Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

U 1989. október 2., hétfő Nem összeesküvés Rózsa Mihály és kél társa a Magyar Radikális Párt nevében, továbbá Ádám Pál. a Független Kisgazdapárt Bács megyei szer­vezete nevében összeesküvés büntette miatt feljelentést tett az ügyészségen Petres Sándor el­len. aki kijelentette: pártja nem hagyja, hogy egy jövendő Or­szággyűlésben csak értelmisé­giek vegyenek részt, a munkáso­kat kirekesztve. Ez ellen akár fegyveresen is fel fognak lépni, katonai hatalomátvételre is ké­pesek . A vizsgálat során az ügyészség a kővetkező tényeket állapította meg: Petres Sándor — más for­rásból meg nem erősített — elő­adása szerint megkezdte egy. Munkások Marxista-l.eninista Pártja elnevezésű párt szervezé­sét. Ennek politikai platformjá­ról és célkitűzéseiről többször nyilatkozott. Az inkriminált mondat a Mai Napban jelent meg. A feljelentések alapjául szolgáló kijelentések és Petres ..szervező" tevékenységének jogi értékelése alapján az ösz­szeesküvés bűntettét nem lehe­tett — és más bűncselekményt sem — megállapítani, mert a Mai Napban megjelent interjú­ban egy jövőbeni, feltételezett helyzetre vonatkoztatva, min­den reális alapot nélkülöző egyéni véleményének adott han­got. E véleményének megítélése és minősítése nem tartozik a büntetőjog körébe. Az ügyész­ség ilyen elvi okoktól a nyomo­zást megtagadta. (MTI) „A szerkesztőségen patkány" átsétált egy Pártatlanság, esélyegyenlőség Szombaton délelőtt a JATE bölcsészkari épületében a vi­déki sajtó helyzetével foglal­kozó konzultációt szervezett a Nyilvánosság Klub, annak ve­zető embere, Hirschler Ri­chárd, a HVG szerkesztője. Amikor azt kérdeztem tőle, miért pont Szegedet válasz­totta színhelyül, úgy válaszolt: ideális hely erre a város, mert itt több lap is megjelenik, pezsgő vita folyik a Délma­gyarország helyzetéről. MSZMP-hez való viszonyá­ról. Szeged a progresszív szel­lemiségnek is mindig felleg­vára volt. Azt is megkérdez­tem fővárosi kollégámtól: egy jól menő pesti hetilap főnöke mi okból harcol a vidéki sajtó jobbításáért? Azt felelte: a negyvenéves pártdiktatúra alatt a sajtóban, s különösen a vidék sajtójában igaztalan helyzet alakult ki. s mint olyan ember, aki szereti a szakmá­ját, hozzá kíván járulni a sok­színű. szabad lapkiadás meg­teremtéséhez. Apropó, szabadság. A fó­rum résztvevői közül többen „Eladom a csontjaimat" Hálátlanok a szegedi cigányok? Tanácstalanul ültünk a terem­ben. Vártuk a szegcdi cigányo­kat, . akik megalakítanák a Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetségének helyi tagszervezeiét. A péntek este 6­ra szóló meghívó, állítólag, há­rom szervező által eljutott a cím­zettekhez. Fél hét tájt még min­dig csak az országos szövetség vezetői sustorogtak a terem egyik végében, újságírók, tévé­vek tébláboltak a másikban. Leg­először az elektronikus média munkatársai unták meg haszon­talanul múlatni az időt. ripsz­ropsz megörökítették az üres széksorokat, a hopponmaradt vezéreket, összecihelódtck és el­mentek. Maradtunk páran, már­esak azért is. hogy megtudjuk, mit kezd a vezérkar az időköz­ben mégis csak befutott 4 — 5 he­lyi érdeklődővel, meg azért is. milyen magyarázatot adnak a nyilvánvaló kudarcra. Nem kell elkeseredni — biztat­tak egymást. Szeged mindig kü­löncködő, Szegedet neliéz be­venni.. Az így hangzó, váro­sunkról szóló jellemvonások