállalatokkal, összetrombi táljuk a szükséges hetven százalékos magyar tőkerészt. Akkor már nagyobb körben az öszszes érintett részvételével ülhetünk asztalhoz ... K. A. A néphadsereg segítségével? Városkörnyéki lehetőségek A Szegedi Városkörnyéki Bizottság tegnapi ülését ezúttal Sándorfalván tartották. A kollegiális légkörben lefolyt tárgyaláson a kétszintű igazgatás bevezetésének tapasztalatai, a .községi tanácsok ügyfélfogadási rendjében történt változások, az orvosi szolgálat rendszere és működése, valamint az ébredező önkormányzati rendszer várható kihatásai kerültek szóba. Rugalmas munkaidő Az elhangzottakból megállapítható, a tanácsok az elmúlt időben egyre inkább a lakosság szolgálatába kívántak szerződni. Ezt a tanácsi dolgozók rugalmas, illetve az igényekhez alkalmazkodó munkaidejének bevezetésével kívánják elősegíteni. Az ügyintézés magasabb színvonalának biztosításához, megfelelő szakemberek foglalkoztatásához azonban tobb pénzre lenne szükségük. Kitűnt, egy lehetséges önkormányzati rendszerben a kívánatos függetlenedés mellett a jelenlegi kétszintű igazgatói rendszert — koordinatív módon — továbbra is fenn kell tartani, •mivel a községek anyagi eszközei a jövőben is korlátozottak lesznek, illetve több szempontból továbbra is Szegedre utaltak maradnak; így az egészségügyi ellátást tekintve is. Összefogással a rászorulókért A körzeti orvosok nyújtotta ellátás jónak mondható, egyedül a sürgősségi esetek jelentenek továbbra is gondot. A telefonvonalak, a gépjárművek hiánya akadályozza a gyors orvosi segítségnyújtást, s ez tragédiák okozója lehet. Ezért a Tisza—Maros-szög községi •tanácsai közös összefogással égy rádiótelefonnal, üzenetrögzítővel, saját mentőautóval rendelkező regionális központ létrehozását szorgalmazták. Az egyes egységeit leszerelő honvédség technikai eszközei jó szolgálatot tehetnének a probléma megoldásában. Felhasználásuk békés célokra emberéleteket menthetne meg. További lehetőségek mérlegelése mellett súlyos problémaként merült fel a szegedi kórházi ágyak hiánya is.. Ezek pótlását Deszken, Hódmezővásárhelyen és Makón kellene megkísérelni — a javaslat szerint. Az önkormányzatok • •• fp • jovoje... A Szegedi Városkörnyéki Bizottság következő ülésének témája a telekgazdálkodással kapcsolatos kérdések megvitatása, valamint a •települések. tömegközlekedési helyzetének felmérése lesz. A két ülés közötti időszakban a tanácsok megismerkedhetnek az önkormányzati. elvek tervezésével, melyet időközben a •megyék és a megyei városok tanácselnökei is megvitatnak majd. MSZMP-kongresszus elölt Kölcsönhatásban... Régi, akadémikus kérdés, hogy a tyúk, vagy a tojás volt-e előbb? Az sem idei felvetés, hogy a politika, vagy a gazdaság-e az elsődleges. Ez utóbbi egyre inkább foglalkoztat az MSZMP közelgő kongresszusa előtt. Egyszerű lenne szamomra elfogadnj a politika elsődlegességét, ha nem a gazdasági küldéseket ismerném jobban, s nem tudnám-, hogy a gazdaság az alap, és ha ez inog, inog a felépítmény is. Kénytelen vagyok azonban mégis elismerni a politika elsődlegességét, mert az élet ezt bizonyítja, és ezt fogja bizonyítani, bármennyire is a gazdaság lesz az, ami rendet teremt majd, remélhetőleg, még a mi életünkben. Mert tény, „Üres kamrának bolond a szakácsnője". Éhesen mindenki türelmetlenebb, a sorban állást nem ismerő, ha a sor közepére ér, „hangossá lesz", mert a kívánt cél könnyen semmissé válhat... De miáltal válhat semmivé az is, ami. volt, esetleg lehetett volna, mi tette az ürességet? Kezdem gyanítani, hogy a rossz, az életre alkalmatlan politika. Nem önmagában az a szó, amit ma szidni kell. mert divat lett ez is. Nem a párt, mint intézmény, hanem az emögé bújt, politikai szakmát nem értő, ezért rossz döntések sorát hozó, az embereket becsapó „elit" a hibák előidézője. Az a hamis politika, amit hirdettek és képviseltek. Mert ennek a politikának is az volt a jelszava, hogy „minden nagyon szép";., hisz a vezérelt statisztika ezt mutatta. A politika az elsődleges? Döntsük el, igen, vagy nem-. Erre itt az alkalom — az MSZMP októberi kongresszusa —, hogy a kicsinyes, önző, egyéni érdekeket elvetve, kimondja a párttagság, hogy ebből elég volt, más kell. Ne a statisztikák és a gyakorlattól elszakadt, gőgös emberek mondják meg, mi a jó és mi