mellett közelebbi magyarázato­kat is kerestek. Nem jöttek a szegedi cigányok, mert félnek, tehetetlenek, kiszolgáltatottak. Nem szoktuk hozzá saját hang­jukhoz. hisz senki se kérdezte őket. eddig. Arra nézvést, hogy valamiféle aknamunka lett volna az alakuló ülés ellenében, némi töprengés után sem leltek kellő bizonyosságot. A széthúzásra vi­szont igen. Király van itt, csak demokrácia nincs - heveskedett egy lobbanékony vezető, a má­sik. csöndesebb, azon meditált, vajon miért nem veszik észre Szegeden: megmozdultak a ma­gyarországi cigányok. Különben pedig „vegyék azt gesztusnak, hogy lejöttünk ide és elintéztük nekik, ne legyen gettó. " (A hálát­lanok...) Nehéz pártoskodni. szervez­kedni pénz nélkül. Ez a másik ..bibi". Mert. ha mondjuk, virs­lit, rágógumit, sört'osztanának. majd lenne itt tülekedés! Csak­hogy arra nincs kéret, s ahogy másfél óra múltán láttam a vezé­rek sietségét, úgy tűnt. még egy jóféle szegedi halászlére sem fu­totta nekik. Rohantak vissza Pestre. Az üres gyomor vacsora­tájt már önmagában idegesítő, mindent sötétebben lát az em­ber. E pénztelenség legalább oly fájó. mint az. hogy a testvérek nem hisznek az MCDSZ-ben. nép­hogy az új pártok, szervezetek szégyellnék a cigányszavazato­kat. Pénz nélkül őrültség politi­zálni. mire egy kevésbé örült öt­letet hallhattunk: már gondol­tam, eladom a csontjaimat Ame­rikának. a dollárokat meg költ­sék a cigányokra... Hátha többre mennek azzal, mint az együttműködési megállapodó sokkal, amiket aláírtak a fronttal, a tanácsokkal. S ekkor megint csak oda jutot­tak: Szeged problematikus vá­ros. Még szerencsénk, hogy te­remnek benne szakmájukhoz értó népművelők, bár vitathatat­lan. nem olyan fontos személyi­ségek. mint egy országos titkár, elnök, megyei első titkár, azért érdemes odafigyelni rá is. mit mond. Megkérdezte az MCDSZ vezetőit, gondoltak-e arra, ami­kor a meghívókat elküldték, hogy el tudják-e azokat olvasni Do­rozsmán. a repülőtéren... A; si­ker lett volna, ha a tagszervezet létrejöttéhez szükséges II cigány eljön péntek este a Vörösmarty utcai népfrontszékházba? Nem fordítva kéne építkezni, a tagság­nak keresni célokat? Végső soron neki. a népművelőnek köszön­hetik. hogy még egy próbát te­hetnek november 10-én. Do­rozsmán. Egy folklóresten kap­nak szót. Elmondhatják, mit akarnak, aztán jöhet az alakulás, ha a szegedi cigányok is úgy akarják. M. E. olyan lapoktól jöttek, ame­Ivek „cégtáblájáról" lekerült az „MSZMP lapja" felirat, s egyszerűen politikai napilap­ként hirdeti magát. A felszóla­lók kifejtették, mindez csupán formaság addig, amíg nem önállósulnak teljesen a kiadó­vállalatok. s a főszerkesztők változatlanok. Van tervezet, miszerint a kiadó igazgatójá­nak hatáskörébe kellene utalni a szerkesztőségek e|só emberének kinevezését, de sokan ezt is elvetették, Abban azonban többen egyetértet­tek: valóban önállóak csak ak­kor lehetnek a vidéki lapok, ha megszabadulnak az MSZMP korábbi gárdáját is fenntartás nélkül kiszolgáló vezetőktől. Szó volt az újonnan alakult lapok igen nehéz anyagi hely­zetéről. Olyan, amelyik eltar­taná magát, szinte nincs is köz­tük, különbség tóként az ed­digi veszteségek nagyságrend­jében van, munkakörülmé­nyeik viszont egyformán ne­hezek. A Déli Napló főszer­kesztöje, Var kotty i Balázs ezzel összefüggésben jelké­pesnek nevezte azt az esetet, amikor szerkesztőségükön át­sétált