van. Felnőtt már ez a nép. Olyan társadalmi, gazdasági szerkezet, olyan kultúrközeg alakuljon ki, amelyben a harmonikus emberi élet alapvető elemei fejlődni tudnak. Ha a politika és a gazdaság viszonyát vizsgáljuk, végre mondjuk mar ki. hogy az állam ne az elkülönült egyének szuper testülete, önmagáért való valami legyen, ne kizsákmányolója, rossz gazdája ennek a népnek, hanem haszno.s intézménye a politikai rendszernek. Politikai gondolat lenne — a gazdaság szolgálatában —. ha végre elhangz-ana, hogy elég volt a restriktív gazdaságpolitikából, a mindenkit nyomorékká tevő elvonásokból, abból a jogi szabályozásból, ami a maradék önbizalmát is elvesz; a gazdálkodóknak, abból a kivételezésből, amiből egyesek hasznot húznak. Most még az MSZMP kimondhatja, hogy a bürokratahad káros és túlburjánzott, ésszerű csökkentését azonnal kezdje meg a kormány. — Mar „te is" a saját (a mi) kormányunkat bántod — hallom. Nem én bántom, hanem az „élet'. Tőlem a tisztesség azt kívánja, hogy szóljak azok nevében, akik a probléma megoldását hasonlóan látják. De mi van, ha a politika már mondta, hogy mit kell tenni, a végrehajtásban azonban semmi sem t.örtént. Számos esetben előfordulhatott ilyen és hasonló, ami szintén politikai hiba, mert a káderügyek birtokosai alkalmatlannál alkalmatlanabb embereket juttattok funkciókba, és a szükséges cseréket elmulasztották. — M; lesz? — kérdezhetnénk. Ma arra figyeljünk; hogy a politika elsődlegességét rövid időn belül igazolni fogja a történelem. A gazdaság ugyanis, tovább nyögve a rendeleti szabályozást, a nyereségelvonást, az emberek véleményének porba taposása miatti terheket, teljesen tönkremegy. Ez is: politikai hiba következménye. Ezután nem hogy a fizetési kötelezettségeinknek nem tudunk, majd eleget tenni, de gond lesz az élelmiszer-ellátással is, mert érdekeltség hiányában a falusi ember nem fog termelni semmit. Eladásra főleg nem. még' akkor sem, ha ezt ö maga is megszenvedi. A hiábavaló munkát tovább nem fogja végezni, végtére is, azt hallotta négy évtizeden keresztül, hogy ez a társadulom nem kizsákmányoló. — Mi adódhat ezután? Egy újabb „padlássöprés"? Azt azért ne... — újabb elvtelen engedmények? Végzetes hiüa volna. Ki fogja a politikai döntést vállalni, a döntés következményeivel együtt? Ma az MSZMP — a jelek szerint — ezt nem vállalja. Miért? Ki tudja. Az új pártok? Nehéz elhinni, hogy ők a szidalmakat és az ütközést kívánnák a választások előtt. — Tehát „helyben járunk". Az azonban biztos, az élet elzúg mollettünk, és ha nem az MSZMP politikai eszközeivel, de kikényszeríti majd azt, amit az emberek többsége akar. Feltételezem, hogy ekkor már az indításhoz, szükséges politikai döntés joga más párt, vagy pártok kezébe kerülhet. Senki se higgye, hogy könnyű dolguk lesz a zűrzavarban helyre tenni, amit kell. — Mire készül az MSZMP? A hangulatból szinte nap mint nap a vereségre készülés tűnik elő. Én azt mondom, igyekezzünk rendezni sorainkat, és talpra állni. Egy sikeres kongresszus visszaadhatja a tagság becsületet, és szerezhet híveket, ha sikerül jó döntésekkel a hel.ves irányban elindulni. Itt van tehát a politika és a gazdaság kölcsönhatása. Végre dönteni kell. Ez pedig először politikai feladat. A gazdaság csak ezután lendülhet fel, ezt követően javíthatja az életkörülményeket, és „szelídítheti a zajló politikát". Azt a fajta politikát teremtheti meg, amelyet az emberek többsége támogatni fog, mert könnyebbnek érzi majd ezáltal az életét, és bizonyítás nélkül ráiöri majd. hogy jó gazdaságot csak jó politikával, jó politikai döntésekkel lehet létrehozni. Demeter Attila kongresszusi küldött Automatikusan? Az MSZMP kongresszusi előkészületei során, a párt alapszabály-tervezetének kidolgozásakor, komoly vita tárgyát képezte, hogy az MSZMP parlamenti frakciójának vezetője egyben — automatikusan — tagja legyen-e a pártelnökségnek (netán az egyik alelnökként). vagy sem? Igen sokan támogatták azon álláspontot, mely szerint, még ha ilyen döntés születne is. az majd csak a demokratikus országgyűlési választások után megalakuló pártfrakció vezetőjére vonatkozzon. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a mostani Parlamentben abszolút többséget alkotó MSZMPfrakció vezetője ma nem más, mint Grósz Károly, a jelenlegi pártfőtitkár. S.I.