egy patkány. A MUOSZ képviseletében jelenlévő Ballai József, a f'etófi Népe főszerkesztő-he­lyettese azt fogalmazta meg: a szövetség nem diktálni akarja a megoldást, hanem elvi segít­séget akar adni. a pártatlanság és esélyegyenlőség kivívása érdekében. Ez az a két fogá­lom. amelv lapgazdától, tulaj­donostól függetlenül minden résztvevőt azonos cél elérésé­nek szolgálatába tud állítani. Balogh Tuniás A régi-új szegedi ügyekről - a népi ellenőr és a főügyész Az alsóvárosi MDF-szervezet nyílt levelet irt a Csongrád megyei főügyészségnek és a megyei nebnek, vizsgálja meg a Regi Hungária Rt., a szegedi lakástámogatás és állami lakásgaz­dálkodás törvényességét, nézzenek utána, voltak-e visszaélések a Tisza Eüszért Vállalatnál, károsodott-e a tanács. A nyílt,levél tartalmát lapunkban is közöltük, most pedig afelől érdeklöd­tünk, hogy an reagálnak a címzettek. Vizsgálat pedig volt... A Csongrád megyei neb el­nöke hat hónapja táppénzen van. helyetteséé. Buda Sándoré a szó. — Ezzel a lakossági bejelen­téssel nem tudunk foglalkozni, bármennyire is megtisztelő szá­munkra. Fájó szívvel azt kell mondanom, a vizsgálatokból — ha lesznek — mi nem részesed­hetünk. — Kíváncsi lennek döntésük okaira, mert így csak találgathat az ember. Egy: megfutamodnak, mert félnek, hogy leszerepelnek, mint ahogy a dunántúli népi el­lenőrök hasonló lakástémában. Kettő: Boda Sándor belefáradt a lakásgazdálkodás tanulmányo­zásába. hiszen ismereteim szerint Ön irányította és végezte is löSó­tól a városi tanács lakástámoga­tásával, -gazdálkodásával, vala­mint a régi Hungária Rt. -vei kap­csolatos vizsgálatokat. De nem akarok találgatni tovább. — Készséggel elsorolom az indokainkat, s azt gondolom, a részletezés más szempontok mi­att sem lesz fölösleges. Úgy ér­zem. a megyei neb. vizsgálatai befejeztével, az összes törvény­adta lehetőséget felhasználta annak érdekében, hogy a jövő­ben rendben menjenek a dol­gok. Mi ennél többet az ügy érdekében nem tudunk tenni. Közérdekű bejelentéseknek ele­get téve utánanéztünk a támoga­tásoknak .- Szúrópróbaszerűen 50esetet választottunk ki. ebből 50-ról bebizonyosodott: sza­bálytalan. Tizenkét esetben kez­deményeztünk büntető följelen­tést. Megjegyzem, 10-en önként visszaadták a kölcsönt, a mara­dék két ügy a Legfelsőbb Bíró­ságon hozott határozatokkal zá­rult. Lényegileg helybenhagy­ták megállapításainkat és az ösz­szegek visszafizetésére kötelez­ték a kedvezményezetteket. * Mivel a támogatásokkal ilyen gondok voltak, s az állami lakás­gazdálkodást illetően a pana­szok szaporodtak, vizsgálatot kezdtünk egész Csongrád me­gyében. Az említett büntető fel­jelentéseken kívül fegyelmi eljá­rásokat kezdeményeztünk (el­sősorban Szegeden), szignaliza­ciókkal éltünk a felügyeleti szer­veknek. Például föhívtuk a fi­gyelmét az akkori megyei ta­nácsé I no k ne k, Cápái Józsefne k. akitől választ sem kaptunk. A Lenin körút 61. számú ingat­lanra vonatkozó állásfoglalás­kérésemre — amely ez év már­ciusi és Lehmann Istvánnak sz­ólt — ugyanígy nem kaptam vá­laszt. A szegedi tanács testülete jelzéseink után köteles volt saját eljárását lefolytatni. Annak vé­gén hozott határozatokhoz semmi közünk. Az ügyészség azt mondta, nem lehet törvé­nyes eljárást indítani, mert csak formai hibákat követtek el. a tanács meg ^z állampolgárokra mutogatott, hogy azok becsap­ták őket a kölcsönigénylések so­rán. Bennünk legfeljebb elége­detlenség lehet, mert úgy tűnik, ebben az egész verkliben se er­kölcsi, se anyagi kár nem érte ázokat. akik a legnagyobb sza­bálytalanságokat követték el. Léthatáron - Az ad hoc bizottság beszá­molóját ismeri? — Nem küldtek nekünk egv példányt sem. így a tartalmát nem ismerem. Végső soron taná­csi belügy, nem kötelesek tájé­koztatni bennünket. Azért jól­esett volna, ha megismertetik ve­lünk a következtetéseket, annál is inkább, mert a bizottság mun­káját maximálisan segítettük. Tudomásomra jutott, hogy egy tanácstagi interpelláció nyomán az igazgatási osztály 1000 lakás­támogatási kérelmet vizsgált fölül. Kértem egy példányt a je­lentésükből,' a mai napig nem adtak. - \1cgbántődtak? — Egyáltalán nem. Ezek té­nyek. és fontosnak tartom, hogy a szegediek ismerjék meg ezeket is. Mint ahogy egyébként mi mindvégig tisztességesen tájé­Öszi vendéglátó napok '89 Ízelítő — ínyenceknek Nyel egy nagyot az ember, ha azt olvassa: töltött hátszín madeira mártással, vagy azt: lúdvári sertésíkeken — pedig talán még sosem evett e jó­nevű ételekből. De most megteheti — a Csongrád Me­gyei Vendéglátó Vállalat hu­szonkilencedik alkalommal megrendezendő vendégcsa­logatóprogramsorozatán. Az őszi vendéglátó napok idején — mától, október másodiká­tól 29-ig — Szeged. Hódme­zővásárhely. Makó és Szen­tes éttermeiben, bisztróiban. A reform esélyei a kongresszuson Mit végeztünk eddig — mit végezzünk ezután? Hívjuk és várjuk mindazokat a párttagokat, akik mellettünk vagy másként voksoltak és akik nem szavaztak. Invitáljuk mindazon baloldali érzelmű polgártársainkat, akik a mögöttünk álló viharos eszten­dőben kikeveredtek a pártból, vagy soha be sem léptek. Szétvá­lik-e az MSZMP-n belül a haladás és a maradás, lesz-e új szocialista párt? Meleg szívvel külön is elvárjuk beszélgetésünkre reformköri mozgalmunk alapító atyáit és hölgyeit, mindazokat, akik eljártak fórumainkra, szimpatizáltak törekvéseinkkel, szervezték mun­kánkat. .Hívjuk a gyári reformköröket is. Beszámolunk arról, mit végeztünk eddig, mit tudunk a kongresszus látható és láthatat­lan előkészületeiről. Kérjük a véleményeket és javaslatokat.' hogy megfelelő munícióval mehessünk a kongresszusra. Összejövetelünk helye a városi pártbizottság Tisza-parti épü­lete. időpontja: kedd. 17 óra. A reformkörös küldöttek nevében Lovászi József, Géczi József presszóiban az e célra kiadott műsorfüzet 15 oldalát meg­töltő rendezvénylistából vá­logathat. aki alföldi, vagy ép­penséggel vadnyugati, a Bal­kánról való, netán bácskai etelkülönlegességekre, nagy­mamák-sütötte édességekre vágyik. Persze kaphat a válla­lat jóvoltából „halat, vadat, s mi jó falat" — sok mindent a vendég, még népszerű művé­szek műsorát, divatbemuta­tót is, csak győzzön válo­gatni! Ma délelőtt a Hágtból star­tol a rendezvénysorozat, s Szegeden 14, Makón meg Vásárhelyen 6—6, Szentesen pedig 12 helyszínen- verse­nyeznek a szakácsok, cukrá­szok, a hidegkonyha csodaté­vő) a vendég elismeréséért. Vegetáriánusoknak és szója­barátoknak. a szerb konyha híveinek és a vadpártiaknak, gyerekeknek és felnőttek­nek, háziasszonyoknak és agglegényeknek, táncoslábú­aknak és jó muzsikát szere­tőknek. törzsvendégeknek és alkalmi vásárlóknak neves mesterek és ma még tanuló, ám leendő fószakácsok készí­tik a finom falatokat, s keve­rik hozzá a máskor — másutt itallapra sem kerülő hűsítő­ket. Vagy éppen a melegítő, vérpezsdítő koktélokat — ki mit szeret. Lesz dalfesztivál és zenekarok parádéja, jön­nek a Miss Jugo-verseny he­lyezettjei. szól a discómu­zsika. a cigányzene, a magyar verbunk, a bárzenekar. ízelí­tőnek talan ennyi is elég. Hi­szen az ínyencek, a hazai ven­déglátás hagyományainak értő támogatói bizonyára ennyiből is értenek: most ér­demes... * Az első hét) szegedi prog­ramjából: mától október 8­áig a Szeged étteremben — ritkán kapható ételek; 4-én 10 órától a Tarján bisztróban rétesbemutató, csütörtökön a Hangulat presszóban és a Nagyáruház éttermében sü­teményvásár, a Napsugar bisztróban szójával készült ételek bemutatója a korszerű táplálkozás híveinek; pénte­ken a Posta-konyhán, a Nap­sugárban és a Korzó Imbisz­ben hidegkonyhai, illetve sü­teménybemutató. Szombaton a Lila akácban coctail party, a Gulyáscsárdá­ban vadételek parádéja, a Hangulatban sütivásár; va­sárnap a Hóbiártban magya­ros ételek az étlapon, tíz órá­tól fagylaltkóstoló és bűvész­műsor a Hangulatban — gye­rekeknek (x) koztattuk a közvéleményt. Gon­doljon az újságcikkekre, ame­lyek nem születnek meg, ha visz­szatartjuk információinkat, tit­koljuk dokumentumainkat Azokat most is szívesen bocsát­juk bárki rendelkezésére. — A Tisza Füszértról szóló észrevételek frissek. — Annak az ügynek tisztázása nagyon speciális szakértelmet igényel, olyan egyedi, jogi kér­déseket kell megoldani, amiben mi legfeljebb egy dilettáns kört futhatnánk. Ennek pedig nincs értelme. Annál is inkább, mert van még egy érvünk, ami a nem­leges válasz mellett szól: a neb előreláthatólag december 31­ével jogutód nélkül megszűnik. Befejezetlen ügyet nem akarunk hagyni, úgyhogy- tevékenysé­günknek most már a létünk is határt szab. Krono-logika Kereszty Béla, Csongrád megye főügyésze azzal kezdte, a levélben fölvetett témákra kro­nologikus sorrendben kíván rea­gálni. ' — Régi Hungária Rt. — Fölmelegítjük az ügyet és újra megvizsgáljuk, hogy az igaz­gató tanácsi tagság jogán ki kap­hat. milyen mértékű tiszteletdí­jat. egyáltalán: kaphat-e? To­vábbá; kinél merül fel összefér­hetetlenség? Egyébként a neb­tól 'lU87-ben már kaptunk egy bejelentést, melynek nyomán formai, szabálytalanságra buk­kantunk. A tanács végrehajtó bi­zottságának nem volt döntési jogköre a tanácsi apportot ille­tően. Ezt l'app Gyulanuk. az akkori tanácselnöknek kifogá­soltuk is. — Lakásosztály, eltűnt akták ? — A városi tanácsülés anya­gúból megismertük az ad hoc bizottság véleményét, jóllehet, a testület október íö-ére napolta el megtárgyalását. De Jármai Ti­bort, a városi vezető ügyészt már megkereste a tanács azzal, hogy kontrollálja az alkalmi bizottság munkáját. Vagyis az MDF-esek levele előtt már eldöntött tény volt, hogy az ügyészség foglalko­zik a témával. Bekérjük a szük­séges aktákat, s minthogy tete­mes mennyiségű dokumentumot kell ellenőrizni, egy ügyészt már munkája alól fölszabadítottunk, így ketten foglalkozhatnak vele. Természetesen fölkérjük és be­vonjuk munkánkba a tanács igazgatási osztályát is. — Tisza Füszért? — A vállalatról szóló észrevé­telekkel a főügyészség foglalko­zik. — így tehát a levélben megfo­galmazott kéréseknek eleget tesz­nek. Kronologikus sorrendben? — Nem. mert a másodikat tartjuk a legfontosabbnak, s a tanácsülésre mindenképpen ké­szen akarunk lenni vele. Mag Edit

Next

/
Thumbnails
Contents